Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

19X6. szeptember 111. A rtÉPÜJSÀG a feszültség művésze Latinovits verset mond Latinovits, Most sietek, most mennem jkeli, most randevúm van az élettel . . . Utolsó szerepében, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak cí­mű musicalben énekelte Békejfy István—Fényes Sza­bolcs zenéjére írt — fenti vers szövegét, szalmakalap­ban, kockás zakóban, séta­pálcával a kezében, közben pompás táncszámot is előad­va, mozgékonyán és derűsen, ahogy a szöveg, s a darab szituációja megkívánta. Ez volt Latinovits Zoltán utolsó színházi fellépése, 1976 áprilisában. Több mint fél­százada járok színházba, gyakran megesik, hogy he­tenként háromszor-négyszer, nem tudom, hány darabot láttam életemben. Azt azon­ban biztonsággal állíthatom, hogy ilyen dübörgő vastapsot alig hallottam, olyan káprá­zatos sikernek csak ritkán voltam tanúja, mint akkor, és ott, a Bozzi úr premierjén. Nem pusztán azt ünnepelték ugyanis, hogy Latinovits — életében először az Operett­színházban — milyen szenzá­ciós alakítást nyújt, hanem azt is, hogy két teljes évi (kényszer)szünet után került ismét vissza a színpadra. Ahol randevúja volt az élettel. Ott mindig. Két hónap múlva — az életben — kiderült, hogy a halállal volt randevúja. A premier havát követő máso­dik hónapban örökre eltávo­zott. Akkor már régen beteg volt, ideg- és elmegyógyinté­zet vissza-visszatérő lakója lett. bizonyára egy, elméjét elborító, tisztánlátást elho­mályosító pillanat sodorta a vonat alá, az önként válasz­tott halálba. Latinovits Zoltán korának, de minden időknek egyik legnagyobb magyar színésze volt. S talán még a „magyar” szót sem szükséges itt fel­említeni. Ötvenöt évvel ezelőtt, 1931, szeptember 9-én született. Apai ágon szerb földbirtoko­sok, anyai ágon a Gundel- család leszármazottja. Már pici gyermekkorában feltű­nik szavalataival, de hiába vonzza őt minden sejtjében a számára a sors könyvében ki­jelölt életpálya, érettségi után mégsem meri vállalni : nem a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, hanem a Műegye­temre kerül. Nem rögtön per­sze, ahhoz az akkori idők mér­céje szerint nem elég jó a származása, előbb még aszta­losinas, hídmunkás és — amatőr színjátszó a Ganz- Mávagban, ahol dolgozik. Mérnöki, nem színészi dip­lomájával a tarisznyájában indul első vándorútjára: je­lentkezik a Debreceni Cso­konai Színháznál, ahol az 56/57-es évadban segédszí­nésznek alkalmazzák, de személyiségének kisugárzása, tehetségének ereje olyan át­ütő, hogy rövidesen olyan fő­szerepeket bíznak rá, mint Henry Higgins professzor, G. B. Shaw Pygmalionjában. Miskolcon játssza el az Ilyen nagy szerelem férfi fő­szerepét. a női főszerepre né­hány előadás erejéig pesti vendéget hívnak, az ország ünnepelt primadonnáját, Ruttkai F.vát és — nőmén est omen — a színpadi partner­ségből lángoló, szenvedélyes, életre szóló szerelem bomlik ki, Latinovits és Ruttkai nemsokára élettársak lesz­nek. A fiatal, szép, szuggesz- tív és őserejüen tehetséges színészre ráirányul a film­rendezők figyelme, de a szí­nidirektoroké is. Elsőül Várkonyi Zoltán lép, felho­zatja Miskolcról, s rábízza a Rómeó és Júlia egyik cím­szerepét, a másikat természe­tesen Ruttkai Éva játssza —, Shakespeare csodálatos tra­gédiájának talán soha nem volt szebb, fehérebben izzó, költőibben szárnyaló előadása magyar színpadon, mint a vígszínházi, Várkonyi ren­dezte, Ruttkai és Latinovits játszotta Rómeó és Júlia. Egy híján húsz évig mű­ködött a pályán ez a színész­király — ahogy a költő, Nagy László nevezte. Ám koránt­sem volt zavartalan, kon­fliktusmentes, kínlódás nél­küli ez a majd két évtized. Kérlelhetetlen igényesség jel­lemezte mindig, az önmaga számára oly magasra állított mércét szerette volna mások elé is odahelyezni, de ezzel sokszor kudarcot vallott. Nem tudott alkalmazkodni a hétköznapi megalkuvások­hoz, a kulisszák mögötti int­rikákhoz, a lustasághoz, a slendriánsághoz, a nemtörő­dömséghez, munkánk és éle­tünk százféle megrontójához. Ezért került sokszor kenyér­törésre sor közte, s az éppen adott színház, vagy rendező, vagy partner között, ezért történt meg többször is, hogy vagy neki mondtak fel, vagy ő kérte ki a munkakönyvét. Állandó feszültség vibrált kö­rülötte, örökké nagylángon égett színpadon és filmen és az életben egyaránt. Pedig mindig csapatot akart látni maga körül, mindunta­lan, ha felizzott, ha asztalra csapott, ha botrányt csinált. Rendezni nem engedték Pes­ten, pedig hogy szerette vol­na, és meg is érett már rá, csak Veszprémben adtak neki erre lehetőséget, két ízben (Németh László: Győzelem, Gorkij : Kispolgárok). Igé­nyessége miatt vért izzadtak a színészei, mégis rajongtak érte, mert nemcsak újságnak nyilatkozta, de meg is való­sította rendezői elvét: „... a szeretet —, mert enélkül nem lehet élni !” Szindbád, a Tóték őrnagya, Cipolla a Mario és a varászló- ból, Pirandello IV. Henrikje, Ványa bácsi — oldalakon át sorolhanánk színházi és film­szerepeit, szinte mindent a legjelehtősebb kategóriába helyezve, mert képtelen volt jelentéktelent alkotni, leg­feljebb a szerep lehetett az, az ő alakítása soha! Szug- gesztív indulata, belső tüze, érzelmeinek harmóniája értel­mével, óriási intelligenciájá­val és alapos műveltségével az alapjaiban ösztönös szí­nészt tudatos színházművész - szé formálta. Versmondása is egyedülálló volt és lenyű­göző, megtalálta benne annak a titkát, hogy megmozduljon a szó, és prózát is lélegzet­elállítóan adott elő, a Lógok a szeren című Karinthy Fri­gyes-remekművet például úgy, hogy szövegmondás köz­ben a színpadon csakugyan lógott a szeren, még fejjel lefelé is ... Feledhetetlent alkotott Kovács András Hideg napok című filmjében. A rendező így nyilatkozott róla: „Lati­novits lényege nem valami miszticizmus, hanem a nagy­fokú türelmetlenség a buta­sággal, a mozdulatlansággal, mindennemű alávetettséggel, feudális kötöttséggel szem­ben.” A Tóték fergeteges színpadi sikere után Örkény István abszurd hősét filmen is megformálta az Isten vele, őrnagy úr!-ban. Rendezője, Fábri Zoltán így beszélt ró­la: „Róla az emberek életé­ben még több rosszat el­mondtak, mint másról, való­színűleg azért, mert jelenté­kenyebb volt náluk. Sokan összeférhetetlennek tartották, hisztérikusnak, közösségbe nem valónak. Nem igaz. Min­den tette, minden kötözködé- se, minden indulata, minden sistergő dühe — bármikor, bármilyen körülmények kö­zött — mindig a közösség ügyében, s mindig a jobbítás érdekében lobbant.” BARABÁS TAMAS Dunántúlt napló Pécs új gimnáziuma kezd­te meg működését az Apá­czai Csere János Nevelési Központiban. A 3. számú is­kola felső szintjén négy osz­tálynyi elsős gimnazista, összesen 104 fő kezdte meg a tanulást. Az eddig ide já­ró általános iskolások ezen­túl az 1. számú iskolában tanulnak. Két nyelvi labo­ratórium és két 'számítás- technikai terem egészíti ki az általános gimnázium négy tantermét. Hogy mit kínál az új középiskola, ar­ról így beszélt Bertalan Já­nos igazgató: — Elsősorban az országo­san is úttörő, kétnyelvű an­gol gimnáziumi osztályt em­líteném, amely most 23 fős. Ennek tanulói négy éven át heti 12 órában tanulnak majd angol nyelven. Felvé­teli alapján érkeztek ide a tanulók, s valamennyiüknek ■van már angol előképzettsé­gük. Az első félévben a nyelvvel foglalkoznak, a második félévtől angolul ta­nulják az egyetemes törté­nelmet, másodiktól pedig a biológiát és a földrajzot is. A számítástechnikai fakul­táció tekintetében is úttörő ez a gimnázium. A meglévő Comme d o r e-alá pké szí eth ez egy nagy IBM gépet kapunk a Számítástechnikai Kuta­tóintézet és az QPI segítsé­gével. Az oktatáshoz a Pol­lack Mihály Műszaki Főis­kola ad segítséget, amely várja is a megfelelő számí­tástechnikai előképzettségű érettségizetteket — alkal­mazottai és hallgatói sorába egyaránt. Az angolnál a ta­nárképző kar tanszéke áll mögöttünk, az ő segítségük­kel kap a gimnázium egy főállású angol lektort, aki történelem szakos tanár. Angliából érkeztek a nyelvi tankönyvek is. — Az általános gimnázium tanulói a humán szóig álta­tások fakultáción olyan elő­képzést kapnák, amellyel pedagógiai felsőfokú tanin­tézetekbe készít elő. Aki nem tanul tovább, azt az is­kolák várják a különböző pedagógust kisegítő vagy ad­minisztrációs munkakörök­be. A kötelező orosz nyelv mellett németet és angolt ta­nulhatnak majd fakultációs keretben, s készülhetnek fel az alapfokú nyelvvizsgára. A diákok Pécs legkülön­bözőbb pontjairól érkeztek, vannak vidéki gyerekek is A fő tárgyakból hozott álta­lános iskolai átlaguk gyenge jeles, erős négyes — akár a többi gimnáziumban. A tan­testület húszfős, főállású és óraadó pedagógusok alkot­ják, valamennyien rendel­keznek a megfelelő szakkal és végzettséggel. PETŐFI NÉPE Kecskeméten dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszter­helyettes adta át a megyei gyógyszertári központ új, galenusi Laboratóriumát. Az új létesítményiben az eddi­ginél ötször nagyobb terüle­ten, korszerű körülmények között működhet Bács-Kis­Szeptember 11-én a svájci parlament épületében az ál­lamelnök üdvözli a világ 76 országának képviselőit. Az alkalom rendkívüli : egy év­századdal ezelőtt írták alá a svájci fővárosban az úgyne­vezett Berni Unió tagjai az első egyezményt, amely a szerzői jogok védelmét sza­bályozza. A berni megállapodásokat kun megye gyógyszerkészi- tő „üzeme”. Innen látják el a megye 92 gyógyszertárát különbö­ző porkeverékekkel, kúpok­kal, az orvosi receptorában használt oldatokkal, kenő­csökkel és többféle tablet­tával. Termékeikkel teher­mentesítik a nagy forgalmú gyógyszertárak dolgozóit, s nem kevésbé fontos, hogy a laboratórium valamennyi készítménye szigorú ellen­őrzés, teljes analitikai vizs­gálat után kerül forgalom­ba. A mintegy 5 millió forin­tos beruházás eredménye­ként kiegyensúlyozottabbá válik a megyében a gyógy­szerválaszték. A betegek — különösen a csúcsidőszákban — gyorsabban juthatnak olyan készítményekhez, me­lyeket eddig helyben, a pati­kában kellett elkészíteni. A középüzemi szintű gyógyszerkészítés a hetvenes évek elején egy kiselejte­zett, kis teljesítményű tab­lettagyártó géppel indult meg, a gyógyszertári köz­pont egyik szobájában. Je­lenleg mintegy 80 fajta ké­szítmény előállítására alkal­mas a laboratórium, s ter­mékeik körét folyamatosan bővítik. Tervezik a többi között állatgyógyászati ké­szítmények és gyógykozme- tikumok gyártását is. A Matkói úti volt IGV- telepen a következő években korszerű megyei gyógyszer- raktárát alakítanak ki. A többlépcsős beruházás első létesítménye a most átadott gyógys z erké sz í t ő 1 abo ra t ér i - um. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézeté­nek munkatársai tudomá­nyos módszerekkel átfogó vizsgálatokat végeznek a vaskohászati üzemekben. Az •izotópos nyomjelzés módsze­rével feltárják a kohászati berendezésekben lejátszódó technológiai folyamatok tör­vényszerűségeit és ennek alapján javaslatokat tesznek a termelékenységet növelő, valami nt a gyártmányok minőségét javító intézkedé­sekre. Az Izotóp Intézet techno­lógiai osztályának szakem­berei most fejezték be egyik, több évig tartó vizsgálatso­rozatukat a Dunai Vasmű­ben. Itt a vasmű mérnökei­vel együttműködve, azt vizsgálták, hogy lehetséges-e a jelenlegi két öntőgép tel­jesítményének a növelése, vagy pedig újabb berende­zést kell a vállalatnak vásá-. ráírnia. Ennek megállapítá­sára a szakértők öntés köz­ben folyamatosan Foszfor— 32 radioaktív izotópot öt­vöztek a folyékony acélba, és így meghatározták a fém berendezésének jellemzőit, a szennyező nem fémes zár­ványok eloszlását, továbbá a felületi repedések keletke­zésének okait. A tapasztalatokat értékel­ve megállapították, hogy a két szovjet gyártmányú, egyenként két-két öntőszá­las, függőleges elrendezésű öntőgép teljesítménye csak­nem 50 százalékkal növelhe­tő. Ennek eléréséhez az Izo­tóp Intézet szakemberei szá­mos javaslatot tettek. Szak- véleményük alapján cserél­egyébként egy intézmény, a Szellemi Tulajdon Világszer­vezete (WIPO) gondozza. A századik évforduló idején a szellemi javak elterjesztésé­nek új eszközei állnak mun­kájának középpontjában: a kábeltelevízió, a műholdas műsorsugárzás (az ugyan­csak nemrég tömegesen el­terjedt audio- és videokazet­ták után) igen sok és bonyo­ték ki a vasműben a derme­dő acéltuskókat megtámasz­tó gerendás rendszert, gör­gős kivitelűre. így egyenle­tesebb lett a fém szerkeze­te, s kevésbé reped meg az acél. A folyamatos acélöntés korszerűsítésére tett átfogó javaslatok között szerepel a számítógépes vezérlés beve­zetése is. Az Izotóp Intézet munlkatárisai elkészítették az öntési folyamat automatikus szabályozását ellátó mikro- számítógépes vezérlés mű­száki tervét. Ezzel megold­ható lesz az acélöntés és -hűtés teljesen automatikus szabályozása, kiszűrik a je­lenlegi kézi irányítás okozta hibákat. A javasolt intézkedések végrehajtása után nemcsak az öntőgépek teljesítménye fokozódik, hanem az acél minősége is javul. Egyenle­tesebb lesz a fém szerkeze­te, kevésbé reped meg, s így a felhasználók lényegesen jobb minőségű alapanyag­hoz jutnak. Az Izotóp Intézet szakem. béréi a dunaújvárosi mun­ka befejeztével az idén meg­kezdték a Lenin Kohászati Müvek japán gyártmányú, öntőszálas öntőgépének az izotópos vizsgálatát. Diós­győriben a dunaújvárosinál az ácélfajták szélesebb vá­lasztékát gyártják, ezért ott még összehangoltábban kell irányítani a gyártási folya­matot. A vizsgálatok a ter­vek szerint 1990-ig fejeződ­nek be, s ezek alapján egye­bek között a rendszert irá­nyító számítógéphez is új program készül. Somogyi Néplap A múlt nyáron rendeztek először középiskolai tanárok számára számítástechnikai tanfolyamot Fonyódon. A Karikás Frigyes Gimnázium és Szakközépiskola az intéz­mény kollégiumával közösen most negyedszer ad otthont az országos rendezvénynek. A szervezésben nagy részt vállalt a TIT budapesti szervezetének matematikai osztálya, és a Neumann Já­nos Számítástudományi Tár­saság Somogy Megyei Szer­vezete. — Ebben az évben erede­tileg egy konferenciát akar­tunk tartani, ám a jelent­kezések után kiderült, hogy a kollégium befogadóképes­ségét meghaladja az érdek­lődés — mondta Horváth István, a kollégium igazga­tója, a gimnázium matema­tikatanára. Ezért a nyár ele­jén már tartottunk egy egy­hetes konferenciát, most tu­lajdonképpen hasonló tema­tika alapján folynak az elő­adások. A fonyódiak kezdettől nagy figyelemmel kísérték a számítógépek elterjedését, és hangsúlyt helyeznek ar­ra, hogy senki he kerüljön ki a középiskolából úgy, hogy ne ismerje mee a szá­mítástechnikát. Hattagú szá­mítástechnikai munkaközös­ség működik az iskolában, azok a tanárok a tagjai, akik ezt a tárgyat oktatják. Az augusztus 25-én meg­tartott konferencián 160-an vettek részt. Számítástech­nikái tanfolyamokat sok he­lyütt tartanak az országban, ám a szakemberek szerint a fonyódi a legszínvonala­sabb. A szervezők számára is megnyugtató volt, hogy a tavalyihoz képest másfélszer annyian jelentkeztek az idén. A konferencia tagjai szekciókba osztva szakmai programokon vették részt, programozási módszerekről hallgattak meg előadást, majd vita következett az ok­tatási programról. lult feladatot jelent a szerzői jogok védelmében, érvényesí­tésében. A helyzetet bonyolít­ja, hogy sem az Egyesült Ál­lamok, sem a Szovjetunió nem tagja a berni egyez­ménynek, csak egy másik, az UNESCO keretében működő szerzői jogi megállapodásnak, amely viszonylag kisebb mértékű, érvényű, mint a berni megállapodások. Civilben, otthonában Százéves a szerzői jogvédelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents