Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-18 / 220. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 220. szám AHA: 130 Ft 1986. szeptember 18.. csütörtök Mai számunkból A JÚNIUSI FORDULAT (3. old.) KÉPEK A LAKÁSBAN (4. old.) HOL PARKOLJANAK? (5. old.) MÉRLEGEN A MÉRCE (3. old.) Állattenyésztésünk • •• rr • jovoje A közelmúltban Magyarország, a Budapest Kongresszusi Központ adott otthoint az Európai Állattenyésztők Szövetsége 37. kongresszusának és közgyűlésének. A négynapos tanácskozáson 23 országból 900 tudományos kutató és gyakorlati szakember vett részt; a plenáris és szekcióüléseken csaknem hatszáz előadás adott számot a legújabb kutatási és termelési eredményekről. Az egyetemes állattenyésztés szinte minden fő- és részterületéről szó volt, s a beszámolók közül kilenevenlhetet hazai szakemberek tartottak, ami azt jelzi, hogy a magyar kutatóműhelyekben, termelési rendszerekben, gazdaságokban ma is születnek olyan eredmények, amiket újszerűségük, értékességük miatt érdemes közkincesé tenni, amikre odafigyelnek a határainkon túl is. r Mondom: még ma is. És ezt azért kell hangsúlyozni, mert jelenleg a magyar állattenyésztés nem piros betűs napjait éli. Sőt. A korábban megszokott dinamikus fejlődés tavaly megtorpant. Az elmúLt két évben a hivatalokban sokan aggódtak az ágazat jövője miatt, faluhelyen viszont nemcsak ezt tették, több gazdaság és még több ház körüli jószágot nevelő gazda egyszerűen felszámolta az ólakat, istállókat. Az idén viszont már megállt az állatállomány csökkenése, köszönhetően annak, hogy a passzív féltést cselekvés követte: az agrártárca meghirdette azt az új szabályzó rendszert, amely a húselőállítás gazdaságosságának növelését, a minőségi termelés bővítését tűzte célul. De ma már nemcak ezt ismerik a téeszekben, gazdaságokban. A nemzetközi tanácskozással egy időben látott napvilágot az az új tenyésztéspolitikai koncepció, amely hosszú távra — egyes területeken az ezredfordulóig előretekintve — határozza meg állatiter- mék-előállításunk mennyiségét és minőségét. Az állattenyésztés sikeres tevékenységének záloga, hogy az egymástól teljesen eltérő körülmények kö- f zött gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek és háztájik az adottságaiknak és lehetőségeiknek megfelelő, ráfizetés nélkül tartható állatifajtákat használhassanak. Ugyanakkor ahhoz, hogy hús- és húskész'ítményeink- kel versenyben maradhassunk a világpiacon — jelenleg az ágazat termékeinek harmadát értékesítjük külföldön — elengedhetetlen az egységes, kiváló minőséget produkáló állomány nagy tömegben tartása. A kétféle igény csak folyamatosan korszerűsödő, széles fajtaválasztékkal elégíthető ki. A fajtapolitika kialakításakor az agrártárca figyelembe vette, hogy az állati termékeinknek csaknem a fele a kistermelőktől származik, és azt, hogy e kör is csak azokat a fajtákat kívánja a jövőben tartani, amelyek termeléke- nyék, hozzák és nem visziia forintot. Az elkövetkező évek nagy feladata tehát a háztáji állomány egységesítése. Új. egyöntetű, kiváló genetikai képességeket hordozó állatok kitenyésztéséről ugyanúgy szó volt földrészünk állattenyésztőinek tanácskozásán, mint külön-külön minden állatfajról, az ökológiáról, higiéniáról, egészségügyről a kiszolgált állattartó telepek felújításáról, a korszerű tartási technológiák alkalmazásáról. A takarmányozás kérdései, problémái is előtérben álltak. De még többen foglalkoztak a biotechnológiával. Ez a viszonylag új tudományág néhány éve még csak utópiának tetsző eredményekkel kecsegtette a kutatókat és gyakorlati szakembereket, ma viszont — a szakértők szerint — már nincs messze az a nap. ami. i kor segítségével gyökeres változás érhető el az állat- tenyésztésben is. Oly gyorsan és oly átütő erővel fogja átformálni az aSrárvilágot, mint ahogy napjainkban teszi azt a mikroelektronika az iparban, számítástechnikában. A konferencia mindenképpen jó alkalom volt arra, hogy azok a magyar szakemberek, akik a jelenlegi, nem éppen fényes hazai állattartási helyzet miatt keseregtek, erőt merítsenek; belássák, hogy az istállók környékén még rengeteg ki nem használt tartalék van, és a kutatóműhelyek is mindig produkálnak olyan újdonságot, amelyek előrelendítik az ágazatot, A nemzetközi eredményekre, tapasztalatokra érdemes és kell is támaszkodni, s ettől még nyugodtan büszkék lehetünk saját sikereinkre is. Az elmúlt évek belbizonyították, hogy az állattenyésztésünk itthon keletkezett, illetve a világpiac éle!, miszertelítettségébő 1 ' a közös piaci importkorlátozásokból származó gondjaira nem lehet a termelés abbahagyásával reagálni. A telepek bezárása, a húselő- állítós visszafogása — szögezte le Papócsi László, MEM-minisztenhelyettes minapi sajtótájékoztatóján — jelentős népgazdasági kárt okoz. és egyértelmű az is, hogy a húsexportot. nem lehet helyettesíteni a~ga- bonakivitellel, ugyanis a takarmányok ára már mélyebbre zuhant, mint a húsé. Csak egyetlen utat szabad választani, azt, ami előrevisz — az állattenyésztés gyors fejlesztésével, termékeinek minőségjavításával állhatunk csak helyt Keleten és Nyugaton egyaránt. HORVATH L. ISTVÁN Megállapodások Damaszkuszban Losonczi Pál hazaérkezett szíriai látogatásáról Hivatalos baráti látogatásá- sának utolsó napján Losonczi Pál, valamint a magyar pártós állami küldöttség szerdán a damaszkuszi Omajjad nagymecsettel ismerkedett, megtekintette a szíriai nemzeti múzeum kincseit, miközben a küldöttség más tagjai hat fontos egyezményt, megállapodást írtak alá- Ezek kézzelfoghatóan is rögzítik a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes Diah el-Fat- tal, szíriai külügyminiszterhelyettessel magyar—szíriai konzuli egyezményt írt alá. Egy másik megállapodás a két országban szerzett iskolai bizonyítványok, egyetemi diplomák, tudományos fokozatok kölcsönös elismerését rögzíti. Ezt az egyezményt szintén Nagy Gábor, szíriai részről pedig Zuheir al-Kutubi felsőoktatási miniszterhelyettes látta el aláírásával. A tervezésügyi minisztériumban Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a magyar—szíriai gazdasági együttműködési vegyes bizottság társelnöke és Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója három megállapodást írt alá Szabah Bakdzsadbi tervezési államminiszterrel és Hamid Merei gazdasági és külkereskedelmi miniszterhelyettessel: a magyar—szíriai gazdasági együttműködési vegyes bizottság most megtartott harmadik üléséről szóló jegyzőkönyvet, az I987/88-ra szóló árucsereforgalmi megállapodást, valamint az 1986/88-as évekre szóló gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés munkaprogramját. Szerda délben a tájékoztatási minisztériumban Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Jaszin Radzsó szíriai tájékoztatási miniszter ünnepélyes keretek között írta alá a két ország közötti tájékoztatási együttműködésről szóló megállapodást. Ezzel egyidejűleg Damaszkuszba is akkreditálták a Magyar Távirati Iroda bejrúti tudósítóját. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja és felesége, Háfez Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, Hivatalos baráti látogatása befejeztével szerda délután Damaszkuszből hazautazott Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke és a vezetésével Szíriában járt magyar párt- és állami küldöttség. Háfez Asszad szíriai államfő a damaszkuszi elnöki vendégháztól a repülőtérre kísérte, és ott búcsúztatta vendégét, akivel áz elmúlt három nap alatt, két alkalommal, összesen mintegy öt órán át tanácskozót négy- szemközt. A repülőtéri búcsúztatáson megjelent Abdel Halim Had- dam és Zuheir Masarka alel- nök, Abdul-Rauf Kászem miniszterelnök és a kormány több tagja. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán a késő délutáni órákban hazaérkezett Szíriából. a Szíriai Arab Köztársaság elnökének és feleségének meghívására párt- és állami küldöttség élén 1986. szeptember 15. és 17. között hivatalos baráti látogatást tett (Folytatás a 2. oldalon.) Várkonyi Péter találkozott az OBI képviselőivel Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán a Külügyminisztériumban találkozott az Országos* Béketanácsnak a magyar békenaozgalom különböző rétegei^ szakmai és világnézeti csoportjait képviselő tagjaival. Az ENSZ közgyűlés 41. ülésszakára készülő külügyminisztert Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára tájékoztatta a mozgalom eredményeiről és törekvéseiről. Az Országos Béketanács képviselői kérték Várkonyi Pétert, tájékoztassa az ENSZ ülésszakát arról, hogy a magyar nép — kormányának politikája által is kifejezett — békevágya cselekvésre sarkalló erő. A béke-népszavazás eredménye is jelzi, hogy népünk atom-, biológiai és vegyi fegyverektől mentes Európában szeretne élni. Az Országos Béketanáes nevében átnyújtottak a külügyminiszternek egy dokumentumalbumot, amely bemutatja a magyar nép béketörekvéseit, a béke-népszavazás eredményét és a mozgalom békeévi munkáját. Arra kérték a minisztert, hogy juttassa el az ENSZ vezetőihez az albumot, mint a nemzetközi békeév sikeréért és a további békeévek reményében folytatott magyar tevékenység dokumentumát. Várkonyi Péter az album átvétele után tájékoztatta az OBT ^képviselőit az ENSZ közgyűlése előtt álló feladatokról. Közös közlemény Ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében ülésezett szerdán a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága. Első napirendi pontként a megye lakosságának foglalkoztatási helyzetéről, a foglalkoztatás várható alakulásáról és az átképzés lehetőségeiről számolt be Ribling Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Mint elmondta, a VI. ötéves tervidőszak közepétől a születések számának csökkenése ellenére a teljes foglalkoztatásban nincs visszalépés. Minden munkavállaló korú, munkaképes, munkát kereső számára van a megyében munkaalkalom, de nem biztos, hogy ott, ahol azt igényli, és olyan, ami az elvárásainak megfelelő. A munkaerőpiaci kereslet — azaz a vállalatok munkaerőigénye — elsősorban a szakképzett, vagy képezhető, megbízható dolgozók iránt jelentkezik. A kínálati oldalon viszont főleg szakképzetlenek, vagy alacsony képzettségűek, a magasabb munkahelyi követelményeknek kevésbé megfelelők — gyakori munkahelyet változtatók, illetve munkakerülők — állnak. Emiatt előfordul, hogy ugyanazon a településen vagy körzetben a munkaerő- hiány és az elhelyezkedési gond egyidőben jelentkezik, de gyakoribb az, hogy a munkaerőkereslet és a kínálat földrajzilag nem felel meg egymásnak. Az igények találkozását próbálják megoldani a munkaügyi szolgáltatóirodák, és a hamarosan bevezetésre kerülő új, központi intézkedések is. A munkáltatók a felnőtt szakmunkásképzés, továbbképzés és átképzés lehetőségeinek fokozottabb kihasználásával segíthetnének a gondok enyhítésében. Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára a rehabilitáció meggyorsítását, a helyi foglalkoztatást, bedolgozók alkalmazását szorgalmazta, s hangsúlyozta, hogy a gondokat — anyagi erők hiányában — mindenütt szervezéssel kell megoldani. A felszólalások érintették még többek között a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának feladatait, valamint a Somogy megyével határos terület, és Gyönk, Nagydorog térségének az átlagosnál kedvezőtlenebb gazdasági helyzetéből fakadó problémáit. Kiemelt feladatként jelölték meg a munkaidő hatékonyabb kihasználását, a hiányzások Csökkentését, hivatalos ügyek munkaidő alatti intézésének megszüntetését. A kisebb települések a helyi munkavállalás feltételeinek javításával, közművesített telkek kialakításával csökkenthetnék az elvándorlók, vagy ingázók számát. A tanácskozás folytatásaként Varjas János, a HNF megyei titkára adott tájékoztatót az őszi szolidaritási rendezvénysorozat célkitűzéseiről, főbb rendezvényeiről, valamint az előző népfrontbizottsági ülés óta végzett mozgalmi munkáról. Az ülésen jelen volt egy, hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó, svájci közgazdászokból álló delegáció is A bizottsági ülés résztvevői A megye foglalkoztatási helyzete cser
