Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 209. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1986. szeptember 5., péntek. Mai számunkból A DOLLAR BŰVÖLETE JEGYÉBEN (2. old.) A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE 1». (3. old.) NAGYMÁNYOKI NÉPÚJSÁG (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT é-K ^.2/ * ______J M SZUTTAGCSOPORTOK 3. (3. old.) Útkereső könyvtárak Kár is lenne szépíteni a valóságot: az olvasási ked\ csökkent, vagy legalábbis stagnál. Ennek okai annyira nyilvánvalóak, hogy fölösleges felsorolni őket: életmódbeli, gazdasági, értékrend!, műveltségi tényezők állnak mögöttük. Tíz-tizenöt éve a könyvtárak is optimistábbak voltak a könyvtárhasználati kultúra mi- \ nőségi és mennyiségi növekedését illetően. Most azzal a kérdéssel találják magukat szemben, hogyan is lehetne olvasóikat megtartaniok, sőt — minden kedvezőtlen körülmény ellenére — számukat növelni ők. A nehéz kérdésre nincs egyetlen válasz. Valójában minden könyvtárnak a maga társadalmi közegéhez igazodva, közvetlen használóinak személyes érdekeit és igényeit felmérve kell kifejlesztenie azokat a szolgáltatásokat és könyvtártechnikai megoldásokat, amelyek a kívánt célhoz közelebb visznek. Egy azonban bizonyos: mindezek a próbálkozások ! csak akkor kecsegtetnek sikerrel, ha a „mindent az olvasóért" eddig is érvényes jelszava az olvasókhoz valóban barátságos könyvtárakban nyilvánul meg. Vigyázat, könyvtárakat írtunk és nem könyvtárosokat! Könyvtárosaink szolgálatkészségét, odaadását, olvasó- közönségük iránti elkötelezettségét más szolgáltatási területek rossz példái eddig nem kezdték ki. Mégis, azok a könyvtárak, amelyeket legjobb szakmai tudá- i suk és lelkiismeretük szerint létrehoztak, nem mindig barátságosak a használókhoz. Mit értünk ez alatt? Semmi mást, mint azt, hogy könyvtáraink belső rendje, főképpen a könyvek és más dokumentumok elren- i dezése a köztük való eligazodás módja inkább a könyvtáros, semmint a laikus olvasó szempontjainak felei meg. A szerzők nevének betűrendjében felállított I szépirodalmi művek között, vagy a tudományos rendszeren alapuló raktári rendben álló ismeretterjesztő és szakkönyvek között a valami olvasnivalóért betérő használók — s ők vannak többségben! — nehezen találják meg a kedvükre való könyvet. S minél nagyobb a könyvtár, annál nehezebben. A szabadpolc hatalmas vívmánya (amely az ötvenes évek vége óta terjedt el hazánkban), azaz az a könyvtárhasználati rend, amelyben az olvasó maga emelheti le a polcról a könyvet, betű- és szakrendjével nagyobb gyűjtemények esetén inkább megijeszti, semmint bátorítja a kevésbé járatosokat. A könyvtárosok mindig is tudatában voltak ennek az - ellentmondásnak, s különféle módszerekkel (tematikus kiemelések, ajánló polcok, kiállítások stb.) igyekeztek fellazítani a merev, néhol már öncélúvá vált rendet. Valójában ezen a nyomon haladnak azok a kísérletek, amelyek a könyvtáros szempontjai helyett az olvasd érdeklődése, kérdések keresési szokásai szerint igyekeznek elrendezni a szabad polcokon lévő könyvkínálatot. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában néhány nagyobb könyvtár a leginkább keresett és ajánlott könyveket, néhány kisebb könyvtár pedig az egész állományt olyan tematikus bontásban „tálalja” olvasóinak, amely megkíméli őket attól, hogy a meglehetősen bonyolult katalógusok segítségével, vagy csak véletlenül találjanak rá a keresett művekre. Ez a fajta elrendezés megkíméli a használót attól, hogy hosszú kódszámokat jegyezzen meg, hogy tisztában legyen a tudományok mindig vitatható rendszerezésével, mert 712.2.26. helyett azt látja jól olvasható feliraton, hogy „Kiskertek”, vagy 392.6 helyett azt, hogy „Szex és szerelem”, vagy 681.31 helyett „Számítógéptípusok”. Ugyancsak a használókkal való barátság jele az is. ha a szakrendben egymástól távolira kerülő, de egymással összefüggő témák könyveit ugyanabba a csoportba osztja a könyvtáros. (Például mindazokat a könyveket, amelyek a családi élettel kapcsolatosak, legyen az gyereknevelés, higiénia, együttélési szabály, házimunka stb.) Ebben az elrendezésben az sem számít halálos bűnnek, ha egy-egy témakört művészeti vagy ismeretterjesztő módszerrel feldolgozó művök egymás mellé, ugyanabba a csoportba kerülnek (például a szexuális felvilágosítás könyvei, a szerelmes regények és az erotikus művek; vagy egy-egy történelmi korszakról szóló szakkönyvek és regények). Annál kevésbé, hiszen általában az olvasó érdeklődésében sem válik el egymástól a kétfajta megközelítés. Nyilvánvaló, hogy az olvasói érdeklődéshez igazodó csoportokban felállított gyűjtemény kezelése bizonyos könyvtártechnológiai problémákat okoz, de a könyvtáros azért könyvtáros, hogy megbirkózzon velük. Az is kétségtelen, hogy a tematikus elrendezés megkívánja a könyvtári környezet átformálását. A bútorzat, főként az állványok katonás rendje helyett a témákhoz igazodó, lazább, otthonosabb elrendezésre, bele- lapozgatásra, az olvasótársakkal való beszélgetésre. Az olvasóhoz barátságos könyvtár arra kínálja magát, hogy használói otthon érezzék magukat benne, használják sajátjukként. A családias könyvtár kialakítása — amely a fentiekben elmondottan kívül sok más vonást is megkíván, így például a felnőttek és gyerekek közös könyvtár- használatát — lehet az első lépés a közösségi házként is működő könyvtár felé. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének békéscsabai vándorgyűlése nemrégiben többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott. MARUSZKY JÓZSEF PAPP ISTVÁN Budapestre érkezett Zbigniew Messner I 1 1 Lázár György üdvözli vendegét. (Telt-fotó) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Zbigniew Messner, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. Kíséretében volt felesége, Irena Messner is. Ferihegyi repülőtéren fél tízkor landolt a -lengyel kormányfő különrepülőgépe. A gépből kilépő Zbigniew Messnert és feleségét, valamint kíséretének tagjait Lázár György és felesége, Vár- konyi Péter külgyminiszter és Biczó György, hazánk varsói nagykövete fogadta, majd úttörők virágcsokorral kedveskedtek a magas rangú lengyel vendégeknek. A fogadtatásnál ott volt Marjai József miniszterelnök-helyettes, valamint politikai, társadalmi és gazdasági életünk töhb vezető személyisége. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Zbigniew Messner a délelőtt folyamán megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét ' a Hősök terén. Ezt követőeh megkezdődtek a magyar-lengyel tárgyalások a Parlament delegációs termében. A magyar tárgyalócsoport vezetőie Lázár György, tagjai: Marjai József. Barily Miklós külgyminiszter-he- lyettes, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes és Biczó György. A lengyel tárgyalócsoportot Zbigniew Messner vezeti, tagjai: Józef Koziol miniszterelnök-helyettes, Marek Holdukowski, a LEM!? KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Franciszek Kubiczek, a tervbizottság első elnökhelyettese, Henryk Jaroszek külügyminiszter-helyettes, Andrzej Zor, a Minisztertanács Hivatalának miniszterhelyettese, valamint Tadeusz Czechowicz. A szívélyes, nyílt, elvtársi légkörű eszmecserén a tárgyalófelek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés legfontosabb eredményeiről, az MSZMP XIII. és a LEM F X. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, az időszerű tennivalókról. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, s kiemelték a Szovjetunió, va. lamint a Varsó Szerződés tagállamai béke kezdeménye, zéseinek fontosságát. Pozitívan értékelték a két ország együttműködését, s azt a szerepet, amelyet ebben a magyar—lengyel kapcsolatok fejlesztését szolgáló komplex program tölt be. Este a lengyel kormányfő a két testvéri ország közötti barátság és együttműködés fejlesztése, elmélyítése terén kifejtett tevékenysége elismeréséként Lázár Györgynek a „Lengyel Népköztársaság Szolgálatáért Érdemrend Nagy Szalagja” kitüntetést nyújtotta át a Parlamentben. Ezt követően Lázár György és felesége díszvacsorát adott Zbigniew Messner és felesége tiszteletére az Országház Vadásztermében. Ülést tartott a SZOT elnöksége Csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Országot Tanácsának elnöksége. Megtárgyalta, elfogadta és a következő • SZOT-ülés elé terjeszti a magyar szak- szervezetek nemzetközi tevékenységéről és a XI. szakszer vezet i v ilá-gkong resszus előkészületeiről szóló jelentést. Az elnökség foglalkozott továbbá a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülésének helyzetével. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom a legutóbbi kongresszusok határozatainak megfelelően, aktívan támogatja a műszaki értelmiség helyzetének javítását szolgáló elképzeléseket. Megállapította, hogy a műszaki-technikai haladás felgyorsítása, az innovációs tevékenység erőteljesebbé tétele megköveteli a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi elismerésének számotte-* vő javítását. A testület szorgalmazza, hogy a Minisztertanács hozzon megfelelő intézkedéseket a műszaki értelmiség helyzetének javítására, az alkotó, innovatív munka feltételeinek szélesebb körű megteremtésére. A szakszervezetek feladata, hogy járuljanak hozzá az alkotó mérnöki munkát megbecsülő, vállalati szemlélet erősítéséhez, a rendelkezésre álló ösztönzési lehetőségek haté- •k onyabb felhasznál ásáthoz. Az elnökség végül megvitatta és elfogadta a szakszer vezetek és a SZOT költségvetési irányelveinek 1987, évi kiegészítésére készült előterjesztést. Az ipari szövetkezetek fejlődése Kiállítás a szövetkezeti iparról Az Ipari Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének rendezésében tegnap termékkiállítás nyílt Szekszár- don, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában. A több mint kilencezer főt számláló szövetkezeti ipar 38 egysége — szövetkezetek, leányvállalatok és kisszövetkezetek — termékei példázzák azt a fejlődésit, melyet e kis szervezetek rugalmasságukkal, szellemi tőkéjükkel, mérnökeik, munkásaik alkotó tevékenységével létrehoztak, illetve naponta találkozhatunk munkájuk produktumaival. A mintegy félezerre tehető termék illetve termékcsoport arra is válasz ad, hogy a hazai piacon kívül a külföld is ismeri termékeiket. A termékbemutatóra megyei párt- és tanácsi vezetők is eljöttek, Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Ribling Ferenc, a megyei tanács elnökének általános helyettese és mások vettek részt a megnyitón, ott volt Lendvai István OKISZ-elnökhelyet- tes is. szomszédos megyék ipari szövetkezeteinek vezetői. A vendégeket Fodor Tibor, a Tolna megyei KI- SZÖV elnöke köszöntötte és tájékoztatta.- Elmondta, hogy a 38 termelési egység közel tízezer tagja, dolgozója idén 3,5 milliárd forint értékű terméket állít elő, ennek egyharmiad része külföldre kerül. A szövetkezetek jelentős eredményeket értek el mind a hazai nagykereskedelmi cégekkel, mind a külkereskedőkkel folytatott kapcsolatokban. Számos szövetkezet kiválóan együttműködik külföldi cégekkel és a hazai partnerekkel, így például a ,-Ta—Lux és a Si- movill -minden BNV-n díjakat nyer, a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet a Triumph céggel, a Bony— KS a Salamanderrel, a tóinai GÉM az IBM-mel működik együtt, hasznosan. Az ipari szövetkezetek. vezetői a megnyitó után a vendégeknek, a résztvevő kereskedőknek és leendő partnereknek bemutatták a pavilonokban kiállított termékeiket. A kiállítás szeptember 7-i.g lesz nyitva, naponta 10—17 óráig. A pavilonok előtt élénk volt az érdeklődés Fodor Tibor megnyitja a termékbemutatót
