Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

15*BK. szeptember 25. riËPÜJSÀG 5 Méhészek között Gyümölcsöző együttműködés Mit hova telepítsünk? Szőlőfajtáink értéke A méhészet és a méhészek jelentős központja Jugoszlá­viában, a Vajdaság Szocia­lista Autonóm Tartomány Közép-bácskai részén, a Ti­sza folyó partján Becse. 28 ezer lakost számláló város. A becsei méhészek mintegy 3000 kaptárral méhészkednek. évi méztermelésük eléri a száz­ezer kilogramm mézet Becse és Szekszárd 1971 óta testvérvárosi kapcsolatot tart fenn. A kapcsolat a tár­sadalmi-politikai szervezetek, a közigazgatási szervek együttműködése, a sport, a kultúra, a méhészet és kü­lönböző tevékenységek terén is megnyilvánul. A becsei méhészegyesülét és a Tolna Megyei Méhész Szakbizottság, valamint an­nak bonyhádi szakcsoportja 1984-től szerteágazó tevé­kenységet fejt ki és azóta a testvérvárosi kapcsolatot még jobban elmélyítették. A Becsei Méhészegyesület meghívására 1985 márciusá­ban négytagú méhész kül­döttség érkezett Tolna me­gyéből Becsére. A látogatást még abban az évben viszo­nozták a becsei méhészek. Véleményegyeztetéskor meg­állapítottuk, hogy hasznos lenne a tagság széles körű bevonása, vagyis lehetőséget kellene adni a,rra, hogy mé­hészek személyes ismeretsé­get kössenek és így sor ke­rülhet a szakmaii tapasztalai- cserére is. A megállapodást tett • követte. Az idén, má­jusban negyven tagú becsei méhész csoport látogatott Szekszárdra, Bonyhádra és Tamásiba. A Tolna megyei méhészek ezt a látogatást ez év augusztusában viszonoz­ták. Becsére és Péterrévére látogattak, ahol három napot töltöttek. Az az egyöntetű vélemé­nyünk, hogy a kapcsolatokat tovább kell fejleszteni. Dr. Deák Gábor tamási méhész­től, akit a becseiek nemzetközi szaktekintély­ként tisztelnek, igen sok hasznos tapasztalatot sa­játítottunk el. ötletes és praktikus megoldásait külö­nösen Nikola Bugarski, pé- terrévei méhész alkalmazza sok sikerrel. Busity Sándor becsei mé­hész és Rónai István, a bonyhádi áfész méhész szak­csoportjának elnöke — mindketten méhanya-nevelők — magas szintű előadásokkal és a helyszínen bemutatott technikai megoldásokkal gazdagították a méhészek tudását. A méhészek, mind Ma­gyarországon, mind Jugosz­láviában csoportosan meglá­togattak több neves méhészt. Bovánovics Gyula becsei méhész szavai szerint, sok új barátság alakult az együttműködés során. Szak­mai szempontból pedig úgy értékeljük, hogy a hallottak és a látottak felérnek egy méhészeti középiskolával. A TdLna Megyei Méhész Szakibizottság titkára, Zehán Gergely, azon kívül, hogy a Japánban megtartott Méhé­szeti Világkongresszusról részletesen beszámolt, az ott megtartott előadását is is­mertette a becsei méhészek­kel. Ajánlotta továbbá Ze­hán Gergely, hogy az együtt­működésbe a továbbiakban kapcsoljunk be olyan mun­kaszervezeteket, illatve fo­gyasztási szövetkezeteket Is, amelyek méz és más méh- termékek felvásárlásával, feldolgozásával és forgalma­zásával. valamint méhészeti felszerelések készítéseivel foglalkoznak. A becseiek el­fogadták a kezdeményezést azzal, hogy maid felülvizs­gálják a lehetőséget és idő-' vei konkretizálják az együtt­működésnek ezt a formáját is. Kár májusban - becslés júniusban Az eset májusban történt. Pontosabban május 10-én. Az eseményről, majd az azt követöekrői így számolt be levelében özvegy Szabó Já- nosné, Nagykónyi, medgyes- pusztai olvasónk. „Nagykónyi medgyespusz- tai lakásom kertje a Tamási Széchenyi Tsz tehenészeti telepéig nyúlik. A férjem a tsz nyugdíjasa volt. Én be­teges vagyok, és a kertem­ben termesztett növényekből pótoltam a kevés nyugdíja­mat. A tsz tehenei közül má­jus 10-én száznyolc kitört, és a 400 négyszögöl kertemben forgolódott, és teljesen ösz- szegázolta. A tsz helyi veze­tőjének jelentettem az ese­tet, és mondtam, hogy ki­hívom a biztosítót. A vezető elhárította a biztosító beava­tását azzal, hogy a kárt a tsz rendezi. Nyolc nap múlva érdeklődtem: jelentette-e a kárt, mert eddig még nem volt senki, aki megnézte vol­na a kertemet, és én szeret­nék újra veteményezni. Az üzemegységvezető azt mond­ta: ő jelentette, de megje­gyezték, hogy nem az ő dol­ga, ne foglalkozzon vele. A kertem elmagoltam és június 20-án a központi irodán érdeklődtem Pozsonyi At­tila elvtárstól, hogy felmér­ték-e a károm, és, ha igen, akkor miért nem kaptam kártérítést. Ö erre azt vá­laszolta: hallott róla, de meg nem nézte, majd június 24- én választ ad a kérdésemre. Mivel semmi választ nem kaptam, június 25-én ismét érdeklődtem. Megjelenésem­re a tsz jogtanácsosát és pár vezetőjét összehívta, és a bizottság azt a választ ad­ta. hogy június 27-én kijön a belső ellenőr a károm felmérni. Kissé furcsállot- tam, hogy másfél hónap után akar kárt nézni, amikor már minden újra vetve. De ez sem zavart, hisz látszott a növényeken a kései vetés. A kár felmérése június 27- én megtörtént és én az aláb­bi jegyzőkönyvi kivonatot kaptam. (Jegyzőkönyvi kivo­nat a Tamási Széchenyi Mg Termelőszövetkezetben meg­tartott vezetőségi ülésről. 50/1986. sz. vezetőségi hatá­rozat: özv. Szabó Jánosné Nagykónyi medgyespusztai lakos kárigényét a vezetőség elutasítja. Szabóné 4000 Ft megfizetését kérte, mivel a tehenészeti telepről kiszaba­dult állatok május 10-én kertjén végigmentek, és ta- posásos kárt okoztak. Ács István telepvezető korábban, Pelez István háztáji megbí­zott és dr. Mózes Györgyné belső ellenőr pedig az el­múlt napokban megtekintet­ték a kertet. Megállapítot­ták, hogy a kert gondozott, a növényi állomány fejlett, semmivel sem gyengébb más kertekben meglévő fejlett­ségi foknál. Mivel a szövet­kezet csak tényleges kár esetén tartozik megtérítési kötelezettséggel, a vezető­ség az igényt elutasítja. Ta­mási, 1986. július 10. A jegy­zőkönyvet és a kivonatot ké­szítette: Dékány Csilla adm.) Tessék megítélni — írja özv. Szabó Jánosné — ezt az ügyet, mert én még a mai napig sem tudok napirendre térni ekkora igazságtalanság láttán.” Porta a szurdik alatt A Darázs? Futni is tud, húzni is tud, enbéegyes ló. A Darázs a mi csicskásunk, ez rendezi a háztájit. Látja, szép, erős, hétéves kanca, szeretnék vele csikót do­batni. Van egy öreg kocsim, azzal mindent behordunk, amit kell. Mondom, ne féljen, nem harap, csak kiváncsi, nyalogatja az ember kezét, jutalmat vár. Nyugodtan el- alhatna mellette — biztos, hogy vigyázna magára. Ez tőlem csak simogatást kapott. Egyesek meg előkapják a vasvillát, hogy a szememnek se hiszek. Ez még az ustort se ismeri. Kár, hogy nem jött hamarabb, megmutattam volna a gyümölcsfákat, ami a gyerekek nevére van íratva, a szőlőt, a szántót, — ezerháromszáz négyszögöl az egész. Itt van a szurdik partján. Emiit a nagyobbik tehén, a Bözsi, most ellik, látja, ha akarom, megemelem a lábát, ezzel is társalogni lehet. Első ellésre 14—15 liter tejet adott, másodikra húszat várok. Dóri I is ellik, csak másfél hónappal később, ő egy kicsit gyöngébb eresztés. Ha bikám I lesz. eladom, ha üszőm, megtartom. Ügy számolok, napi harminc litert adok majd le ellések után, 4—5 liter marad itthon. Meg a robi. Robotolni lehet. Dehát kell valami a 22 forintos órabér mellé. A tápot drágán adják, de a két tehén után nem szednek le százalékot. Jöjjön, megnézzük a két malacot is. Ez a fekete? Ügy lehet, ahogy maga találgatja, valami angol. Ket­tőt minden télen vágunk, nagyba’ nem tartok. De ezek aztán kukoricán meg moslékon kívül nem kapnak mást! Nem etetem őket mindenfélével! Amíg kap­tam rendszeresen hústápot, addig vettem. Nem bolondítom őket. Itt van a négy kecske, ezek is elleni fognak. A pecsenye­kecske húsa 170 forint körül van, és mi­lyen jó a teje. A báránnyal a veszödség is több, az ára is csak kilencvenöt és száztíz forint között ingázik. Ha győzzük, nem éri meg? Kell a tej, a hús az országnak is, a családnak is. A fiam. Imre péknek tanul, vékony fajta, mint Katika, az anyja. A Dózsába Jár dzsúdózni, növőben van. Marika lányom nyolcadikos. Még az apám is segít, kilencvenévesen. ha a keze alá hordjuk, amit kell. A fejéshez már gyön- aék a kezei. Aztán van egy 1300-as Wolkswagenem, az a bogársima régi. Most a javítóban van. Azzal is dolgozok. Min­denes szerelő vagyok a téesz gépműhelyé­ben. Ne haragudjon, de mennem kell. Itt, a sárpilisi szárítóban az éjszakai ügyelet­be segítek. A Ham meg a feleségem maid fölkíséri a présházhoz Nézze mea azt is! Elmondta Nagy Sándor, negyvenhét éves várdombi lakos. Lejegyezte: BOKA RÓBERT ' FAJTAÖSSZETÉTEL. Az ötvenes évek végétől, vagy inkább a hatvanas évek ele­jétől jelentős fajtaösszetétel- változás ment végbe a sző­lőkben megyénkben is, melynek folyamata és ered­ménye a termelők egy ré­szének körében meglehető­sen ismert. Legjelentősebb változás a szekszárdi törté­nelmi borvidéken történt, ahol még a korábbi évtize­dekben is alapvető fontos­sággal bíró vörösbor-szőlő­fajtánknak, a Kadarkának gyors ütemű visszaszorulását és a Kékfrankos ugyanilyen ütemű 'térhódítását figyel­hettük meg. Az alapfajtává minősült Kékfrankos mellett, amely­re végeredményben a vö­rösborprogramunk épül, számottevő még a Cabemet franc, a Merlot, a Zwei'gélt és az Oportó fajták területi növekedése is. A fehér bor­szőlő fajták közül elsősor­ban az Olaszrizling és a Rizlingszilváni jelentősége fokozódott, de számottevő az egyéb fajtáik, így a hono­sított, illetve az új fajták nagyobb arányú térhódítása is. A ikét kiemelt fajta mel­lett többek között a Ohar- donnay, a Zöld Veltelini, a Szürkebarát és a Királyle­ányka, illatos fajták közül pedig az Irsay Olivér és az Ottonel muskotály fajták te­rületi aránya növekedett. Így alakult, illetve alakul a helyzet a megye jó borter­mő helyein is (például Du­tt afö kivár—Paks és Duna- szentgyörgy, Tamási—Felső­nyék—Ozora és Pincehely, Tol na—Sióag ár d—Zomb a— Bonyihád és Mőcsény, vala­mint Hőgyész—Lengyel és Dombóvár térségeiben), ahol borszőlő vonatkozásában nincs számottevő eltérés a szekszárdi borvidéktől, amely Sióagárd egy részét, Szekszárd várost, öosényt, Decset. Várdombot. Alsónyé­ket. Bátaszéket és Bétát fog­lalja magába. A nagy jelen­tőségű változásokat elsősor­ban a rohamosan korszerű­södő termesztéstechnológia (például géppel művelhető széles sorok kialakítása. a magas művelés általános be­vezetése). tette szükségsze­rűvé. de egyéb más tényezők is közrejátszottak. PERSPEKTIVIKUS SZŐ­LŐFAJTÁK, és a telepítés előtti fajtakiválasztás főbb szempontjai. Általánosság­ban a kérdésről annyit, hogy a termelőnek több és jogos elvárásaik vannak a kivá­lasztott fajtával, vagy faj­tákkal szemben, melyek a következők. Betegségekre (elsősorban botritiszes rot­hadásra), és kártevőkre ne legyenek érzékenyek. A fa­gyokkal szemben fokozottan ellenállók legyenek, az ültetvény korán forduljon termőre. rendszeresen és bőven teremjen, és mind­ezen tulajdonságok mel­lett jó minőséget is ad­jon. Végül, de nem utolsó sorban fontos szempont az, hogy hosszú távon a piaci igényeknek is megfeleljenek. Jelentőségében és alapfaj­taként a vörösborfajták kö­zül továbbra is első helyen ál a Kékfrankos. Október 1—10. között szüretelhető, téli fagytűrése és rothadás­ellenállósága kiváló. Ter­méskötésre és korai tootri- tisz-íertőzésre (kocsányon és fürtkezdeményen) kedve­zőtlen időjárás esetén érzé­keny. A tenyészidőszak to­vábbi részében már a jó tu­lajdonságai kerülnek előtér­be. A Cabernet Sauvignon kiónok a korábban termesz­tésbe vont Cabernet franc fajtánál több vonatkozásban is értékesebbek. Október 10 —20. között szüretelhetek, téli fagytűrésük és rath adás- ellenállóságuk szintén kivá­ló. A Zweigelt: megbízható­an bőtermő, színben és cu­kortermelésben kiváló, azon­ban íz- és zamatanyagokban nem éri el a Kékfrankost. Szeptember 20—30. között szüretelhető. Téli fagytűrése és rothadás-ellenállósága jó. Bíbor Kadarka: kiváló fes- tőszölő, így elsősorban há­záéi tásr a alkalmas. Október 10—15. között érik. Téli fagytűrése és rothadás-el- lenállósága közepes. Oportó: több igen jó, és kevesebb hátrányos tulajdonsággal bír, így a fajták megválasz­tásánál továbbra is figye­lembe kell venni. Szeptem­ber 15—30. között érik. Té­li fagytűrése közepes, rotha­dás-ellenállósága rossz. Mer­lot: igen jó tápanyag-gazdál­kodású talajt igényéi, téli fagytűrése gyenge. E tulaj­donságai, de egyéb okok mi­att is, jelentősége erősen csökkenőben van. Az Olaszrizling kiónok közül a fehérbonszőlő faj­táknál első helyen kell em­líteni a P—2 jelű, majd sor­ban a következő B—20 és a B—14 jelű klánókat, de ide sorolható a Nemes Olasz­rizling is. Termesztési érté­kük jobb, mint az alapfaj­táé. Október 15—30. között érnek. Téli fagytűrésük és rothadás-ellenállóságuk jó, illetve kiváló. A Zöld Vel- telinti klónak szintén októ­berben, 5. és 10-e között ér­nek. Kellemes illatú, fűsze­res boruk van. Téli fagytű­résük és rothadás-ellenálló­ságuk jó. A Rizlingszilváni: nagy tömeget ad, és jó mi­nőségű, zamatos a bora. Té­li fagytűrése jó, de rotha- dás-edlenállósága rossznak mondható. Ezt a gyengéjét koraisága ellensúlyozza. A Chardonnaynak: kiváló mi­nőségű, illatos bora van. szeptember 25—30. között érik. Téli fagytürése jó, rot­hadás-ellenállósága közepes. A Királyleányka: kiváló ter­maképességű. Illatokban gazdag pecsenyebort terem. Szeptember 30. és október 5-e között érik. Téli fagytű­rése jó. Rothadás-eUenálló- sága közepes. Az illatos faj­ták közül kell még megem­líteni az Irsay Olivért: igen koráin érik (augusztus 10— 15.), értékes, kettős hasznú fajta, terjedőben van. Fagy­tűrése rossz, ezért magas- művelésre kevésbé alkal­mas. Rothadás-ellenállósága jó. Ottonel muskotály: szep­tember 30. és október 5. kö­zött érik. Fagytürése és rot- hadás-ellen ál lósága közepes, kötődésre érzékeny. A nem említett, új szőlő­fajtákról néhány szót, és el­sősorban azt, hogy még to­vábbi megfigyelések szüksé­gesek. A fehér fajták közül például a Bianca eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kötésre érzé­keny, elrúgásra hajlamos, ígéretesnek bizonyul viszont a Lakhegyi mézes. A vörös fajták közül a Medina és Rubíintos nagy területeken történő el telepítése nem ajánlott, illetve a Rubintost csak a kistermelőknek ja­vasoljuk. A Fűszeres kadar­ka és Nemes kadarka spe­ciális igények kielégítéséi szolgálja. Az új és még ke­vésbé ismert szőlőfajták je­lenlegi felhasználása tehát még csak a választék bővíté­sére ajánlott. Végül, de csak néhány mondatban, a tele­pítés egyik lényeges kérdé­séről, arról, hogy a több vonatkozásban igen külön­böző területekre milyen faj­tát, vagy fajtákat telepít­sünk. Vörösbort adó, kivá­ló fajtákat illetve a késő érésű fajtákat a kimondot­tan jő kitettségű területek­re (déli, délkeleti és délnyu­gati kitettség), a kedvezőt­lenebb kitettségű és hűvö­sebb helyekre pedig a korai és illatos fehér fajtákat ajánljuk telepíteni. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Vetőmagvak a kiskertbe A vetőmagok árusításával is foglalkozó boltokiban már megjelentek az őszi és tava­szi vetésű növények színes tasakban árusított magjai. Érdemes tehát időben meg­venni a magokat, különösen azokat, amelyek csírázóké­pességüket hosszú időn át megőrzik. A magok egy része a Ve­tőmagtermeltető és Értékesí­tő Vállalat belföldi ellátó központjából, más része pe­dig a dombóvári területi központból érkezik a megye boltjaiba. Ott. ahol időben nem lehet hozzájutni a vető­magokhoz, n© a termeltetést szidják, hanem a kereskedel­mi hálózatot, hisz minden­féle magból van elegendő, ha időben megrendelik. A dombóvári területi köz­pontiból a boltok 536 féle ve­tőmagot igényelhetnek. Me­gyénkben a konyhakerti ve­tőmag igény 87 510 tasak, 1 millió ezernégyszázhatvan színes tasak, 4 750 tasak vi­rágvetőmag, s 171 930 tasak gazdasági vetőmag kerül a boltokba. Tavaly a vetómagellátással nem volt gond, mindenki az igénye szerint vásárolhatott. Nagyon rövid ideig hiányzott az uborkamag, s úgy tűnik sokan már most megveszik, hisz szeptemberre is 3000 ta­sak uborkát rendeltek a bol­tok. A jövő évben vetésre kerülő növények magva iból több mint egymillióhárom- százezer tasak vár szállítás­ra. Ezeket a magvakat már a múlt hét elején kivitték a boltokba. Megyénkben leg­először Dunaföldvárra kerül majd az ősszel elvetendő ko­rai borsó magja. dvm A szüreti munkákban a diákok is segítenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents