Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

A ^ËPÙJSÀG 1986. szeptember 29. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A hiányosságok „orvoslásra” kerülnek-e? Egy névtelen szekszárdi ol­vasónk írta: „Toronyházban lakó, két kisgyermekes csa­lád vagyunk. Levegőre sokat kell vinni a gyerekeinket közben labdázni, homokozni, hintázni, vagy ami éppen út­ba esik. Egy pár hiányosság orvoslását szeretnénk kérni, amit szép városunkban ész­lelünk. Mindenre az illeté­keseknek sem terjedhet ki a figyelmük, azért kérjük mi járókelők, ha lehet, egy-két dolgon segíteni: A házak előtt kis alakú szemetest rit­kán ürítik. Ez nemcsak csú­nya, hanem egészségtelen. A Wosinsky óvoda melletti kis játszóutcában hiányosak a hinták, a homokozót évek óta benőtte a fű. A szemetet soha senki nem takarítja. Egyetlen hivatásos civiLrendőrt — fő­leg estefelé — nem lehet látni, hogy fékeznek a kama­szokat, akik motorral rohan­nak a játszótereken. Miért nincs városunkban több szö­kőkút? Egy van a Prome- theus-parkban, de többet pi­hen, mint működne.” Szekszárd Város Tanácsa elnöke, Kovács János vála­szolt a levélre: Telefonszámunk: 16-211 — A házak előtt elhelyezeti szeméttartók gyakoribb ürí­tésére felhívom a városgaz­dálkodási vállalatot, és azt a közterületfelügyelőkkel ellen­őriztetem. — A Wosinsky lakótelepi játszótér állapotával kapcso­latos bejelentést köszönöm. A játszótereket megjavíttat­ja, illetve a hiányokat pótol­ja a Városfenntartási GA- MESZ. A játszótér és környé­ke rendezése érdekében meg­keresem az illetékes tanács­tagot, mivel társadalmi mun­ka szervezésével a környék lakói is rendbe tehetnék a játszóteret. — A segédmotoros kama­szok megfékezésére sajnos nincs lehetőségünk. A pana­szolt helyzeten — vélemé­nyem szerint — a környék lakói is változtathatnak hatá­rozott fellépéssel, egyébiránt felkérem a városi rendőr- kapitányságot a szóban for­gó terület fokozottabb ellen­őrzésére. — Szekszárdnak jelenleg 2 szökőkút ja van, egy épül a „Liszt Ferenc téren”, a Ze­neiskola mellett. A Prome- theus-parki szökőkút vízfor­gató berendezése nem műkö­dik megfelelően, ennek kija­vítására intézkedtem.. Mind­azonáltal meggyőződésem, hogy nemcsak e szökőkutak lehetnek széppé egy várost, hanem elsősorban annak ren­dezettsége, tisztasága, ami­hez a levélíró és minden szekszárdi segítségét kérem. Hol kapható bojlerhez fenékzárólemez? Pálfi Istvánná értényi ol­vasónk irta: „Már nagyon sok helyről érdeklődtem, de a válasz egyértelmű volt, hogy nincs, vagyis volt, de elfogyott. Nagy szükségem lenne egy 80 literes villany- bojler alja zárólemezre. Csak ez kellene, mert a bojler más része jó.” A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya vezetője Andrási Imre vála­szolt: — A szekszárdi Otthon Áruházban a 80 literes Haj­dú villanybojlerhez fenékzá­rólemez folyamatosan kapha­tó. Több bojlert is javító elektromos kisvállalattól — köztük a Tamási TAGÉP- szerviztől is — kapott infor­máció szerint a fenéklemez beszerzése nem okoz gondot. — Javasoljuk, hogy a boj­ler javításához olyan szak­ember segítségét kérje, aki a hiányzó alkatrész beszerzését is biztosítani tudja. Miért bontották föl a járdát a Bródy Sándor utcában? Rőfi Gyula szekszárdi ol­vasónk elmondta, hogy Szek- szárdon, a Bródy Sándor utca egyik oldala beépített, míg a másik zöldterület. A gázve­zetéknek a zöldterületen kezdték kiásni az árkot, majd pár méter után azt be­temették és az ellenkező ol­dalon föltörték a járdát. Azt kérdezte, hogy miért kellett a járdát föltörni, mikor a zöldterületen is folytathat­ták volna a munkát? A Szekszárdi Városi Ta­nács műszaki ellenőre, Elter Gábor válasza: — Kimentünk a helyszín­re, ahol a TOTÉV főépítésve­zetője is jelen volt. Megálla­pítottuk, hogy a kivitelező helyesen járt el, nem tért el a tervtől, amikor a járdát fölbontotta. A gerincvezeté­ket ugyanis nem tudták vol­na másutt elvezetni. Minden egyes föld alatti létesítmény­ről térképnek kell készülnie. Mielőtt egy földmunkának nekilátnak, előtte át kell néz­ni az úgynevezett közmű­megvalósulási alaptérképet. Ezen a helyen csak a járda fölbontásával tudták megol­dani a gerincvezeték elveze­tését. Ml VÁLASZOLUNK Tudósítóink Sokoldalú figyelem A téesz vezetői számítanak a fiatalokra leányvállalatnál mindig nagy figyelmet fordítottak a fiata­lok közérzetére, terveik, vá­gyaik megvalósulásának elő­segítésére. Ez érvényes a je­len időszakban is, s ez még- inkább érthető a létszám- összetétel elemzése alapján. A dolgozók összlétszámának mintegy 30—35 százaléka fia­tal. A vezetők (osz-tályvezető, üzemvezető, művezető) 25 százaléka 35 éven aluli. A dolgozók (s ezen belül a fia­talok) megbecsülésének tud­ható be, hogy a viszonylag kedvezőtlen műszakbeosztás és munkakörülmények elle­nére egy-két területtől elte­kintve nincs létszámhiány a leányvállalatnál: A fizikai munkások közül is igen sokan járnak textil- szakközépiskolába, gimnázi­umba, S egyéb szakközépis­kolába. Szép számmal van­nak fiatalok, akik szakkép­zettséget adó tanfolyamra iratkoztak be. A leányválla­latnál örömmel fogadnak minden továbbtanulási kez­deményezést, még akkor is. lia az nem egyezik a vállalat profiljával. Ebben az eset­ben megmagyarázzák a je­lentkezőnek, hogy mely to­vábbtanulási forma élvezne maximális anyagi, erkölcsi támogatást az üzem részéről. Kedvező a leányvállalat lét­számának átlagos életkora, mely 40—42 év körül mozog. A nyugdíjba menők aránya évente 1,5—2 százalék között van, s ezt bőven pótolják a belépő fiatalok. A vezetők cseréjéről ugyanez mond­ható el, de itt az utódlást 90 százalékban a tervszerűen felkészített káderutánpótlás­ból biztosítja a vállalat. Mindamellett vannak speciá­lis felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök, melyek belsőleg nem pótolhatók, s ilyen esetben külsőleg kell a gondot megoldani. Ez viszont általában úgy történik, hogy a felvett fiatal csak az álla­mi iskolai alapokkal rendel­kezik, s félévi egyéni gyakor­lási idő után komoly vezető beosztásba kerül A leányvállalat működése elképzelhetetlen az aktívan közreműködő fiatalok nélkül. Nincs olyan vezetői vagy operatív megbeszélés, ahol a fiatalok ne nagy aktivitással vennének részt, s ne hallat­nák építő jellegű, s esetenként kritikai észrevételeiket. SCHÄFFLER ADAM Huszonhét év telt el az­óta, hogy Magyarkeszi'ben megalakultak a termelőszö­vetkezetek. Az akkor alapító tagként belépő mintegy két­száz fiatal bízva a termelő­szövetkezetek jövőjében, fel­hagyva az addig megszokott egyéni paraszti élettel, a ha­gyományos életforma helyett a számukra még ismeretlen új utat választották, őket igazoilta az élet. Egy jól gaz­dálkodó termelőszövetkezet nyugdíjasai lettek, vagy a jól megérdemelt nyugdíj előti állnak. A generációváltás a Magyarkeszi Petőfi Termelő- szövetkezetben is végbemegy. Ma már Magyarkesziben té- esztagnak lenni, téeszben dolgozni nem hátrány, ha­nem megtiszteltetés. A fiata­lok szívesen jönnek. Az idei évben nyolc harminc év alat­ti fiatal kérte a fölvételét. A munkaképes dolgozók közül 47 azoknak a száma, kik még A Pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezetben az aktív dolgozók 40 százaléka 30 éven aluli. A fiatalok többsége a műszaki ágazat­ban dolgozik, amely egyben azt is jelenti, hogy szakmun­kások, vagy betanított mun­kások. A szakvezetés a nagy feladatok megoldására tartja alkalmasnak a fiatalokat, egyáltalán nem lebecsülve az idősebb generáció élettapasz­talatát, bölcsességét. Igényli kezdeményezőkészségüket, lendületes munkájukat. Be­csülettel helytállnak a szo­cialista munkaversenyben. Miután a termelőszövetke­zetnek fontos érdeke, hogy minél több' fiatal dolgozója legyen, a lehetőségekhez ké­pest megfelelő erkölcsi és anyagi támogatást is biztosít számukra. Lényeges feladat a fiatalok vezetővé nevelése és a veze­tésbe történő bevonása. Min­den testületben képviseltetik nem érték el a 30 éves élet­kort. Ebből tizenöt a nő és harminckettő a férfi, az át­lagéletkoruk 24 év. Ma már szakma nélküli fiatal nem jön a téeszbe. A 47 főből ket­tőnek főiskolai, ötnek pedig érettségivel szerzett szakmá­ja van. Vezető beosztásban négyen dolgoznak. Fiataljaink a szocialista brigádokban megállják helyüket. Jól vég­zett munkájuk mellett még számottevő szerepük van a helyi KISZ-életben, ahol a téesztől tizennégyen vannak jelen, közöttük a KISZ-tit- kárral az élen. A termelőszövetkezet veze­tői számítanak a fiatalokra. A. munkalehetőségek mellett segítik letelepedésüket pénz- kői csönnel és fuvarkedvez- ménnyel. Javaslataikat szá­mon tartják és ha azok meg­valósíthatók, azokat elfogad­ják. Minárik Lajos magukat, aktivitásukat azon­ban fokozni szükséges. Kö­zép-, illetve munkahelyi ve­zetőként 12 fiatal tevékeny­kedik. A termelőszövetkezet­ben a vezetővé válást káder­utánpótlási terv alapján biz­tosítják. A VIII. ötéves terv­időszakra 13 fő van tervez­ve. akik különböző képesítés megszerzése után alkalmasak lehetnek vezetői munkakör betöltésére. Beiskolázásuk folyamatosan történik A fiatalok összefogására a termelőszövetkezetben önálló KISZ-szervezet működik. Az alapszervezet vezetősége mi­után ismeri a gazdaság éves termelési és pénzügyi tervét, vállalta, hogy részt vesznek az évközi mezőgazdasági munkákban 15 fővel. Vállal­ták továbbá, hogy az újon­nan munkába álló fiatalok munkahelyi kollektívákba történő beilleszkedését segí­tik. DR. MOLNÁR ISTVÁN-------— A középfokú neve­í lési-oktatási intéz­C\ mények működésé­V# ről szól a művelő­je dési miniszter 15/ ....:’:'v ■* 1986. (VIII. 20.) MM számú rendelete, amely meg­szabja a tanév rendjét, sza­bályozza az elméleti és a gyakorlati oktatás mikéntjét, a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezi! formákat, külön fe­jezetben foglalkozik az ifjú­ságvédelemmel, s e körben kiemelendőnek tartjuk azt a rendelkezést, amely szerint: „Az iskolában, a gyakorlati oktatási helyen, továbbá az iskola által — az iskolában vagy az iskolán kívül— szer­vezett rendezvényeken sze­szes ital fogyasztása tilos”, s hogy „az iskola dolgozói, va­lamint a nagykorú tanulók csak a többi,tanulótól elkü­lönített helyen dóhányozhat- nak’'. Előírja a jogszabály, hogy az iskola működési sza­bályzatában. mit kell megha­tározni, rendelkezik a tanulók jelentkezéséről és felvételé­ről, teljesítményük értékelé­séről, fegyelmi és anyagi fe­lelősségükről, meghatározza az iskola igazgatójának, a ne­velőtestületnek, a szakmai munkaközösségeknek és a szülők közösségeinek, vala­mint az iskolatanácsnak a feladatait és jogkörét. „Az egyes iskolatípusokra Vonat­kozó külön rendelkezések” cí­mű fejezet a gimnáziumra, a szakközépiskolára, a szak­munkásképző iskolára, az egészségügyi szakiskolára, a gépíró és gyorsíró szakisko­lára s a speciális szakisko­lára vonatkozó speciális elő­írásokat tartalmazza, s itt a gimnáziumra vonatkozó sza­bályok közül idézzük, hogy: „Ha a tanuló az érettségi évében felsőoktatási intéz­ménybe jelentkezik, a felvé­teli tájékoztatóban foglaltak alapján közös érettségi-fel­vételi viszgát tesz.” Szabályozza a rendelet a felnőttek oktatásának rend­jét, s külön fejezetben leg­A párt munkájában az utóbbi években a korábbinál nagyobb szerepet kapott az ideológiai, tudatformáló műn- ka- A szocialista építésnek ebben a szakaszában számos új jelenséggel, bonyolult tár­sadalmi és politikai problé­mával kell szembenéznünk, amelyekre kevésbé vagy más módon alkalmazhatók az ed­digi kimunkált tételek. Tár­sadalmunkban a szocialista eszmék irányadók, és megha­tározóak a közgondolkodás­ban is. Hatnak azonban más ideológiák is. Lakatos Ernő áttekinti az ideológai, köz­tudat, közélet helyzetét. A mögöttünk lévő három évtized tapasztalataira alapo­zott elveink egészében érvé­nyesek a jelenlegi helyzetben is, képesek jól orientálni a párt munkáját. Az is érezhe­tő ugyanakkor, hogy az új feltételeknek megfelelően gazdagítanunk, módosítanunk kell tevékenységünket. Boros Sándor a párt tömegkapcso­latai és az ideológiai munka összefüggéseit tárja fel. A pártoktatás rendszeré­nek fejlesztésére vonatkozó testületi határozat, amelynek ismertetését a Propagandis­ta 1. száma tartalmazza, új és megújított formák alkal­mazását is előírja. A szer­kesztőség ezek közül most kettőre hívja fel a propa­gandisták figyelmét, bemu­tatva a tanfolyamok célját, tartalmát, újszerűségét. A mun'ka jellegének, tar­talmának felvázolásánál ah­hoz a ma már közkeletűvé vált marxi igazsághoz kell fordulnunk, hogy a munka célszerű tevékenység, és egy­úttal mindig társadalmilag meghatározott. Kialakul a sajátos történelmi termelési mód Szpirulisz Ildikó űem­ialkozik a diákotthonokkal, ezek munkarendjével, az oda. történő felvétellel, a diákott­honi közösségi élet mikénti irányításával. A jogszabály — amely jog­gal tart igényt minden kö­zépiskolai tanuló és ezek szüleinek fokozott érdeklődé­sére — a Magyar Közlöny idei 34. számában jelent meg és 1986. szeptember 1-én ha­tályba lépett. Ugyanitt olvasható a mű­velődési miniszternek az ön­költségesen szervezett okta­tások gazdasági kérdéseiről szóló 16/1986. (VIII. 20.) MM számú rendelete, amely sze­rint az önköltséges oktatás valamennyi költségét az ok­tatás bevételeiből (részvételi díjakból) kell fedezni, a rész­vételi díj az oktatás teljes önköltségének egy főre jutó összege, a részvételi díjat az oktatás megkezdését követő­en csak különös méltánylást érdemlő ok alapján lehet: visszatéríteni. Külön fejezet­ben foglalkozik a jogszabály a pénzügyi rendelkezések­kel. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének 11/ 1986. (VIII, 21.) ÁBMH szá­mú rendelkezése az elhe­lyezkedési támogatásról szól. kimondja, hogy a dolgozó az elhelyezkedési támogatást az állandó lakóhely szerint il­letékes munkaerő-közvetítő szervnél igényelheti és az a támogatást havonta utólag folyósítja, részletezi a ren­delkezés azokat az eseteket, amikor a támogatás folyósí­tását meg kell szüntetni, il­letve szüneteltetni kell, ugyanakkor előírj a annak ellenőrzését, hogy a támoga­tásban részesülő dolgozó a folyósítás ideje alatt munka­bérben, munkadíjban nem részesül és nincs más kere­ső foglalkozásból származó jövedelme sem. Ez utóbbi jogszabály a Magyar Közlöny idei 35. szá­málban olvasható. zi, mennyiben változtat a munka jellegén a tudomá­nyos-technikai haladás. Vajon hogyan állunk a tu­lajdonosi tudattal egy állami vállalat dolgozójánál? A gaz­daságirányítás korszerűsítése, az új vállalatvezetési formák bevezetése hoz-e itt válto­zást? A főbb termelési esz­közök társadalmi tulajdona mit jelent voltaképpen a munkás, a beosztott dolgozó számára? Ezekre a kérdések­re keresi a választ Pirityi Ottó. A helyi társadalmak min­dennapi életében, működésé­ben el nem hanyagolható szerepet játszik, játszhat a helyi közvélemény, amely nemcsak döntésekkel, intéz­kedésekkel összefüggésben keletkezhet, nem csupán a he­lyi hatalom tevékenysége válthatja ki, hanem a helyi viszonyok, körülmények sok más jelensége is. Lovászi Jó­zsef kísérletet tesz a helyi közvélemény néhány vonásá­nak körvonalazására. 1956 tavaszán-nyarán sú­lyos politikai válság bonta­kozott ki az országban. 1956 július 18. és 21. között Párt- egységgel a szocialista de­mokráciáért! jelszó jegyében ülésezett az MDP Központi Vezetősége. Szabó Bálint is­merteti, értékeli a Központi Vezetőség 1956. júliusi hatá­rozatát. A folyóirat teljes terjedelemben közzéteszi ma­gát a dokumentumot is. A szovjet társadalom éle­tének kimelkedően fontos állomása, s egyben nagy, nemzetközi jelentőségű po­litikai esemény volt a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXVII. kongresszusa. Thürmer Gyula megvilágítja a határozat külpolitikai prog­ramját. Vezetővé nevelés, vezetésbe való bevonás Dr. Deák Konrád Megjelent a Propagandista 5-ös száma A gép mellett is helytállnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents