Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

A^ÉPÜJSAG 1986. augusztus II. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Van-e illetékes szerv? M. P. aláírással egy bony­hádi olvasónk érdeklődött; .. megyei szinten van-e olyan szert, mely az ideigle­nesen leszázalékolt és ismét munkaképessé vált állampol­gárok társadalomba való be­illeszkedését, illetve foglal­kozási rehabilitációját előse­gíteni hivatott?” A főorvosi (bizottság elnö­ke, dr. Sudár Géza főorvos válaszolt: — Röviden: nincs olyan szerv, sem megyei, sem or­szágos szinten, mely az ideig­lenesen leszázalékolt és is­mét munkaiképessé vált ál­lampolgárok társadalomba való beilleszkedését, illetve foglalkozási rehab i 1 ifóc i ój át elősegíteni hivatott. Nyu­godt lelkiismerettel azonban mégsem lehet ilyen rövidre fogni a választ. Magyarorszá­gon jelenleg a 8/1983-as Eü. M.—FM. számú együttes rendelete szerint kell eljárni a megváltozott munkaképes­ségű dolgozó foglalkoztatása és szociális ellátása ügyében. Ezen rendelet azonban csak azon állampolgárokra vonat­kozik, aklik még keresőkép­telen állományban vannak — táppénzen — és akik­nek keresőképesség-csök­kenése nem oly fokú. hogy az Országos Or- vosszakértői Intézet illeté­kes bizottsága elé kerüljenek — vagyis nem várható, hogy jelen állapotukban rokkantak lesznek. Ha valaki ezen bi­zottság elé kerül és amint a levélíró fogalmazta, „ideig­lenesen leszázalékolják”, majd pedig 1 év múlva fe­lülvizsgálva állapotát, a bi­zottság ismét munkaképes­nek ítéli — nos az ilyen ese­tekre a fent jelzett rendelet nem vonatkozik, következő­leg a vállalati rehabilitációs bizottság és a helyi rehabi­litációs bizottság sem köte­les foglalkozni vele, még ak­kor sem, ha netán vállalata munkaviszonyát fenntartotta volna a rokkantnyugdíjas ál­lapot életbelépésével. A rok­kantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó munkaviszo­nyával a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 9. számú állásfoglalása fog­lalkozik. — Amennyiben valaki egy ideig tartó rokkant állomány után újra munkaképessé vá­lik és vállalata munkaviszo­nyát fenntartotta, vagy ere­deti munkakörét folytathatja, vagy munkaalkalmassági vé­leménytől függően a vállalat rehabilitációs bizottsága se­gíthet új munkakörének ki­jelölésében. Ha azonban, vállalata munkaviszonyát megszüntette, illetőleg maga a dolgozó sem kíván eredeti vállalatához fordulni újabb munkaviszony létesítése cél­jából, az ilyen állampolgár segítséget kérhet a helyi re­habilitációs bizottságtól, an­nak ellenére, hogy a törvény betűje szerint, ügyében nem kötelesek eljárni. Végül a Munka Törvénykönyve Mi­nisztertanácsi végrehajtási rendelete 6. pragrafusa II. bekezdése szerint: „csökkent munkaképességűek munkába állítását a tanácsok kötelesek segíteni”. Csökkentik-e a zene hangerejét? Horváth László dombori olvasónk levelét idézzük: „Jó néhány pihenni vágyó nevében, mélységes felhábo­rodásunkban íróm ezt a le­velet, mert mi, akik tettünk is valamit Domboriért, sajnos nem mindig örülhetünk. Évek óta visszatérő problé­ma számunkra, hogy a Kék Duna étteremben diszkókat tartanak. Sajnos, ;a zene őrült hangereje és ilyenkor az üdülő területére gépko­csikkal érkezők nincsenek tekintettel ránk, pihenni vá­gyókra. Ez a zajkeltés nem ide, Domboriba való”. Fadd Nagyközségi Tanács elnöke. Ante András vála­szolt : — Fadd-»Dombori hét végi házastelepen, folyó kulturális tevékenység, szórakoztató műsorok szervezése az igé­nyek alapján lett kialakítva. Ezt az üdülők nagy többsége igényli és elfogadja. A rende­ző szerv — Kék Duna étte­rem — vezetőjével megbe­széltük, hogy lehetőleg a ké­ső éjjeli zenét a rendelet sze­rinti ihangcsökkentéssel szol­gáltassák. Befogják-e a kóbor ebeket? Egy névtelen olvasónk ír­ta, hogy Bátaszéken a Budai u. 56. szám alatti önkiszol­gáló előtt egy fiatal kutya kóborol már 3—4 hete igen rossz állapotban. A házból a gyerekeket nagyon szereti és azok etetik is néha. Este a küszöbre fekszik és még vé­letlenül se hagyja el la ház környékét, nyilván a gazdáját várja, aki ott szívtelenül sor­sára hagyta. A Bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Bog­nár Jenő küldte meg a vá­laszt : — B'átaszék nagyközség te­rületén visszatérően jelent­kező gond az utóbbi időben egyre nagyobb számiban elő­forduló gazdátlan, kóbor ebekkel kapcsolatos veszély. Tapasztalataink, jelzéseink szerint az is előfordul több esetben, hogy a már megunt házőrzőt szándékosan dob­ják ki a kocsiból, távolról jött gazdája a lakott terüle­ten belül (bizonyára azért, hogyj könnyebben találjon új gazdara). — Az elmúlt évben a ‘kó­bor ebek befogására Aal- mázott módszer — a Szek­szárdi-ól Lehívott gyepmestei sűrítetflevegős, kábító in­jekciós befogása — nem bi­zonyult megfelelőnek, mind­össze báróim ebet sikerült befogni. Ebben az évben ez ideig már 29 kőbőr eb ke­rült befogásra és kiirtásra. A 'legtöbb kóbor kutyát — a fent írt okok miatt is — az 56-os számú fő közleke­dési út átkelési szakaszán — ez a Budai út — és kör­nyékén fogták he, így a le­vélben jelzett Budai u. 56 számú ház környékén is történt befogás. Az itt lévő üZlet épületében még 8 la­kás is található. A házimes­teri teendőket ellátó sze­méllyel ismertettük, egyez­tettük a levél tartalmát. Megállapodtunk abban, hogy kóbor kutyák megjelenése esetén jelzést ad a tanács­nak, hogy intézkedni tud­junk. Meg kell jegyeznünk, hogy a kóbor kutyák irtá­sára a külterületen hasz­nálható lőfegyver belterüle­ten tilos, ezért a befogási kísérlet nem jár minden esetben sikerrel. Ml VÁLASZOLUNK A fediszáim olási el­járásról szól a Ma­gyar Népköztársa­ság Elnöki Taná­csának 1986. évi 11. számú törvényerejű rendelete. amely féüszáimolá- si eljárás akikor folytatható le, ha valamely gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnéséről — külön jog­szabályok szerint — határo­zatot hoztak, vagy a gazdál­kodó szervezet tartósan fí- zetésíképtelen. Rendelkezik a jogszabály a felszámolási el­járás megindítását megelőző kőtelező egyeztetésről, a tar­tós fizetésképtelenség mli- kénitíi megállapításáról, az el­járás megindításának közzé- t ételéről, az eljárás befeje­zéséről. Küllőn fejezet tar­talmazza a lakásszövetkeze­tek felszámolására vonatkozó eltérő rendelkezéseket. Tud­ni kell. hogy a felszámolás a Fővárosi Bíróság hatásköré­be és kizárólagos illetékessé­ge alá tartozó eljárás. A Minisztertanács 26/1986. (VII. 16.) számú rendeléte az állami szanálásról szól, en­nek a'z eljárásnak az elren­deléséről vállalat és mező- ga7.dasági vállalat esetében a pénzügyminiszter, rnező- gzadasági szövetkezetnél a fővárosi, megyei tanács el­nöke dönt és nyilatkozik ar­ról, hogy vállai ja-e, s ha igen, milyen fettételekkel a fizetőképtelen gazdálkodó szervezet szanálását. Magát a szanálási eljárást szanáló szervezet, megőgazdasági szövetkezet esetében a me­gyei (fővárosi) tanács elnöke álltai létrehozott bizottság folytatja Le, ennek során előkészíti az eljárás lezárását jelenítő, az esetleges vesz­teség rendezésére, a fizető- képesség helyreállítására és a gazdaságos működés megteremtésére vonatkozó intézkedéseket, valamint az azok végrehajtása elmulasz­tása esetén érvényesíthető jogkövetkezményekét tar­talmazó megállapodást. Ha ilyen megállapodás nem jön létre, illetőleg, ha a fizetés­képtelen gazdálkodó szerve zet és a hitelezők nem kö­ltöttek egyezségiéit, az ál(liaím> szanálás meghiúsul. isme. telt szanálási eljárásnak nincs helye, a tartós fizetés- képtelenség címén lefolyt«, tandó felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem­hez viszont csatolni kell — többek között — az állami szanálás meghiúsulását iga­zoló okiratát. A Mnisztentíanács 27/1988 (VII. 16.) számú rendelete a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek dől. gozóinak munkaviszonyával, illetve tagsági viszonyával kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozza, kimondja többi között, hogy a felszámolási eljárás megindításának köz­zététele — a jogszabályban írt kivételekkel — nem érinti a gazdálkodó szervezet és a veié munkaviszonyban, illet­ve tagsági viszonyban álló dolgozó m unklatvi s zan y ával, illetve tagsági viszwnyávnÍ kapcsolatos jogok gyakorlá­sát és kötelezerttségek telje­sítését. A jogszabály részletesen felsorolja a felszámoló által gyakorolt jogköröket, ki­mondja, hogy a felszámolási eljárás megindításának köz­lésével a szövetkezet foglal­koztatási kötelezettsége meg­szűnik, a felszámoló a tag­gal kötött munkamegállapo­dást a felszámolásra hivatko­zással felmondhatja, kivéve természetesen azdkait az ese. leket, amikor a Munka Tör­vényikönyve, a végrehajtási rendeletéi a munkaviszony felmondását tiltják. Jó tud­ni, hogy akinek a munkavi­szonya a gazdálkodó szerve­zet megszűnésétől számított felmondási idő lejártával, illetőleg a munkavégzési kö­telezettséggel járó szövetke­zeti tagsági viszonya a gaz­dálkodó szervezet megszűné­sével szűnik meg, annak el­helyezésiéről a munkaerő- közvetítő szerv útján, lehe­tőleg a felszámolás alatt gondoskodni kell. DR. DEÁK KON RÁD A Titanlc-sztori Mini tengeralattjáróval a hullámsírban „Hölgyeim és uraim, azt hiszem, nem kíméltük az erőnkét, éte talán szerényte­lenség nélküli elmondhatom hogy jó formában voltunk.” Ez a jellegzetes amerikai fogalmazésú mondát az utób­bi idők egyik legszenzáció­sabb sajtókonferenciáján hangzott ed. A színhely Washington volt, a nyilat­kozó pedig a negyvennégy esztendős Robert Ballard óceán ológus, az amerikai Woods Hole Tengerkutató Intézet neves munkatársa, aki két társa, Martin Bowen és Ralph Hodlis kíséretében a legkorszerűbb technika se­gítségévéi napjaink Orpheu­szaiként leszállít egy valószí­nűtlen világba: a hetvennégy esztendeje elsüllyedt Titanic hulllámsírjába. A „Fenegyerek ^ Teddy” hajója A történet közismert: 1912. április 15-én, hétfőn, hajnali két óra húsz perckor el­süllyedt az akkori idők leg­nagyobb — 42 238 tonnás. 68 000 tonna vízkiszorítású — és leggyorsabb utasszállító hajója, amelyet konstruktő­rei és tulajdonosai elfeüly- 1 y eszthetetlennek n yil vár í ­tottak. Az 1911-ben Belfast­ban készült és Southampton- bői első (és utolsó) útjára indult kolosszus úszó luxus- palota volt, uszodával, bá­rokkal, tánctermekkel, szalo­nokkal, koncertteremmel és a műszakiakon kívül 461 fő­nyi személyzettel, akik csakis az első osztályon — az útért akkor hatalmas pénznek szá. míitó 800 dollárt fizető — utazók kényelmét szolgálták. Edward Smith kapitány, akit szakmai körökben „Fene­gyerek Teddynek” becézték, nem is titkolta, hogy már az első útján el alkarja hódítani a leggyorsabb Európa—Ame­rika átkelést jutalmazó híres Kék Szalagot. A többit tudjuk. Azon a hajnalon, a fogvaeogtetóain hideg ködszitálásban Új- Fundland hófödte partjaitól délkeletre hirtelen — nagyon is hirtelen — felbukkant az a mindent eldöntő jéghegy. A mélység „üzenete” A katasztrófa térségében rendkívül mély az óceán, és az év nagy részében rend­szeresek a viharok. Sokáig az is alig voit elképzelhető, hogy egyáltalán pontosan megállapítsák a hullámsír színhelyét. A műszerek csak 1980-ban jelezték megközelítő pontos­sággal a mintegy hatezer(!) méter mélyben nyugvó ha­talmas test létezését, és újabb hat esztendőnek kellett eltelnie a mostani szenzációs sajtókonferenciáig. Az Atlantic II. nevű ultra­modern kutatóhajótóil né­hány hete vált el a zord étezák-aitiahti vizeken az Al­vin nevű mini tengeralatt­járó, hogy megkezdje fan­tasztikus kalandját. Az ered­mény egyebek között 54 ezer­jó minőségű fénykép, és több kifométer hosszú videofelvé­tel. Ezek. elemzése termé­szetesen még hosszú időt vesz igénybe, de a csodálatos — és a Világgal ugyancsak a modern technika segítségével megosztott, így a magyar te­levízióiban is bemutatott — élmény mellett márts jó néhány fontos, tudományos tapasztalatról is beszámolha­tott az Alvin bátor stábja A legérdekesebb ilyen fel­ismerés az, hogy az eddigi verzióval szemben a Titanic nem attól süllyedt el, hogy a jéghegy átfúrta az óriás ol­dalét. hanem attól, hagy a szuperkarambol nyomán szét­nyíltak a haj ótest vasleme­zeinek hegesztései. Robotkarok és kristálycsillárok — Első merülésünkkor — mondtá BMiiard — azt hit­tük, hogy kudarcot vallunk. Hiába cirkáltunk, mindenütt áithatolhata'tlanUl meredt fe­lénk a hajó hatalmas fekete ■océlfaia. Végre feltűntek az első kerek ablakok — sértet­len üveggel! —, majd a har­madik óriás kémélny mögött elénk tárult, amire vártunk: a gigászi testen tátongó rés. Ekkor indítottuk útnak a technika eigylik csodáját, a külsejét tekintve fura, fűnyí­rógépre emlékeztető elektro­nikus ká,bélvezérlésű, ér­zékeny kamerákkal megtűz­delt, általiunk Jasonnák be­cézett robótot. Nemsokára Ballardék má­sodszor érezték úgy, hogy a kudarc elkerülhetetlen : Az Atlantic II. kutatóhajó mellett lemerülésre kész az Alvin nevű mini tengeralattjáró ... Jason — miután 'kameráival végigpásztázta a Titanic tisztjelnék kabinjait, és az útjasok tágas tornatermiét — beszorult két makacs lemez köZé, é!s órákig tartott a ki­szabadítása. Uitána viszont már jól mentek a dolgok, és a derék Jason lélegzetelállí­tó képek egész sorát közve­títette tizenkét merülés so. rán az Al'vtim „agyközpontjá­ba”. A híres kristálycsillá rok épen maradtak, a nem ke­vésbé hí res famunika Viszon t nyomtalanul eltűnt, az 1513 utashoz hasonlóan. — önök — mondta remegő hangon Ballard — tudják, hogy az óceán minden szer­ves anyagot félfal. ... 1912 április 17-én a Bu­dapesti Hírlap úgy értesüli, hogy „a Titanic páncélszek­rényében amerikai kereske­dők által A versben vásáréit, 25 millió font értékű gyé­mánt volt.” Jason robotkar­jai sikertelenül próbálták felnyitni a széfét, de sikerrel helyeztek el egy emléktáblát az utókor kegyeletével. Ott, ahotti „Fenegyerek Teddy” kapitány az asszonyokkal és gyerekekkel telt mentőcsó­nak leeresztését irányította, és ahol az utolsó pillanatig lassú melódiáikat játszott a hajózenekar. HARMAT ENDRE Korabeli metszet a Titanic elsüllyedéséről

Next

/
Thumbnails
Contents