Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

A^PÜJSÀG IMS. szeptember 18. A Iábszárfekély Az orvosok keresztje Miért nem szóltál, Pista? — Daróczi Pistával vala­mi történhetett az utóbbi időben — .töprengett a he­tedik osztály főnöke. — A múlt héten elfelejtette meg­oldani a matematika házi feladatát. Azelőtt heve­nyészve fogalmazta meg a magyar irodalmi dolgoza­tát. Tegnap pedig azzal a hírrel jött be a tanáriba a földrajz tanárnő, hogy Pis­ta szundikált az órán, úgy kellett őt felébresztenie. Szóval: valami történhe­tett Daróczi Pistával, mond­ták a tanárok is. Nem volt ugyan kitűnő tanuló, de a jobbak közé tartozott a né­gyeseivel, ötöseivel. Az el­lenőrzőjébe csak mostaná­ban kellett valamit beírni. Különösen azt az egy hó­nappal ezelőtti elkésést, amelynek az okát nem akar­ta megmondani. Lehajtotta a fejét és hallgatott. — Rossz társaságba keve­redett — jegyezte meg az egyik tanár. — Beszélgetni kell vele! — néztek többen is az osztályfőnökére. Az osztályfőnök meg­nyugtatta kartársait: — Már vagy kétszer oda­ültem mellé és beszélgetni kezdtünk erről is, arról is. Jó volt a hangulata, úgy beszélgettünk, mintha bará­tok lettünk volna. Olykor még nevetett is. De amikor rá akartam térni, hogy mi történt vele mostanában, mi az oka a rossz irányú vál­tozásának, hirtelen elkomo­rult az arca, lehajtotta a fe­jét és hallgatott. — Mondom én, hogy rossz társaságba keveredett! — szólalt meg indulatosan a földrajz tanárnő. — Tudtá­ra kell adni az apjának. — Ugyan, kartársnő, hogy gondol ilyet! — intette le valaki. — Daróczi Pistának szigorú természetű az apja. Ha megtudja, hogy a fia csavargók közé került, ázott kötéllel verné véresre a há­tát. — Én amondó vagyok — folytatta tovább az osztály­főnök, hogy Pistának vala­mi más lehet a titka! Másnap a tanárok azzal a hírrel jöttek ki a hetedi­kesek tanterméből, hogy Daróczi Pista ma egyálta­lán nem jött el az iskolába. Mi történhetett vele? Az osztályfőnöknek ismét eszé­be jutott az a bizonyos ti­tok. amelyet sehogyan sem tudott megfejteni. Utolsó órája után kerékpárjára ült és kikartkázott a városszé­li tanyára. Amikor felis­merte a tanyát, összeszorult a szíve, úgy zakatolt, mint egy motorosgép. Mentőautó állt az udvaron. Pistát látta meg elsőként. ,.Gyere gyor­san! — kiáltott neki. — Mondd mi történt?" A fiú könnyeit töröl g ette- „Apa ... apa szívinfarktust ka­pott. Beviszik a megyei kór­házba. Talán még nem ké­ső . . . Ekkor már az anya is ott állt előtte: „Jaj, tanár úr kérem, de jó szíve van ma­gának — mondta. A párom már hetek óta betegeskedik. Szegény Pistára szakadt a munka jó része. Ne hara­gudjon, hogy az iskolá­ban . . . Az osztályfőnöknek tor­kán akadt a szó. Megsimo­gatta a fiú fejét. Mit mond­jon neki? „Szólhattál volna nekem. Vagy . . . vagy ne­kem kellett volna hamarabb kijönnöm.” Pistára nézett. Reményért könyörgött a tekintete: — Tanár úr kérem, ugye meggyógyul az édesapám? Füleki János E betegség orvosi elneve­zése ulcus cruris, de elő­fordul. hogy régi nevén, crux medicorum-nak hívják, ami annyit jelent: az orvo­sok keresztje. Joggal nevez­ték így. mert kezelése há­látlan feladat, meggyógyifá- sa — ha egyáltalában lehet­séges — nagyon sok mun­kát, türelmet igényel. Per­sze: ha kereszt az orvosnak, elképzelhető, hogy mennyire az a beteg részére, akiinek nemcsak a kellemetlenséget és a fájdalmat, de az aka­dályoztatást is el kell visel­nie. A lábszárfékély lényege az. hogy egy nehezen gyógyuló seb alakul ki. Többnyire a lábszár alsó részén, a belső boka felett szokott kialakul­ni, mérete igen különböző: borsónyi kicsi is lehet, de kiterjedhet egy nagyobb pénzérményi, sőt akár egy tenyérnyi területre is. A fe­kély azért alakul ki, mert a bőr, amelyen keletkezett, nem ép, nem egészséges. Nagyon sok oka lehet an­nak, hogy a lábszár bőrfe­lülete megbetegszik. Leg­többször a vénás vérkerin­gés zavarai okozzák, emiatt az anyagcseretermékek el­szállítása szenved zavart. Belejátszik a kórkép kiala­kulásába a nyirokrendszer keringésének a hibája is. E gyakori okok mellett — ki­sebb mértékben — más eredete is lehet a lábszár­fekélyt okozó bőrhibáik ki­alakulásának. Például az ar­tériás érrendszer beszűkülé­se. miatti keringési zavar, idegi problémák, fertőzések. Utóbbi szempontból elsősor­ban a gombás fertőzések jönnek szóba. Ezenkívül még sok más, de valóban ritkán előforduló oka is le­het annak, hogy a lábszár bőre nem egészséges. Maradjunk azonban a leg­gyakoribb kiváltó oknál: a vénás erek hibás működésé­nél. Ez sajnos, mint visszér- gyulladás, önálló és gyakori betegség is. A visszergyul- ladás sem gyógyul gyorsan, és jó, ha szövődménymen­tes: ha nem alakul ki vala­milyen érrög (trombus). A visszérgyuíiadás, illetve a Hogy hívnak, sejted-e, mi a neved, tudod-e? Se gazdád, se neved, neved: az kóbor eb. Gyanítod, erre száll, kőre írva, eltalál. trombusképződés következ­ményekéit a lábszár meg­duzzad; ez egyenes folyta­tása annak, hogy akadályoz­va van a vérnek a vissza­áramlása.- Emiatt a vér a szövetek között vizenyő alakjában megreked, úgy­nevezett ödémák képződnek. Ezzel együtt jár az anyag­csere csökkent volta, a szö­vetek károsodása. A bőr en­nek következtében előbb fel puff ad, majd pergamen- szerűen elvékonyodik, utóbb sárgás-barnásam el is szi- neződhet és természetesen sokkal sérülékenyebbé vá­lik. Ez okozza aztán azt, hogy a legkisebb sérülés sem gyógyul normális seb­ként, hanem — a bőr csök­kent regenerálódási képes­sége, gyógyulási hajlama kö­vetkeztében — fekély kép­ződik. Az is előfordul, hogy mindenféle külső sérülés nélkül keletkezik seb, illet­ve fekély azáltal, hogy a bő r kipattan. Ha már ismerjük a beteg­ség lényegét, kialakulásá­nak okait, akkor ennek is­meretében tehetünk vala­mit — elsősorban a megelő­zés érdekében. Mindenek­előtt a visszér (varix) ki­alakulását kell megelőzni. A visszér — érdekes módon — főleg a nőket érinti, bár nagyon sok férfi is szenved tőle. Ebben az alkati sajá­tosságok mellett (ezen úgy­sem lehet változtatni) első­sorban az életmódnak van szerepe. Ehhez tudnunk kell, hogy az alsó végtagja­inkból a vért a sz'v felé billentyűrendszer segítségé­vel továbbítja szervezetünk. Ezek az úgynevezett vénás billentyűk csak felfelé (a szív irányába) engedik a vé­nákban a vért áramolni, és ha például állunk, akkor bezáródva nem engedik visz- szaesni. Magát az áramlást pedig a nyomáskülönbség mellett az segíti elő. hogy izmaink változó nyomóha­tást gyakorolnak a vénákra. Minden olyan testhelyzet vagy tevékenység, amely ennek ellentmond, alkalmas a visszérbetegség kialakulá­sának elősegítésére. Ilyen az álldogálás. de akár a moz­De egyszer, sejted-e, lesz igazi, tudod-e? Lesz gazdád, a neved már sohase kóbor eb. Ogy hív majd, sejted-e, Gyere ide, Tudódé! dulatlan ülés is, lelógó lá­bakkal. A mozdulatlan test izmai nem fejtik ki válta­kozó hatásukat a vénás erekre, így a vér továbbítá­sához még a gravitációt is le kell a szervezetnek győz­nie. De hasonló bajt okoz egy olyan harisnyatartó, amely elszorítjia a lábat. Visszért akozhat az erőlkö­dés (nehéz teher), de tulaj­donképpen visszér az aranyér is (ezért káros a ke­mény széklet). A Visszeres lábon segít a gumdharisnya (pótolja né­mileg az izmok nyomását), de ügyeljünk: csak hosszas fekvő testhelyzet után ve­gyük fel! Visszeres lábnak nem tesz jót a meleg viz, vi­szont annál jobb, ha válta­kozva langyos, majd hideg vizet engedünk rá: ez tor­náztatja az ereket. Ha a megelőző intézkedé­sek ellenére kialakult a fe­kély, akkor a sokféle ren­delkezésre álló gyógyszer valamelyikével próbálkozik az orvos. Sajnos, egyik gyógyszer sem Olyan, amely biztosan gyógyítaná a már kialakult fekélyt. Vigaszta­lásul szolgálhat viszont, hogy az egészségügyi kor­mányzat minden, az ulcus cruris-szál kapcsolatos gyógyszert (legyen az akár kenőcs, akár kötszer, akár spray, akár hintőpor) térí­tésmentesen (úgynevezett fekete vényen) bocsát az érdekelt betegek rendelke­zésére. A makacs, minden konzervatív kezelésnek el­lenálló fekélyeknél — a •szakorvos megítélése alap­ján — sebészeti beavatko­zásra is sor kerülhet. Á jobbik eset az, amikor csak a fekélyre lokalizálódik e beavatkozás; nagy kiterjedé­sű, mély fekélyek esetén, amikor a gyógyulásra már nincs remény, s az általá­nos fertőzés veszélye a be­teg életét fenyegeti, élet­mentő amputáció is szüksé­gessé válhat. 'Mindez arra int: a kezdet kezdetén, a visszér kialaku­lásakor kell a megelőzésre gondot és időt fordítani. Bélyeggyűjtőknek Más mint a többi Meglepetés érte azokat, akik a szép Stocholmia bé- ryeget kézbe vették. Nincs enyvezve — volt az első megállapítás. A háromda­rabos ívek miatt bőségesen állt rendelkezésre ívszél, amely nedvesítésre jól ra­gadt. Illetékes helyről meg­tudtuk, hogy a gyűjtők kí­vánságára az Állami Nyom­da az eddig Svájcból beszer­zett enyvezett papírt ún. száraz enyvezésűre váltotta át. Az új ragasztóanyag alig vehető észre. Az első ki­adásoknál szerzett kedvező tapasztalatok alapján — értesülésünk szerint — jö­vőben az alkalmi bélyegeket csak a száraz enyvezésű pa­píron készítik el. Nem ter­vezik a forgalmi bélyegek (tájakat, városokat, gyógy- és üdülőhelyeket ábrázoló címletek) anyagának változ­tatását. A második száraz enyve­zésű magyar bélyeg a rák­kongresszus alkalmából je­lent meg. Ez előoldalán is más, mint a többi. A tervező művész, Rác József először alkotott bélyeget. Ügy ál­lította bélyegre Kaposi pro­fesszor arcképét, mintha kőszobrot másolna, amely­ről durván, elnagyolva hán- tották le az anyagot. Az előzetes tájékoztatóhoz mel­lékelt fénykép felfedte az alaptónust alkotó fekete vo­nalkázás játékát, (sűrűsödé­sét, ritkulását). A kész bé­lyegen színek segítik az arc­kép megjelenítését. Szokat­lan a grafikai megoldás, legalábbis magyar bélyegen eddig nem találkoztunk ilyennel. Hat lány - egy fiú Az alább felsorolt hat lánynevet úgy írjátok be az ábra vízszintes soraiba, hogy a körökkel megjelölt átlóba kerü­lő betűk felülről lefelé olvasva egy fiúnevet adjanak megfejtésül. BABETT, ELVIRA, JOZEFA, MARGIT, MÓNIKA, RE­GINA. Dr. K. K. GYŰRÍ LÁSZLÓ: T údode Képek a lakásban A képek lakásunk díszítő elemei, hangulatos kiegészí­tői a berendezésnek. Egy képet akkor tudunk megfelelően szemlélni, hs nincs túl sötét helyen, és túl magasan felakasztva. Fontos az is, hogy a kép és a de­korált falsík aránya össz­hangban legyen, mivel 3 képnek maga a fal képez keretet, például az I. ábrán. Nagyformátumú képek, mint az 1. ábra szóló képe, jól mutatnak fekhely, vagy ülő- garnitúra fölé helyezve. A bútorok szimmetrikus cso­portosításánál természete­sen a képet is szimmetrikus elrendezésben helyezzük el. Több kép elrendezése is bizonyos szabályokhoz igazo­dik. Mint a 2. ábránk jelzi, szükség van egy képzeletbeli segédvonalra. De ugyanilyen irányvonalként szolgálhat­nak az ajtó vagy az ablak élei is. Ezek ugyanis egy egyenest képezhetnek a kép­keretek alsó vagy felső pe­remével. Több kép egymás mellé való helyezésénél több­nyire egy vízszintes jelző­vonal elegendő. A hangsú­lyozni kívánt képet a kis csoport súlypontjába helyez­zük. Ha nagyobb csoportot aka­runk kialakítani — mint a 3. ábra illusztrálja — a bő­vítéshez függőleges segédvo­nalakra is szükség van — hiszen a képsorok úgyszól­ván a „magasba nőnek”. Az egymásküzti távolság ne le­gyen túl nagy, mert szétesik a csoport, elvész a kívánt ha­tás. A kis formátumokat zár­juk a kompozíció hézagai közé, ezek a nagyobb képek­től tartást nyernek. Gyakran a keretek magassága és szé­lessége, a bútorzat és a ke­retformák is befolyásolják egy-egy képcsoport kialakí­tását, tehát a képegyüttest nem kell okvetlenül szigorú derékszögben képezni. B. K. Szilva, szilva, szilva A szilvát idehaza nem sok­ra becsülik. Talán mert nem­igen okoz gondot a termelé­se és szeptember táján olcsón árasztja el a piacot? Főzés­hez való felhasználása is szűkös választékot kínál, mármint a hagyományosan felhasznált módokon. Az újabbakhoz adunk néhány ötletet. Ami a történetét illeti, az évezredeket ível át. Külön­böző változatai feltehetően a Földközi-tenger mellékén alakultak ki. mintegy 5000 évvel ezelőtt. Pliniusz háromféle szilvát is említ. Ovidius pontos le­írást ad a nedvdús szilvá­ról, amely nemcsak fekete, hanem „sárgásán tud vete­kedni a zsenge viasszal”. A gyümölcs hazai meghonoso­dására több ásatási leletből lehet következeim. Beszter­cei változatának egy megkö­vesedett magja Tác-Gorsium II. századi hamurétegéből ke­rült elő, méghozzá sírból. Módszeres hazai termesztése a. XVI. században kezdődött a királyi uradalmakban, a földesúri gyümölcsösökben és a jobbágytelkeken. A kolos­torkertekben már korábban is folyt szilvatermesztés. Annak idején gyógyászati je­lentőséget is tulajdonítottak a szilvának. Szárított leve­léből hideglelés elleni tea és szájöblítő szer készült. Az édes szilvát székrekedés el­len, a savanyút hasmenésre javallták. Mézgáját ecetben oldva szeplők ellen használ­ták, illetve: „Ha az abból kifolyó macskamézet borban megfőzik és a2t isszák, a kö­vet megtöri az emberben..." írja Lippai János a Posoni Kert című művében. Nos, nézzük, hogy a köz­kedvelt szilvás gombócon kí­vül miféle változatokban tá­lalható a szilva az asztalra. SZIL V ALEVES Négy személyre 1/2 kg megmosott, kimagvalt gyü­mölcsből készül. Kell még hozzá 1 púpozott evőkanál' kristálycukor, 1 dl tejföl, kés­hegynyi őrölt fahéj, 2 szem szegfűszeg, 1 lapos evőkanál liszt, 1 csipet só. A gyümöl­csöt — a tejföl és liszt kivé­telével —, az összes említett hozzávalókkal 1 liter vízben puhára főzzük. A tejfölből, lisztből habarékot kavarunk, amikor csomómentes, akkor apránként a forró léhez tölt­jük, egyet forraljuk és mint más gyümölcslevest, lehűtve tálaljuk. Ha nem eléggé sa­vanyítás, némi citromlét csőpögtetünk belé. SZILVAS KARAJ A kivert hússzeletek nagy­sága szerint 2—3 szem kima­gozott gyümölcs, vele páro­láshoz kb. 1/2 kg szilva kell hozzá (fogyókúrás étel). A kicsontozott, kivert és enyhén besózott karajszele­teket lisztben megforgatjuk, majd nagysága szerint 2—3 szem kimagvalt szilvát te­szünk rá, felgöngyöljük és hústűvel megerősítjük. A te­kercseket forró zsiradékban minden oldalán pirosra süt­jük. Ekkor beszórjuk a hús­zsírba a mintegy 1/2 kg meg­mosott, lecsurgatott, kimag­valt szilvát és lefödve a hús­sal együtt mintegy 10 percig, a szilva átpárolásáig puhít­juk és rögtön tálaljuk. A hús pikáns, a szilva pedig húsízt kap. SZILVAPUDING Kell hozzá 7 dkg vaj, 1/2 kg megmosott, kimagozott, turmixolt szilvahús, 10 baba­piskóta, 5 tojás, 14 dkg por­cukor, 1/2 citrom leve. A mély tűzállótálat vagy pu­dingformát kivajazzuk, liszt­tel vagy kekszmorzsával ki­szórjuk. A turmixolt vagy le­darált szilvát a vajjal és a benne megázott piskótákkal, a tojások sárgájával és a cukorral habosra kikeverjük, majd elvegyitjük a tojások keményre felvert habjával. A masszát formába töltjük. Az előre begyújtott sütőbe vízzel teli tepsibe állítjuk és kb. 40 percig főzzük a víz gőzében. Forrón tálaljuk. SZILVAS LEPÉNY Kell hozzá szokásos meny- nyiségű élesztős tészta, 1/2 kg megmosott, kimagvalt szilva, 1 tojás sárgája, 1 dl tejföl, 5 dkg cukor, 1 vaníli­ás cukor. , Az élesztős tésztát — ha megkelt — a tepsibe terít­jük. Tetejére — nyílással fel­felé — a szilva kerül. A to­jássárgát, cukrot, tejfölt ösz- szekeverjük, ezt a habarékot ráöntjük és a bemelegített sütőben — csaknem takarék­lánggal — addig sütjük, amíg a tészta fel nem jő és az ön­tet rajta meg nem pirul. Még melegen szeleteljük. Nyerges Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents