Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-02 / 206. szám
lílStí. szeptember 2. 'imÉPÜJSÁG 5 FIATALOK ina FIATALOK FIATALOK Számítástechnikai verseny középiskolásoknak A Dunántúli Napló Szerkesztősége harmadszor is meghirdeti számítástechnikai versenyét Dél-Dunántúl középiskolásainak. A versenyen részt vehet Baranya, Somogy. Tolna, és Zala megye bármelyik gimnáziumának és szakközépiskolájának, illetve szakmunkásképző intézetének azon. növendéke, aki az 1986—87- es tanévben is az iskola hallgatója. A verseny első fordulója programkészítésből áll. Ez történhet egyénileg, otthon, vagy az iskolai szakkörben. Az így készült programok beküldése egyben jelentkezés, nevezés a versenyre. A beküldött programokat a négy megyét képviselő szakértő zsűri bírálja el és a zsűri javaslata alapján hívja meg a Dunántúli Napló Szerkesztősége Pécsre a legjobb szoftvereket készítő versenyzőket a második fordulóra, amelyen elméleti és gyakorlati feladatok megoldásában adhatnak bizonyságot felkészültségükről, tudásukról. A verseny alapvető célja a számítógépek széles körű iskolai használatának elősegítése, ezért az első fordulóban készülő programok elbírálásának elsődleges szempontja, hogy azok mennyiben használhatók az iskolai oktató munka szakterületein. Tudnivalók: Az első forduló jeligés. A programokat kazettán es írásban kérjük beküldeni feltüntetve rajtuk a jeligét Zárt borítékban kérjük a készítő nevét, adatait, iskolájának pontos címét. Kérjük feltüntetni a program betöltéséhez. használatához szükséges legfontosabb tudnivalókat. A programokat a ht 1080 z iskolaszámi tógépre írják a versenyzők basielnyelvén Grafikák, stb. meg jelentésére a program tartalmazhat gépi kódú szubrutint is. Beküldési határidő: 1986. október 1. Cím: Dunántúli Napló Szerkesztősége, „számítástechnikai verseny”. Pécs. pf.: 134, Hunyadi utca 11. 7601. A verseny második fordulójára szóló meghívókat 1986 október 20-ig postázzuk. a második fordulóra november elején kerül sor Pécsen. A legjobb eredményt elérők egyéni díjazása mellett a legeredményesebben szereplő iskolát is díjazzuk. A Dunántúli Napló Szerkesztősége. Béketúra Felsőnánára A KISZ Tolna Megyei Bizottsága a felsőnánai Kossuth Lajos Termelőszövetkezettel és a helyi KlSZ-alaip- szervezettel közösen szeptember 6-án immár harmadik alkalommal szervez Béketúrát Tolna megye közepére. Ez a pont Felsönána közvetlen közelében található, a tájékozódást útjeíek könnyítik meg. Délelőtt 11 órától számos program szórakoztatja az érdeklődőket, többek között sárkányrepülő-bemutató, pol-beat dalok, motocrossverseny, sétakocsi kázás. Három hét „nyeregben” Kerékpárral az Adria partján Amikor novemberben a Szekszárdi Városgazdálkodá. si Vállalat klubjában három fiatalember egy jugoszláviai kerékpártúráról álmodozott, a munkatársak bizony kinevették őket. Csupán csak tréfának, jópofaságnak tartották azt, amit Bonfig Tamás, Szabó László és Belé- nyi Lajos elhatározott. Az ötletet az adta, hogy sokat jártak már mind ti hárman külföldön vonattal, autóbusszal, repülővel — biciklivel azonban még soha Miért ne mehetnének biciklivel ? — merült fel bennük a gondolat. Még novemberben elkezdték az edzéseket. Sokszor havas esőben tekerték le a napi adagol. Bonfig Tamás mosolyogva meséli, hogy egyszer munkaidő után lekerekezlek Tamásiba, megvacsoráztak a Dámban és úgy jöttek haza. A folyamatos tréningezés nagyon sokat jelentett az út során — mondják szinte egyszerre: Május 23-án, az indulás . napján, sokan kikísérték a három fiatalembert „n Garay térre. A munkatársak meg kor elindultak 1700 kilotmé- íeres útjukra... Előttem az asztalon legalább kétszáz színes fénykép gyönyörű tájakkal, vízesésekkel, patakokkal. A képek nézegetése közben egyre oldottabb lesz a hangulat, észre sem vesszük a? idő múlását. Három hetet töltöttek „nyeregben". napi hatnviik' órás biciklizéssel százhar- mine-száZhatvan kilométert haladtak naponta. Az út mellett éjszakáztak, legtöbbször csak a szabad ég alatt, hálózsákban. A magas sziklás hegyek egyszer arra kényszerítették őket, hogy egy út deltájában hajtsák álomra fejüket. Furcsa figuráknak tűnhettek a mellettük elszáguldó autósok számára. A közlekedés kellemes benyomást gyakorolt mindhármukra. A jugoszláv autósok es kamionosok rendkívül előzékenyek — mesélik. Amikor az Adriai tengerről kérdezem a „vaslovaso- kat", még mindig megborzongnak. Nagyon hideg volt a víz, de azért sokat fürödtünk. Gyönyürű a tenger, s mutatják a fényképeket. Szabó Lászlónak az egyik kép láttán eszébe jut a Ne- retvy völgye és mesélni kezd: „A völgyben az út mellettt mindenütt birkasütők állnak, megbeszéltük, addig nem jövünk haza, míg nem ettünk belőle. Hármunknak egy ilyen birkavacsora tízezer dinárba kerüli. De megérte, mert nagyon finom volt.” Büszkén mondják, hogy ogv métert sem tolták a kerékpárt, a legmagasabb hegyeket is nyeregben szelték át. Mutatnak egy fényképet, az út a felhők felett vezet — s mini egy közös emléken összenevetnek, Ez évi szabadságuk ez a jugoszláviai kirándulás volt. Hatalmas erőpróba volt ez a közel kétezer kilométer, de sikerült és most nagyon boldogok. Már most tervezgetik a jövő évi túrát. Bulgária? NDK? — még nem tudják, de jövőre valamelyik országúton biztosan feltűnnek a szekszárdi „amatőr kerekesek”. Szakaly Ildikó pezsgőt is bontottak, fís aUKészülőben az a bizonyos birkavacsora Ütőn és „útfélen” Csak szünidőre érkeztek haza... Véletlen a találkozás... Nagy Imrével, a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet épületében futottunk össze, és mint az néhány perc múlva kiderült, mind a ketten egy helyre érkeztünk. Az igazgatóhelyettest. Kemler Andrást látogatta meg ő, hozta el bemutatni menyasszonyát, Anzselika Zarzsickaját a Szovjetunióból. Jó kötésű, értelmes tekintetű fiú, születése óta állami gondozásban nevelkedett. Óvodás korban került nevelőszüleihez, Rónai Fe- rencékhez Bonyhádra, akiknek gyermekszeretetéről elég annyi, hogy Imrét másik két állami gondozott társával együtt nevelték fel. — Két éve kerültem a Szovjetunióba, a kijevi katonai főiskolára, ami valójában két képesítést, rádió- technikai főiskolai végzettséget is ad. Most a szünidőre jöttem csak haza, mégpedig a menyasszonyommal, aki először jár nálunk. — Hogyan kerültél a főiskolára és miért választottad a külföldi tanulmányokat? — A Rózsa Ferenc Szakközépiskolában négyes eredményű voltam végig, s az orosz elég jól ment, ami ritkaságnak számított. Kedvem volt tovább is tanulni, meg azt is tudtam, hogy mindenképpen szükségem lesz a diplomára. Az iskolában az utolsó évben tették fel a kérdést, nem lenne-e kedvem a Szovjetunióba jelentkezni. Katonás választ vártak, öt percet adtak a döntésre. — Miért fogadtad el a tehetőséget? — Egy kicsit erőpróbának, kalandnak fogtam fel akkor. Kiváncsi voltam, hogy mit tudok kihozni magamból, megfelelek vagy belebukom. Tudod, engem óvodás koromban kisegítő iskolába akartak küldeni, áthelyező bizottság elé kerültem... — Azóta sok idő telt el, két évet végeztél a főiskolán, megszoktál az új környezetben. Mi volt a legnehezebb? — Első időkben a kollégiumi elhelyezést kellett megszoknom, de a jó társaság megkönnyítette ezt. A nyelvvel is volt természetesen probléma, de nagy türelemmel kezeltek bennünket a főiskolán. A tanítási módszer Anzselika és Imrr is furcsa volt, kevesen, tí- zen-tizenegyen vagyunk egy csoportban, közvetlen, jó hangulatban dolgozunk, tanulunk. Az emberek egyébként nagyon kedvesek, ha meghallják, hogy magyarok vagyunk, megszólítanak bennünket az utcán, elbeszélgetnek velünk. — Azelőtt is jártál külföldön ? — A szakközépiskolában a fiúkkal együtt gyűjtöttünk pénzt és az osztállyal utaztunk az NDK-ba, Csehszlovákiába. Hogy most hova szeretnénk eljutni? Közösen Bulgáriába szeretnénk utazni, a tenger miatt... — Hallottunk a közeli esküvőről, amit szeptemberben Kijevben tartotok meg. Hogy alakul, hogyan tervezitek a jövőtöket, későbbi életeteket? — Az iskola után természetesen Magyarországon telepedünk le, hogy hol, az majd attól függ, hogy hova vezényelnek engem. Anzse- likának abba kell hagynia az egyetemet, mert nálunk nincsen ilyen jellegű iskola, egyetemi szintű műszerészképzés. Tolmácsként szeretne elhelyezkedni. — Nagyon tetszik Magyar- ország — válaszolja a csendes szovje lány kérdésünkre. — En egyáltalán nem félek attól, hogy messzire kerülök a családomtól. Picike és szép ország ez, mindenhova gyorsan odaérünk. Az emberek pedig kedvesek és kicsit romantikusak... TAKÁCS ZSUZSA Fotó: Bakó Jenő Budai Nagy Antal laktanya Ösztönöznek bennünket feladataink A hadseregben a KISZ- szervezetnek jelentős a helye és a szerepe, hiszen minden megnyilvánulási formájában politikai és nevelési erő. Sajátos munkamódszereinkkel a demokratizmust képviseljük és biztosítjuk fórumainkon. A hadseregben tevékenykedő KISZ-szervezetek hasonló szervezeti rendben és munkamódszerekkel dolgoznak, mint a polgári életben lévők. Az eltérést feladataink és lehetőségeink különbözősége adja. Sajátos tényező ebben a munkában az. hogy KISZ- tagságunk periodikusan meg-megújuil. Éppen ezért szervezeti életünket, illetve a funkcionáriusok felkészítését ismétlődő jelleggel állandóan felszínen kell tartanunk. Munkánk fő területe az alaprendeltetésből adódó feladatokra való mozgósítás, amely főként a kiképzést segítő tevékenységünk formájában valósul meg. Jelentős az érdekképviseleti tevékenységünk is, hiszen fiatalok tömege vonul be hozzánk, és tölti lé sorkatonai idejét. Nem mindegy azonban, hogy ez az idő hogyan telik el. Már a bevonulás pillanatában odafigyelünk gondjaikra. Az alapkiképzés időszakában ideiglenes mozgalmi közösségeket hozunk létre, hogy a fiatalok a mozgalmi munkából egy pillanatra se essenek ki, illetve ezzel segítjük elő a beilleszkedést és a 'kiképzés eredményes végrehajtását. Az ideiglenes mozgalmi közösség eredményességét bizonyítja, hogy az alapszervezeteknél nagyon sok fiatal kéri tagfelvételét. E tagfelvételi kérelmek mögött aktivistáink' eredményes munkája húzódik meg, mely a katonai szolgálat egész idejét végigkíséri. Nagy figyelmet fordítunk fiataljaink művelődésére e- testedzésére. Ez irányú munkánkat a tagság érdek lődésének figyelembevételével, a kezdeményezésére is alapozva szervezzük és végezzük. Lehetőséget teremtünk az öntevékeny munkára, szereplésre. A laktanyában amatőr művészeti kisegyüttesek, szakkörök biztosítják programjaink szines- ségét és színvonalát. Az ifjúsági kil'ub az elmúlt jó néhány évre visszatekintve, kiemelkedően szerepelt a seregtest álltai meghirdetett pályázatokon, többek között ez év augusztusában is elnyerte a „Seregtest Kiváló Ifjúsági Klubja” kitüntető címet. Ogy ítéljük meg, területi kapcsolataink élvszerűek, jók. rendszeresen részt veszünk közös rendezvényeken, programokon. Lehetőségeinkhez képest segítjük az iskolák és a bennünket megkereső KJSZ-szerveze- tek honvédelmi nevelő munkáját. Úgy gondoljuk, az alakulat RISZ-tagsága által végzett munka eredményességét jól példázza, hogy a laktanya KiSZ-szervezete 1978 után 1985-!ben is elnyerte a K1ISZ KB „Kiváló KISZ- szervezet” zászlaját. Elért eredményeink arra ösztönöznek bennünket, hogy meglévő hiányosságainkat kijavítva, mind magasabb szinten végezzük az ifjúság neveléséből ránk háruló feladatokat. SCHALLI JÁNOS törzsőrmester KISZ-tiitkár Az indulás pillanatai Közös irodalmi műsor a Garay Gimnázium KISZ-ts lányaival
