Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
1986. szeptember 13. îsÈPÜJSÀG 11 Az 1986. évi ősrégészeti expedíció eredményei Mórágy-Tűzkődombon Immár a hetedik alkalommal folytattunk régészeti expedíciót a mórágyi Tűzkődombon, Tolna megye (de egész Kö- zép-Európa) egyik legismertebb ősrégészeti lelőhelyén. Most először nyílt alkalom hosszú idejű ásatásra viszonylag kiterjedt felületen, ugyanis kutatásainkat két éven keresztül a New York-i Soros- Alapítvány (Soros Foundation, New York) fedezi.Ebből az összegből - mely különben csak Tolna megyei viszonylatban mondható magasnak - kibővíthetjük szociálarcheológiai célú kutatásainkat; olyan módszereket alkalmazhatunk, melyek segítségével közelebb kerülhetünk a hatezer évvel ezelőtt itt élt újkökori népesség (lengyeli-kultúra) mindennapi életéhez, gazdasági-társadalmi viszonyaihoz, életmódjához. Ilyen módszer a biokémia, palaeodemográfia, archae- zoológia, antropológia, de sokat nyerünk a légi fotózással is. Ugyanakkor lehetőség nyílik a feltárt sírkerámia gyors restaurálásához is. Az idén előkerült sírokkal már 94-re emelkedett a hatezer éves temető temetkezéseinek száma; ami a legfontosabb, az az, hogy a régészet számára kiváló ta- lajviszonyokhak köszönhetően itt maradt meg az edények égetés után ráfestett geometrikus mintázata, mely vörös, sárga és fehér színű. Ugyanakkor az emberi csontanyag is szinte teljesen megmaradt, melynek következtében alaposabb antropológiai elemzések végezhetők el. Az idei expedíció munkatársai a bátaszé- ki, a Szekszárdi Garay János, illetve a Budapesti Könyves Kálmán Gimnázium diákjai közül kerültek ki; rajtuk kívül nél- külözhetelen segítséget nyújtott a mő- csényi tsz is. DR. ZALAI-GAAL ISTVÁN ösrégész Az egyik sír feltárása A lengyeli kultúra jellegzetes temetkezési módja a zsugorítás. Az egyik idei sír edénymellékletekkel Rockenbauer Pál és stábja filmet forgat Mórágy-Tűzkődombon Majoros Klára filmez Czabarka György tv-operatőrrel (A szerző felvételei) Engel Tevan István grafikái „Szinte nem is tudok olvasmányélmény nélkül dolgozni” - vallja Engel Tevan István, s ez ars poétikának is tekinthető. Grafikusi pályája szorosan kötődik az irodalomhoz. Rajzainak többsége könyvillusztráció, amelyekkel az Európa, a Szépirodalmi, a Kossuth és a Móra kiadónál megjelent könyvekben találkozhatunk. E.T.A. Hoffmann, Bulgakov, Andersen, Krúdy, Karl Kraus, a Biblia, s a különféle mesekönyv illusztrációk sejtetik, hogy Engel Tevan irodalmi nyitottsága teljes. Örömét leli munkájában. Ezt bizonyítja a szakmai finomságok ismerete, az apró figurák gondos kimunká^sa. Jelenetein a tragikum és a komikum gyakran egymásba hajlik. Összefogott, lényegretörő kompozícióin általában a figurák dominálnak. A Dorottya utcai kiállitóterem- ben látható kiállításán az elmúlt nyolc év alkotásait mutatja be, önálló grafikai lapok, könyvillusztrációk és könyvborítók formájában. Kosztolányi Dezső: A szörny (1985) Szigeti Ferenc: Neked csak játék Álomból szőttem puha párnát, mesékből színes tarka képet. Öledbe raktam (messze mentem) elérhetetlen távol messzeséget. Az ég kékjét szobád falára, tengerszemet is tükrödül. Szerelmemet véstem néma fákba. S Te hallgattál, akár a fák. Nekem élet, neked csak játék. Elhervadt számtalan virág, s szemétbe hullt a sok ajándék. Játék Magányos fa, ha áll a szélben Magányos lámpa éj - sötétben, Magányos hang a sűrű csöndben, kérdezed: Hol jársz? Erre mentem. Láttam, hogy állsz, mint fa a szélben Világítasz az éj - sötétben, magad szólsz csak a sűrű csöndben, kérdezel: Hol jársz? Erre mentem. Láttam, hogy hajiasz el a szélben, elhalványulsz az éj-sötétben, halkan szólítasz néma csöndben suttogod: (tol jársz? Nem feleltem. Magam vagyok, mint fa a szélben bolyongok sűrű nyári éjben. Magamhoz szólok fájó csöndben, s Te nem kérded már, hogy merre mentem. MŰVÉSZET A levéltárak és a közművelődés Mit csinálnak a levéltárak az idén? A történettudomány és a rokontudományok számára alapvető forrásánya- got, az immár több mint 800 éves írásbeliség közeli és távoli emlékeit döntö többségében a levéltárak gyűjtik, őrzik, kezelik, védik, és tárják fel az érdeklődők számára. Napjainkban, amikor egyre többen érdeklődnek szűkebb pátriájuk története, múltja iránt, megnőtt a megyei levéltárak szerepe és jelentősége. A megyei levéltárak, amelyek korábban szinte kizárólag csak a történeti dokumentumok megőrzését tekintették alapvető feladatuknak, egyre jelentősebb szerepet töltenek be az adott megye társadalmi és közművelődési életében; levéltárosaink tudományos és közéleti tevékenysége egyre határozottabb arcéit ölt. A már több éve bevált formák mellett új, hasznos próbálkozások, kísérletek és eredmények születtek. A cél: a levéltár értékeinek megismertetése és hasznosítta- tása a széles közönséggel. A levéltárak közművelődést szolgáló tevékenysége sokrétű: levéltári helytörténeti kiadványok, olvasókönyvek, dokumentumkötetek közreadása; levéltári kiállítások rendezése; levéltári napok szervezése; történeti adattárak kiadása, iskolai és iskolánkivüli történelem szakkörök, „Ifjú történelembarátok köre” vezetése, levéltári történelemórák tartása középiskolásoknak; az üzemi történet- írás segítségével a szocialista brigádok ilyen jellegű tevékenységének szervezése és irányítása; a krónikaíró mozgalom szervezésé; helytörténeti pályázatok írásának támogatása, részvétel a zsűrizésben, stb. Ami az 1986. esztendőt illeti, sok mindennel büszkélkedhetnek a levéltárak. A Baranya Megyei Levéltár már évek óta irányítja a „Baranyai Krónikás”-! A Békés Megyei Levéltár Gyulán belső levéltári kiállításban mutatta be legértékesebb és legmutatósabb forrásait. Szekszárdon kiállítás nyílt a Tolna Megyei Levéltár kincseiből. Úgyszintén nevezetes a soproni várostörténeti kiállítás. Debrecenben tizedik alkalommal rendezték meg a Hajdú-Bihari Levéltári Napokat, amely eseménysorozat szorosan kapcsolódott Debrecen várossá nyilvánításának 625. évfordulójához. A Vas Megyei Levéltár 1984 óta évente rendszeresen levéltári napokat szervez. Az ülésszakon többek között bemutatták a Vas megye múltjából III. Levéltári évkönyv című kiadványukat. Bár nem a Komárom Megyei Levéltár volt a szervező, számos levéltáros aktív közreműködésével és részvételével zajlott le április 1-2-án a Buda visszavívásának 300. évfordulója alkalmából rendezett, „A magyarországi felszabadító háborúk és Európa” című konferencia. Nagyon érdekes a Nógrád Megyei Levéltár kezdeményezése: egységcsomagot állít össze a levéltári anyagnak az oktatásban való közvetlen hasznosítása céljaira a közép- és az általános iskolák számára. A Bács-Kiskun, a Fejér, a Heves, a Tolna Megyei Levéltár folyamatosan segítette a történelem középiskolai tanulmányi versenyen indult diákokat munkájukban. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár a TIT-tel közösen szervezi meg Miskolcon és Sátoraljaújhelyen a középiskolai történelem baráti körök találkozóját. A Veszprém Megyei Levéltárifiú történelembarátok köre elnevezésű szakkört működtet, magas szinten. A Csongrád, a Fejér, a Somogy, a Szabolcs, a Tolna Megyei Levéltár helytörténeti órák tartásában, vetélkedők levezetésében, levéltárismertető videofilm készítésében emelkedik ki. A Pest Megyei Levéltár hagyományainak megfelelően az idén is meghirdette a megyei helytörténetíró krónikaíró pályázatot. A Heves, a Somogy, a Vas Megyei Levéltárak a megye- székhelyükön működő főiskolák hallgatóit készítik fel részben a helytörténeti kutatásra, részben általános levéltárismertetést tartanak nekik, részben pedig segítik a szakdolgozatot író fiatalokat kutató és feldolgozó munkájukban. MÜLLER VERONIKA
