Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-05 / 183. szám
»M6. augusztus 5. TOLNA \ 'NÉPÚJSÁG 3 Pártmunka - fejlettebb módszerekkel A Baranya megyei pártbizottság fi---------------L— gyeimet érdemlő módon, nagyo n időszerű, a gyakorlati pártmunka szempontjából jelentőséggel bíró témát tárgyalt meg, A pártbizottság munkamódszeréről a testület saját tagjaiból kiküldött, s a pb. minden tagjával konzultáló külön bizottság terjesztet elő jelentést, s tett javaslatot a pártmunka módszereinek to- váb bfej lesztésére. A külön bizottság körültekintő, alapos munkát végzett. A megyei pártmunka szinte minden, a gyakorlatban alkalmazott módszerét áttekintették, s azt vizsgálták, hogy a megváltozott körülményekhez jól igazodik-e a pártbizottság munkamódszere, segíti-e megfelelően az új módon jelentkező feladatok eredményes megoldását. A megbízatásuk teljesítése során a bizottság tagjai azt is figyelemmel kísérték, hogy a párt munkastílusának főbb vonásai miként hatnak a felgyorsult ütemben változó körülmények között. Feladatuk volt javaslatokat kidolgozni a célra vezető módszerek alkalmazására. A pártbizottság ülésén is jól érzékelhető volt a testület tagjainak egyöntetű véleménye. hogy a XIII. kongresszus határozatai végrehajtása, az ebből adódó helyi feladatok megvalósítása, az összetettebb, bonyolultabb körülmények külön-külön is indokolják és szükségessé teszik a megyei szintű pártmunka módszerei korszerűsítését. Helyesen kapott megfelelő hangsúlyt, hogy a párt munkastílusa, a gyakorlati pártmunka módszerei nem egyszer s mindenkorra adottak. A párt munkájában nincsenek minden körülmények között alkalmas módszerek. Ha a feltételek változnak — és a kongresszus óta több területen jelentős változások történtek —. akkor változnia kell a megyei szinten végzett pártmunkának is. Felelősséggel kapott hangsúlyt az is, — és a testület tagjai ezt világosan látják —, ha a társadalomban végbemenő változásokkal nem változik a pártmunka módszere, nem igazodik a követel, menyekhez, akkor ez a politikai munka hatékonyságában az egyik legerősebb fékhatást válthatja ki. A megyei pártbizottság és szervei mindennapi gyakorlati munkájában egyre nagyobb szerepet kapott a gazdaságpolitika rövid és hosszabb távú kérdéseivel való rendszeres és részletes foglalkozás. Az a gyakorlat erősödik meg, hogy évenként áttekintik a területen működő legfontosabb népgazdasági ágazatok helyzetét és feladatait. felelősségteljesen elemzik a gazdasági folyamatokat, s megteszik a helyben lehetséges és szükséges intézkedéseket. Érzékelhetően felerősödött az a módszer, hogy a megyei és városi párttestületek és az apparátusok munkatapasztalatait rendszeresen jelzik a Központi Bizottság osztályainak és az illetékes állami szerveknek. Fontos tanulságként merült fel, hogy a megyei párttestület még mindig kevés konkrét feladatot határoz meg a pártszervezetek, valamint a tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunisták számára. Meg lehet ugyan érteni, de ma már nem lehet elfogadni, hogy a gyakorlati pártmunkában csak igen nehezen tud. nak sokan elszakadni a megszokott módszerektől. a rutinszerű munkától. Sajnos, több helyen, a pártszervezetek gyakorlati munkájában nem veszik kellően figyelembe, hogy a fejlődésünk jelenlegi szakaszában — amikor célunk az, hogy a kezdeményezés és a vállalkozás bátorításá. val, a termelékenység növelésével, hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodással to. vább szilárdítsuk a népgazdaság egyensúlyát, s lehetővé tegyük népünk életszínvonalának érzékelhető emelését, — munkamódszerünkben a régihez való ragaszkodás, a megszokás hátráltat. Bizonyosan ez is oka annak, hogy a pártszervezetek gazdaságra gyakorolt hatása helyenként gyengült, munkájukban bizonytalankodnak. s a helyes megyei törekvések a gazdasági szervezetek munkájában nem mindig jutnak érvényre. A megyei pártbizottság elé terjesztett jelentés értéke, hogy a megyei pártmunka minden, a gyakorlatban alkalmazott módszeréről beszámolt, értékelte azok hatékonyságát. eredményességét, a meglévő gondokat. Ügy vélem, hogy megkülönböztetett figyelmet a munkamódszer továbbfejlesztésére tett javaslatok érdemelnek. Ma már sok új módon felmerülő kérdésre kell a párt fejlődő, változó, a körülmények, hez igazodó munkastílusával reagálni. Szocialista céljaink elérése érdekében most bátorítani kell minden olyan kezdeménye- zést, ami előre visz. s határozottan szakítani kell a fékező, visszahúzó, céljaink ellen ható módszerekkel. Nagyon tanulságos vita zajlott erről is. Felmerült, hogy kőnk. rétan milyen módszerekkel lehet érvényesíteni ezt a felfogást a megyei pártmunka gyakorlatában? Erre a válaszokat a testület tagjainak véleménye alakította ki a következőképpen: A feladatok megoldásában növelni kell minden pártszervezet öntevékenységét, önállóságát, hiszen jelentősen megnőtt és tovább növekszik a pártszervezetekben az önálló helyzetfelismerés és elemzés követelménye. Az előttünk álló feladatok teljesítése érdekében most hallatlanul megnőtt a pártszervek, a választott pártvezetők, az apparátus felkészültségének jelentősége. A pártszervezetek felelőssége most egyértelműen érvényesül, mivel nekik kell önállóan felismerni, hogy illetékességi területükön, a hatáskörükbe tartozó témákban mit szükséges felkarolniuk, mit érdemes bátorítaniuk, mi ellen kell fellépniük. Az önálló gondolkodás erősítése most nélkülözhetetlen. Nem lehet mindent a felsőbb szinteken dolgozó pártszervezetekben kitalálni. Bátran éljenek a pártszervezetek a hatáskörükkel, s késlekedés nélkül intézkedjenek a felmerülő kérdések megoldásában. A vállalatoknál dolgozó pártszervezeteket most abban kell megerősíteni, hogy munkamódszerüket úgy fejlesszék, hogy politizáló munkájuk a lehető leghatékonyabbá váljék, hogy a mozgalmi munka kövesse a vállalatoknál végbe ment szervezeti változásokat. A testület tagjai a beszélgetések során felelősségüket átérezve hagsúlyozták, hogy a munkamódszer továbbfejlesztése során nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a XIII. kongresszus határozatában az MSZMP munkája, feladatai ellátása során a legfontosabb módszernek a meggyőzést, tekinti. A párt munkájában ennek mindenütt érvényt kell szerezni. Sok szó esett arról is, ha a meggyőzés módszerével nem tudjuk megnyerni a dolgozó tömegeket politikánk elfogadására, a végrehajtásban való aktív közreműködésre, akkor nyilván baj van a politikánkkal és a munkamódszerével is. A jelenlegi változó körülmények között minden pártszervezet alapvető feladata, bármely területen végzi is munkáját, a politikai szövetség és tömegkapcsolat további erősítése, ami most mindenek előtt meggyőzéssel, eszmei vitákkal valósul meg. A párt és a nép közötti kölcsönös bizalom erősítése állandó feladat. Ennek fő jellemzője csak a nyíltság lehet. Sokan fejtették ki azt a véleményüket, hogy nyíltan és őszintén kell beszélnünk a nép élete szempontjából fontos politikai, társadalmi kérdésekről. Ezekben a kérdésekben meg kell mondani a teljes igazságot. A problémákról, a meglévő hibákról is úgy beszéljünk, hogy az ne tétlenséget váltson ki az emberekből, hanem mozgósítsa azokat a cselekvésre, a hibák leküzdésére. A nehézségek- ről azért kell őszintén beszélni, teljes nyíltsággal. hogy az emberek tudják, mi ellen vagyunk és hogyan látjuk megoldhatónak gondjainkat. Felmerült az is, hogy a pártszervek működésének túlzott beszabályozottságát indokolt feloldani. A kötelező napirendek számát is lehet lényegesen csökkenteni. Konkrét javaslatok voltak arra, hogy a központi határozatok feldo1 gozásakor is jobban kell szelektálni. Nagyobb figyelemmel szükséges meghatározni, hogy melyek azok a határozatok, amelyeket mindenhol érdemes feldolgozni. Tekintettel kell lenni arra is, hogy alsóbb szinteken nem lehet és nem is szükséges minden központi határozatot érdemi módon feldolgozni. A pártban jelenleg sok a döntések szá ma. Gyakoriak az ülések, értekezletek, terjedelmesek az írásos anyagok. Felerősödött az előterjesztés, a határozatcentrikusság. Eléggé elterjedt az a felfogás, hogy a munka megjavításának legfőbb, olykor szinte egyedülinek tekintett eszköze a határozathozatal. Sok helyütt még ma is ettől várják a problémák megoldását. A pártszervezetek mindennapi munkájában arányeltolódás van az írásos anyagok készítésének javára a gyakorlati cselekvés, az emberekkel való kapcsolattartás rovására. Indokolt nagyobb figyelmet fordítani a párttagokkal való személyes foglalkozásra. Gyakori, hogy csak addig foglalkoznak intenzíven az emberekkel. amíg belépnek a pártba, utána elsorvad a párttaggal vaJó személyes kapcsolat. A pártszervezetek napi munkaJo----------------------------------során nagyobb f igyelmet érdemel — s nemcsak azért, mert erről minden testületi tag kifejtette véleményét —, az a kedvezőtlen jelenség, hogy helyenként a kommunista stílustól idegen tünetek is jelentkeznek. Így egyes helyeken indokolatlan elégedettség tapasztalható, míg másutt terjed a parancsolgatás; a bírálatot, a nyíltságot, őszinteséget nem támogatják, nem értékelik. Van még hízelgés, hajbókolás, aktatologatás, huza-vona, s nem egyszer durva lelketlen magatartás is. Helyenként nem kevés jelenség terheli a párt erkölcsi tekintélyét. Olykor szemünk előtt történnek komoly visszaélések és nem vagyunk képesek ezeket idejében megakadályozni. Nagyon nehéz megérteni, hol volt ilyenkor a pártszervezet. Az ilyen jelenségek következményeivel kapcsolatos feladatok elvonnak bennünket a párthatározatok végrehajtásának szervezésétől, gyengítik a párt tömegkapcsolatát, rontják a párt politikájának hitelét. A pártmunka módszereinek fejlesztésével megelőzhető sok visszás jelenség is, növelhető a párt vezető szerepének betöltéséhez nélkülözhetetlen politikai tömegbefolyása, tekintélye. Ezt a tanulságot a Baranya megyei kommunisták vezető testületének tanácskozása is megerősítette. DR. KOVÁCS JÓZSEF, az MSZMP KB politikai mtinkatársa „A legnehezebb érettségivel” Elhelyezkedés középiskola után A középisikolai tanulmányok befejeztével, laz érettségi vagy a szakmunkásvizsga sikeres letételével (megkezdődött a felnőítté válás megyénk 2235 fiatailjia számára. A gimnazisták többsége és a szakközépiskolások jelentős része azonban tovább szándékozik tanulni. Ök a felvételi vizsgákra készültek, a többiek pedig az elhelyezkedéssel foglalkoztak. A felvételi nem mindig sikerül, sokan másodszorra vagy harmadszorra jutnak be az áhított főiskolára vagy egyetemre. A felsőoktatási intézményekre helyhiány .miatt be nem kerülitek fellebbezéseinek elbírálása még folyik, hamarosan eldől, ki jut be mégis, és kinek kell állás után néznie, ha ideiglenesen is. A megyei tan ács munkaügyi osztálya eddigi adatai szerint 1986-ban a középfokú iskolákban végzettek közül összesen 2005 a várhatóan tovább nem tanulók száma. Ebből a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 230- an vannak. 1434 áldást kínálnak fel: ezeknek a fiataloknak a megye vállalatai és intézményei, ebből a volt gimnazistáknak 132-t. Az adatokra alapozva megkérdeztük Pál Istvánt, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjét, hogy a „van” és a ,Jke!l” közötti különbség nem okoz-e feszültséget ezeknek a fiataloknak az elhelyezkedésében. — A megye munkaerőhelyzetének megítélése a munkáltatóktól bókért adatok és más információk minőségétől függ. Napjainkban még előfordul, hogy — a vállalatok adat- és információszolgáltatása hiányos —. A múlt évi előrejelzések szerint például úgy látszott, hogy a munkába állni szándékozó fiatalok harminc százaléka nem tud majd elhelyezkedni. Utólag megállapíthatjuk, hogy ez a várt feszültség nem volt érezhető, gond nem akadt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy különféle egyéni csá- tornákon, barátok, szülők, ismerősök ötletei, értesülései révén sikerül munkát találniuk a dolgozni akaróknak. Ezek a „csatornák” különösen a sima gimnáziumi érettségivel rendelkezők elhelyezkedésére jellemzők. Míg a szakmáit adó szákközép- és szakiskolák többnyire maguk gondoslkodnak tanulóikról, gyakoriak az érdekelt vállalatokkal kötött tanulmányi szerződések, addig az általános gimnáziumok nem foglalkoznak ilyesmivel. Ez érthető is, hiszen ezeknek az iskoláknak elsőrendű célja a felsőfokú képzésre való felkészítés. Mégis ismételten azt mondhatom, a tovább nem tanulókkal itt sincs gond, megoldják az elhelyezkedést. A .pályakezdő fiatalokról készített megyei beszámoló lapjait tovább pörgetve megtudhatjuk, hogy á szak- és szakközépiskolások elhelyezkedésében is a kereslet és a kínálat közötti különbség okozhat gondot. Eltérőek a munkahelyek igényei és lehetőségei is, gondolva i<tt főként a fizetésre. Egyértelműen kimutatható, hogy a legnehezebb dolguk a gimnáziumi érettségivel rendelkezőiknek van, ha munkába akarnak állni. Az okok érthetőek. A munkahelyek elsősorban szakembereket akarnak, nem létszámnövelést, a gimnáziumot végzettek pedig — mondjuk ki kereken — nem értenek semmihez. Elsőként tehát itt van a szakképzat- leniSég mint hátrány, ami bizony döntő érv lehet akkor, ha a munkahely több jelentkezőből is válogathat. Másodikként meg kell említeni az időt, mint fontos tényezőt. Ha a felvételi nem sikerült elsőre, sokan másodszor is megpróbálkoznak. A szakképzetlen fiatal igy egyszerre időleges — tehát nem stabil — munkaerőnek is számit, ami értékét tovább csökkentheti a munkaadó szemében. A harmadik tényező a munka jellege. Csupán a példa kedvéért: a BHG szekszárdi üzemegysége érettségizett fiataloknak betanított munkát tud ajánlani a szereidében. A Szekszárdi Húsipari Vállalat fizikai állományban sonka- csontozókénlt tudná őket alkalmazni, többek között. Ezeket a munkákat nem mindenki fogadja szívesen — érettségivel. Mást, többet akarnak. Korántsem azért, mert lebecsülik, hanem mert úgy érzik, hogy a négy év kemény tanulásával többet tudnának tenni. A legnehezebb a lányok helyzete. A fiúk érettségivel szívesen tanulnak szakmát, könnyebb en vállalják a fizikai munkát is, mint például közvetlen termelésirányítók. Számukra több a lehetőség is. Balaskó Gyuláné 1981- ben érettségizett a Szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Jelentkezési lapját a pécsi tanárképző főiskolára adta be, orosz-történelem szakra, de nem vették föl. — Elkeseredtem, amikor nem sikerült bejutnom, a főiskolára. Természetesen munkát kellett keresnem., el kellett helyezkednem valahol. Szülők, ismerősök „néztek körül”, így kezdtem a munkát az OTP Tolna Megyei Fiókjában. A munkám a betétszámfejités volt, fizetésem 2200 forint. Az OTP- ről annyit tudtam, amennyi a köztudatban él, azt, hogy itt lehet kölcsönt felvenni, meg itt kell a részleteket is fizetni. Azon kívül semmit. Körülbelül fél évbe telt, amíg belejöttem. A főiskolával másodszor nem próbálkoztam. Nem akartam a biz- tos, jó állást veszélyeztetni kihagyással, meg aztán időközben menyasszony is let tem, aztán férjhez mentem. — Természetesen képezni kellett magam, hogy megáll jam itj a helyem. Alap vizsgát tettem az OTP működéséről: 1982-ben, 1985-ben pedig könyvelői képesítést szereztem. Idén ügyintézői szakvizsgára készülök. Már négy éve vagyok az értékelési csoportban, a szakvizsga az ottani munkámhoz kell. Szeretek itt dolgozni, lassanként már azt mondhatom., szakmám az, amit csinálok. A fenti példa akár tipikusnak is vehető, főként a lányok esetében. Az első kudarc után nehezebb újra próbálkozni, munka, esetleg család mellett. Mint láthattuk, elhelyezkedési gondok nincsenek — legalábbis olyan mértékben, amelyek konkrét intézkedéseket kívánnának. Nehéz azonban elhelyezkedni érettségivel. A felelősség elsősorban a szülőké, amikor nyolcadikos gyermekük továbbtanulásáról döntenek. Ilyenkor nem saját, meg nem valósult álmaikra kellene gondolniuk, nem is a „di vatos” szakmákra elsősorban, hanem a realitásokra. Mint látható, később a gyerek sínyli meg az esetleges rossz választást. A mai magas felvételi követelmények mellett csak az igazán szorgalmas, jól tanuló fiataloknak van esélyük elsőre bejutni a felsőfokú oktatási intézményekbe. Igaz, hogy szakmát később is tanulhatnák, de lehet, hogy a négy évi felesleges izgalom, erőfeszítés kudarcérzést hagy bennük. Komoly gondok nincsenek. Aki akar, el tud helyezkedni. Ám a nyolcvanas évek végére lép munkakezdő korba a demográfiai csúcs korosztálya. Wenter Mariann Energiatakarékos hősugárzók Rendkívül energiatakarékos, korszerű hősugárzók gyártását kezdték meg a FÉG Angyalföldi Gyárában. A korábbi változatokhoz képest, mintegy kétharmad résszel kevesebb energiahordozóra van szükség az új sugárzó üzemeltetéséhez; a készülékeket elsősorban csarnokok fűtéséhez, szárítók, baromfikeltetők olcsóbb, gazdaságosabb üzemeltetéséhez, valamint lakóhelyiségek és munkahelyek fűtéséhez ajánlják a gyártók. 1986-ban kettőezer darab készül belőle, azonban a növekvő érdeklődésre való tekintettel a jövőben már évente tízezer darabot kívánnak gyártani az új, földgázzal és pb-gázzal egyaránt működtethető sugárzókból.
