Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-02 / 206. szám

1986. szeptember 3. TOLNA \ _ NÉPÚJSÁG 3 J szocialista demokrácia érvényesülése 8. Munkahelyi közösségek A helyi szervek, a vállaltátok és intézmények önál­lóságának növekedése kellő alapot teremt ahhoz, hogy az állampolgárok és a dolgozók közvetlenül, vagy az őket képviselő társadalmi szervek, intézmények, azaz a demokratikus fórumok útján részt vegyenek ügyeik intézésében. A dolgozók és az állampolgárok részvé­tele a döntések előkészítésében és meghozatalában vafamint a végrehajtás ellenőrzésében garantálja az érdekek egyeztetését, a dolgozók érdekeinek kifeje­zését. Ezek a fórumok biztosítják az esetleges napi eltérő érdekek összehangolását oly módon, hogy sza­vatolják a dolgozó többség, a közérdek elsőbbségét. A szocialista demokrácia átfogja a munkahelyi élet mindennapi valóságát is. E területen a dolgozók szá­mára a cselekvési lehetőséget a munkahelyi demok­rácia biztosítja, úgy, hogy a dolgozók részt vesznek saját munkahelyi tevékenységük megtervezésében megszervezésében, irányításában és ellenőrzésében élet- és munkakörülményeik szabályozásában, a kol­lektívát érintő általános jellegű kérdések eldöntésé­ben. E lehetőségek biztosítják a'zit, hogy a dolgozók befolyásolják a munkahelyen belüli hatalmi, elosztá­si és érdekviiszonyokaít. A munkahelyi demokrácia forrása a szocialista tu­lajdonviszonyokban található, mivel az állam a tu­lajdonában lévő termelési eszközök használóira, azaz a munkavállalóikra bízta a termelési eszközök működ­tetésének és felbasz'nálásának módját. A dolgozók közvetett, vagy közvetlen úton jogszabályokban meg­határozott jogokkal vesznek részt annak a munka­helynek a vezetésében, amelynek tagjai, és így saját maguk alakítják mindennapi munka- és létfeltételei­ket. A dolgozók a munkahelyeiken különböző termelési, gazdálkodási és igazgatási munkafeladatokat látnak el. E feladatok megvalósítása során helyzetüket, lehe­tőségeiket, a munkamegosztás belső tagoltsága, mun­kahelyük szervezete határozza meg. Fontos tehát a munkahelyi demokrácia olyan irányban való fejlesz­tése, hogy elősegítse a munkaivállalók egymás közötti vezetők és vezetettek közötti harmonikusabb együtt működést, a jó munkahelyi légkör kialakítását, a min­dennapi gondok megoldását. A gazdálkodási folyamatban az egyéni és a csoport- érdekek különböző formában jelennek meg. Így pél­dául más lehet a véleménye, álláspontja és érdeke a fizikai munkásnak, mint egy vezetőnek, más egy bri­gádtagnak, és a brigád egészének, például a bérkér­désekben, vagy a munka elosztásában. A munkahelyi demokrácia egyik feladata az, hogy mindenki számára teremtsen lehetőséget véleménye kifejtésére és elfogadtatására. Enélkü.1 sok helyen az adott szervezeti tekinté'lyviszonyok miatt egyesek vé­leményének nagyobb súlya lenne, mások befolyása vi­szont a szervezet működésére hatástalan maradna. A munkahelyi demokrácia a gyakorlatban és leg- kézzelfoghatóbban szakszervezeti demokráciaként je­lenik meg, ami annyit jelent, hogy a szakszervezetek­re vonatkozó jogszabályok hozzák létre és működtetik azokat az intézményeket és fórumokat, amelyek ré­vén a munkavállaló csoportok és egyének érdekérvé­nyesítési törekvése és képessége a felszínre kerül. A munkahelyi demokrácia érvényesülésének két útja van: Az egyik a dolgozóknak a vállalati vezetésbe va­ló bevonása. A másik út a dolgozók érdekképviseleti szervének, a szakszervezeteknek 'az igénybevétele, amelyek érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatai­kat teljesítve alakítják és védik a dolgozók érdekeit javítják élet- és munkakörülményeit. A szakszerveze­tek nem csupán a múltjukban gyökerező tradíciók miatt alkalmasak e feladtátok ellátására, hanem azért is, mert a dolgozók 90 százalékát tömörítik, azaz po­tenciálisan majdnem minden vállalati dolgozót képe­sek a döntésekbe, az irányításba bevonni. Az elmúlt évek gazdasági és politikai fejlődése gyarapította azokat az intézkedéseket és jogszabályo­kat, mindenekelőtt a szakszervezeti jogosítványokat, amelyeknek az volt a célja, hogy a dolgozókat tulaj­donosi minőségben minél nagyobb mértékben vonják be a munkahelyi ügyek elintézésébe, biztosítsanak számukra részvételt a vezetésbe, és fejlesszék tovább az üzemi demokrácia intézményi kereteit. DR. PETHÖ RÓBERT Kőolajkutatók munkasikerei Termelési munkasikerek­kel zárták az év első nyolc hónapját a Kőolajkutató Vál­lalat Nagyalföldön dolgozó munkabnigádjai. Az olajbá­nyászok kiegyensúlyozott, ü- temes termeléssel az év ele­jétől augusztus végéig 190 ezer méter kutató- és feltáró fúrást végeztek, nyolcezer méterrel többet, mint amit a terv előírt. Különösen a termelés szempontjából fon­tos feltáró fúrásnál szerez­tek jelentős előnyt. Az elő­irányzatot tíz százalékka} meghaladva, az együttes fú­rási teljesítmény 114 ezer méter volt. A három és félezer dolgo­zót foglalkoztató vállalat ter­melési eredményeinek érté­két növeli, hogy egyre na­gyobb mélységben, nehezebb rétegviszonyok között dolgoz­nak. Egy-egy fúrási ponton átlagosan két- háromezer méter az előirányzat. Egységes politikai program Hosszú távú, komplex egészségpolitikai programot kell készíteni annak érdeké­ben, hogy az egészséges élet­mód, az egészség megőrzé­sének, védelmének fontossá­ga, a betegségek megelőzésé­nek lehetősége a gyógyító munka, a közgondolkodás szerves részévé váljon. Az e program kidolgozására tett javaslatról dr. Medve László egészségügyi miniszter tar­tott tájékoztatót kedden dél­előtt az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete központi vezetőségének ülésén. Hazánkban az egészségpo­litika változatlanul elsősor­ban a betegellátásra korláto­zódik, s nem foglalja magá­ban az egészség megőrzését és megvédését — tűnik ki a testület elé került jelentés­ből. Annak ellenére, hogy a VI. ötéves terv időszakában az egészségügyi ellátás fej­lesztése kiemelt feladat volt, s jelentős erőfeszítéseket tet­tek az egészség védelmére, a lakosság egészségi állapota romlott. A figyelem a gyó­gyítás feladataira összponto­sult, a megelőzés szemlélete, a betegségek korai felismeré­se és gondozása még nem vált gyakorlattá. E helyzet megváltoztatása érdekében átfogó egészségpolitikai-tár­sadalompolitikai tevékeny­ségre van szükség, amelynek keretéül a komplex program szolgál majd. TSZKER Területi Központ Szemelvények egy beszámolóból A TSZKER Területi Köz­pontja az 1986. évi feladatok megvalósítását kedvező felté­telek mellett kezdte. Kedve­ző körülményként értékel­ték az elmúlt év eredményes gazdálkodását, a közel ne­gyedmilliárdos zárókészletet és a megfelelően előkészített kereskedelmi munkát. Sajnos, mindezektől elte­kintve ma már megállapítot­ták, hogy objektív és szub­jektív körülmények miatt a tervezettnél nagyobb munká­val és rosszabb hatékonyság­gal tudták csak feladataikat teljesíteni. Egyértelműen bi­zonyították azt is, hogy a bázishoz viszonyított fejlő­désük megtorpanása a külső körülményekre vezethető vissza. A nagyarányú kész­let felszámolását csak az I félév végére tudták biztosí­tani. Az állatlétszám csökkenése miatt lényegesen romlott a táptakarmány iránti keres­let. Ismételt fellendülés csak július, augusztus hónapban volt. Bizonyos mértékig be­árnyékolta munkájukat a lencse felvásárlásánál kelet­kezett hiányosság. Legnagyobb volumenű ex­portcikküknél, az iregi csí­kos napraforgónál engedélye­zett kontingens 50 százalékát sem tudták 1986. június 30-ig kiszállítani. Ez nem teljes mértékben a külpiaci keres­let csökkenéséből fakad, sok­kal inkább a koordinálást végzők szubjektivitásából. Az 1985. évi és jelenleg is rendelkezésükre álló iregi- csíkos napraforgó-készlet sú­lyos gondokat vet fel. To­vább növeli gondjaikat a várható idei évi kedvezőtlen terméskilátások. Jelenlegi is­mereteik alapján a külpia­con telítettség tapasztalható, ennek következtében már szinte biztos, hogy minden megtermelt iregicsíkos nap­raforgó felvásárlását nem tudják biztosítani. Végleges kontingensek ki­alakítását az elkövetkező na­pokban fogják meghatároz­ni az exportértékesítési le­hetőségek figyelembevételé­vel. Az első féléves áruforgal­muk. eredményeiket minden nehézség ellenére mégis jó­nak értékelik. * A napokban a Tolnai Aranykalász Téesz szőlőfel­dolgozó üzemében tartotta a TSZKER Területi Bizottsága és Ellenőrző Bizottsága együttes ülését. Az iménti szemelvény az elemző be­számolóból való. MSZBT-tagcsoportok 1. A falu közösségéhez is szólnak Tartalmas munka FelaOnánán A Felsőnániai Kossuth Ter melőszövetkezetben 312-en dolgoznak, a nyugdíjasokká 1 együtt közel ötszázan van­nak. Ök, az egész szövetke­zet az MSZBT egyik tag­csoportja, mégpedig a me­gyében legjobbak között számontartott közösségét al­kotják. 1971 augusztusa. Ek­kor született az alapító ok­levél, ekkor kapott a ko­rábban spontán szerveződő barátsági kapcsolatrendszer hivatalos formát, keretei. Erős Mátyás, a volt téesz- elnök nevét említhetjük, akinek meghatározó szerepe volt a kezdeti lépések meg­tételében, és ma is aktívan, elnökként tevékenykedik a tagcsoportban. Szovjet színjátszók az ünnepségeken Az előzményekre utalva, az egyik szovjet laktanyával kialakított szoros kapcsolat- rendszert kell kiemelni, ez határozta meg jó ideig a tartalmi munkát. — Társadalmi ünnepein­ken rendszeresen részt vet­tek, színjátszócsoportjukkal, zenekarukkal emelték az ünnepélyek fényét, hangula­tát — mondja Nemesvári László a tagcsoport ügyve­zető elnöke, a téesz főagro- nómusa. — Kölcsönösen mi is képviseltettük magunkat szovjet barátaink nemzeti megemlékezésein; az asz- szonykórus minden alkalom­mal nagy sikert aratott fel­lépésével. Ezek az ünnepi alkalmak azonban nemcsak a szövet­kezet tagjainak szóltak, és szólnak ma is, hanem az egész falunak. Baráti-szakmai látogatások Hogy mit takar ez a meg­határozás? Új utak keresé­sét, ami egészen a szakmai tapasztalatcseréig vezethet. Az évek óta érkező IBUSZ- csöportokat már az első pil­lanattól kezdve a szóbeli tá­jékoztatón túl munkaterület­re is kivitték, megmutatták a szarvasmarha- és a ser­téstelepet, a melléküzem- ágat, mindazt ami csak ér­dekelte őket. Ennek kö­szönhető, hogy kibővült a látogatók köre, egyre töb­ben érkeznek ismeretszerzé­sért. gyakorlati tapasztala­tokért. Idén például két csoportot fogadtak már, az utóbbi alig egy hete fordult meg a szövetkezetben, első­sorban a háztáji gazdálko­dás. magánházak és porták kötötték le figyelmüket. Ezzel együtt minden év­ben rendszeresen három­négy dolgozó utazhat a Szovjetunióba, kiemelkedő munkája elismeréseként, a döntésben természetesen az MSZBT-ben végzett tevé­kenységet is mérlegre te­szik. Vetélkedők, kiállítások — Az első vetélkedőn, ta­valy, félve, önmagukban is kételkedve indultak a csa­patok — emlékezik Nemes­vári László, a Ki tud töb­bet a Szovjetunióról című sorozat első, helyi lépcsőjé­re. — Mindenki attól itar» tott, hogy a többiek jobban tudnak, aztán megnyugod­tak, hiszen a kérdéssor az előre megadott témakörből, a kijelölt folyóiratok anya­gából állt össze. Igyekez­tünk persze oldani a Ko­moly feladatokat, játékos, tréfás elemekkel, kérdések­kel. Hogy sikerrel járt-e a kezdeményezés, önmagáért beszél az a tény, hogy de­cemberben mind a tíz szo­cialista brigád — többen két csapattal is — képviseltet­te magát a tudásfelmérés­ben. Az előkészítésben nagy segítséget kapott a tagcso­port a zömfoai iskola peda­gógusaitól és a TOTÉV-tag- csoporttól, akik a kérdések összeállításában segítettek. A segítőkészségnél, együtt­működésnél nem hagyhat­juk ki a bátai téesz tagcso­portját sem, ők a pártház­ban elhelyezett, a Szovjet­unió életét bemutató kiállí­táshoz adtak értékes kép­anyagot, fotográfiákat. A múlt és jelen után pe­dig tekintsünk egy kicsit előbbre, a Bonyhádi Cipő­gyár tagcsoportjával szeret­nék felvenni a kapcsolatot a téesz 70 főt foglalkoztató cipőfelsőrészt készítő mellék­üzemága közvetítésével. A- szorosan vett munkakapcso­latot így baráti szállá igye­keznek bővíteni. Találkozó a megye közepén A béke-barátság' hónapra a szövetkezetben is nagy goniddal készülnek. Ez azon­ban nem jelenthet megkü­lönböztetett figyelmet az esztendő többi programjával szemben, nem egy tartalom nélküli, látványos kampány- munkát takar. Állíthatjuk ezt azért is, mert ez az idő­szak a legnehezebb a me­zőgazdasági üzemeknek: ez a vetés és az őszi betakarí­tás ideje. Éjjel-nappali mű­szakokban dolgoznak a föl­deken, a rendezvények igy főként a KISZ-es fiatalok­nak, a termelésben közvet^ lenül részt nem vevőknek, a falu lakóinak szólnak. Ta­valy például a szovjet fil­mek vetítése, a hozzájuk kapcsolódó előadások, az asszonykórus és a meghívott mórágyi német nemzetiségi kórus műsora megelőzte a hivatalos megnyitót. A hó­nap rendezvényei közé tar­tozott az iskolásoknak kiírt rajzverseny, Bíró Lőrinc nyugdíjas téesztag fafaragó kiállítása, és erre az idő­szakra esett egy szovjet cso­port látogatása. Az év legnagyobb prog­ramjai közül nem hagyhat­juk ki a már hagyományos megyei programot, a béke­túrát. Rendszeresen október­ben hirdetik meg a Felső- nána közelében kijelölt me­gye középpontján a nagy­szabású találkozót, aminek szervezésében részt vállal a téesz MSZBT-tagcsoportja Is. — Csizmadia Endre pol- beat énekes már visszajár hozzánk, rajta kívül sár­kányrepülők, s az őcsényi MHSZ-klub két motoros repülője szórakoztatja majd az ideérkezőket. Szekszánd, Pécs és Kaposvár legjobb­jainak részvételével bemu­tató jellegű motocrossver- senyt szervezünk és ha va­laki a vasparipa helyett az élőt választja, Ihát annak sem kell csalódnia. A szép környezetben lovasszekéren kocsi zva gyönyörködhet, há­rom kocsi áll majd ingyen a romantikus lelkű látoga­tók rendelkezésére — árul el néhány kuriózumot az idei kínálatból Nemesivári László. A sport, a mozgás persze elmaradhatatlan az ilyen találkozókon, aki pedig eköz­ben megéhezik, a húskom­binát által szállított szalon­nát sütheti meg az előre elkészített tűzrakóhelyeken, nyársakon. Mindezt előbb, mint az előző években meg­szoktuk, hiszen a hét vé­gére várnak a találkozóra va lamennyiünket. Sok apró mozzanat ki­maradt persze a bemutatás­ból, hiszen helyet kapha­tott volna a novemberben rendszeresen megrendezett gyermekrajz-pályázat, a bu­dapesti kirándulások, a Tu­domány és Kultúra Házá­ban tett látogatások, a Moj- szejev-együttes felejthetet­len műsora, számtalan él­mény. Idekívánkozik az is, hogy 1982-ben az Országos Béketanács elismerő okleve­lét kapta meg a tagcsoport. De mindezeknél többet mond az, hogy a két nép barátságát vékony szálakkal, de sűrűn szőve erősítik, hogy barátsági munkájuk­kal a település, az ott élők lehetőségeihez, érdekeihez mérik, alakítják, TAKÄCS zsuzsa Archív felvétel egy közös ünnepről Sok emlékezetes ünnep, találkozó főszereplője az aez- szonykórus

Next

/
Thumbnails
Contents