Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
1986. október 16. \ NÉPÚJSÁG 3 Tájértekezlet az agrártermelésről Három megye hatszáz szakembere Szekszárdon Három megye - Baranya, Somogy, Tolna - agrárszakemberei tegnap délelőtt tájértekezleten találkoztak Szekszárdon a Babits Mihály megyei művelődési központ . színháztermében. A több mint hatszáz érdeklődő az agrártermelés 1986. évi főbb eredményeiről, és az 1987. évi feladatairól és a köz- gazdasági szabályozó rendszer módosításáról hallgatott meg tájékoztatót. Császár József a megyei tanács elnöke a házigazda jogán köszöntötte a tájértekezlet résztvevőit, valamint dr. Villányi Miklós államtitkárt, a tájértekezlet előadóját. Elmondta, régi jó hagyomány, hogy a jelentős ágazati változások előtt országos tájértekezletek keretében kapnak a szakemberek tájékoztatást.- A megye mezőgazdaságának minősítését is érezzük abban, hogy erre a három megyét érintő értekezletre ezúttal Szekszárdon kerülhetett sor - mondta bevezetőjében Császár József, majd átadta a szót Villányi Miklósnak.- A Minisztertanács áttekintette az ágazat helyzetét - kezdte az államtitkár - határozatokat hozott, melyet a MÉM tájértekezletek formájában hoz nyilvánosságra. Kisebb korrekciók, igazítások a későbbiekben még elképzelhetőek - említette meg Villányi Miklós. Három fő témakör köré csoportosított tájékoztatójában elmondta, az eddigi eredmények és felmérések arra utalnak, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ez évi termelése összességében meghaladja az 1985. évit, bár az előirányzottat várhatóan nem éri el. A növénytermelésben az aszály, az állattenyésztésben pedig a múlt évi nagyarányú állatlétszám-csökkenés fékezte a ki- bontakozás gyorsítását. A kiegészítő tevékenységek tovább bővültek, de a fejlődés üteme mérséklődött a tervezetthez képest. Cél, hogy a mezőgazdasági ágazat 1987-ben - az idei várhatóhoz mérten mintegy 4-5 százalékos fejlődést érjen el. Az erdőgazdálkodásban az előző két év lendületének folytatása a cél. A jövőben - a népgazdaság követelményeivel összefüggésben - tovább bővül a rubel elszámolású kivitel. Az agrárágazatok- mezőgazdaság, élelmiszeripar, fagazdaság- közgazdasági szabályozórendszerében módosításokra kerül sor. A termelési feladatok megalapozása szempontjából elsődleges és kiemelt fontosságú kérdés az állattenyésztés anyagi ösztönzésének javítása. (A kormányzati döntések már a nyár folyamán megtörténtek.) Az 1987. január elsejével életbe lépő legfontosabb központi intézkedéseket a MÉM meghirdette. A növénytermesztésben a felvásárlási árak nem változnak, a termelési célok megalapozására, az érdekeltség javítására azonban 1987. január elsejével több jelentős intézkedésre kerül sor. Néhány további területen is módosulnak a mezőgazdaságot érintő közgazda- sági szabályozási feltételek. Egyes élelmiszeripari szakágazatokban termelői árkorrekciót hajtanak végre. Január egytől a fagazdaságon belül a fűrész- és lemezipar teljes vertikuma az agrárágazatokra vonatkozó szabályozási feltételek szerint működik. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a VII. ötéves terv által az ágazat számára kitűzött célt el kell érni, a mennyiségi növekedés mellett elengedhetetlen követelményként jelentkezik a versenyképesség és a hatékonyság is. Az összes nem tervezett körülmény ellenére az elmúlt évi mélypontról elmozdulta mezőgazdasági termelés, - összegezte az agrártermelés 1986. évi eredményeit Villányi Miklós.- szs - gk Villányi Miklós államtitkár tájékoztatóját tartja Zsúfolásig megtelt a színházterem Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán, Szabó István elnökletével Budapesten ülést tartott. A testület - a társadalmi vita keretében - véleményezte a földről szóló, előkészületben lévő törvénytervezetet. Az elnökség leszögezte: a szövetkezeti parasztság érdekelt a földnek, mint legfontosabb nemzeti kincsünknek a védelmében, racionálisabb hasznosításában. Időszerűnek tartotta a jogi szabályozás korszerűsítését és áttekinthetőbbé tételét. Az elnökség egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell szigorítani a földek mezőgazdasági termelésből való kivonásának feltételeit, különösen a kitűnő minőségű talajok esetében. Célszerű lenne rugalmasabbá tenni a földeknek a szövetkezeteken belüli hasznosítási formáit, ily módon ugyanis növelni lehetne a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. A művelési ágak megváltoztatásában nagyobb önállóságot várnának a termelőszövetkezetek és indokolt lenne nagyobb érdekeltséget teremteni számukra ahhoz, hogy kedvezőtlen adottságú térségekben jobban a föld adottságaihoz igazítsák annak használatát. Regionális beiskolázási körzettel Két tannyelvű oktatás Gyünkön A felvételhez német nyelvű előképzettség kell Kiss Marianna és Kaszás Lajos német irodalmat tanulmányoz a könyvtárban Lapunk egyik korábbi számában megjelent tudósításban arról olvashattunk, hogy a jövő tanévtől két tannyelvű képzés indul Gyünkön, a Tolnai Lajos Gimnáziumban. A hír nyomába eredtünk és Petz Péter igazgatótól részletes információt kértünk az oktatás céljáról, a tartalmáról, a jelentkezési lehetőségekről, az előkészületekről, és a tervekről. Konvertálható műveltség A Művelődési Minisztériumnak, Külkereskedelmi Minisztériumnak, az MSZMP KB Művelődéspolitikai Munkaközösségének és az Országgyűlés kulturális bizottságának 1984-85-ben megjelent egy felhívása, amely a két tannyelvű gimnáziumok létrehozását szorgalmazza. Ezt egyébként az új, a szeptemberben bevezetett oktatási törvény is lehetővé teszi. „A nemzetiségi nyelvek az iskolai nevelés-oktatás valamennyi fokán tanulhatók. A nevelés-oktatás - az iskolai nevelés-oktatás valamennyi fokán - idegen nyelven is folyhat” - mondja ki az említett dokumentum.- A képzés célja - így Petz Péter -, hogy a jó képességű és felkészültségű, idegen nyelv iránt érdeklődő tanulóknak lehetővé tegye, hogy magasabb szintű ismereteket kapjanak, és az általános műveltség mellé konvertálható nyelvi műveltséget adjunk. Ez a tanulók egy részére vonatkozik, másik részüknél pedig az a cél, hogy érettségi után a közvetlen munkába álláshoz olyan végzettséget biztosítsunk, ami a nyelvigényes területre való elhelyezkedést teszi lehetővé. Ugyanis középfokú és felsőfokú nyelvvizsgára is lehetőség van. Adódhat a kérdés: miért kell a hozzánk hasonló kis népeknek nyelvet tudni? Azért, mert a ma embere egyre kevésbé nélkülözheti az idegen nyelvtudást, mivel a tudományos kutatások új eredményeinek elsajátítását teszi ez lehetővé, de azért is, mert a világban való eligazodásunkat segíti. Mindez azt is jelenti, hogy hasznos a nyelvet tanulónak, de az országnak is, ha sok a kétnyelvű állampolgár. „Nem extra gyerekeket várunk” Az említett felhívás kéri, hogy csak azok az intézmények vállalkozzanak a két tannyelvű oktatás bevezetésére, ahol a személyi, tárgyi feltételek biztosítottak, és kollégiummal is rendelkezik az iskola. Gyünkön mindez megvan. Emlékeztetűül néhány példát hozunk fel. Az 1806-ban szerveződött gimnáziumban alapítása óta folyik a német nyelv oktatása. Ha csak az utóbbi évtizedeket nézzük, elmondhatjuk, 1962-től tagozaton, 1978- tól pedig fakultációs csoportokban oktatják a németet. Gyönkön a két tannyelvű oktatás bevezetésekor azt tervezik, hogy a jelenlegi nevelési-oktatási dokumentumokra építve a történelmet és a földrajzot két nyelven, a fizikát pedig németül oktatják majd. A németórák száma első osztályban viszonylag magas lesz, ez heti tíz órát jelent. Így akarják biztosítani, hogy a második félévben belépő történelmet és fizikát német nyelven tanulják majd a diákok. (A földrajzra csak a második tanévben kerül sor) Igyekeznek a fokozatosság elvét megtartani és már előrelátó módon számolnak az adódó nehézségekkel, ezért úgy tervezik, hogy az iskolában és a kollégiumban az audiovizuális eszközökkel, valamint egyéb módszerekkel segítik a képzést. Gazdagítják a német művelődési lehetőséget azzal, hogy kihasználják a gyönki német nemzetiségi tájház, illetve a szaka- dáti német nemzetiségi tanmúzeum adta ismereteket. Az oktatásban részt vevő tanulóknak már első osztálytól biztosított - a heti két órában - a fakultációs tantárgy- választás is.- Nem úgynevezett extra gyerekeket várunk - mondja Petz Péter -, de az a tény, hogy a beiskolázáshoz német nyelvi előképzettség szükséges. Felvételi vizsgát tesznek majd a tanulók, és ennél az általános iskolai német tantervi követelmények lesznek a mérvadók. Az igazgató elmondta még, hogy Somogy, Baranya, Fejér, Bács-Kiskun és Tolna megyei érdeklődő tanulókra számítanak, akiknek kollégiumi férőhelyet is tudnak biztosítani. (A térítési dijakat a szülők keresete alapján állapítják meg és tanulmányi eredmény, valamint magatartás alapján mérséklik majd azokat.) Tervezik a gimnáziumban - abból a célból, hogy megkönnyítsék a gyerekek döntését - 8. osztály második félévétől „levelező kapcsolattal” ráirányítják a gyerekek figyelmét a német irodalom tanulmányozására, a tavaszi, illetve nyári szünetben pedig nyelvi tábort szerveznek nekik. A beiskolázással kapcsolatban már léptek a gyönkiek. E képzési formát ismertető levelet küldtek az említett megyék olyan iskoláiba, ahol németet oktatnak, s kérték, a tanulók szüleikkel együtt látogassanak el Gyönkre, vagy hívják meg a gyönkieket,- hogy még a felvételi vizsgák előtt mindkét fél tájékozódhasson, ismerkedhessen. Az iskolák mellett kérték a megyei művelődési osztályok, a pályaválasztási intézetek segítségét is. „Minőségi munka kell”- Ahhoz, hogy a programot valóra váltsuk, valamennyi területen minőségi munka kell. Ennek megfelel a testület - állítja Petz Péter, aztán elmondja, egyetértésre jutottak abban, hogy a tanárok vállalják a két tannyelvű képzést. Látszik, hogy alaposan megfontoltak minden lépést a személyi feltételek biztosításához is. A tanárok és a diákok képzésében nagy segítséget jelent a karl-marx-stadti középiskolával - akikkel 1981-től nagyon jól együttműködnek és most is támogatják ezt a programot - kialakult kapcsolat, a tanár- és a diákcserék. A két-három hetes turnusokban történő azonos szaktanárok kölcsönös látogatása a nyelvgyakorlás mellett a módszerek cseréjét, valamint pedagógiai eszköztár bővítését is jól szolgálják. A tanárok felkészülésénél a nyelvgyakorlatot házilagos tanfolyamon már az idén biztosítják, és várják az NDK-beli tanárt is. Továbbra is fenntartják a nyelvgyakorlatot és a kulturális értékek megismerését szolgáló, diákok részére szervezett csereüdültetést. A német nyelvű lektor alkalmazását pedig az említett kapcsolattal szeretnék megoldani. Természetesen a két tannyelvű oktatás bevezetése fejlesztést is igényel. Szükség van a lektor mellett egy-két státusra és ehhez bérre, a nyelvpótlék biztosítására, lakásra, az oktatási eszközök fejlesztésére. „Jó lenne egy kisbusz”, hangzik az óhaj, amivel az egy-két kulturális centrum - tanulókkal - elérhető. Bővítik a számítógépparkot, olvasószobával ellátott német nyelvű könyvtárrészleget alakítanak ki, vagyis megteremtik mindazokat a feltételeket, ami a 20-25 tanuló, egy osztály, fogadásához szükséges. Gyönkön vallják, hogy a képzés eredményességétől, valamint az érdeklődéstől függően a későbbiekben növelhető a képzésben résztvevők száma. Miért ne lenne ez így?! ÉKES LÁSZLÓ Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Óraközi szünetben a német szaktanteremben
