Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

i»8«. szeptember 30. MÊPÜJSÀG 5 Kisdobosok Szeptember 2 9-en meg­kezdődött az új úttörőév, ami nemcsak vonzó, él­ményteli együttléteket ígér, hanem feladatokat is ad. Többek között azoknak, akik irányítói, szervezői is a közös tevékenységeknek. Nem vitás, a jól felkészült, a jól felkészített vezetőkön, tisztségviselőkön is múlik a siker. Az úttörőmozgalom­ban az ehhez vezető út egyik állomása a mozgalmi kép­zés. Szabó Miklósné me­gyei képzésfelelőst ennek le­hetőségeiről, formáiról s a feladatokról kérdeztük. — A módosított képzési rendszer értelmében, ahol a megbízatást kapják, ahol a tevékenységüket végzik a gyermekvezetök és tisztség­viselők, valamint felnőttve­zetők, ott történik a képzé­sük. E képzés célja, hogy az aktuális dolgokra, az akci­ókra készítsen fel, a terve­zéshez, a szervezéshez, az ellenőrzéshez, értékeléshez konkrét segítséget nyújtsa­nak. , — Vegyük sorra a kép­zés formáit! — A 14 éven aluliak, kis­dobos, úttörő tisztségviselők éves felkészítését a mozgal­A mozgalmi képzésről mi év elején és év közben szükség szerint, de legalább negyedévenként, tisztségcso­portonként, vagy életkori csoportonként végzik. A csa­patok ötödik osztályos őrs­vezetők, rajtitkárok és he­lyetteseik részére alapkép­zést tartanak, továbbképzé­süknek pedig egyik formá­ja a városi elnökségek által szervezett tíz-ti zenkét napos táborok a Balaton mellett. A másik formája az úttörő­házakban — Tamásiban, Pakson és Szekszárdon — a csapatok igényei alapján, a tábori képzés céljával, fel­adataival, programjával szinkronban lévő képzés azoknak, akik a táborozási lehetőségekből kimaradtak. Hatodik osztályos őrsveze­tők, rajtitkárok részére 21 napos, tanévben folytatott, tantervi követelmények tel­jesítéséhez is hozzájáruló, komplex tevékenységi for­mákra, épülő felkészítés fo­lyik Zánkán. Ugyanitt tör­ténik — tanév elején — az úttörőtanács-titkárok, vala­mint nyáron a kezdő úttö­rőtanács-titkárok és az út­törőtanácsok küldötteinek táboroztatása, — tapaszta­latcsere jelleggel. A tisztség­viselő-képzés jellemzője a komplexitás. Ennek a lénye­ge, hogy 3-4 féle tisztség összeköthető, egy időben le­het aktuális és szakjellegű is, résztvevői több hasonló feladat megoldásához kap­hatnak segítséget. — Hogyan alakul a fel­nőttek képzése? — Éves felkészítésen meg­ismerik a mozgalmi év po­Szabó Miklósné iitikai feladatait, lehetősége­it, akcióit, módszereit. Min­den évben nagy göndot for­dít a megyei elnökség az apparátus és a csapa tokban dolgozó úttörőcsapatok fel­készítésére. Az ifivezetők­nél nagy gond, hogy csök­ken a ténylegesen tevékeny­kedőik száma. Törekedni kell a csapatokban, illetve az út- törőfházakiban működő ifi- klubokban folyó alap- és to­vábbképzés folytatására, tá­maszkodni kell az általános iskolákban működő párt- és KISZ-szervezetek segítő együttműködésére. A rajve­zetőik képzését a képzési rendszer pártoktatás kereté­ben javasolja. Meggyőződé­sünk, hogy ez nem elégsé­ges a felkészítésre, különö­sen a pályakezdők esetében nem. Legfeljebb a pedagó­gus pártalapszervezetek tudnak erre lehetőséget biz­tosítani, illetve odafigyelni, ezért, területenként városi szinten indul a képzés a rajvezetőiknek. A kisdobos szakbizottsággal közösen megrendezzük a kisdobos - vezetőik vitakörrel és mód­szervásárral egybekötött megyei tapasztalatcseréjét, de ugyanígy — együttműkö­déssel — történik a kezdő táborvezetők felkészítése is. Az úttörővezetők tovább­képzése fórumokon, találko­zókon, vitakörökön, tapasz­talatcseréken, módszervásá­rokon, míg az úttörőappa­rátus képzése Csillebércen — négyhetes tanfolyamon —, majd egyhetes megyei gyakorlaton történik. Ugyan­csak Csillebércen zajlik a csapatvezetők, kisdobosveze­tőik és a csapat-iképzésfele- lősök egyéves komplex tan­folyama, aminek a 4x1 na­pos megyei előkészítője ma, 30-án fejeződik be. Évente 12-13 úttörővezetőt mozgósí­tunk erre a tanfolyamra. — Melyek a szakbizott­ság ez évi feladatai? — A megyei szintű talál­kozók, tapasztalatcserék kö­rének bővítése, tartalmának, módszerének korszerűsítése. A megyei és a városi szak- bizottságok együttműködési körének, a közvetlen infor­mációcsere és a tapasztalat- átadás lehetőségeinek bőví­tése, a csapatban folyó kép­zés a csapat-képzésfelelősök munkájának fokozott segíté­se, fluktuációjuk csökkenté­se, és a jól végzett munka elismerése. Egy iskola - több úttörőcsapat Honismereti pályázat A Magyar Úttörők Szövet­ségének Tolna Megyei El­nöksége az Országos Honis­mereti Módszertani Központ, a HNF Tolna Megyei Bizott­sága honismereti pályázatot hirdet úttörőszakkörök, nap­közis csoportok, -rajok részé­re. A pályázat témája: kap­csolódik a „A szülőföldért” közösségi játékhoz. A írói munkánk: a pályázatok tar­talmazzák a közösség éves munkáját, szellemi és alkotó tevékenység összegezését írá­sos, fotó és tárgyi dokumen­tumokkal. Mélyedjenek e] egy-egy téma kidolgozásá­ban, hiteles adatokra tá­maszkodjanak! Például: nép­szokások gyűjtésén belül, a lakodalmi szokások: a lako­dalom előzményei, lakodalmi ételek, azok elkészítésének módja, — anyaga —, edények, rigmusok, öltözetek, öltözte­tés szokásai, maskarák; és a lakodalomhoz kötődő játékos bolondozások. A pályázó közösségek — a pályázati anyag minőségétől függően — meghívást kap­nak a sötétvölgyi honismere­ti táborunkba (Csillebérchez hasonlít). A munkákat szak­zsűri értékeli és jutalmazza. Az eredményhirdetés és ki­állítás a szekszárdi úttörő­házban 1987. április 25-én. A pályázók a pályázatot meghirdető intézményektől írásbeli, illetve szóbeli szak­mai segítséget kérhetnek. Gyűjtési útmutatók, kérdő­ívek az úttörőház módszerta­ni szobájában találhatók, igényelhetők. A pályázó közösségek — a tárideje 1987. április 15. A nevezési szándékukat írásban jelezzék a közösségek október 25-ig: 7100 Székszárd Városi Üttörőház OHMK. Iskolai takarékszövetkezet T akarékos(kodó) Átalakul az iskolai úttörő­szervezet a Dombóvári Mol­nár György Általános Isko­lában. Az iskola vezetői diákön­kormányzat megvalósítását tervezik, két úton: az iskolai élet és az úttörőmozgalom vonalán. Az első lényege, hogy fórumok lesznek majd, ahol a diákság választott képviselői útján érvényesít­heti jogait, tájékozódhat az előtte álló feladatokról. Az osztály- és évfolyamgyűlése­ken, iskolai , parlamenteken azok a tanulók lesznek majd ott, akiket a gyerekek erre legalkalmasabbnak tartanak, leginkább bíznak bennük. Az iskolavezetőség itt nem feltétlenül a kitűnő tanuló­kat várja; fő, hogy valami­lyen tulajdonságuk miatt az illető gyerekek tekintélyt él­vezzenek társaik körében. Nem követelmény az sem, hogy a küldött úttörő le­gyen, hiszen a gyerekek sem mind azok, és a szervezeten kívülállók érdekeit is kép­viselni kell. A diákönkor­mányzat vezetői rendszeresen információt kapnak majd minden őket érintő dologról, tevékeny részesei lesznek az iskolai élet irányításának. Az úttörőszervezet felépí­tése is különbözni fog az eddigi megszokottól. Az is­kolán belül több — a tervek szerint 6 — úttörőcsapat lesz, melyeknek különböző tevé­kenység lesz a fő profiljuk. Lesznek például madará­szok, fotósok, természetjá­rók, művészetbarátok. Szer­veznek gyermek távirati irodát, és külön csapatot ala­pítanak a kisdobosoknak. A gyerekeket úgy toborozzák a különböző csapatokba, aho­vá azok szabad választásuk alapján jelentkezhetnek Lesznek a csapatokon belül szakkörök is, melyekbe más csapattagok is eljárhatnak. A tagok sorába próbázással lehet bekerülni, ami nem egyszerű formaság, hanem komoly feladat lesz majd. A 4. osztályosok tagfelvételi próbát teljesítenek, a na­gyobbak pedig mesterségbeli és emberi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Minden csapatnak saját al­kotmánya lesz, amely ki­mondja többek között az is, hogy aki az év során nem felel meg a követelmények­nek, eltávolítható, s úgyne­vezett „megtartó jellegű” szakkörbe érül, ahol azért a közösségben marad. A fentiek mellett Csík Má­ria csapatvezető elmondja még, hogy mindezen változ­tatások célja az, hogy esély- egyenlőség teremtődjön a jobb és gyengébb képességű, a normál és hátrányos hely­zetű gyerekek között. A kü­lönböző teljesítményeket mindig az egyén függvényé­ben kell megítélni. Lehet egy bizonyos tantárgyból, vagy akár többől is gyenge tanuló kiváló fotós vagy re­mek szervező ; egyszóval mindenki juthasson siker­élményhez. A jó úttörőt nem feltétlenül a kiváló tanul­mányi eredmény teszi azzá, boldogságot nemcsak a jó jegyek, hanem a közéletben betöltött szerep is okozhat. Természetesen a jó tanulás továbbra is követendő példa marad. A csapatok hetero­gén . korösszetételűek lesz­nek, 4. osztálytól 8.-ig bár­milyen korú tanulók szerve­ződhetnek érdeklődési kör szerint; így aztán a kisebb, ügyetlenebb pajtások mel­lett ott állnak majd a na­gyobbak, tapasztaltabbak. A csapatok, rajok vezetői felnőttek lesznek, de nem kell minden pedagógusnak raj vezetőnek lenni, csak ak­kor, ha akar. Az iskolai ne­velőkön kívül más, külső segítők is vezethetnek egy- egy közösséget. Ezzel elér­hető, hogy csak olyanok fog­lalkozzanak majd a gyere­kekkel mozgalmi munkájuk­ban, akiknek ez nem külön megterhelés, el tudják, és szívesen el is látják ezt a feladatot. Az új csapatokat, rajokat most szervezik, de remélik, hogy — mivel érdeklődési körökbe, ha nem is úttörő- foglalkozásokon, eddig is tö­mörültek a gyerekek — az új formák beválnak, és sok örömöt okoznak majd a pajtásoknak és úttörőveze­tőknek egyaránt. CSER ILDIKÓ Lapunkban — tudósítónk jóvoltából — már beszámol­tunk arról, hogy megyénk­ben elsőként Zombán alakult meg — 35 taggal — az ál­talános iskolai takarékszö­vetkezeti csoport. A hír nyo­mába eredtünk, hogy Antal Györgyöt, a Zomba és Vi­déke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatóját — cél, illetve feladat dolgában — kérdezzük. — Az iskolai takarékszö­vetkezet célja, hogy az álta­lános iskolai rendtartással és a nevelő munkával összhang­ban a tanulók körében a takarékszövetkezeti mozgal­mat megismertesse, takaré­kos életmódra neveljen. Cé­lunk továbbá a diáktakaré­kosság saját szervezetben történő szervezése és lebo­nyolítása, egyúttal a tanulók gazdasági tevékenységének az előmozdítása. Feladata a tanulók megtakarított pén­zének gyűjtése és nyilvántar­tása, ezen kívül egyéb szol­gáltatások végzése (érték­cikkárusítás, gyermekutaz­tatás, tanulmányi kirándu­lás szervezése, stb.), vala­mint az is, hogy bevételei­ből az iskola oktatási, kul­turális és sporttevékenységét támogassa. (Itt jegyzem meg, az iskolai takarékszövetke­zet nem nyújthat kölcsönt.) — Ügy tűnik, az iskolai takarékszövetkezet nem jogi személy. — Valóban így van. A Zomba és Vidéke Takarék- szövetkezet mozgalmi és szakmai egysége, amely a csoport szervezeti és műkö­dési szabályzatában foglal­tak szerint működik, a taka­rékszövetkezet igazgatósá­gának felügyelete és irányí­tása mellett. Tehát úgy le­het felfogni, mint egy kis takarékszövetkezetet. Lesz a gyerekek között pénztáros, könyvelő, közülük kerülnek ki az intéző, illetve ellen­őrző bizottság tagjai is. A tanárelnök Lakatos Klára. — Hogyan történik a be­tét? — Minden gyerek rendel­kezik úgynevezett iskolai takarékbetétlappal. Ezzel odamegy a könyvelőhöz — aki kettőskönyvelést végez —, átadja a betétlapját és a könyvelő az ellenőrzőlapra és a betétlapra beírja az ősz­Kiváló határőr raj Tamásiban A Csere János raj I _________________________________ T udom, elsőre hitetlenked­ve fogadja a címet az olvasó, mivel úttörő határőrökkel csak az országhatár menti te­lepüléseken találkozhatunk, de most meg kell nyugtat­nom a kételkedőket. Tamási­ban az 1-es számú általános iskolában is akad belőlük. Nem is akármilyenek! A 7. b osztályt összefogó Csere János raj a kiváló határőr raj, illetve vezetőjük, Gsibi Jánosné a kiváló határőr cím tulajdonosa. A kitüntetetteket éppen dolgozatírás előtt kerestük fel, és négy képviselőjüket* Erdős Orsolya rajtitkárt, Karakai Éva, Szabó Szilvia és Huth Andrea őrsvezetőket „megfaggattuk” egy kicsit. Először a rajnévadóról, Cse­re Jánosról, a pári születésű, egykori határőrről beszéltek, akit szolgálattéljesítés köz­ben társával, Gruber József­fel együtt villám sújtott agyon, aztán elmondták: — Erzsi néni Pártban tanított régebben és ismerte név­adónkat. Az ő javaslatára.— két másik raj után — mi is ezt a nevet választottuk. A tamási 7. b-sek példaké­püknek is tekintik — hőstet­te, hazaszeretete miatt — raj névadójukat és rendszere­sen rendben tartják a sír­ját, szeptember 29-én, a nép­hadsereg napján — kis mű­sorral emlékezve — megko­szorúzták azt. Kapcsolatot tartanak szüleivel és testvé­rével, valamint volt alegysé­gének tagjaival. Katonák könyveket ajándékoztak az osztálynak, találkozókkal, filmvetítéssel segítik az is­kola hazafias és honvédelmi nevelőmunkáját. A Csere János raj jó mun- kájának eredményét jelzi a kitüntető cím. Gratulálunk! Erdős Orsolya (balról), Karakai Éva, Szabó Szilvia és Huth Andrea úttörők Zombán szeget, utána a pénztároshoz megy, aki elveszi a pénzt, és leírja az összeget. Egy­mást váltják majd a gyere­kek ezeken a posztokon, s így mindegyik megtanulja a pénzkezeléssel, illetve a köny­veléssel kapcsolatos dolgo­kat. Ez a tevékenység segíti a pályaorientációt is. — Gondolom, nem a betét- állomány növelése miatt alakították meg a csoportot. — Nem. Szövetkezetpoli­tikai okok miatt. A gyerekek majd eldöntik, hogy takarék­bélyeget vesznek, vagy ná­lunk helyezik el a pénzüket. — A csoport létrejöttében mennyire volt meghatározó a szülők takarékossága? — Ahhoz, hogy a gyerek tagja legyen az iskolai ta­karékszövetkezetnek, kellett a szülő hozzájárulása is. Ér­dekesség, hogy a diákok szü­lei is takarékszövetkezeti tagok. Nem dicsekvésként mondom: a lakossági betét­állomány 111 millió, a rész­jegyállomány pedig 6 millió 400 ezer. Ez annyit jelent, hogy Zombán az egy főre jutó betétállomány megha­ladja a megyei dupláját. — Mekkora a legkisebb és a legnagyobb betét? — A legkisebb tíz forint, maximum pedig nincs. — Hogyan alakul a kamat? — A takarékszövetkezet­nél elhelyezett mindenkori betét kamatával megegyező. Ezenkívül a takarékszövet­kezet az iskolai csoport ré­szére — betétgyűjtő tevé­kenysége elismeréséért — a kamaton felül az elhelyezett betétösszeg 3 százalékának megfelelő költségtérítést nyújt a tagsági érdekeltségi alapból. Ezt az iskolai ta­karékszövetkezet — közös döntés alapján — saját célra felhasználhatja. — Végiggondolva az ed­digieket, azt tapasztaljuk, még egy fontos cél kimon­dása szükségessé vált. — Valóban. A demokratiz­musra — felszólal, választ, gyűlést vezet — és a közéleti szereplésre való nevelés. Ezeket az előnyöket látta meg az iskola, és az úttörő- csapat is, és ezért álltak jól hozzá az első pillanattól kezdve. — él —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents