Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

1986. október 17. 2 Képújság Geraszimov sajtóértekezlete: Reykjavíki javaslataink csomagot képeznek „Reykjavik nem végpont, hanem határ volt, amelyen túl mozgósítani lehet az erőfeszítéseket a leszerelés érdekében"- jelentette ki csütörtöki sajtóértekezle­tép Gennagyij Geraszimov, szovjet kül­ügyi szóvivő, aki azonban világosan ér­tésre adta: a reykjavíki szovjet javaslatok „csomagot képeznek” és külön a Szov­jetunió nem hajlandó az ott kifejtett felté­telekkel megállapodást kötni a középtá­vú atomfegyverek felszámolásáról. Ez az egymással össszefüggő eleme­ket tartalmazó csomag összeomlott egyetlen szón: azon, hogy laboratóriumi- mondta a szóvivő az amerikai űrfegy­verkezési kutatásokra célozva. Genfben viszont folytatódnak a szak­értői szintű tárgyalások az atom- és űr­fegyverekről - tette hozzá. - Reykjavík­Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke csütörtökön látoga­tást tett a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetségnél. A látogatásra elkísérte Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára. A vendégeket a DÍVSZ székházában Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke és Cser­vény Vilmos, az ifjúsági világszövetség főtitkára fogadta, akik tájékoztatást adtak a DÍVSZ novemberi, Budapesten tartan­dó közgyűlésének előkészületeiről. Be­számoltak arról, hogy az ifjúsági szerve­zet legfelsőbb politikai döntéshozatali fó­rumának előkészítését széles nemzetkö­zi érdeklődés kíséri. A DÍVSZ tagszerve­zetei aktívan készülnek a budapesti ren­dezvényre. Olyan határozatokat szeret­nének ott javasolni és elfogadtatni, ame­Ötven esztendeje annak, hogy a spa­nyol és a nemzetközi reakció által fenye­getett Spanyol Köztársaság védelmére megalakultak a Nemzetközi Brigádok. A haladó nézeteket valló emberek ezrei in­dultak útnak, hogy fegyverrel a kézben küzdjenek a fasiszta erőkkel szemben. Ezen a héten Madridban a harcok egy­kori résztvevői, a legendássá vált Néró­ban elvi megoldásról tárgyaltak, vannak viszont részletek is, mint például a lesze­relés ellenőrzésének a kérdése, ezekkel a szakértőknek kell foglakozniuk. Ilyen megvitatandó probléma a középtávú ra­kéták kérdése, nem elég ugyanis arról megállapodni, hogy megsemmisítik őket, hanem, azt is tisztázni kell, ezt hogyan te­gyék, és mindezt hogyan ellenőrizzék. A szóvivő megerősítette ugyanakkor, hogy reykjavíki javaslatait a Szovjetunió Genf­ben is tárgyalóasztalra helyezte, a meg­állapodás feltétele azonban az űrfegy­verkezési program kérdésében való megegyezés. A szóvivő nem zárta ki, hogy Sevard- nadze szovjet és Shultz amerikai külügy­miniszter a bécsi utóértekezlet megnyitá­sa alkalmával ismét találkozzék egymás­sal. lyek megfelelően tükrözik a 270 tagszer­vezet elvárásait a DÍVSZ munkájának ja­vításáról, és hozzájárulnak az ifjúsági vi­lágszervezet tartalmi és formai megújítá­sához. Gáspár Sándor és Hámori Csaba részt vett a DÍVSZ Irodájának - a DÍVSZ opera­tív testületének - ülésén. A Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke tájékoztatást adott az SZVSZ szeptemberben, Berlin­ben tartott kongresszusáról és az ott megfogalmazott legfontosabb feladatok­ról. A tájékoztatót követően a DÍVSZ Iroda tagjai többek között a munkásosztály ak- cióegységéröl, valamint mozgalmi szer­vezési kérdésekről beszélgettek Gáspár Sándorral. zetközl Brigádok katonái adnak egymás­nak találkozót. A legnépesebb - 375 tagú - küldött­ség az Egyesült Államokból érkezett. Itt­vannak a szovjet, a német, a brit, a francia internacionalisták. A magyar küldöttsé­get Tömpe István, az MSZMP KB tagja, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövet­ségének alelnöke vezeti. v PANORÁMA BUDAPEST - Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettes csütörtökön fo­gadta Jacques Coubard-t, a l’Humani- té főszerkesztő-helyettesét és interjút adott a lap számára. Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából a budapesti pártbizottság delegációja, amely Grósz Károlynak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével az SZKP Moszkvai Városi Bizottsága meghívására három napot töltött a szov­jet fővárosban. SZENTES - Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Szentesen tett látogatást. GÖDÖLLŐ - A FAO Magyar Nemze­ti Bizottsága szervezésében csütörtökön a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megtartották az Élelmezési Világnap köz­ponti rendezvényét, amelyen Simái Mi­hály akadémikus a Magyar ENSZ Társa­ság elnöke mondott ünnepi beszédet. BUKAREST - A Szovjetunió és Ro­mánia kapcsolatainak további bővítésé­ről és tökéletesítéséről esett szó Nicolae Ceausescu és Eduard Sevardnadze ta­lálkozóján. Csütörtökön befejeződtek a szovjet+román külügyminiszteri tárgya­lások-is, Sevardnadze elutazott Buka­restből. MOSZKVA - Gurij Marcsuk akadé­mikust választotta meg a Szovjetunió Tu- dományos Akadémiájának új elnökévé csütörtökön az akadémia közgyűlése. A tudós a 83 éves Anatolij Alekszandrov akadémikust váltja fel, aki tizenegy éven át töltötte be az elnöki tisztséget. GENF - Az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos szovjet-amerikai tárgyalá­sok keretében csütörtökön Genfben ülést tartott a közepes hatótávolságú atomfegyverekkel foglalkozó munkacso­port. AUCKLAND - Radzsiv Gandhi in­diai miniszterelnök csütörtökön kétna­pos hivatalos látogatásra Új-Zélandra ér­kezett. LONDON - Margaret Thatcher brit kormányfő csütörtökön Francois Mitter­rand francia államfővel folytatott megbe­széléseket Londonban. Az Európai Gaz­dasági Közösség decemberben esedé­kes londoni csúcsértékezletének előké­szítése céljából. SAN SALVADOR - A több napja zuhogó eső és az utórengések akadá­lyozzák a mentést és a pénteki földren­gés okozta károk helyreállítását Salva­dorban. Eddig legalább 1300 utórengést észleltek. A természeti katasztrófának eddig mintegy ezer halottja van, de hiva­talos közlés szerint ez a szám még min­dig nőhet. Gáspár Sándor és Hámori Csaba a DlVSZ-nél Ötven év után... Kongresszusi választások Amerikában „Anyukám, ma sokáig maradok benn a szenátusban, csókold meg helyettem is az unokákat” - búcsúzik egy tévéhirde­tés végén a nejétől, és persze választóitól James Broyhill észak-karolinai republi­kánus szenátor. Ö egyike azoknak, akik­nek győzelmén vagy vereségén múlhat Reagan elnök pártjának többsége a kongresszus „felsőházában”. E kortesfo- gással azt próbálják érzékeltetni, hogy e család- és munkaszerető férfiút egysze­rűen nem nélkülözhetik a derék észak- karolinai honpolgárok. S amikor pár perc múlva - ez Amerika! - újfent megszakít­ják a tévéműsort a fogpaszta- és politi­kusreklámok, megtudhatjuk az ellenje­löltről, hogy ő viszont mennyire megbíz­hatatlan, csélcsap ember, alkalmatlan e posztra. Kézfogásos módszer helyett így megy ez már hónapok óta, és fel­gyorsult ütemben november első kedd- jének közeledtével. A jelöltek ismét re­kordösszegeket költenek a választási kampányra, és annak is legfontosabb kellékére, a minden lakásba bekopogtat­ni, sőt belépni is képes főkortesre: a tele­vízióra. A mostani küzdelmet ugyanis minden korábbinál inkább a tévében vív­ják Amerika választott tisztségre áhítozó politikusai, mint ahogy ezzel az eszközzel védelmezik képviselői, szenátort, kor­mányzói helyüket a már benn ülők. Ami­óta „tévéelnöke" van az országnak, s Ro­nald Reagan oly imponáló ügyességgel veszi igénybe e főkortes szolgálatait, azóta mindenki csakis és kizárólag a te­levíziós kampányban bízik. Különösen nagy a befolyása a tévének a népes, sok millió lakosú államokban, Kaliforniában, New Yorkban, Texasban meg a többiben, ahol a jelölt eleve képtelen volna sikert elérni a hagyományos, kézfogásos mód­szerrel. Még a választási gyűlések is el­sősorban azért vannak, hogy a róluk készülő riport - ingyen reklámként! - be­kerüljön a helyi tévéállomások híradóiba. November 4-ig potom 425 millió dollárt fognak elkölteni, újabb csúcsként, az időközi választásokra. Szokás szerint a republikánusok dol­gozhatnak'jóval nagyobb költségvetés­sel: hozzzájuk a nagytőke szíve is húz, nemcsak az esze. De hát az idén különö­sen nagy a tét a kormánypárt számára: 53:47 arányú szenátusi többsége forog kockán, és akként egy kicsit Reagan hát­ralévő két esztendejének politikai moz­gástere is. Elég, ha a demokraták csak négy új helyet szereznek a „felsőház­ban”, akkor januártól, az új kongresszus­ban már az övék lenne minden szenátusi bizottság elnöki posztja, hiszen oda min­dig a többség állít embert. E posztokról aztán kézben lehetne tartani a törvény­hozási menetrendet, a politikai figyelmet terelő kihallgatások tematikáját, egyszó­val meg lehetne keseríteni az elnök éle­tét. Elnöki dilemmák S mivel a képviselőházban a mostani 253:182 arányú demokrata fölény aligha változik érdemben, mindkét házat irányít­ván, Reagan ellenzéke jószerivel maga lépne elő kormányzó párttá. Midenesetre az elnök vagy engedmények, vagy vétók sorára kényszerülne, s az utóbbi esetben bekövetkezne az 1988-as választásokig eltartó politikai bénultság. Az igazság persze az, hogy az időközi választásokon a szavazók inkább a sze­mélyekre, mint a pártokra voksolnak. Maga Reagan elnök teljes lendülettel ve­tette be a Fehér Házat és saját személyét az értelemszerűen neki is kulcsfontossá­gú kampányba. Hetek óta járja az orszá­got (vagy éppen Izlandotl), és hirdeti: „Adjátok meg nekem a szenátust!" Az 1988-as republikánus jelölt ugyan bele­kapaszkodhatna abba, hogy bénultsá­Mai kommentárunk Gesztus és jelzés Az afganisztáni, kérdés békés megoldása ellen fellépő körök megpróbálják ki­csinyíteni a napokban kezdődött szovjet csapatkivonás tényét. Ismeretes, hogy Moszkva hat ezredet, összesen nyolcezer katonát von ki a szomszédos országból, ahova 1979-ben az akkori kommunista vezetés az ellenforradalmi erők már-már győzedelmeskedő támadása miatt hívta segítségül a szovjet hadsereget. Ez a lépés hatalmas világpolitikai vitákat eredményezett. Az 1979-es afganisztáni belső helyzet valódi világpolitikai dilemmát okozott a szomszédos nagyhatalomnak, a Szovjetuniónak, mert a szélsőséges Amin-rezsim hatalomra kerülésével az ellenforradalom restaurációja a küszöbön állt. így fordul­hatott volna, hogy ez a stratégiailag kivételesen fontos helyzetű ország egy-kettőre élesen szovjetellenes fordulatot vesz. Ennek logikus következményeként pedig az Egyesült Államok Afganisztánba telepíthette volna mindazokat a katonai berende­zéseit, amelyeket Iránból az iszlám forradalom nyomán el kellett vinnie. Afganisztán pedig még Iránnál is kényesebb fekvésű ország a Szovjetunió számára, ha az a potenciális ellenfél szövetségese. Stratégiai nagyságú kockázat volt hát ez Moszkva számára, s egyáltalán nem csupán az afgán belső politika.ügye. Ezért volt kénytelen a Szovjetunió kato­nailag megsegíteni a bajba jutott -sa szélsőségeseket időközben eltávolító - kom­munista irányítású kabuli rendszert. Az ezt követő időszakban pedig joggal hivatko­zott arra, hogy a törvényes kormány ellen harcoló ellenforradalmárokat rengeteg pénzzel és még több fegyverrel segíti amerika, s hátországot ad Washington hű szövetségese, Pakisztán. A közös szovjet-afgán álláspont az, hogy gyorsan kivonhatók a szovjet erők, ha az ellen forradalmárok nem kapnak többé külső segítséget. Mert akkor az időköz­ben megerősödött népi hatalom képes megvédeni magát. Gesztus és egyben jel­zés is hát ez a mostani szovjet csapatkivonás. Hiszen nemrégiben Moszkva a nagy ázsiai politikai rendezés keretében afganisztáni megegyezést is javasolt, vázolva a teljes csapatkivonás feltételeit. A nyolcezer katona kivonulása jelezte, hogy folyta­tódik a kabuli kormány katonai erősödése. Moszkvában úgy vélik: van lehetőség az „afgán probléma” rendezésére, csak amerikai akarat kellene hozzá. A jelek szerint azonban éppen ez hiányzik, hi­szen Weinberger hadügyminiszter most tárgyal Pakisztánban s alighanem az afgán ellenforradalmárok további támogatása áll útjának fókuszában. AVAR KÁROLY Uj Tolna megyei telefonkönyv Matol minden Tolna megyei postahiva­talban árusítják az új Tolna megyei tele­fonkönyvet, melyet a Pécsi Postaigazga­tóság adott ki harmincezer példányban. Jól tudjuk, hogy megyénknek milyen rég­óta van szüksége az új, pontos és meg­bízható telefonjegyzékre, melyeket az utóbbi időben külön megyénként, illet­ve város és városkörnyékenként adnak ki. A Tolna megyei telefonkönyv a többi­hez hasonlóan a távbeszélőnévsoron és a telefonszámokon kívül részletes tájé­koztatást ad a július 1-én megváltozott távbeszélődíjakról, a távbeszélés me­chanizmusáról, a telefon használatáról, a távirat feladásáról: ezenkívül tartal­mazza a belföldi es a nemzetközi távhí­vásba kapcsolt településeket és azok körzetszámait. Érdemes megjegyezni, hogy e tudnivalók több nyelvre lefordítva is belekerültek a könyvbe. Tolna megyé­vel kapcsolatban még egy információ: a közelmúltban Tamásit is bekapcsolták a távhívásba, így érthető, hogy a megválto­zott számok a nyomdai átfutási idő miatt nem kerülhettek a telefonkönyvbe, vi­szont külön kiegészítő számjegyzéket mellékeltek az új telefonkönyvhöz. Szek- szárdon a megyei postahivatalban októ­ber 22-ig külön munkahelyen árusítják az új telefonkönyvet, mely szép kivitelű, s úgy tűnik, hogy nem rongyolódik olyan hamar el, mint elődei. A republikánus elefánt és a demokrata szamár választási tánca gáért a demokrata többség a felelős (ez fordítva 1948-ban jól bevált Trumannak). Bush alelnök esetleges vetélytársai közül néhányan a szenátusi többség éléről óhajtanának országos szerepet játszani, s nem a szürke kisebbségből. Szóval: nagy a tét, és sokaknak az. A tét: 1988 sikere A szenátusi - egyelőre teljesen bi­zonytalan kimenetelű - küzdelem árnyé­kában alig kap figyelmet a teljes egészé­ben újraválasztandó 435 fős képviselő­ház csatájának alakulása. Itt legfeljebb az lesz az érdekes (mármint a biztosra vett demokrata többség tényén kívül),' hogyan alakulnak a belső erővonalak, hi­szen az amerikai törvényhozásban min­den kérdésben új és új koalíciók jönnek létre, a párthatárok semmibevevésével. Konzervatívabb lesz-e a testület, avagy liberálisabb? - ez itt a kérdés. Ugyan­csak háttérbe szorul az idei 36 kormány­zóválasztás, ahol viszont a demokraták­nak van vesztenivalójuk, mert ebből 27 hely az övék. Persze, van miből veszte­niük: az ötven kormányzói posztból ma még 34 az övék. E tisztségnek annyiban van a helyi ügyeken túlmutató jelentősé­ge, hogy egy kormányzó ügyesen segít­heti pártja elnökjelöltjét az 1988-as vá­lasztásokon. S ezzel már megint ugyanoda lyukad­tunk ki: a mostani időközi választások eredményeinek alakulását a politikai íté­szek elsősorban aszerint fogják mérle­gelni, mennyiben befolyásolhatja a két esztendő múlva esedékes - és immár Reagan nélküli! - elnökválasztások esé­lyeit. AVAR JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents