Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-16 / 218. szám
l98ti. szeptember 18. KÉPÚJSÁG 3 Megjelent a Pártélet összevont, 8-9-es száma Gazdasági feji ődésünk meggyorsításában alapvető fontosságú, hogy a központi irányító szervek es a vállalatok kapcsolata harmonikus legyen. Az irányító szervek és vállalatok közötti összhangról beszélget Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével Lakos Sándor. Németh Miklós az ország gazdasági helyzetét elemzi. Rámutat: szigorúbb és következetesebb iparfejlesztésre, élesebb szelekcióra, s gondosabb. egyértelműbb szabályozásra van szükség. A most hatályba lépett oktatási törvényt érthető módon a szokásosnál is szélesebb társadalmi érdeklődés kíséri. Stark Antal megvilágítja oktatási rendszerünk helyzetét és a fejlődését befolyásoló tényezőket. Bár az egészségügyi ellátás feltételei az utóbbi évek során tovább javultak, nem tudtak lépést tartani sem a gyorsan növekvő követelményekkel, sem pedig a szükségletekkel. Vidovszky Kálmán feltárja ennek okait és rámutat: az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó elképzelések megvalósítása önmagában kevés, ha nem párosul az egészséges életmód elterjedésével, az egészséget károsító szokások: a túlzott alkohol- és a gyógyszerfogyasztás, a dohányzás. az önha jszol ás visszaszoru lósóval. A Nemzetközi öntözési es Lecsapolási Szövetség (ICID) magyar nemzeti bizottságának rendezésében hétfőn a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban nemzetközi öntözési konferencia kezdődött. Az ötnapos tudományos találkozóra 18 országból érkeztek kutatók, tervezők és gyakorlati szakemberek, akik a mesterséges csapadékpótlás egyik ága. az elsősorban szőlőskertekben és gyümölcsösökben alkalmazott, mikro-öntözés legújabb módszereit és fejlesztési eredményeit összegzik. A növényeket kis vízada- gökikal tápláló mikro-öntözés szakértőinek budapesti talál Létérdekünk a műszaki fejlődés, amely mai körülményeink között csupán ugrásszerűen, többszörös technológiaváltásban mehet, végbe. Ennek társadalmi-politikai feltételeiről ír Kozma Ferenc. Tóth János, a MTESZ főtitkára áttekinti a szervezet XIV. tisztújító küldöttgyűlésének előkészületeit. Hangsúlyozza: a MTESZ jobb társadalmi megbecsülést szorgalmaz a reálértelmiségnek. Kahuliíts László azt a kérdést vizsgálja, érett-e társadalmunk arra, hogy társadalmi-tulajdonosi magatartási tanúsítson, eléggé érettek-e az egyének ahhoz, hogy tulajdonosi tudatukra apellálhassunk. A mai magyar ifjúságból néha hiányoznak az ifjúkor ismert jellemzői : az új iránti fogékonyság, a f orrad almi - ság, a radikalizmus, az aktivitás. De tapasztalhatók negatív tendenciák is. Az ifjúság szemléletéről, ideológiai neveléséről ír Daróczy Sándor. Gyakran olyan benyomásunk támad, mintha az észszerű és bátor gazdasági kezdeményezések útjában leküzdhetetlen akadályok tornyosulnának. Voltaképpen mi okoz gondot azoknak, akik vállalkozni szeretnének? Erről volt szó a folyóirat ke- rekasztal-beszélgetésén, amelyet Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezetett. kozója az ICID első európai konferenciája. Színhelyéül azért választották a magyar fővárost, hogy kifejezzék a nemzetközi szövetség elismerését a mikro-öntözés egyik válfajában, a csepegtető-ön- tözésben elért magyar eredményekért. Magyarország a csepegtető-öntözés alkalmazásában és fejlesztésében az európai élmezőnyhöz tartozik, lényegében olyan színvonalon áll, mint Franciaország vagy Olaszország. A konferencia résztvevői kedden megtekintik a Dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet mikro-öntö- zőtelepeit, majd szerdán folytatják a tanácskozást. Csökkenthető a tárolási veszteség A Magyar Tudományos Akadémia Izotópintézétének szakemberei főbb olyan technológiai eljárást fejlesztettek ki, amelynek alkalmazásával lényegesen csökkenthető egyes élelmiszerek tárolási vesztesége. Az intézet sugártechnológiai osztálya — együttműködve más kutatóintézetekkel és vállalatokkal — számos, a felhasználóknál telepíthető olyan berendezés tervét is elkészítette, amely zöldségfélék és gabona csírátlanítására és fertőtlenítésére alkalmas. A technológiai eljárásokat az izotópintézetnél már hosszabb ideje üzemelő gamma-besugárzó, valamint elektrongyorsító berendezéssel fejlesztették ki. A kobalt—60 izotóp felhasználásával működő gamma-besugárzó készülékkel kísérletezték ki a burgonya, a vöröshagyma és a mák csírátlanításának módszerét. Erra azért volt szükség, mert. a nem hűtőkamrákban elraktározott zöldségfélék kicsi - ráznak, es így a tárolás során jelentős veszteségek keletkeztek. A sugár.technoló- giai osztály, valamint a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet szakembereinek együttesen kidolgozott eljárását kísérleti jelleggel a burgonya és hagyma csi- ramen-tesítésére már alkalmazzák Magyarországon. A fűszerféle, fagyasztott, baromfi és a különféle hús- készítmények bak téri ura - mentesítésére világszerte egyre inkább a gamma-besugárzást alkalmazzák. Ez ugyanis több szempontból előnyösebb és biztonságosabb, mint az élelmiszerek hagyományos etilénox'id-gá- zos fertőtlenítése. A gammasugárral kezelt élelmiszerek teljesen sterilek, és így ki van zárva például a szalmo- nellás fertőzés veszélye. Hazánkban elsősorban a külföldről beérkező fűszerféléket teszik sterillé az izotópintézetben kifejlesztett eljárással. Az izotópintézet — más kutatóintézetekkel közösen — több, úgynevezett célbesugárzó berendezés tervét készítette el, s így megteremtődött a lehetősége annak, hogy hazánkban is szélesebb körben alkalmazzák a legkorszerűbb élelmiszer- fertőtlenítő és -csírátlanító módszert. Egyebek között az In- transzmas Magyar—Bolgár Társasággal és az Agroster Besugárzó Vállalattal együttműködve elkészítették a hazánkban felépülő legnagyobb élelmiszsrbesugárzó berendezés terveit. Nemzetközi öntözési konferencia Jusson — maradjon! Régi, de még ma is meglévő jelenség idéződön fel bennem. Az iskolai nevelési értekezleten az egyik pedagógus elmarasztalta azokat a szülőket, akik bőven ellátják zsebpénzzel a gyerekeiket — letudván ezzel az aznapra jutó nevelés, gondoskodás nagy részét, aztán este otthon „elfelejtik" megkérdezni: „Kislányom, vagy kisfiam, mire költötted? így nem becsüli meg a munkát, pazarló, mindent készen váró lesz a gyerek — dohogott a fiatal tanár. Az észrevételhez többen hozzászóltak, helyeseltek, példákkal kiegészítették azt. Ha jót belegondolunk, akkor mi is ezt tehetjük ma is. Szakállas barátom, aki nemcsak gyakorló apa, hanem a világ dolgaiban is jól eligazodó ember, gyakran — jókat — beszélgetünk. Amikor említem neki az előző példát, helyesli és továbbiakat sorol. „A rokon gyerek ötven forintot kapott a búcsú napján, — lehet, hogy ezt keveselte ö is. meg a szülei is (!) — aztán néhány perc alatt „ellőtte" a céllövöldénél. Ha százat vagy többet adok neki, azza is így tesz — fakad ki — mert nem tudja, hogy a pénz nemcsak úgy lesz, hanem azért meg is kell dolgozni. Nézd — mondja — mikor üdülni voltunk, a saját gyerekem is megkérdezte, hogy: Apu, mit kapok? Mondtam neki, az üdülést, mert az sem olcsó mulatság, aztán meg majd amire jut, jut, de értéktelen dolgokra nem költjük a pénzt. Szeret olvasni, veszek neki könyvet, — gondoltam. mert azt legalább nem herdálja el.’ Biztosan igaza van a derék „szakállasnak" és annak az általános iskolai igazgatónak is, aki az iskolájukban bevezetett termelőmunka és közösségi gazdálkodás mellett többek között azzal érvelt, hogy az ipari, mezőgazdasági termelésben, a kereskedelmi tevékenységben, és most már a szolgáltatási ágazatban is nemcsak a munkát, ami kifejleszti a gyerekekben a szervező és dolgozó tulajdonságokat, szeretik meg a tanulók, hanem megtanulnak sok egyéb dolgot is. így többek között azt. hogy pénzhez — becsületes úton — csak munkával juthatunk, s ha dolgoznak, akkor keresnek és kielégíthetik vágyaikat, megvalósíthatják elképzeléseiket. De azt is megtanulják, megtanulhatják, hogy vigyázni kell a saját és a közösség pénzére vagyonára, nehogy „elguruljanak" azok a huncut forintok. Felelősséggel tartoznak ezért társaiknak és önmaguknak is. Egy dolog idekívánkozik. Az említett iskola már lépett, és megállapíthatjuk, jó úton halad. Ügy tudom, e feladat megoldásában segítő partnerre találtak a szülőkben. A fent említett két pozitív példa nál biztosan akad több is, de ma még a bevezetőben leírt jelenség az esetek többségében létezik. Az értékteremtő munka megköveteli az értékekkel való gazdálkodást is. Erre kell felkészíteni a gyerekeket úgy. hogy valóban jusson, és maradjon is. — él — Távhőszolgáltatás Fogunk-e lázni a télen ? Fogunk-e fázni télen távfűtéses lakásokban, intéz menyekben, iskolákban? A fűtőműveknek olyan kapacitással kell rendelkez niü'k a hat hónapig tartó téli fűtési idényben, hogy huzamosabb —15 fokos hideg esetén is biztosítani tudják a lakásokban előirt 20, ma xímum 22 Celsíus-fokos szobahőmérséklete t. A Szekszárdi Városgazdái kodási 'Vállalat műszaki igazgatóhelyettesétől, Balogh Jánostól megtudtuk, hogy távhőszolgáltatási főüzemük a megyeközpontban 4864. Dombóváron 1535, Bonyhádon 706 lakás fűtéséért és használati meleg víz szolgáltatásáért. felelős. De nemcsak ezért, a lakásokénál is magasabb Szekszárdon a közül et ek, i pa r vál tálat ok melegvíz-igénye. A termeli összes hőenergia 55 százalékát többek közt a Bőrdíszmű Vállalat, a söripar, a BHG. a Szekszárdi Húsipari Vállalat „használja el”. Közülük is kiemelkedik fogyasztásával a húskombinát, ide és az ipari létesítmények többségéhez magas nyomású forró víz érkezik. Dombóváron és Bonyhádon a lakossági szolgáltatás van túl súlyban. Szekszárd déli részét és Baktat, valamint a Kecskés Ferenc utcától északra fekvő területet a tanítóképző főiskoláig a déli fűtőmű látja el a maga 130 megawattos, úgynevezett beépített teljesítményének fedezeteben, míg a Kadarka utca környékét feladatának megfelelően egy jóval kisebb, 4,5 megawattos. Harmadi- kuk, a 16 megawatt hőenergia átadására képes Beloiannisz a biztonsági tartalék szerepét tölti he, csúcsfogyasztáskor, k a r b a nt a r t á s idején üzemel — fűtővízrendszere összekapcsolható a déliével. Erre került sor júliusban is, amikor a leállított déli fűtőmű nagy karbantartását végezték. Teljesítményük jellemzésére álljon itt egy forintértékre is utaló adat. A szekszárdi kazánokban egy év alatt 26 397 tonna kőolaj égne el, ha gáz helyett ezzel tüzelnének. Dombóváron 3411, Bonyhádon 1522 tonna. A vállalat az 1984—85-ös idényben jelentős bankhitelt vett fel, hogy a déli fűtőműben átállhassanak a föld- gáztüzelésre, de meghagyták a fűtőolaj korlátozott alka Ima z ásá n ak lehetőségét -üzemzavarok, gázszolgáltatási problémák áthidalására —, azaz itt is a biztonság növelése érdekében. Időközben azonban fordult a kocka, a gáz ára nőtt, a pakuráé csökkent, és úgy tűnik, nem is jelentéktelen megtakarítást jelentene a vállalatnak, ha ismét — ha csak részlegesen, időszakosan is — visszatérhetne az olcsóbbá vált tüzelési módhoz. Nem teheti, mert a rendelkezésére bocsátott gázért akkor is fizetnie kell, ha történetesen nem égeti el. A már emlegetett „csúcs- üzemek” kivételével a 'karbantartás egész évben folyamatos. Nyáron azonban egy- egy hétre, tíz napra minden kazánt leállítanak, a tüzetesebb vizsgálatok jelentős hányadát, az üzembiztonsági szempontból nélkülözhetetlen javításokat nem lehetne elvégezni enélkül. Évközben többen keveslik a használati meleg víz hőfokát. A 40 Celsiusnál alacsonyabb hőmérséklet egyik leggyakoribb előidézője — több -más műszaki körülmény mellett — a csőfalak kövesedése. A lerakódó vízkő rossz hővezető lévén, gátolja azt, hogy a kazánokból érkező forró víz — a szakmai kifejezés szerint primer víz — átadja hőjét a bojlerekben keringőnek. Szekszárdon 100 hőcserélő rendszerű hőközpont van, ahol a „primér” víz a bojlerekben, illetve radiátorokban keringő „szekunder” vizeket fel- fűti, de még folyamatos kar- b a n ta r tá suk, ell e n ő r zésü k mellett is csak egy-két -napos üzemszünet és a nyári nagy karbantartás teszi lehetővé az adódó problémák maradéktalan felszámolását. Nem vagyunk egyformák. Vagyunk, jó néhányan, akik félidőben minden utat megspórolnánk, ami a lakásból az utcára vezet, a régi jó cserépkályhák forró -hátát emlegetjük, míg mások a radiátor gombját csavargatják elszántan, és ablakot nyitnak akkor is, ha a hőmérő higanyszála éppen csak túljut a 22 fokon. Egymásnak is élég bosszúságot okozhatunk ezzel, hiszen a lakások hőmérséklete kiegyenlítetlenné válik, és csak annál nehézkesébb utólagos beszabályozása. A radiátorszelepek gombja alatt a sze leptestek nyakára csúsztatott műanyag henger szerepe az volna, hogy a szelepgombot csak a megengedett határokon belül forgathassuk el. A törékeny gyűrű persze könnyen leszerelhető. De remélhetően n.em is távoli utópia, amit az igazgatóhelyettes említett, miszerint a lakásokba külön hőszabályozókat kellene elhelyezni, és -már magukat az épületeket is „benapozott” és „toe nem napozott” szárnyra tervezni — nem utópia, talán csak pénzkérdés. Nem pusztán egyéni panaszok orvoslásáról van szó. Például a néhány hetes csecsemőnek vagy az idős embernek egyaránt magasabb a hő-igénye. Egyébként a meghibásodások bejelentésének fogadására mindennap — tehát szombaton, vasárnap is — diszpécser-szolgálatot tart- a vállalat. Reggel 6 órától este 22 óráig hívhatók, az éjszakai bejelentést üzenetrögzítő tárolja. Telefonszá- műk 1.1-657. Komolyabb üzemzavar esetén a déli fűtőmű ügyeletesei — mérnökök, szakemberek — kötelesek azonnali lépéseket tenni annak elhárításáért. A távfűtés megkezdésének előírt időpontja október 15-e, de azonnal meg kell kezdeniük, ha a napi középhőmérséklet az előrejelzések szerint tartósan — legalább három napon át — 12 fok alatt marad, vagy egy napon nem éri el a 10 Celsíus-fokot. Bóka K. Három műszakban termel a robot Három műszakos üzemben termelnek a Csepeli Vasmű robotokkal felszerelt, nagy teljesítményű sorjázó gépsorán. Az új, korszerű technikával sokáig egy műszakban dolgoztak. majd amikor újabb szakembereket tanítottak meg a robotok kezelésére, rátértek a kétmü- szakos termelésre. A gyár vezetői a közelmúltban olyan bérrendszert vezetlek ibe, amely fokozatosan ösztönöz a korszerű technika elsajátítására, # így sikerült megszervezni a harmadik műszakos termelést is. A berendezéssel jelenleg nyolcféle terméket állítanak elő a járműipar számára, mindenekelőtt -a Csepel Autógyárnak, valamint a Győri Mezőgép Vállalatnak. További négyféle gyártmány készítését a következő hónapokban programozzák át ehhez a technológiához. A vasműben évekkel ezelőtt még általános volt a három műszakos termelés. a létszámgondok miatt azonban egy műszákra csökkent a gépek kihasználása. A műszaki fejlesztés gyorsításává!, a rendkívül nagy fizikai megterhelést jelentő munka- folyamatok fokozatos gépesítésével és ösztönző bér- és prém iumren dszerek bevezető - sével most már ismét legalább két műszakban dolgoznak a vasmű gépein. A legtermelékenyebb és legnagyobb értékű gépsoroknál pedig fokozatosan bevezetik a harmadik műszakot is, főleg ott. ahol — a sorjázó gépsorhoz hasonlóan — robotokat szerelnek fel. így a ko- killák tisztításánál és a sajtoló gépsoron Seres Péter laborvezető az előkészítő üzemben a eső vezetékekbe ‘kerülő víz minőségét ellenőrzi
