Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

lí)8tí. szeptember 9. ^NÉPÚJSÁG 3 Nagy bonyolultságú digitális integrált áramkörök ellen­őrzésére szolgáló méröautom atát fejlesztett ki a Mikro­elektronikai Vállalat. Gyorsaságára jellemző, hogy egy másodpere alatt tízmillió mérés elvégzésére képes. (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) Egy másodperc alatt tízmillió mérés Kedvezmények mozgássérülteknek A mozgáskorlátozottak gépkocsivásárlásávál és üze­meltetésével kapcsolialtos kedvezmények jövő év ja­nuár 1-jétől megváltoznak. Az ezt szabályozó egészség- ügyi miniszteri rendelet a Magyar Közlöny közelmúlt­ban megjelent, 33. számában olvasható. Az intézkedésről a minisz­térium illetékesei elmond­ták: 15 évvel ezelőtt még a rászorulók fele juthatott gépkocsihoz, napjainkban — bár háromszor annyi autó áll rendelkezésre — még en­nél is nagyobb .arányban várakoznak rá. Az Igazságo­sabb elosztást segíti elő az új jogszabály. A gépkocsit ezután teljes áron kapja minden érdekelt, az autóvá­sárláshoz nyújt az állam tá­mogatást, s ennek odaítélé­sekor egyértelműen a rászo­rultság mértékét veszik fi­gyelembe. Így már nemcsak azok részesülnek kedvez­ményben, akik Trabant Hy- ccmatot vásárolnak. Módo­sítja a jogszabály az üzem­anyag-vásárláshoz nyújtott támogatás rendszerét is. Ed­dig általános jogként csak a Trabant Hycomat-tulajdo- nosok kapták meg az ingye­nes üzemanyag-utalványo­kat. Azok a mozgássérültek, ak;k más típusú autó veze­tésére is képesek, anyagi segítséget az üzemeltetéshez egyéni elbírálás szerint kap­hattak. Az új rendelet értelmében harmincezer forintot kap­hatnak azok, akik 2000 köb­centiméteresnél nem na­gyobb lökettérfogatú gépko­csit vásárolnak, s havi át­lagos jövedelmük nem ha­ladja meg a munkaviszo­nyon alapuló saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétsze­resét. Méltányosságból — például egyedül élők esetén — kivételesen akkor is ad­ható támogatás, ha jövedel­mük ennél az összegnél 25 százalékkal magasabb. A személygépkoesi-ivásár- lás és az üzemanyagköltség- hozzájárulás iránti kérelme­ket a helyi tanácsi szakigaz­gatási szervhez kell benyúj­tani. A kérelmek elbírálásá­ban részt vesznek a Mozgás- korlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének kép­viselői is. A hozzájárulást a jövő év­től egyévi időtartamra egy összegben folyósítják a ta­nácsok, mértéke 100—420 li­ter normál benzin minden­kori árával azonos. 1987. ja­nuár 1-jétől megszűnnek a jelenleg használatos üzem­anyag-utalványok, ezért azo­kat csak december 31-ig le­lhet beváltani. Tudományos tanácskozás az energiatakarékos technológiáról A Magyar Tudományos Akadémia, az Erőforrás-In­formációs Központok Nem­zetközi Szervezete (INRIC) és az Ipari Minisztérium hétfőn az Akadémia díszter­mében tudományos konfe­renciát rendezett a jelentős energiamegtakaritást ered­ményező technológiákról és módszerekről. A tanácskozá­son 21 országból vettek részt az úgynevezett Balaton tu­dóscsoporthoz tartozó szak­értők, akik a természeti erő­források gazdaságos haszno­sításának témájával foglal­koznak. és évente Magyar- országon tartják tudomá­nyos találkozójukat. A konferencia programjá­ba elsősorban azoknak a legújabb kutatási és műsza­ki-fejlesztési eredmények­nek az ismertetését iktatták be. amelyek Magyarorszá­gon is érdeklődést kelthet­nek. és hasznosításuk sike­res lehet. Láng István, az MTA főtitkára nyitotta meg a tanácskozást. Hangsúlyoz­ta, hogy az energiatakaré­kosság komplex, a tudomány és a műszaki fejlesztés va­lamennyi területére kiter­jedő feladat, s egyúttal az esész társadalom közremű­ködését, hozzájárulását igényli. Hazánk egy évtized­del ezelőtt kezdte meg egy korszerű energiagazdálkodá­si program megvalósítását, ám még az út elején tartunk, és nagy szükségünk van a világ élenjáró tapasztalatai­ra. Munka védelem Megelőzhetők a halesetek Nemzetközi agrárújságíró­konferencia Nemzetközi agrárújságíró- konferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének szervezésében. A rendezvény keretében tizennyolc ország 27 újságírója ismerkedik egy héten át hazánk mezőgazda­ságával. A vendégek itt-tar- tózkodásuk során ellátogat­nak több mezőgazdasági nagyüzembe, egyebek között megtekintik a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinátot, a Nagyrédei Szőlőskertet, vala­mint a Nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetet. Megismerkednek a Pápai Húskombináttal is, és üzem- látogatáson vesznek részt a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. Egységes számítógép-hálózat a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében egységes helyi hálózatba kapcsolják az ott működő különböző típusú számítógépeket. A több tíz­millió forintba kerülő sza­kaszos fejlesztés terve tavaly készült el, és az idén hozzá­láttak a hálózat kiépítéséhez. A KFKI-ban a több eszten­deje tartó fejlesztési prog­ram eredményeként nagy tel­jesítményű számítógépparkot hoztak létre. Az intézet szá­mítóközpontjában az egy év­tizede működő R—40 típusú számítógép mellé az idén vá­sároltak egy újabb közepes teljesítményű, R—45 típusú szovjet számítógépet. A két gép együttesen kétmillió gé­pelt oldalnyi információ be­fogadására képes. Emellett a KFKI öt kutatóintézetében csaknem 100 TPA, valamint jelentős számú különböző tí­pusú személyi számítógép se­gíti a kutatók munkáját. Ezeket a számítógépeket azért kapcsolják egységes helyi hálózatba, hogy meggyorsít­sák a kutatók közötti infor­mációcserét. A fejlesztés első szakaszá­ban — ebben az esztendőben — megvalósítják a Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet valamint a Mérés- és Számí­tástechnikai Kutató Intézet számítógépeinek hálózatba kapcsolását, és ezek össze­köttetését a KFKI számító- központjával. A tervek szerint 1989-re a KFKI több kutató- intézetét is bekapcsolják az egységes rendszerbe. Így lehetővé teszik, hogy a kuta­tók azonnal hozzájussanak a munkájukhoz szükséges kü­lönböző mérési eredmények­hez és más adatokhoz. Az Akadémia többi kutató- intézetében is tervezik a helyi számítógépes hálózat ki­alakítását. A fejlesztés célja az, hogy a sorra létrejövő helyi hálózatokat az akadé­mia intézetei között egységes rendszerbe kapcsolják össze. Ez a terv része annak a tudományos kutatási-fejlesz­tési programnak, amely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MTA vezeté­sével országos információs infrastruktúra létrehozását tűzte ki célul. A program megvalósításának eredmé­nyeként olyan országos rend­szert alakítanak ki, amely a különböző kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok szá­mítógépeinek egységes háló­zatba kapcsolásával eljuttatja a kutatásokhoz szükséges in­formációkat a felhasználók­hoz. A hálózatot az X. 25 elnevezésű nemzetközi kom­munikációs szabvány alapján építik ki. s így a hazai kuta­tóintézeteknek nemcsak az országon belüli kommuniká­cióra. hanem a nemzetközi számítógépes rendszerbe való bekapcsolódásra is lehetősé­gük nyílik. A magyar szak­emberek hozzáférnek majd a nemzetközi adatbankokhoz, és egyezményes alapon hasz­nálhatják a külföldi nagy- számítógépeket is. Tolna megyében évente háromezeregyszáz ember szenved üzemi balesetet; a halálos balesetek száma ti­zenöt-tizennyolc, a súlyos sérüléssel járóké pedig hu­szonöt körül mozog. Az el­múlt éviben közel hetven- kétezer munkanap esett ki a termelésből üzemi baleset következtében,. Egy emiber átlagosan évi 22—23 napig van táppénzes állomány­ban a balesete miatt. Ha a rendelkezésre álló adatokat összegezzük, akkor a számok olyan kiesést jelentenek, mintha a megye egy nagyobb vállalata — például az ál­lami építőipari vállalat — egy hónapig leállna a ter­meléssel. Ehhez járul még a munkából kiesett embe­rek munkájának pótlása, a több mint háromezer ember társadalombiztosítása és gyógyszerköltsége. Elgondolkodtatóak és meg­döbbentőek ezek az adatok, hiszen szinte mindegyik bal­eset megelőzhető lett volna. A fentebb említett adatokat Török Tibortól, a Tolna Me­gyei Munkavédelmi Főfel­ügyelőség vezetőjétől tudtuk meg. A továbbiakban vele beszélgetünk a megye mun­kavédelmi helyzetéről, illet­ve a balesetek megelőzhe- tőségéről. — Sajnos az adatok való­sak, de nem teljesek. Eddig ugyanis csak a munkahelyi balestekről volt szó, de meg kell említeni azt is, hogy a háztartási és hobbitevé- kenységeknél is hasonló nagyságrendről van szó. Az okokról — Melyek az üzemi bal­eseték leggyakoribb okai? — A vizsgálat alapján két nagyobb csoportba sorolhat­juk a baleseteket. Az egyik jelentős, s az első helyre sorolható ok a munka szer­vezésének alacsony színivo­nala. Több esetben tapasz­taltuk, hogy az adott ter­melőegységben a munka­végzésre vonatkozó feladatok feltételei rendszeresen nin­csenek megteremtve. A munkahelyeken a balesetek 26 százaléka az indokolatlan helyváltoztatásból, mászká- iásból adódott. Tehát abból, hogy a dolgozónak nincs feladata, van ideje a teker- gésre az üzemen belül. Ez pedig baleset forrása léhet. Az okok második csoportja a munkafegyelem laza vol­ta. Az idei aszály nagy káro­kat okozott a mezőgazdaság­nak. De nemcsak az aszály csökkentette a magtárba ke­rülő termést. Az emberi fi­gyelmetlenség, hanyagság is. Ilovay István, nyugdíjas, Szekszárd, Korvin Ottó u. 1. szám alatti olvasónk majd­nem naponta járta és járja az utat Szekszárdim a város és a Sió-csárda között. Nemcsak az idén, évek óta azt tapasz­talta, hogy betakarításkor az utak mentén sok az elhul­lott szem. Rengeteg gabonát szórnak el a járművek. Nem volt rest, leszállt a ke­rékpárról, és kísérletképpen (nem is legsűrűbben szórt te­rületen) kijelölt egy métert, és gondosan összeszedte a szemeket. Lemérte. Tizenkét deka volt. Számológép nélkül is ki lehet számolni : ez azt jelenti, hogy egy kilométe­ren több mint egy mázsa volt a veszteség. Ezt nem egy szál­lítójármű okozta, hanem több. Talán nem is egy szövetkezet vagy állami gazdaság veszte­sége, hanem többé. Ha egy- egy gazdaság kárát vesszük figyelembe, akkor ez talán nem is olyan jelentős De, ha népgazdasági szinten vizs­gáljuk. a kár óriási. Ha min­den kilométeren az út két — Manapság sokat beszé­lünk a munkafegyelemről. Mit értünk ez alatt munka­védelmi szempontból? — Elsős ónban technikai fegyelemre kell gondolni, a munkavégzés során- a biz­tonsággal összefüggő szabá­lyokat nem tartják be. De ide kell venni a munkaképes állapotban való megjelenést is. A két fő okon kívül visz- szatérő okként meg kell em­líteni azt is, hogy a gazdál­kodó szervek egy-egy meg­történt balesetből nem von­ják le a kellő tanulságot, nem tárják fel részletesen a* alapvető okokat, s nem in­tézkednek megfelelően egy újabb hasonló baleset elhá­rításáról. Az eddigi esetek­ben csupán öt százalékban volt megfelelő az okfeltá­rás és az intézkedés. — Elvileg minden dolgo­zónak részesülnie kell mun­kavédelmi oktatásban. Mik a tapasztalataik erről? — Bár többségében min­denütt sor kerül ezekre, mégis azt kell mondanám, hogy a mai napig túl álta­lánosak a munkavédelmi oktatások. Sok esetben az oktatást végzők felkészült­sége sem megfelelő. Nem­csak az egyes munkafázisok balesetvédelméről kell ok­tatást- tartani, hanem az azt megelőző, illetve az azt kö­vető fázisok technológiájá­ról, baleseti forrásairól is. A megoldás — Hogyan lehetne javí­tani a helyzeten, vagyis ho­gyan lehetne csökkenteni a balesetek számát? — A megoldás minden­féleképpen a balesetek meg. előzése. Hogy hogyan érhető ez el? Legelőször is a mun­kát, a termelést irányító vezetőknek kell tudniuk, hogy a balesetek nem szük­ségszerű következményei a munkavégzésnek. Nem, mert ezek az esetek alapvetően mind megelőzhetőek. A meg­előzés érdekében biztosítani kell a megfelelő munkafo­lyamatot, a munkafegyel­met és a munkavégzés szer­vezett formáját. Az első lé­péseket ezen a területen kell megtenni. Minden dolgozó­nak részletesen ismernie kell feladatát, de arra is szük­ség van, hogy a munkavég­zéshez a szakmai ismere­tek rendelkezésre álljanak. Folyamatosan és rendszere­sen vegyen részt mindenki tartalmas munkavédelmi ok­tatáson, s ne csak az ellen­Kilókból tonnák oldalát számolva, több mint két mázsa gabona szóródott el, akkor a kár a megyében is ezer mázsákban mérhető. És ez csak a főutak mentén szóródott el. „Nem is merek gondolni arra, hogy mielőtt elérték a járművek a síma műutat, a földutakon mennyit szórtak el. Kérdem: meddig, hány évig nézzük még el ezt a nagy pazarlást? Ugyanis öt évvel ezelőtt egy taggyűlésen ezt már egyszer felvetettük, akkor, ott ígéretet kaptunk egy »illetékes« elvtárstól, hogy tesznek ellene valamit." — írja levelében Ilovay Ist­ván. Központilag nehéz ez ellen tenni. Legfeljebb annyit te­hetnének, hogy elrendelik: a szállított szemesterményt le kell takarni. Letakarni azon­ban lehet lelkiismeretesen is, meg persze, lelkiismeretlenül is, tessék-lássék módon. A szem persze nemcsak felül, őrzésen derüljön ki, hogy ezek elmaradtak! Ügy, mim például a Gemenc Volán­nál, ahol az idén már négy­szer kellett emiatt bírságol­ni. Sok esetben a technológia rejti magában a balesetfor­rást. Például a Bonyhádi Zománeárugyárban a le­mezhulladék konténerbe ra­kása évtizede felszámolásra váró balesetforrás. A biz­tonságos technológia, a fel­tételek megteremtése néni minden esetben jelent köz­vetlen anyagi ráfordítást. Arról van szó, hogy a meg­lévő eszközök karbantartá­sával, a technológiai utasí­tások betartásával a balese­tek kivédhetők. Sajnos az a tapasztalat, hogy sok helyen a meglévő eszközök rend szeres karbantartását elmu­lasztják, tehát nem bizto­sítják a biztonságos munka feltételeit. A mezőgazdaság­ban, az állattartó telepeken például előszeretettel hasz­nálják azokat a gépeket, amelyek már nem felelnek meg a növénytermesztésben, s nem vehetnek részt a köz­úti forgalomban. — Tehát ha egy adott munkahelyen a munkafegye­lem és a rend biztosított, s ezt a munkahelyi vezetők is megkövetelik, akkor ott szinte nincs is baleset. Vi­szont, ahol a munkabizton­ság alapvető feltételei hiá­nyoznak, ott a balesetek száma is növekedhet. Ez egyben azt is jelenti, hogy; a termeléssel is gond van. — Befejezhetnénk a be­szélgetést egy pozitív példá­val? — A Bonyhádi Cipőgyá­rat érdemes megemlíteni, ahol a munkavédelmi ókta­tásban jelentős eredménye­ket értek el. Félévenként rendszeresen ismételve a dolgozók részt vesznek az oktatáson és újításaikban is fellelhetők munkavédelmi törekvések. • Az országos adatok sze­rint a Tolna Megyei Mun­kavédelmi Felügyelet nem tartozik azok közé, ahol sok bírságot szabnak ki. Az utóbbi évek adatai azonban azt bizonyítják, hogy ez a szám növekszik. S bár a büntetéseknek van visszatar­tó ereje, mégsem ez az oka elsősorban a munkavédelmi előírások betartásának, ha­nem az egyre inkább foko­zódó felelősségérzet. Szekér oldalt, lent, és mindenütt szó­ródik, ahol nagyobb a lyuk, mint a szállított termény mérete. A veszteség mértéke — el­sősorban azokon a vezetőkön, beosztottakon múlik, akik közvetlenül részt vesznek a szemestermények szállításá­ban, és akik közül számosán legyintenek, ha szóba kerül a szállítási veszteség: „Ugyan már ! Legfeljebb néhány kiló szóródik el egy-egy al­kalommal.” Ez igaz. De né­hány kilókból országosan ezer tonnák lesznek. És mennyi műtrágya, munka, vegyszer, gázolaj ... kellett ahhoz, hogy az elszórt né­hány ezer tonnát megtermel­jük? Sok kicsi sokra megy — tartja a mondás. A sok kicsi­ből egy-egy mezőgazdasági üzemben mázsák, tonnák gyűlnek össze. A megyében az így megmentett érték akár száz tonnára, vagy még többre is növekedhet. Or­szágosan pedig ezer tonnák­kal több mag kerülhet a magtárakba. Hamarosan megkezdődik a kukorica betakarítása. Vi­gyázzunk jobban arra a ter­mésre. amelyből az aszály ki­vette már a vámot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents