Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-28 / 202. szám
198«. augusztus 28. TiÉPÜJSÀG 5 Száznegyven éve kezdődött a Tisza szabályozása „A Tisza völgyében temérdek a lappangá kincs” Széchenyi István írta le a címadó sört, s természetesen nem ásványkincsekre gondolt. A következő mondatában utal álmára: „miként ott nemcsak javítások, hanem egészen új teremtések is léphetnek életbe.” Széchenyi és a reformnemzedék múlt század közepi elképzelése három pilléren nyugodott. Az első és a legfontosabb feladat: a Tisza szabályozása. Az akkori gadasági és technikai viszonyok mellett —a „gép” a több tízezer kubikus volt — a gigantikus első lépcső után következett volna a második: a belvíz- rendezés. Ez az ártéri területek lecsapolását jelentette, mai szakszóval a talajvízgazdálkodást. Amikor az első két lépcső — a folyamszabályozás és az ártéri területek lecsapolása elkészül, következik a befejező szakasz: az öntözőcsatornák megépítése. Ekkor kerül sor a nagy álom megvalósulására : a Tisza völgye temérdek lappangó kincsének kiaknázására. Most, amikor a tikkasztó aszály heteit éljük, s akár a televízió képernyőjén, akár a valóságban látjuk a Duna— Tisza közének kiszáradt földjeit, azt, hogy. a téeszek már néhol vágják a semmire, sem jó kukoricát, akkor elgond- dolkodhatunk azon, hogy Széchenyi álma — ami nem délibábos elképzelések színes halmaza — még ma sem valósult meg teljességében. Más szóval: adósai vagyunk a ..legnagyobb magyarnak”. . „Két hatalom versenge soká e róna bírásán : Emberi szorgalom és a vizek őseleme. Széchenyi lett a bíró, a Tiszát medrébe szorítá Szózata, s a nagy tér ím szabad s újra mienk.” Szász Károly e négy sora olvasható azon az emlékműNapkollektorok a lakótelepen Kísérleti jelleggel néhány lakótelepi ház tetején is elhelyezték a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat napkollektorát, a PEMÜSOLART. A berendezés polietilénből készült, vízzel feltöltött csőhálózata a nap sugárzási energiáját gyűjti össze. A felmelegített vizet szigetelt tartályba juttatják, így a hőenergia éjszakára 's tárolható. A PEMÜSOLAR _ amit eddig főként kerti, illetve a strandokon lévő zuhanyozók melegvízellátására alkalmaztak sikerrel' — egyszerű és olcsó, fölszerelése 3-4 éven belül megtérül. Lakótelepi alkalmazásának lehetőségeit most a Fővárosi Távfűtő Művekkel közösen keresi a gyártó. A berendezésből a nyári hónapokban 40—50 fokra előmelegített víz jut a fűtőművi kazánokba, s ily módon a számítások szerint 20—30 százalékos energiamegtakarítás érhető el. Rönkhasító Nehéz erdei munka gépesítésére készítettek ötletes berendezést a Csepregi Győ-t zelem Termelőszövetkezet szakemberei. A két újító — Hoós András és Pócza János — akár mezőgazdasági erőgéppel, akár stabil, legalább 4,5 kilowatt teljesítményű villanymotorral üzemeltethető rönkhasítójával, amely a kezelőktől különösebb erőfeszítést nem igényel, tetszőleges méretű hasábokra lehet aprítani a legvastagabb tűzifarönköket is. Az üzemi gyakorlatban sikerrel kipróbált gépre az . Alkotó Ifjúság Egyesülés keres gyártót. vön, amely Széchenyi István első kapavágására emlékeztet. A Tiszadob melletti ur- korrri magaslaton áll a kő- obeliszk, utalva 1846. augusztus 26-ra, amikor is a gróf, mérnök urak kíséretében, és a hölgykoszorú tapsától kitüntetve, az Országgyűlés határozatával a zsebében, kapáját a földbe vágta. A korabeli feljegyzések ugyan nem szólnak a „pórnépről”, de a környező falvak lakói bizton tudtak a nagy tervről. Talán kételkedtek benne, hogy a grófi kapavágás valamit is megváltoztat az ősi folyón, amely olyan kiszámíthatatlan volt, és annyira kegyetlen, mint saját életük. A történelmi kapavágás pillanatában mintegy 25 ezer négyzetkilométeren terült szét a folyó vize. Feljegyezték, hogy az ártér például a Hortobágyon hetven kilométer szélességet is elért. A Nagy Sárréten át —' mely évszázadokig búvóhelye volt mindenféle szegénylegénynek — a Tisza közvetlenül kapcsolódott a Körösök kiöntéseihez. A folyó áradása évente 160—180 napig tartott, s ezekben az időszakokban mocsártenger volt a Tisza mentén. A gabonát sokszor az áradás aratta le. A „morbus Hungaricus” — a magyar halálos betegség — ezekben az évtizedekben nem a tbc volt, hanem a malária. A Tisza menti falvak kútjái fertőzöttek voltak, s már II. Rákóczi Ferenc feljegyezte, hogy amikor a szegedi csata után merített a „szőke Tisza” vízéből, az sáros és zavaros volt. Mit tehetett itt egy gróf — ha még oly gazdag is volt — egy szál kapával? Széchenyi tudta, hogy az egész nemzet összefogására van szükség — ami akkor elsősorban a liberális nemességet jelentette. A reformnemzedék egyik legkiemelkedőbb alakja, Vásárhelyi Pál készítette el a Tisza szabályozásának tervét. Abból indult ki, hogy a folyó kilo- métérenkénti esése alig több három centiméternél, ezért egy-egy áradás nagyon lassan vonul le a folyón. A Szamos torkolatától Szegedig az árhullám 50—60 nap alatt ért le. Az esést Vásárhelyi úgy akarta növelni, hogy a Tiszabecs és a torkolat közötti, eredetileg 1214 kilométeres kanyargós utat 140 átvágással 761 kilométerre rövidíti. Ezzel a kilométerenkénti esés a korábbi kétszerese lett volna. Az árvíz megakadályozására Vásárhelyi 300—1000 méterenként gátakat tervezett. A sors kegyetlen játéka: Vásárhelyi éppen a terveit ismertette, amikor rosszul lett és meghalt. Az országgyűlés Paleocápát, a Pó szabályozását végző mérnököt bízta meg a munka folytatásával. Az olasz mérnök módosított az eredeti elképzeléseken. A Tisza szabályozása nagyon lassan haladt. Csak a századfordulón fejeződött be — jól-rosszul. Mégis: megépült négyezer kilométernyi árvízvédelmi töltés, eltűnt a malária a Tisza menti falvakból, s 25 ezer négyzetkilométerrel több lett a mezőgazdaságilag hasznosítható terület. Széchenyi álma a mocsár- lecsapolásokról csak századunkban valósult meg, s a harmadik lépcső: az öntözőcsatornákkal átszelt Alföld képe még várat magára. A régi rómaiak a folyót Pathi- osnak — kanyargósnak — nevezték. Ma inkább szelídként emlegetjük, gondolva a legnagyobb magyarra, aki 140 éve azt a kapavágást megtette. RUTTKAY LEVENTE Tudományos parkok Új fogalommal kell megismerkednünk. Nevezetesen: a tudományos padk meghatározással. Egyesek szerint a kaliforniai Sziliciumvölgyben, mások szerint Massachusetts állam egyetemén, a Barvardon született. A lényeg persze az, ami a név mögött van: az, hogy fejlett technológiám szakosodó kisvállalkozások jönnek létre, amelyek elősegítik az új tudományos eredmények ás műszaki ötletek mielőbbi megvalósulását, gyors piacrájuttatását. Az alapminta szerint egyetemek, szellemi központok közeiébe telepített fejlesztő 1 abora tóriumok, gyártó üzemek könnyen megnyerik maguknak a fejlett technológiájú iparágakat. Ilyenformán a serkentő szellemi légkör mellett tudományos szolgáltatások is rendelkezésre állnak, voltaképpen „kéznél vannak”. Ez egyféleképpen lehetőség, ami viszont magához vonja a szabad tőkét, akár vállalati forrásokat, akár állami támogatásokat, vagy éppen mindkettőt egyidöben. Parkok itthon Ilyen előzmények után kaptunk hírt arról, hogy Magyar- ország több körzetében tudományos parkok alakulnak. (A park elnevezése állítólag onnan ered, hogy a Harvard Egyetem parkjában kapott helyett az első fejlesztő laboratórium, amely az egyetem infrastruktúráját igénybe véve biotechnológiai kutatásokat végzett. A jól képzett szakemberekből alakúit kisvállalat „végigvitte” a terméket, menedzselte és komoly piackutatást is végzett, ho,gy mielőbb megtérüljön a befektetett szellemi és anyagi tőke. (Szegeden már épül — több tárca összefogásával — a központ, amely Pénsebészeti, géntechnikai eljárás piacrajuttatását segítené. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem a Diogal együttműködéséből a biotechnológiához szükséges finomvegyszer-gyártásban várhátunk gyors eredményt. Szintén Debrecen ad otthont annak a Fizikai Központnak, amely minden valószínűség szerint műszaki-tudományos parkká fejlődik az elkövetkező időszákban, az egyetem és az atommagkutató szövetségéből. Gödöllőn állami támogatással Biotechnológiai Központ létesül, amely tudományos park szerepét is betölti csírámén tes szaporítóanyagok létrehozásában és takarmányozás-fejlesztésben. Budapesten — ugyancsak az Ipari Minisztérium kezdeményezésére — a Műszaki Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem lágymányos területén tudományos park iis helyet kap az előzetes elképzelések szerint. Elsődlegesen szerszámgépipari-, robot!zálási- és el'ektro- nizációs rendszerek piacra juttatására. Jelentősen csökken Becslések és elképzelések szerint a tudományos parkok révén a piacraj-uttatás ideje akár egyharmadára is lecsökkenhet. Ezt segítendő állárroi támogatást is élvezhetnek a parkok, egyebek között az Ipari Minisztérium innovációs kisbankján, a Tecbnován át. Ezenkívül más pénzügyi források is beléphetnek, a közös érdekeltségen alapuló együttműködés végül is sokféle lehetőséget kínál. Továbbá vám- és adókedvezmény könnyíti a megfelelő feltétel és technikai háttér létrejöttét. - Horváth Teréz Tolna megye állatteiyésztése Európa előtt Szeptember 1—6-ig tartja hazánkban 37. tudományos ülésszakát az Európai Altot- tenyésztők Szövetsége. Mintegy hétszáz szákember vesz részt ezen az ülésen, itt lesznek Ázsia, Afrika és Amerika legkiválóbb szakemberei is. Az ülésszak munkája a Budapesti Kongresszust Palotában kezdődik szeptember elsején Váncsa Jenő mező- gazdasági miniszter megnyitójával. Az ülésszak idején Üllőn a házad állattenyésztési eredményeket nagyszabású kiállításon mutatják be. Ott láthatók majd a Tolna megyei gazdaságok legszebb állatai is. A tanácskozás adta az alkalmat, hogy áttekintsük a Szekszárdit Állattenyésztő Vállalatnál folyó munkát, a Tolna megyei eredményéket. * A három megyei hatáskörrel rendelkező vállalat te- nyészszervező és szolgáltató munkát végez, több mint kétszáz gazdasággal együttmű- ködive. Három teljesítmény- vizsgáló állomás, három megyei állomás és egy spermatermelő állomás tartozik a vállalát hálózatába. A szarvasmarha-állomány a területen nem éri1 el az országos átlagot, viszont az állatok értékesebb fajtákat képviselnek — mind a húsWasznosí- t'ású, mind a tejelő szarvas- marhák, a sertések, a lovak és a birkák tekintetében, mind jobb minőségben, tulajdonságokkal kerülnek a teryésztákböz. A fő célnak azt tartják, hogy a termelőkhöz olyan te- nyészanyag jusson, amelynek tartása révén a népgazdasági igényeket könnyebben tudják kielégíteni: jobb húst, jobb tejet, finomabb gyapjút stb. kell a tenyésztésre adott állatokkal produkáltatnd. A húsmarha-tenyésztésnél például a cél nemcsak a hús minőségének javításé, hanem a gazdaságos tartás is fontos. További teendők közé tartozik, hogy az állatnak olyan húsa legyen, amely az export igényeknek is megfelel. A szarvasmarha-tenyésztésnél elsősorban az apaállatok teljesítményvizsgálata folyik, majd az üzemekben a gyakorlatig tapasztalatok alapján állapítják meg, mely állatok utódjait adják el. Pillanatnyilag nincs „divatos” fajta. A jövő szarvasmarhájának ígérkezik a Biond- Aquitaíne, Franciaország déli részéről származik. Ennek félvér, háromnegyedvér utódai már megtalálhatók Tolna megyében. Változatlanul a magyartarka húshasznú, a Limousine változatai és a Charolaillais kedvelt a tenyésztők körében. A megyében mindegyik fájta megtalálható. Faddon fajtiszta magyar t arka, Kisvejkén ma- gyartarka-limousine keresz- tezésű állomány van. A tejiparral együttműködve idén* már több mint ötezer vemhes ülő üszőt adtak el a három megyében. Keresik a tenyésztők a Holstein- Friz különféle fajtáit, ezek az állatok ugyanis nagyon jól honosultak hazánkban, különösen a vállalatok területén. Decsen a hollandiai eredetű Holsteinek váltak be, igen jó a szaporulat, a növekedés, a súlygyarapodás — másutt is érdeklődnek e fajta iránt-. A sertéságazat fellendülésének lehetünk tanúi éppen a tenyésztői-kutatói munka és a gazdaságok együttműködése révén. Csak a megyében az idén már több mint ötezer vemhes kocát adtak el a gazdaságoknak, nőtt a kereslet a háztáji és a kisegítő gazdaságokból is. Az idén úgy alakult a helyzet, hogy ez évvégére elérik a tizenkétezres számot a kocasüldők elladá- sánál, ez pedig utal arra, hogy a sertéstartási kedv, a korábbi évek megtorpanása után fellendülőiben yan. Főleg a fehér hússertés különböző fajai a keresettek. A ,te- nyészanyag elegendő az igények kielégítéséhez. A húsipar egyre növekvő minőségi követelményeit a vállalat szakemberei tervszerű munkával követni tudják, sőt, némely témában már számos A juh tartás köreiben a fellendülés nem olyan látványos. Ugyanis a piáci igény nem nő, bár a gyapjú termelése fontos volna. A közgazdasági szabályzók módosítása révén lehetne elérni fellendülést, amint volt ez a szarvaSmarha-programnál és a sertéságazat feljavításának időszakában is. Mindezekről, és még a fel nem sorolt eredményekről adnak reprezentációs bemutatót az üllői nagyszabású rendezvényen, a tanácskozás ideje alatt szeptember 1—6- ig. A szekszárdi vállalat saját illetőleg a velük kapcsolatban lévő gazdaságok állatait mutatják be. Ami azt illeti, az állatok teljesítménye, fajtája, vértiszitasága és még számos tulajdonsága arra jogosítja fel a bemutatón résztvevőket, hogy eredményeiket elterjesszék, s az eddigi tapasztalat’aikait hasznosítsák. A nagydorogi telepről a kihalóban lévő cikta-jiuhállo- mány öt anyáját és egy kosát viszik a kiállításra. Ez a faj tafenn tartó munka megőrzi ősi állatunkat az ütőkor számára. A génmegőrző munka szép példáját mutatják a gyönyörű állatok. A Szent- lászlói Búzakalász Mgtsz (a szekszárdi válllalat partnere) a sajátos aselioi-merinót mutatja be. Ott tenyésztették ki a merinónak ezt a szép fajtáját, négy kos és egy anya reprezentálja a munkát. A Siófoki juhtenyésztés! rendszer fésűs merinóklat, hús- merinókat mutat be Üllőn. A szarvasmarha-tenyésztés reprezentánsai lesznek a Kis- vejkéről származó hízóbikák: a Lím-o usine -C ha r o la il lais— magyartarka húsbikák minden bizonnyal a szakemberek körében is nagy feltűnést keltenék majd. Pincehelyről Limousine-magyartarka húshasznosítású tehenet borjával mutatnak be. A Bonyhádi Pannónia Mgtsz kettőShasz- nosítású magyartarka állományából öt vemhes üszővel megy Üllőre. A sertésállomány fejlesztésében elért eredményeinket is láthatják majd a külföldi' szakemberek. A Tamási Béke Mgtsz magyar nagyfehér tenyészetéből öt kocasüldőt visznek a kiállításra. A nagy- bajomi közös gazdaságból három kocát, ugyancsak nagyfehér fajtákat, míg a Szentlőrinci Állami Gazdaságból bajor lapáj kocasüldőket, valamint három Du- roc-kant is felvezetnék. A ló egyre inkább visszanyeri értékét mind a köztudatban, mind a tenyésztők körében. A bölyii gazdaságból magyar hidegvérű mént, Gáliéból kancát, a dalmaindi gazdaságból pedig egy gid- rán tenyésZkancát visznek a kiállításra, Tehát hazánkat tisztelte meg az európai állattenyésztők szövetsége közgyűlésével, s a mi, sajátos Tolna megyei eredményeink is reprezentálják majd a hazai tenyésztői munkában eléri eredményeket. Pálkovács Jenő Fotó: Czakó Sándor újdonsággal, javaslattal is előálltak. A lovak visszanyerték a terepet, választék jó, a tenyésztői munka eredményes Tenyészbikák a kifutóban A 7424-es Katina bika a legjobb utódokat adja
