Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA, XXXVI. évfolyam. 203. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. augusztus 29., péntek. Mai számunkból A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE 5. (3. old.) MEGALAKULT A NYUGDlJASBIZOTTSAG (4. old.) GONDOLATOK A FELNŐTTOKTATÁSRÓL (4. old.) TERMELŐSZÖVETKEZET — A MECSEK VYÜLVÄNYAN OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) ■■■bhhhbI Aszály Kókadozik a napraforgó tányérja, zörög a kukorica levele, töppednek az éretten szőlőszemek. Mindezek a tartós szárazság biztos jelei. A tapasztalatot megerő­sítik a Meteorológiai Intézet adatai is. Mint azt már az elmúlt napokban közzétették, Dunántúl egyes vi­dékein a júliusi átlagnak számító 60—70 milliméter csapadék helyett mindössze 4—10 milliméter eső hul­lott a földekre. A dunántúli megyékben dolgozó me­zőgazdászokat az sem vigasztalhatja, hogy a Tiszán­túl déli részén bőséges esők áztatták a talajt. Három esztendeje a tiszántúli megyékben nézték irigykedve az ország nyugati felén gazdálkodókat, mert akikor Tiszántúlt sújtotta a szárazság. Most a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint Fejér és Győr-Sopron megyék az ország leg- aszáilyoslaibb vidékei. De szenvednek a növények a szárazságtól Pest, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Szol­nok, Szaboles-Szatmár, Komárom és Veszprém me­gyékben is. Rövid időn belül — ha más-<más vidékeken is — kétszer kerültek nehéz helyzetbe a mezőgazdasági nagyüzemek. Nem volna ez törvényszerű, hiszen az ideihez hasonló meleg, száraz nyarak évszázadonként tizenötször-hússzor fordulnak elő. A tartós, földművelést nehezítő szárazság etilen biz­tonságosan. nem is védekezhetnek a gazdaságok. Az öntözés ugyan nagy biztonságot jelentene, de jelen­leg Magyarországon a szántónak mindössze öt száza­léka öntözhető. Erre persze azt lehetne mondani, hogy az aszályos időjárásra felkészülendő, érdemes volna növelni az öntözhető területek csekély arányát. E ki­jelentés mellett adatokkal is lehetne érvelni: az ön­tözés ugyanis a viliág teljes termőterületének 13 szá­zalékára terjed ki, s ezen a területen termelik a nö­vények összes termésének 34 százalékát. Ha megduplázódna hazánkban az öntözött terület, még mindig alacsony maradna az aránya, ugyanakkor ehhez tetemes beruházás kellene. Ráadásul hosszabb időszak meteoroűóigiai megfigyelései szerint öntözésre csak egyes években, tehát feltételesen van szükség. A kihasználatlanul álló öntözőberendezések viszont minden esztendőben terhelnék a gazdálkodást, növel­nék az enélküil is magas termelési költségeket. Az öntözés tehát semmiképpen nem jelenthet biz­tonságot. Bele kell törődniük a mezőgazdasági szak­embereknek az időjárás kártékony hatásába? Szélső­ségesen fogalmazva, aligha tehetnek mást, mint gaz­daságilag felkészülnek a szélsőséges időjárásra, s el­viselik a kisebb termésekkel járó szerényebb bevé­teleket is. Persze, mindez valóban csak sarkítva igaz. hiszen ma már közismertek a csapadékot megőrző ag- rotechnológiák. Csák példaként említhetjük a szántás nélküli talajművelést, amelynek víz- és energiataka­rékosság a következménye. A sort lehetne folytatni a szárazságot jobban tűrő növények termelésével, a hozamokhoz igazodó műtrágyázással. Mindezek jól ismertek a szakemberek körében, sok helyütt élnek is e^módszerek adta lehetőségekkel, másutt viszont nem alkalmazzák őket. Vajon az utób­biak tudatlanságból teszik? Ez al'ig hihető, hiszen a magyar mezőgazdaságban mintegy 30 ezer felsőfokú végzettségű agrárszakember dolgozik, s szinte minden gazdaságba jut belőlük legalább kettő-három. A legcélravezetőbb technológiák alkalmazásának^ esetenként gátja a gazdaságok anyagi helyzete. A fel­mérések szerint a termelőszövetkezeteknek mintegy harmada pénzügyi gondokkal küzd, nincs elég saját erejük a legkorszerűbb technika, illetve a legcélrave­zetőbb gazdálkodáshoz szükséges anyagok megvásár­lásához. Az pedig már évszázados biológiai tétel, hogy például a tápanyagokkal jól ellátott növények jobban bírják a szárazságot, mint a tápanyag-hiánnyal küsz­ködök. Most viszont néhány gazdaságban ez utóbbira is van példa. A jelenlegi helyzetben persze mindezek csupán a jövőt formáló tűnődések tehetnek, hiszen e pillanat­ban „kész tények” előtt áll a mezőgazdaság. A MÉM közlései szerint a kalászosok terméskiesése 5—6 mil­liárd forint értékű, s a tartós szárazság következmé­nyeként károsodták a kapások, és a gyümölcsfélék is. A kár tehát már megvan, most az a kérdés, mint te­hetnek a gazdaságok. Erre a legtöbben azt mondják, hogy az esztendő vé­géig pótolják a kieséseiket. A szakemberek viszont visszakérdezhetnek : miből és miképpen? S ezt in­dokolhatják azzal, hogy ahol milliós károkat szep­tembertől kezdve pótolni .lehet, ott nagy a valószí­nűsége annak, hogy rosszul tervezitek. Ilyen rövid idő alatt ugyanis csekély a valószínűsége annak, hogy más ágazatokban — például az ipari tevékenységben — érdemleges lehet a termelés bővülése. Reálisabb az esélye a költségtakarékos gazdálkodásnak, amelyre viszont aligha kell figyelmeztetni a szakembereket, a kényszer úgyis ráviszi őket. S pjersze az igaz, hogy nem maradnak magukra az aszálykárt szenvedett gazdaságok. A MÉM-ben aszály,bizottság alakult, megkezdődött a kár felméré­se. Ezek pontosabb ismeretében születik majd dön­tés a segítség módjáról és mértékéről is. A cél min- den,képp>en az, hogy az aszály miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került gazdaságok gondjait enyhítsék, illet­ve, hogy a termelés folyamatosságát mindenütt meg­őrizzék. V. F. J. Törik a hibrid kukiricát Dalmandon A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban a hét elején megkezdték az ősz legna­gyobb munkáját, a hibrid­kukorica -betakarítást. A kom­binát 3400 hektáron termesz­ti ezt a nagy jövedelmet adó nöVényt. Nyolc partnergazd'a- sággal pedig 2200 hektáron termeltetnek hibrid kukoricát. A 25 féle kukorica közül el­sőnek a Santos NSZK-célter- melésű fajtát vágják a cső­törők. A mostani szezonra hat új franciá gyártmányú csőtörő-íosztó gépet állítottak munkába a tíz régi mellé. A nagy szárazság miatt két hét­tel előbb kezdték a betaka­rítást, s a szakemberek mint - egy 20 százalékkal kevesebb termésre számítanak a ter­vezettnél. A hibridüzemben 1500 vagon vetőmagot állíta­nak elő, melynek 60 százalé­kát exportálják. Fotó : G. K. Nemzetközi békenapok Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács meg­hallgatta a mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár tá­jékoztatóját a kialakult aszál'yhelyzetről. A mezőgazdaságot egyes területeken' több éve tartó szárazság sújtjá. Az aszály ebben az évben már néhány dunántúli térségben is jelen­tős károkát okoz. A kalászos- gabonákon túl — eltérő mér­tékben — károsodtak az őszi betakarításé növények, így a kukorica, a szálas- és tömeg- takarmányok és más kapó­sok is. Terméskiesés várható a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőkultúrákban is. Az aszály okozta károk a lakos­ság ellátását nem zavarják. Az aszály következményei­nek mérséklésére közpxmti intézkedések történnek. Az őszi betakarítást és a jövő évi gazdálkodás miegalapsozá- sához szükséges anyagok és eszközök beszerzését az aszály által leginkább sújtott mezőgazdasági nagyüzemek­ben pénzügyi intézkedések — kedvezményes hitel, föld­adómérséklés, az elvégzett munkákhoz szükséges mun­kadíj kifizetéséhez kedvez­mény — is segitik. A Minisz­tertanács fontosnak tartja, hogy a gazdaságoki is megte­gyék a tehetséges lépéseket a hiányok pótlására. A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén! jóváhagyólag tudo­másul vette az Állalmi Terv- bizottság határozatát az or­szágos távközlési, valamint a televízió és rádiőműsorszóró- hálózat VH. ötéves tervidő­szakra megállapított fejlesz­tési Céljairól és a megvalósí­tás feltételeiről. A gyors üte­mű rekonstrukciót szolgáló beruházások megalapozzák az ezredfordulóig tartó fejlesz­tés műszaki feltételeit is. A rádió- és tévéműsor-sugárzás fejlesztési ráfordításai meg­kétszereződnek : csökk ennek a rádió és televízió országos műsorainak vételi lehetősé­gében az ország egyes körze­tei közötti különbségek. Az egész országra kiterje­dő, nagyszabású békeakciót szervez a hét végére az Or­szágos Béketanács. A fővá­ros egyik központi területe, a Vörösmarty tér, valamint az ország több településének utcái, közterei békecentrum­má alakulnak át a hét vé­gén: a magyar hétköznapok legforgalmasabb színterein lezajló politikai fórumok, szolidaritási és békegyűlések, ifjúsági találkozók, kulturá­lis és sportesemények szer­ves alkotóelemei annak a kétnapos rendezvénysorozat­nak, amelyet az Országos Béketanács a Magyar Televí­zió együttműködésével szer­vezett Hét végén a békéért címmel. A sokszínű, változatos, megújulásra is képes magyar békemozgalmat reprezentáló program célja, hogy felhívja fiatalok és idősebbek figyel­mét: sokféle formában ölt­het testet az emberek béke- vágya; hogy gondolkodásra, cselekvésre serkentse az al­kotó művészt és az utcai em­berét; s nem utolsó sorban, hogy tovább gyarapítsa a mozgalom híveit, a munkájá­ban, akcióiban résztvevők számát. Az augusztus 30-án és 31-én tartandó rendez­vénysorozat egyhen illeszke­dik az ENSZ által meghir­detett nemzetközi békeév magyarországi programjai­nak sorába, egyúttal nyitó­eseménye az őszi békemoz- galmi-leszerelési akcióknak. Nyitánya annak az esemény- sorozatnak, amely a jövő év elejére tervezett XI. orszá­gos békekonferenciát készíti elő; kapcsolódik a nemzetkö­zi szakszervezeti békenapok­hoz, az antifasiszta világ­naphoz. A békenapok programjain részt vesz Jan Martenson, az ENSZ főtitkár-helyettese, valamint több — Ausztriá­ból, Csehszlovákiából, Dá- niábóir, Franciaországból, Hollandiából, Japánból, Len­gyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból és a Szovjet­unióból érkező — békemoz­galmi delegáció. A békehétvége „előesté­jén” — pénteken — Székes­fehérvárott, a Videoton ok­tatási központjában „A béké­ért és a leszerelésért folyta tott harc szakszervezeti ak­ciónapja” alkalmából mun kásnagygyűlésre kénül sor, a gyűlés szónoka Baranyai Ti bor, a SZOT főtitkára tesz. i A fosztóberendezés garatjába ömlik a kukorica Pótkocsira billentik,a termést Munkában m csőtörők

Next

/
Thumbnails
Contents