Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-02 / 206. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVi. évfolyam, 206. szám. ÄRA: 1,80 Ft 1986. szeptember 2.. kedd Mai számunkból A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE 7. (3. old.) ZEKE LAJOS ORGONAHANGVERSENYÉRŐL (4. old.) SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI VERSENY KÖZÉPISKOLASOKNAK (5. old.) HÁROM hét ..NYEREGBEN" ut mrmrM «WTuii'iwiirr in Termelési rendszerek A múlt. éviben már 64 iparszerü termelési rendszer működött a magyar mezőgazdaságban. Ezek közül 20 a szántóföldi növénytermesztésben, 22 a kertészeti ágazatban, s ugyancsak 22 az állattenyésztésben. A legtöbb tsz és állami gazdaság már régóta egy vagy több termelési rendszer taggazdasága. A Magyarországra látogató külföldi mezőgazdasági szakemberek ma is nagy érdeklődéssel tanulmányoz zák e rendszerek tevékenységét. Eközben viszont idehaza élénk vita bontakozott ki róluk. A polémiában részt vevő félek általában úgy fogalmaznak, hogy válaszút elé kerülitek a termelési rendszerek hazánkban. A téma egyik ismert kutatója, dr. Kalmár Sándor, A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Karának docense, a termelési rendszerek gazdaságosságával foglalkozó tanulmányában kifejti, hogy a hozamnövelés helyett ma már a mezőgazdasági üzemekben is elsősorban a gazdaságosság javítása a legfontosabb követelmény. Így van ez az állatltenyész tési termelési rendszerekben is. Egy-egy gazdaság átlagosan két állattenyésztési rendszer tagja, és amíg a rendszerhez kapcsolódó mezőgazdasági nagyüzemek száma az elmúlt három' évben két százalékkal csökkent, addig az állattenyésztési rendszerekhez tartozóké nyolc százalékkal növekedett. A nagyüzemi tojótyúkállományt abszolút és relatív értelemben gyakorlatilag teljes egészében valamilyen termelési rendszerben tenyésztik. Valamivel szerényebb mértékben, de hasonló a helyzet, a koca- állománnyal is. A különféle termékek önköltségét vizsgálva kiderült. hogy az egységnyi állati termék előállításához szükséges költségek növekedését sem a rendszerekben, sem a rendszeren kívüli gazdálkodók nem tudták megállítani. A költségnövekedés üteme éves átlagban négy-öt százalék körüli alakult. A termelési rendszerekhez kapcsolódó gazdaságokban a tej, a húshasznú vágómarha és a vágósertés termelése egyértelműen drágább, mint a rendszeren kívül gazdálkodóknál. A tej- és a kettős hasznosításból származó vágómarha, valamint a húscsirke gyakorlatilag ugyanannyiba kerül mindkét csoportnál. A termelési rendszerekben csak az étkezési tojás termelése olcsóbb. Egy gazdaság azért lép be a termelési rendszerbe, hogy jobb minőségű átüt, és ezzel magasabb értékesítési árat érhessen el. Lehet, hogy költségesebb a termelés, de a magasabb árbevétel kárpótolhatná őket. A hazai gyakorlatban azonban csak a húshasznú vágómarha kilogrammonkénti eladási ára volt 3—3,50 forinttal magasabb a termelési rendszerben, mint az önállóan termelő gazdaságokban. A termelési rendszerek tehát az állattenyésztési ágazatok többségében nem termelnek jobb minőségű árut, és nem érnek el magasabb értékesítési árat sem. A jelenlegi gazdasági viszonyok között a rendszerektől kapott (főleg biológiai, technikai és technológiai jellegű) szolgáltatásokkal nem sikerült jobb minőséget, nagyobb árbevételt elérni. Ezen a helyzeten minden bizonnyal a rendszerek által nyújtott jobb szolgáltatásokkal, és jobb minőséget is honoráló, differenciáltabb felvásárlási árakkal lehetne változtatni. A gazdaságossági megfontolások központi kérdése a jövedelem alakulása. Az állattenyésztési rendszerekben — a baromfiágazat kivételével — a termékegységre jutó jövedelem elmarad a rendszeren kívüli termelők eredményeitől. Például a tejtermelésben literenkénti 6—16 fillér a különbség a rendszeren kívüli termelők javára. A tej- és a kettős hasznosításból származó vágómarhánál és a vágósertésnél — úgyszólván állandóan kilogrammonként 13—93 fillérrel több a rendszeren kívül termelők jövedelme. Az eddigiek után jogos a kérdés: ha az állattenyésztési rendszerek gazdaságossági eredményei elmaradnak a rendszeren kívül termelők eredményeitől, akkor a gazdaságok miért csatlakoznak’(vagy csatlakoztak) mégis ezekhez a rendszerekhez. Az okok között mindenképpen meg keld említeni, hogy a termelési nemcsak gazdasági, hanem egy sor egyéb, a termelési rendszerekben rejlő szervezési, beszerzési és értékesítési lehetőség is befolyásolja. Most már csak az a kérdés, hogy a gazdaságoss’ági elveket meddig szoríthatják háttérbe ezek a kényelmi szempontok. *■ A termelők olyan termelési rendszerekkel létesítenek kapcsolatot, amelyeknek a gazdaságossági paraméterei kedvezőbbek a saját üzemi eredményeiknél. A gazdaságtalambb rendszerekből kilépnek. (Erre már van .példa — főként a növény- és zöldségtérme- lési rendszerek gyakorlatában.) A termelési rendszerek e gazdasági kihívásra kétféleképpen válaszolnak. Vagy különféle' elméleteket gyártanak és a rendelkezésükre álló adminisztratív eszközökkel és esetenként monopolhelyzetűkkel élve,, továbbra is igyekszenek fenntartani az ágazatban- betöltött meghatározó szerepüket, vagy felismerve a változó körülményeket és követelményeket, olyan szolgáltatásokat igyekeznek nyújtani, amelyekkel a hatékonyabb. jövedelmezőbb termelést segítik elő Szerencsére már erre is vannak példák — a feladat azonban az, hogy e kivételek végre általános gyakorlattá váljanak. B. P Megkezdődött Budapesten a Pugwash-konlerencia Hétfőn Budapesten megkezdődött a Pugwash-moz- galom 36. nemzetközi konferenciája. .Az 1957-ben létrehozott szervezet tanácskozását a TOT Továbbképzési és Üdülési Központjában Be- rényi Dénes akadémikus,' a Pugwash magyarországi bizottságának elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: a nukleáris fegyverek ellen küzdő atomfizikusok, diplomaták, a társadalom- és hadtudományok művelői fő céljuknak azt tekintik, hogy felhívják az emberiség figyelmét az atomfegyverek veszélyére, s hogy új utakat keressenek a nukleáris háború elkerülésére, az emberi vívmányok megvédésére. Reményét fejezte ki; ez a konferencia is hozzájárul ahhoz, hogy mind a háborút, mind az erőszakot kiiktassák a Földön. Ezt követően Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a hazai túrósok nevében köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: nagy megtiszteltetés a magyar tudományos szakembereknek, hogy a Pugwash vezetősége Budapestet választotta tanácskozása színhelyéül. A hazánkban első Ízben megrendezett konferencia fontos alkalom arra, hogy o világot nyomasztó problémákat megvitassák a tudósok. A továbbiakban Jan Mar- tenson, az ENSZ főtitkárhelyettese ismertette Pérez de Cuellarnak az ENSZ főtitkárának a konferencia résztvevőihez intézett üzenetét, amelyben üdvözli a tudósok minden, a nukleáris háború megelőzésére tett erőfeszítését. A Pugwash tagjai előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség nem oldhatja meg fegyverekkel a problémáit. Ezt követően Georges Ku- tukdjian, az UNESCO megfigyelője köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Mattos de Lemos, az Egyesült Nemzetek környezetvédelmi programjának képviselője szólt a nukleáris energia alkalmazása és a környezet összefüggéseiről. Maciej Nalecz, a Pugwash Tanácsának elnöke megköszönte a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a magyar Pugwash-bizottság közreműködését a konferencia megrendezésében. A neves lengyel biokémikus a továbbiakban ismertette a konferencia programjai, Szólt arról, hogy a hatnapos tanácskozáson több mint kétszázan vitatják meg a nukleáris fegyverkezési verseny helyzetét, az európai biztonság problémáit, A megnyitót követően zárt üléseken folytatódott a konferencia résztvevőinek munkája. A zárt üléseket követően este nyílt plenáris tanácskozással folytatódott a konferencia. Ezen Várkonyi Péter külügyminiszter a magyar külpolitikai törekvésekről tartott előadást. Ezt követően Simái Mihály, a Magyar ENSZ-társa- ság elnöke, a Világgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese tartott előadást a magyar gazdaság helyzetéről, a világgazdasággal kialakított kapcsolatrendszeréről. Este Várkonyi Péter külügyminiszter fogadást ' adott a konferencia résztvevőinek a Gundel étteremben. Hungarológiai kongresszus A bécsi .tudományegyetemen hétfőn ünnepélyes keretek között nyitották meg a második nemzetközi hungarológiai kongresszust. Az ötnapos tanácskozáson csaknem valamennyi európai országból és tengerentúlról töiblbszáz, a magyar nyelvvel, irodaiammal, történelemmel, néprajzzal foglalkozó kutató vesz részt. A tanácskozást megnyitó Franz Vranitzky osztrák kancellár beszédében hangoztatta, hogy a közelmúltban, Lázár György miniszterelnökkel tartott találkozóján ismét megállapíthatták, milyen sokrétű szálak fűzik össze a' két országot a politika, a gazdaság, a kultúra területén csakúgy, mint az emberi kapcsolatokban. Cséhák Judit, a kormány elnökhelyettese üdvözlő beszédében a többi köt rámutatott: „Felbecsülhetetlen segítség számunkra, hogy tevékenységük révén irodalmunkat, egész kultúránkat — ellensúlyozandó a magunk természetes elfogultságát — idegen terepen objektív vizsgára bocsáthatjuk, s a tanulságokat hasznosíthatjuk. Két építővállalat A szekszárdi Ben Balogh Jetben. A TOTKV szekszaregyüttműködése Adám utca, Kecskés utca is az NDK-óvoda háromszögben több, mint háromszáz lakást épít a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat. Az épületek alapozását a múlt éviben kezdték el, s most arról adhatunk hirt, hogy a magasépítők e hét végére az egyik 30 lakásos háznál falegyembe érnek. Érdekes és mindenképpen hasznos együttműködés ala- kult ki a városrész építésénél a Tolna Megyei Tanácsi Építőipari és Szerelőipari Vállalat, valamint a TÁ- ÉV között. Ugyanis a TO- TÉV Utinor-szisztéma szerint önti a házat, s a TÁÉV munkásai végzik el a végső szakipari, szerelő munkál. A TOTÉV két brigádja. — Kákonyi István és Simcsik Sándor vezetésével — szinte rekord idő alatt ért a negyedik szintig a harminc lakást mac iban foglaló épii di építésvezetősége egyéb ként ennek az épületnek a szomszédságában még egy harminc lakásos házat épii fel, azaz készít el utinor ok- módszerrel, november 10-ig Közben a TAÉV mélyépítői, — Mikóczi György brigádja — az alapozással, a különféle vezetékek építésével, betonozásával foglalkoznak. A munkát a két vállalat jól összehangolta, s a télre úgy készítik el a há rom épületet, hogy benne majd dolgozni tudjanak a fagyos téli napokon. A két utinoros-ház mellett most harmadikként a „C”-jelűt szerelik a TAÉV- esek. Ide felhasználnak régi házgyári sablonokkal készített elemeket is, de újabb betonpanelokal is gyártanak, kapubejárót, térelválasztót, stb. A „C”-épületnél most a második szintnél tartanak. Ez az épület háromszintes lesz, tetőtérbeépítés* sei. Egyébként az itt épülő házak — négy év múlva fejeződik be ill a munka —mind cserepesek lesznek. Végre új forma kerül a be tonlházak közé, színesítve, lakhatóbbá téve e térséget A TOTÉV munkásai két 30 lakásos házat öntenek Vasbetonszerelés Mikóczi György kubikosbrigádjának tagjai alapozómunkával foglalkoznak
