Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
1986. október 18. Képújság 3 A népi ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban A demokrácia alaPvető követelménye közétartozik, hogy a nép közvetle_________________nül vegyen részt az igazságszolgáltatásban, és józan éle tfelfogásával, valamint természetes igazságérzetével kiegészítse a hivatásos bíró által képviselt jogászi szakképzettséget. Csak így biztosítható az a fontos érdek, amely megkívánja, hogy az igazságszolgáltatás sohase szakadjon el a helyes társadalmi felfogástól, hanem hűséges kifejezője legyen a nép meggyőződésének. A jogászilag képzett és a jogászi szakképzettséggel nem rendelkező ülnököknek az igazságszolgáltatásban való harmonikus együttműködése a bíróság tekintélyének is javára szolgál, amennyiben közelebb hozván a bíróságot a néphez, fokozza a bíróság iránti bizalmat és megbecsülést, amely a demokratikus értelemben vett bírói tekintély nélkülözhetetlen feltétele. Éppen 37 év telt el azóta, hogy hazánkban a dolgozó nép képviselői először foglalták el helyüket a bírói emelvényen. A népi ülnököknek a büntető igazságszolgáltatásban való résztvételét az 1949. évi XI. sz. törvény, - a polgári Ítélkezésben pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. sz. törvény vezette be. Tehát 1949-től 1952-ig csak a büntető igazságszolgáltatásban - 1952-től kezdve pedig elsőfokú bíróságaink mind a büntető, mind a polgári ügyszakban népi ülnökök részvételével ítélkeznek. Az eltelt idő egyértelműen igazolta, hogy az ülnökbiráskodás bevált. A bíróságok feladata a Magyar Népköztársaság Alkotmánya és a bíróságokról szóló 1972. évi IV. sz. törvény szerint az igazságszolgáltatás. E feladatuk ellátása során védik és biztosítják a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok, az állami, társadalmi és gazdasági szervek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, nevelik az állampolgárokat a törvények tiszteletére, az állampolgárok fegyelmére és a társadalmi együttélés szabályainak megtartására. A bíróság a fentebb kiemelt ítélkező munkája mellett mint már mondottuk, jelentős mértékű nevelő tevékenységet is fejt ki. Ez érvényesül már a bírósági eljárás, a tárgyalás során, - érvényesül a bírósági eljárásban részt vett személyekre, a hallgatóságra és azok számára is, akik az ítéletből egyéb úton szereznek tudomást. Ezen a területen jelentős szerepük van a népi ülnököknek is, amikor az ülnöki működésükről - a bíróságnál szerzett tapasztalataikról - nyilvánosan beszámolnak. A már eddig elmondottakból következik, hogy a népi ülnöki tisztség ellátása fontos politikai és társadalmi feladat, és nagy felelősséggel jár. Ezért igen lényeges kérdés az, hogy ki lehet népi ülnök. Népi ülnöknek azt a magyar állampolgárt lehet megválasztani, aki büntetlen előéletű, feddhetetlen, választójoggal rendelkezik és 24. életévét betöltötte. Az ülnökök választásának felső korhatára nincs, így a nyugdíjasok is elláthatnak ülnöki feladatokat, ha megfelelnek a törvényben szabályozott előfeltételeknek. Életkoruk egyúttal a nagyobb élettapasztalatot is jelenti. Hazánkban a hivatásos bírókat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatlan időre, a népi ülnököket az illetékes tanácsok 5 évre választják. Természetesen azokat a népi ülnököket, akik működésükkel eredményesen segítették a bíróságok munkáját, újfa meg lehet választani. A bíróságok népi ülnökeit a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és állami intézmények dolgozói jelölik, a Hazafias Népfront helyi bizottsága szervezésében. A városi bíróságok népi ülnökeit az ülnököt jelölő szerv szerint illetékes helyi tanácsok, - a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit pedig a megyei tanácsok választják meg, a területükön lakó, vagy ott dolgozó állampolgárok közül. A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. 1985-ben a Szekszárdi Városi Bíróságba 110 ülnököt választottak, 58 férfit és 52 nőt. Az újra megválasztott ülnökök száma 67. A népi ülnökök ítélkezési funkciójukat a hivatásos bírákkal együtt gyakorolják és ennek során a hivatásos bírákkal azonos jogokat élveznek. Megválasztásuk után a népi ülnökök és a hivatásos bírák azonos esküt tesznek. Az ülnöki tevékenység kiemelkedő jelentőségét aláhúzza azon rendelkezés is, miszerint a népi ülnöknek az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekménye miatt büntetőjogi felelősségre vonását a törvény a hivatásos bírákhoz hasonló feltételhez köti. A népi ülnököket a dolgozó nép azért delegálja a bírósághoz, hogy működésük során érvényt szerezzenek a nép akaratának, kifejezésre juttassák a dolgozó nép erkölcsi felfogását. A választók az ülnökök konkrét tevékenységéről akkor szereznek tudomást, ha az ülnökök a bírósági működésükről választóiknak beszámolnak. Beszámolóik során ismertetik a bíróság felelősségteljes munkáját és tudatosítják munkatársaikban és lakókörnyezetükben az ülnöki tevékenység jelentőségét. Tapasztalataik közreadásával jogpropaganda-tevékenységet is fejtenek ki, formálják embertársaik véleményét. Ezáltal elősegítik a társadalmi tulajdon védelmét és a szocialista társadalmi együttélés szabályainak a megtartását. Az eddiai taPasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az ülnökbírásko- ___________ dás bevált, népi ülnökeink átérzik és érettek a reájuk háruló, korántsem könnyű, felelősségteljes feladatok eredményes és jó elvégzésére. D R. SZIGETH FERENC a Szekszárdi Városi Bíróság elnöke Szántás, vetés, betakarítás A kukoricát jórészt leszedték, késnek a búzavetéssel A legfrissebb adatok szerint Tolna megyében jól haladnak az őszi érésű növények betakarításával. A cukorrépa betakarítása nagyobb veszteséggel jár, mint a megelőző években, eddig az összes terület 9 százalékáról vitték a gyárakba, depókba a termést. Az üzemek a szántást helyettesítő talajművelést részesítik előnyben, október 14-ig ezt 94 százalékra teljesítették: a tavasziak alá való szántás helyetti tárcsás talajművelést 104 százalékra teljesítették a tervezetthez képest. A fővetésű silókukoricát 11 ezer hektárról takarították be, a szőlő szedésével a 80 százalékos arányt érték el. Az őszi búzának eddig mindössze 21 százaléka került földbe, tavaly ilyenkor a búzavetés-50 százalékán már túlvoltak. Már szállítja a Rába a nagydíjas ekéket Megkezdődött az idei Bábolnai napokon nagydíjat kapott Rába mélyszántóekék kiszállítása a mezőgazdasági üzemekbe. A közeli napokban 50 ekét juttatnak el a megrendelőkhöz. A legkeményebb, legkötöttebb talajokon is eredményesen használható. Ilyen típusú ekékhez eddig csak tőkés importból lehetett hozzájutni. A hatvasú, 40 centiméter mélyen szántó ekék licencét egy nyugatnémet cégtől tavasszal vásárolták meg, s a Mosonmagyaróvári Rába Mezőgazdasági Gépgyárban gyorsan megszervezték a gyártást. Sikerüket mutatja, hogy 1987-re eddig több mint 200 ekére kaptak megrendelést. A bábolnai napokon nagydíjat nyert egy másik Rába-termék is, a 300 lóerős motorral felszerelt erőgép. Ez a traktor nagyobb teljesítményű az eddig gyártott Rába-erőgépeknél, s üzemanyag-fogyasztása is rendkívül kedvező. Eddig hármat gyártottak le kísérletképpen, s ezeket eredményesen próbálták ki különböző termelési rendszerekben. Sorozatgyártásuk a jövő év elején kezdődik meg. HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL Az év 42. hetét hagytuk magunk mögött. A szőlősgazdák örülnek, mert kádon vagy pincében van a termés. Az utóbbi idők legjobb évjárata az 1986-os. A mezőgazdászok sírnak, mert ahelyett, hogy esne az eső - legalább néha-néha - szikrázik a föld, veszélyben a jövő évi termés. Ezek után nézzük, mi minden történt szűkebb hazánkban október kellős közepén. Tájékoztatás, barátság HÍRRE A szárazság iszonyatos. Szikrázik a föld, ha belevágja az ember a kapát. Kínlódnak a traktorosok és a traktorok. Az ember még bírja úgy ahogy, a gép már nehezebben. Ne tetézzük még a bajt azzal is, hogy felelőtlenül rakunk tüzet, azt őrizetlenül hagyjuk, vagy éppenséggel nem gondoskodunk arról, hogy kellő időben lokalizálni lehessen. Ugyanakkor arra is buzdítok, hogy a gazt égessük el, ha mód van rá, mert így elpusztul a magja, jövőre nem szaporodik tehát, meg elpusztulnak az esetleg jelenlévő állati kártevők is. De még egyszer: vigyázzunk! A szocialista országok Budapesten működő tájékoztatási és kulturális központjai a Hazafias Népfronttal karöltve rendszeresen szerveznek a megyékben egy-egy országot bemutató rendezvénysorozatot. Az egyik jelentősége ézeknek a találkozásoknak az információ, amelyeket első kézből kaphatnak a hazai érdeklődők. A héten Tolna megyében négy-öt témáról közel tíz rövid előadás, ismertetés hangzott el.A máA csehszlovák termékkiállítás és vásár egy részlete sik jelentősége pedig a személyes beszélgetés, a találkozás öröme és élménye. Ez esetben a helyzetet megkönnyítette, hogy nemcsak a tájékoztatási központ munkatársai, hanem a témák szakértői is tudtak magyarul. Bár nálunk is minél többen beszélnék legalább szomszédos baráti országok nyelvét. A baráti találkozók témái között szinte minden előfordult, amitel lehet képzelni. Összehasonlították a két ország gazdasági helyzetét, kiderült például, hogy nemcsak az eredményeink, de a gonjaink is mennyire hasonlóak. Faluszeretet - kis falvak Igazán szeretjük mi a falvainkat? Akik ott laknak, bizonyosan, hanem mi, városiak már közel sem annyira. Persze beszélünk arról, hogy biztosítani kell a kis falvak lakosságmegtartó képességét, hogy az alapellátást mindenütt biztosítani kell és így tovább. (Bár a „megideologizálás” is mindjárt jelen van, hiszen kitaláltuk, hogy az alapellátás nem ugyanaz Du- naföldvárott, mint Bonhádbörzsönyben, de ez most egy másik kérdés). Szálkának szerencséje van a víztározóval. Pontosabban azzal, hogy ott majd fürödni, csónakázni, netán vízisízni lehet - horgászni máris. És ha ez nem lett volna? Ellenben mi van Bonyhádbörzsönnyel,. Palatincával, Kis- mórággyal, Rozsdásserpenyővel - hadd ne folytassam a sort? Nem számlát akarok benyújtani, tudom, ezekből soha nem lesz jelentős község. No de-valamit kellene velük kezdeni. Amikor Zsibriket - a hatvanas évek táján - Tolna megyéhez csatolták, szerkesztőm elküldött, hozzak riportot arról, hogy gazdagodott a megye. A riportból nem lett semmi, lassan már Zsibrikből is semmi lesz. Pedig hát az is Európa. Tűzre, vízre vigyázzatok Egy rendkívül színes egyéniség Koncz Ádámról van szó, a nyugdíjas tolnai hajósról, kishalászról, aki kísérti a szerencsét nap mint nap a Duna körülbelül egy kilométeres szakaszán, a domborl hajóállomás alatt. Hálóját a szerencse hol kedvébe veszi, hol úgy otthagyja, mint azon a délelőttön, amikor aknaügyben voltunk a vendégei. Aknaügy. Nem tudom, a magamfajta nem vízi ember hogyan reagált volna a felfedezésre. Azt viszont tudom, hogy Koncz Ádám a lehető legjobban reagált. Megjelölte táblával a helyet, hogy vigyázzunk. ízes beszéddel mutatta be hajóját, amit saját két kezével épített. Most ott áll a hajó a parton, mivel elfogyott alóla a víz, a dombori „tengerszem” vize. Aztán mi mindent tud még az öreg hajós? Hűha, mindent meg se lehet írni, azt talán mégis, hogy akad ám ezen a környéken is nudistastrand. „Szaladtak a lányok, olyan tizehat- éves formák. Úgy villogott a fenekük, mint a szarvastehéné, amikor menekül az ember elől.” Mi a hosszú, boldog élet titka? Koncz Ádámnak erre is megvan a receptje. - Nyugalom, kiegyensúlyozott élet. Mértéket ismerni mindenben. Reggel egy kiskanál virágpor, föloldva egy stampedli pálinkában. Ma nem került hal a hálóba. Holnap talán. Ha nem, hát akkor holnapután. - Ez is a nyugodt, szép élet titka. Sajnálom a horgászokat Nem azért, mert magam is közéjük való vagyok, de most már az ág is húzza a szegény horgászokat. Nem elég baj, hogy amúgy is kevés a hal a természetes vizekben, a horgászok száma meg nőttön nő, most még a különböző tilalmak is arra kényszerítenek bennünket, hogy a halboltban fizessünk nyolcvan valahány forintot egy kiló pontyért. No, nézzük csak a tilalmi időket, mielőtt a legvégsőre rátérnénk. A védett halakat nem soroljuk. Csukára tilalom van március 3-28. között; süllőre, kősüllőre, balinra március 3-áp- rilis 30-ig; kecsegére március 3-június 30-ig; pontyra, márnára és 80 centiméternél rövidebb harcsára május 2- június 13-ig. Ezenkívül vannak olyan tilalmi idők, amelyeket a telepítések miatt kénytelenek elrendelni. Ez egy-két hetet jelent. Aztán van a tél, a december vége, a január és a február. Tessék csak számolni, mennyi idő marad tényleges horgászásra. Pedig a területi jegyet egész évre vettük. Apropó, el ne felejtsem, a megyei intézőbizottság Fadd- Domboriban és a szálkai tározón október, november, decemberre pontytilalmat rendelt el. Nagyon félő, hogy az egyesületek is követik a példát. A közalkalmazotti egyesület már megtette ezt a sötétvölgyi tóra. Elismerem, hogy ez nem törvénytelen, de én elhúztam a számat. A hőlégballon haszna A hőlégballon nemcsak sport, nemcsak játék, nemcsak szórakozás, bár ebbéli szerepe sem lebecsülendő. Népgazdasági jelentősége is van. A víztől mostanában nem nagyon kell félni, a fűztől annál inkább. Szinte nem volt nap az elmúlt héten, hogy ne adtunk volna hírt valamiféle tűzesetről. Leginkább abból történt a baj, hogy az avar- vagy a tarlóégetést nem kellő gondossággal végezték. Hőlégballonok felszállásra készen A szakemberek szerint ugyanis a légi fényképezés, légi térképezés eredményesebben végezhető hőlégballonból, mint repülőgépről. LETENYEI GYÖRGY Vb-ülés Dombóváron Napirenden az ügyintézés és a zeneiskola (Tudósítónktól.) A Dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén a hatósági ügyintézés tapasztalatairól és a közérdekű bejelentések intézéséről számolt be a testületnek dr. Keszler Gábor vb-titkár. Többek között elmondta, hogy az állampolgárok döntő többsége önként tesz eleget az ügyében hozott államigazgatási határozatban foglaltaknak, és ezért az ügyintézőknek aránylag ritkán kell élni a végrehajtási eszközökkel, és alig alkalmaznak pénzbírságot. A közérdekű bejelentések intézését nemrég vizsgálta meg a népi ellenőrzés, és összességében jogszerűnek találta a bejelentések és panaszok minősítését, intézésének módját. A napirenden szerepelt a Dombóváron 1965 óta működő Állami Zeneiskola te- vékenyéségének áttekintése is. Az intézmény a Szekszárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola kihelyezett tagozataként indult, s 1971-től működik önállóan. Annak ellenére, hogy a dombóvári zeneiskola tárgyi és anyagi feltételei mindig szűkösek voltak, tartalmi munkájuk dinamikusan fejlődött. A vb ezért elismerését fejezte ki az intézmény vezetőjének és a tantestületnek. MAGYARSZÉKI ENDRE
