Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-02 / 206. szám

1986, szeptember NÉPÚJSÁG 5 „rendelés útján leköt- ■ ni valamit, valamire igényt tartani, vagy bejelenteni eit" — olvashatjuk a Magyar Értelme­ző Kéziszótárban. A megrendelés átfogja kereskedelmi és gazdasági életünk minden területét. A termelés, a kivitelezés, az értékesítés, »agy akár az alkotás egyik közvetítő és lebonyolító formája ez. A gazdasági életen kívül, az úgynevezett szürke hétköznapokban is találkozunk és használjuk ezt a fogalmat. Hiszen az árukon kívül sok minden mást is megrendelhetünk, igy a többi között frizurát, szobát, folyóiratot és újságot is. Kereskedelmi árumegrendelés A megrendelés mint foga­lom, több. mindenre vonat­kozhat. A kereskedelemben az árurendeléssel kapcsolatos feladatok összességét jelenti. Egy adott bolt árukészletét, választékát alapvetően a megrendelt áruk mennyisé­ge és összetétele határozza meg. A nagykereskedelem és az ipar a bolti megrendelések alapján szállítja ki a készle­teitől függően az egységekbe az árut. Az árut a nagyke­reskedelemnek is úgy kell megrendelnie, sőt az iparnak is a félkésztermékeket, nyersanyagokat. A termelés és forgalmazás szférájában az árumegrendelések for­mája jogaiig bizonyos mér­tékig eltérő. A nagykereskedelem és az ipar, az egyes ipari terme­lők, illetve a külkereskedel­mi vállalatok között alapve­tően szállítási szerződések­ben rögzítik az árukapcsolat tárgyát és módját. A kiske­reskedelemben a gyakori és széles áruskálára kiterjedő beszerzések miatt a kötbéres szállítási szerződések megkö­tése lehetetlen. Ezért jogilag bevezették az úgynevezett kereskedelmi vétel fogalmát, amely az áruszállítások ke­retfeltételeit szabályozza, de a konkrét áruszállításokat nem. (Ebből adódóan kötbé- rezni is csak az általános feltételek be nem tartását lehet.) A kereskedelmi egységek vezetőinek és megbízott dol­gozóinak feladata, hogy a meghatározott általános szál­lítási feltételek betartásával az árumegrendeléseket saját ismereteik és belátásuk sze­rint összeállítsák és meg­küldjék a szállítónak. Az egység vezetőjének joga van adott esetben a szállítók kö­zötti választásra is. Az árumegrendelések ösz- szeállítása kockázattal jár, mivel a megrendelés pillana­tában az esetek többségében sok a bizonytalanság. Pl.: — ha divatcikkről van szó, a vevőkör milyen nagyság­rendben és gyorsan reagál az új divatáramlatra, az idény­cikkek esetében milyen lesz az időjárás, a vásárlók mi­ből, mennyit, milyen méret­ben, fazonban és színben kí­vánnak vásárolni, a konku­rens bolt miből, mennyit rendelt, a nagykereskedelem, az ipar mikor, miből, meny­nyit és mennyiért szállít. A bolt kockázata abban áll, hogy ha a megrendelt és leszállított áru nem eladható, akkor az a olt kára, illetve az egység készletét köti le feleslegesen az eladhatalan áru, s a boltvezető — pénz­hiány miatt — nem tud eset­leg más keresett árut meg­rendelni. Ha valámennyi áruból keveset rendel az egység, akkor kisebb a for­galom, kevesebb a dolgozók jutaléka, s a vevők hiába ke­resik az adott cikket. Az árumegrendelések ideje az áru jellege és szállítónként eltérő. Például a kenyér, tej esetében normál napokon az előző nap 9 óráig, ünnepek előtt 8—10 nappal kell meg­rendelni, s a szállítás előtt meghatározott ideig módosí­tási lehetőség van. A hús. húskészítmény esetében a tárgyhetet megelőző hét csü­törtökéig kell a vállalati, szövetkezeti központoknak a megrendeléseket az iparnak eljuttatni, és 48 órával a szállítás előtt módosítani le­het a beadott rendelést. (Gyakorlatilag a rendelést összeállítónak az előző hét keddjén dönteni kell arról, hogy az adott hét péntekén mennyi párizsit, virslit, zsír­szalonnát szállítson az ipar. (Az iparcikkek esetében ál­talában a túrajáratot meg­előző 7—14 nappal korábban kell a megrendelést megadni. Vannak speciális áruk, ame­lyek megrendelése negyed vagy fél évvel az áruszállí­tás előtt kell, hogy megtör­ténjen. (Pl. nyomtatványok, tüzelő- és építőanyagok.) Az árumegrendelés formá­ja lehet szóbeli és írásbeli Szóbeli megrendelés történ­het a nagykereskedelmi vál­lalat raktárában árukivá­lasztással, telefon vagy nagy­kereskedelmi üzletkötők bol­ti árurendelések szaksze­rűsége, a rendelést összeál­lító bolti dolgozók piacisme­rete, kockázatvállalása és szaktudása. Kétféleképpen Hombtalanítás Domboriban, a munkát a i'addi tanács megrendelése alapján végzik A későn küldött alkatrész nem alkatrész Egy üzletkötő portréja Egymaga 122 milliót forgalmazott Bozóti Pált, a Röviköt Tol­na Megyei lerakatának üz­letkötőjét az ország ruházati kereskedelmi vállalatainál nagyon sokan ismerik. Az egykori kereskedőta­nonc, a felszabadulást köve­tően végigjárta a szakma majd minden lépcsőjét. Dol­gozott eladóként boltban, volt előadó hivatalban, mindeközben elvégzett több iskolát is. A ruhakereskedel­mi szakmában becsülik szak­mai felkészültségét, közvet­lenségéért. A nyugdíj felé közeledő szakember 1957. július 11-e óta a Röviköt megyei leraka­tának üzletkötője. Munkáján, örökös útonlevőségén, szer­vezésén és üzletkötésein sok múlik. Példa rá, hogy az el­múlt évben egymaga 122 mil­lió forintot forgalmazott munkahelyének. — Fizikai képtelenség megmondani — válaszol a kérdésre —, hogy ezalatt a közel harmincéves üzletkötői munka alatt hány üzletet kö­töttem. Am azt igazán el tu­Buzóti Pál dóm mondani, hogy milyen sok múlik a partneri kapcso­laton. — Az első időben milyen volt a munkája? — Én az első nyolc évben motorkerékpáron jártam a megyét, területünket. Ilyen túrákat bonyolítottam le. Ak­kor még nem voltak szakosí­tott boltok, és az aprócikkek is a lerakatunknál voltak. Ezért, nekem a legkisebb ta­nyai településre is el kellett látogatnom. Tárgyalni a megrendelővel, megmutatni a portékát. — Mennyit utazik üzletet kötni a lerakat áruira? — Rengeteget. A megyén belül, de azon kívül is. Bács- kiskun megyébe és máshová is. A hét napjaiból ötöt tú­rákkal töltöm el. Ma már nem úgy van, mint régen. Most rriár menni kell a bolt után. — Bozóti Pál igencsak me­hetett, ha egymaga volt ké­pes 122 milliós eredményt hozni. — Ez a dolgom, immáron harminc éve. Én mindig na­gyon sokat adtam arra, hogy kiváló legyen a partneri kapcsolat a megrendelő és köztünk. A kapcsolattartás­hoz az is hozzátartozik, hogy ha éppen annál az egységnél odaérkezésem előtt nem igé­nyeltek árut, akkor is vesz­nek tőlem valamit. Mi pedig a hiánycikkekből juttatunk nekik. — Amiről beszélt, ez a ke­reskedői hitvallása? — Így is nevezheti. Én mint kereskedő megtanultam tisztelni és szeretni a vevőt, a megrendelőt, a partnert. Mindig korrektnek kell len­ni és úgy is kell dolgozni, üzletet kötni, tárgyalni a megrendelővel és tartani ve­le a kapcsolatot, hogy hol­nap is felkereshessük öt. Túl vagyunk a kenyérga­bona betakarításán. Ismer­jük már a termés minőségét, viszont a teljes őszi betaka­rítás finise hátravan. A nyár derekán és az őszelőn a tapasztalatok alapján, a hiányokból is okulva, mű­szaki becslések alapján ké­szítik el- az Agroker szak­emberei a következő évben előreláthatóan szükséges al­katrészek megrendelését. Aratáskor nemcsak a nö­vénytermesztők, a gépek kezelői vizsgáznak, hanem a megfelelő 'alkatrész-ellá­tottságból a becslést végző szakemberek is. Az Agroker vállalatok — így a Tolna megyei is — nyáron küldik el a gyártó cégeknek a meg­rendeléseiket, a visszaigazo­lások pedig az év végéig ér­keznek folyamatosan. Tegnap még a gyártósoron volt az áru, ma meg már a pulton van kirakva. Gyorsaság, rugalmasság, jó helyzetfelismerés és ra­gyogó szervezés. Valamint alapos tájékozottság a. gyár­tók és termékek felett. Ez a titok nyitja, s ha ezt egy- egy eladó, boltvezető nap mint nap jól alkalmazza a gyakorlatban, akkor nem­csak a megrendelt áru ér a megfelelő helyre, hanem mindenki, így a vásárló is elégedett. Röviden így lehet össze­gezni az árubeszerzés, a megrendelés titkát — mond­ja Főrieht Fül'öp, a Szek­szárdi Skála Áruház szabad­időosztályának vezetője és Péti Géza, villamossági és lakásfelszerelési osztály ve­zetője. — Mindent a vevőkért — ez jelszó. De eszerint is kell cselekednünk — folytatja a tájékoztatást a továbbiak­ban Péti Géza. Az áruház­ban minden osztályvezető saját maga rendeli meg az A megrendelésekről, a visszaigazolásokról, a me­gyei helyzetről Arnold Já­nost, az Agroker Vállalat alkatrészosztályának veze­tőjét kérdeztük meg. — Sok esetben nem azo­nos a megrendelés mennyi­sége a visszaigazolással. A két-hároméves tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor kevesebb alkatrészt külde­nek a gyártók, mint ameny- nyire szükség lenne. De ar­ra is van példa, hogy későb­bi szállítási határidővel ér­kezik meg egy-egy alkatrész. Így a fűkasza alkatrésze májusban még alkatrész, szeptemberben viszont már nem az. A szezon után ugyanis hiába érkezik meg az alkatrész, mert már nincs rá szükség. árut. önállóan. Ez a fajta nyitottság kedvező, hiszen nem kell várni egy-egy uta­zó árukínálatára, hanem közvetlen a nagykereskedel­mi vállalattól vagy éppen a termelőtő1! lehet árut hozni. Jó kapcsolatokat kell kiépí­teni mindenfelé, hogy az áruház egy-egy gyártó vál­lalat vevőköréhez tartozzon, így a megrendelés sorsa nem az elutasítás lesz. Hogy teg­nap még a gyártósoron volt, ma pedig a pulton van a termék, ez nem véletlen. Ez a fajta gyors árubeszerzés a cél, de hozzá kell tenni azt is, hogy ez nemcsak elgon­dolás. hanem meg is való­sítható. Ma az élelmiszer- őszt ál Von majdnem, hogy ez a gyakorlat a legfőbb áru­cikkeknél. Ellenben a sza­badidő- vagy villamossági osztályon még nem. Pedig lehetne, hiszen minden a jó szervezésen és a kapcsolat­teremtésen múlik. Erre példa az, hogy áru­házunk a Romhányi Kerá­mia Gyárral igen jó munka­— Hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni ? — Sok utánajárásra és személyes kapcsol a t na van szükség. A végleges megol­dást azonban csak az jelen­tené, ha a gyártók a meg­rendelt alkatrészt a megfe­lelő időben tudnák leszállí­tani. — Most pillanatnyilag me­lyik alkatrész az „aktuális” hiánycikk ? — Hát a már említett fű­kaszának. az alkatrésze szin­te egész nyáron hiányzott, de hasonló a helyzet a ku­korica betakarítása előtt az FKA típusú kukori'Cábetaka- rító adapterek beszerzésénél is. Nem kaptuk meg a 6206- os csapágyakból sem a meg­rendelt mennyiséget. kapcsolatot épített ki. A gyár új termékeiről havonta kapunk tájékoztatást. Ebből a tájékoztatásból még azt is tudjuk, hogy melyik nap milyen színű csempét készí­tenek, és azt is, hogy a sza­lagról naponta hány darab kerül le. A gyors és kölcsö­nös tájékoztatás eredménye­ként mi meg tudjuk monda­ni, hogy mikor, milyen szí­nű termékből, hány darabot szeretnénk vásárolni — s nem egy esetben akár a megrendelés feladásától számítva huszonnégy órán belüli meg is érkezett az áru. Nem lehetetlen ez. Hi­szem', hogy a j'övő kereske­delmének ez az útja, s azt hiszem, a romhányiak jó példája alapján ez más ter­mékek esetében is megvaló- síthattó. El kell jutni oda, hogy a lehető legrövidebb időn belül a .termékek a megfelelő helyükre kerülje­nek. S ha ez csak részben sikerül, már akkor is nyer rajta mindenki —, mondja végezetül Péti Géza osztály- vezető. A Skála titka!? Mi van a dobozban? A most következő eset megtörtént, a helyszínt nem nevezzük meg, mert nem {i hely és a személyek a fon­tosak, hanem a jelenség. Rekkenő a hőség ezen ít délelőttön, szinte perzsel a nap, de mélyebbet lélegezve már érezhető a levegőben az ősz illata. Különös illat ez, s nem minden augusz­tus végén csapja meg így az orrunkat. Van még ere­je a napnak, a sugarak az árukiadót és a vásárlót is alaposan megizzasztják. — Mikor megy arrébb azzal a kocsival! Hogy le­het így ideállni? — méltat­lankodik a tehertaxis, mi­közben közelebb szeretne kerülni kocsijával az egyik áruház raktárajtajához. — Miért nem igyekszik? Miért válogat annyit? — szól közbe újra a fuvarozó. — Az árukiadó már a har­madik hűtőszekrényt hozza ki. Kibontják a vásárlóval, megnézik. Ez is sérült. — Akkor hozom a negye­diket — mondja. Nem igaz, hogy ennyit kell várni ! — szól közbe ismét a taxis. —. Még két helyen várnak, megrendelték a fuvart. Nem várakoztathatom meg a kuncsaftjaimat. — Na végre a negyedik ép. Akkor betehetjük az utánfutóba. — Ide mit hozhatok? — kérdezi a kiadó a taxistól. — Itt a számla !... Egy gázkályhát. Nyikorog a tar­gonca kereke. A vásárló is előkerül. — Ezt js megnézzük. — S miközben ezt mondja az árukiadó, nekilát, hogy ki­szabadítsa o kályhát az egyszerű pa p ír cső m a gol-á sb ól. Itt hiányzik a zománc, alul pedig horpadt a lemez, az aitó sem nyílik rende­sen. — hozok egy másikat. A taxis türelmetlen. Me­gint kezdődik a játék az. előző vásárlóhoz hasonló­an... Előkerül a második gáz­kályha is. — Na végre, úgy tűnik, hogv ez nem hibás. Szeren­csénk van, — lelkesedik a vásárló. — Akkor mehet a kocsi­ra, ugye? — mondja a taxis. S miközben a targonca vil­lái?. az áruval magasra emelkedik, az árukiadó hosszas magyarázatba kezd. A taxist kezdi megnyugtat­ni. s talán egyben- saját ma­gát is. — Hozzászoktam én mái' ehhez, de csak hűtőgépek­nél, meg a gázkályháknál van ez így. Tudja, a rossz csomagolás miatt van. Régó­ta-vagyok a szakmában, van tapasztalatom, össze tudom hasonlítani ’ a 20—30 évvel ezelőtti csomagolást a mai­val. Higgye el, hogy nagy a fejlődés, s a legtöbb árunál nincs is gónid, csak ezeknél. Ha. ránézek egy-egy doboz­ra, már látom. Mindenhol hiányzik a hungarocell me- revítés. H-iába van itt a megrendelt áru, ha vissza kell küldeni a gyár vagy a szállító hibájából. A kályha a kocsira kerül. A targoncát a raktár felé irányítja a vezetője. A taxis órájára néz, meg­törd a homlokát. ..Meleg van” — mondja. Aztán elégedetten nyugtáz, za magában, hogy azért még időben odaér a követ­kező megrendelőjéhez. Az oldalit készítették: Szekér József és Szűcs László János. Fotó: Gott- vald Károly. Néha mé(> hagyományos módon, lovaskocsin is szállíi ják a megrendelőhöz a szenet

Next

/
Thumbnails
Contents