Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-28 / 202. szám

1986. augusztus 28. TOO« , NÉPÚJSÁG 3 » sucialisla demofcfácia érvényesülése 4. Az állami népképviseletek Minden állami szerv: hatóság, hl datai, a miniszté­riumoktól a községi tanács apparátusáig a választott testületeknek van alárendelve. Országos szinten az országgyűlésnek, helyben a tanácsi testületeknek. Az állampolgárok a testületeken át azok közvetítésévei érvényesíthetik szándékaikat, részt vehetnek a fej­lesztési tervek kidolgozásában, társadalom működé­sét szabályozó törvények alkotásában, és ellenőrizhe­tik az állami szervek munkáját. A közvetített képvi­selet e fórumai azonban szorosan kapcsolódnak a közvetlen demokráciához. Hiszen a képviseleti testü­letek tagjait a megyei tanácsok kivételé veil, az állam­polgárok közvetlenül választják. A testületekbe kül­dött képviselők és tanácstagok kötelessége, hogy a választók érdekeit képviseljék. Velük közvetlen és ál­landó kapcsolatot tartva alakítják ki álláspontjukul Tevékenységüket a tömegek ellenőrzésével végzik. Ha megbízatásukat nem megfelelően teljesítik, tiszt ségükitől választóik megfoszthatják. Az országgyűlés alkotmányunk értőimében a Ma­gyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és nép- képviseleti szerve, s az általa hozott törvények min­denkire kötelezőek. A legfelsőbb népiképviseleti jelleg azt fejezi ki, hogy az országgyűlés megbízatását (man­dátumát) a képviselők megválasztásával az összes sza­vazásra jogosult állampolgártól kapja. Az országgyűlés funkciói közé tartozik a kormány zás szervezetének, fő irányának és feltételéinek meg határozása, a törvényalkotás, a népgazdasági terv- és állami költségvetés elfogadása, a kormányzati szervek tevékenységének alkotmányos ellenőrzése. A póri Központi Bizottsága az 1974. október 9-i határozata val az országgyűlési munka továbbfejlesztése mel­lett foglalt állást. A feljesztés azt jelenti, hogy a legfontosabb állami fórumokon is tükröződjenek a szocializmus építésének soron következő feladatairól folyó viták; fogalmazód janak meg markánsabban a társadalom különböző ré­tegeinek szocialista nemzeti egységben ötvöződő tö­rekvései. A bizottságokban, ahol az ülésszakok között a kép­viselői munka folyik — akár valamely törvény elő­készítésekor, akár valamely főhatóság beszámoltatá­sa alkalmával —, az érvek szembesülnek, a viták kö­tetlenek, de ez az elevenség még nem tükröződik eléggé a parlament teljes ülésein. Arra van szükség, hogy a bizottságokban tanúsított konstruktivitás jel lemezze az országgyűlés ülésszakait. Elősegíti ezt az or­szággyűlés közelmúltban módosított ügyrendje is. A Központi Bizottság javasolta az országgyűlésnek, hogy rendszeresen vitassa meg a jelentősebb kor­mányzati koncepciók, intézkedések tervezeteit és ha­tározatban jelölje meg a tennivalók főbb irányait Helyes, ha ezt megelőzően társadalmi vitát rendeznek. Ilyen volt legutóbb a közoktatáspolitikai koncepcióról és a hosszú távú terület- és településfejlesztés irány­elveiről rendezett konzultáció. Hasonló tanácskozás sorozat előzi meg a családjogi törvény javasolt módo­sítását is. A törvények születésének — ellentétben az államigazgatás rendeletéivel és utasításaival — min­dig velejárója a nyilvánosság, s általa a hatásos tár­sadalmi ellenőrzés. A testületek elsődleges helyet foglalnak el a taná­csi szervezetben is, a helyi érdekeket, igényeket és le­hetőségeket számba véve megfogalmazzák és rang­sorolják a központi célkitűzések helyi végrehajtásá­nak teendőit, befolyásolják az igazgatási apparátusok munkáját. A tanácsitörvény és más rendelkezések lehetővé te­szik, hogy a tanácstestületek maguk irányítsák sa­ját szervezetüket; megválasztják tisztségviselőiket, és kinevezik az apparátus vezetőit. A tanácsok határoz­zák meg fejlesztési tervüket és költségvetésüket, a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel önál­lóan gazdálkodhatnak. A helyi szabályozást igénylő kérdésekben tanácsrendeleteket alkothatnak. A taná­csi képviselet fejlesztése elsősorban politikai és szer­vezési módszerek összehangolt alkalmazását igényli. A meglévő intézményi formák és a tanácsok műkö­dését rendező szabályok alapvetően alkalmas kerete­ket adnak a népképviseleti elven alapuló önkormány­zat kibontakoztatására. DR. BÁLINT TIBOR Növekedett a lakások alapterülete A Statisztikai Kiadó Vál­Tegnap tíz órától Roaktoré/esstés Pakson Program percnyi pontossággal A III—IV. blokk csarnoka, Előtérben a III. számú rr.U tor még nyitott állapotban. A szakértők, u reaktorba helyezett vi/.szintérzékelöt li gyelik működő üzemnél1 dolgozni. Itt lalat gondozásálban megjelent a Lakáss.tatisztikai Év­könyv, amely részletes átte­kintést ad hazánk lakásállo­mányának változásáról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hatodik öt­éves tervidőszakban 369 684 lakás épült az országban: Budapesten 74 407, a többi városban 159 776, a közsé­gekben 135 501. Az újonnan létrehozott otthonok 22,1 szá­zaléka állami, 77,9 százaléka magánerőből épült. Az új lakások átlagos alapterülete évről évre nö­vekszik, 1981-ben 70, 1985-ben már 79 négyzetméter volt az országos átlag. A fővárosban tavaly épített új otthonok átlagos alapterülete 62 négy­zetméter volt. Ugyancsak emelkedik *a több szobás la­kások száma. A hatodik öt­éves tervidőszakban az elő­ző öt évhez viszonyítva 23,3 százalékról 33,7 százalékra növekedett a három- vagy több szobás újonnan épített lakások aránya. Az egy szo­bás lakások aránya lényegé­ben változatlan — 5.6 szá­zalék — maradt. A tavaly felépített ottho­nok 99,2 százalékában kiala­kítottak mosdóhelyiséget, a gázt a lakások 36 százaléká­ba vezették be. Az ország­ban épített otthonokat bekö­tötték a víz vezeték-hálózatba. s mindenhol ég a villany. Az országban 1981. és 1985. között 4133 bérlakást korsze­rűsítettek. Hazánkban tavaly a laká­sok egy-egy négyzetméterére jutó építési költség 11 962 forint volt, 1240 forinttal több, mint 1984-ben. A leg­drágábban Budapesten, a legolcsóbban Zala megyében építkeztek. Nemcsak épültek, meg iS szűntek lakások. A statisz­tikai adatok szerint öt év alatt 75 951 lakást számoltak fel mert elöregedtek, kisebb részüket pedig településren­dezés miatt. A reaktorcsarnok hatalmas tömbjének nyugati oldala szürkén ásít a kora reggeli fényben. A Duna felől a Nap fénypásztái egyre meredekeb­ben súrolják a kiszögellése- ket, a toronyház magasságú daru gémje mozdulatlan. Az erőmű udvarán a szokásos mindennapi forgalom: mun­kások sietnek el mellettem, hogy aztán „elnyelje” őket valamelyik bejárat, odébb az augusztusi aszályban, a pá­zsitot öntözik, kertészek haj­ladoznak a virágágyások kö­zött. Látszólag tehát minden nyugodt, és mégis: odabenn, a III. reaktorblokkban, r. számítóközpontban, a blokk­vezénylőben felfokozott a fi­gyelem. Tegnap délelőtt tíz órától reaktorfizikus és ope­rátor, a blokkügyéletes, a nukleáris igazgató, a gépész, a lakatos és ügyeletes vil­lanyszerelő, a percnyi pontos­sággal kidolgozott program alapján dolgozik tovább. De számukra 1986. augusztus 27-e mégis csak felejthetet­len, mert megkezdődhetett a Hl. számú reaktorblokk fizi­kai indítása, a fűtőelemek­nek a reaktorba történő el­helyezése. Kísérőnkön, a Paksi Atom­erőmű Vállalat osztályvezető­jén, Andics Istvánon egyál­talán nem látszanak az utób­bi napok álmatlan éjszakái. Csak mellesleg jegyzi meg, a primerkör előtti zsilipkamrá­ba lépve: — Jó ideje három-négy órát álszom, s nemegyszer csöng a telefon éjszaka is. A szikár mérnök tulajdon­képpen az indítással össze­függő engedélyezési feladato­Szucsán Sándor blokkügyc- letes kát látja el elsősorban. Szá­mára végső soron nem je lent szokatlan feladatot a III. blokk üzembe helyezésével kapcsolatosan rá háruló mun ka. Hiszen nem az. első indí­tás amit átél. A reaktorcsarnokban zöld karszalagos, fehér overált. viselő takarítóbrigáddiai fu­tunk össze. A falakat, a sav álló acéllal burkolt padoza­tot portalanítják patikaiisz- taságúra. A mintegy száz. fős csapatnak közel- négyszáz, ki- sebb-nagyobb helyiséget kei: a szó szoros értelmében pa­tyolattisztává tenni. A csarnok déli részén lé­vő vasiadról figyeljük a re­aktor körül szorgoskodókat A túloldalon lévő üzem anyag-tárolóból már átszál­lították a fűtőrudak egy re szét, amelyek a pihenteti, medencében várják, hogy a számítógéppel vezérelt átra­kógép a reaktorba helyezze a nukleáris töltetet. Andics István közben megjegyzi: — Ez a munka végső soron teljesen veszélytelen. Mint látja, ott hátul az emberek kesztyűben tisztítják 96 szá­zalékos alkohoMiail az üzem­anyagot. Természetesen a kiégett fűtőelemeknél már egészen más a helyzet: a fel­dúsult plutónium és egyéb radioaktív anyagok miatt igen szigorú biztonsági elő­írások szerint kell majd a ru­dakat kiemelni, illetve tárol­ni három év múltán, amit öl éven át pihentetünk. De úgy gondolom, kissé előreszaladtunk, hiszen egye­lőre a fűtőanyag-berakást kezdtük meg. Ez a munka várhatóan egy hetet vesz igénybe, amit a reaktor lezá­rása követ, majd pedig a kü­lönböző mérések. Időközben Bécsből, a Nemzetközi Atom­energia Felügyelettől meg­érkeznek a szakértők, akik kamerát irányítanak a reak­torra. Ettől a pillanattól.kezd­ve mindent rögzítenek, mert a lezárt rendszer a további­akban érintetlen, kell hogy maradjon! Ám a reaktornyi- lás egyelőre fedetlen. Az ügyeletes team tagjai közül hárman a szájhoz hasalva tekintenek a mélybe. Vagy tizenöt méterrel lehetek fö­löttük, így nem értem miről is váltanak szólt. Gémesi Csaba reaktorfizi­kus viszont rögtön kisegít: — Azt vizsgálják a kollé­gák, hogy a vízsziintérzékelő, a megfelelő koordinátán van-e elhelyezve. Különben először veszek részt reaktor életnek öltésben. Az EKBE-töl jöttem át a PAV-hoz egy esz­tendeje. Számomra rendkí­vül érdekes és jó érzés ekko­ra és szigorú rend szerint minden mozzanatot, intézke­dést dokumentálunk, ami naplóba kerül. így visszapör­gethető adott esetben a má­sodperc is... Odalenn a reak­torfizikai osztály munkatár­sai ismét összedugják a fejü­ket: ott látom Hamvas István csoportvezetőt, Faragó Zol­tán nukleáris biztonsági fe­lelőét/Józsa István reaktor­fizikust, a szovjet tanácsadó-* kát, fehér, gomb nélküli ove- ráljukban. Ez is a biztonság­hoz tartozik, mint ahogy a szemüveg szárát is zsinórral' rögzítették. Ugyanis bármi a reaktorba hullana, visszavet­né az indítási programot a nem kívánt szerelés miatt. A távolabb lévő blokkve­zénylő hangyabolyhoz hason­lítható. Folynak az üzerobe- helyezési próbák a beruházó, a kivitelező és az üzemeltető jelenlétében. A blokkügyele- tes, azaz a délelőttös műszak parancsnoka Szuesán Sándor. — A vezénylő műszerei már „élesben” működnek, mintha vill'amosenergiát ter­melnénk. Ez is a biztonságot szolgálja, holott még csak a tartunk — magyarázza a Szovjetunióban végzett fiatal mérnök, aki orosz feleségé­vel egy esztendeje jött Paks ra. iNem is tartom föl tovább mert megcsörren a telefon Szuesán Sándor röviden fo­galmaz, a műszaknaplóba ke­rül a legújabb információ Számára is ez az első blokk aminek átéli az indítását, de határozottságából érezhető, amíg a vezénylőben van, megszűnt a külvilág, a csa­lád ... Molnár Sándorra, a III. számú reaktorblokk számító­központjának üzemeltetési vezetőjére néhány percet vámunk kell. A léekondicio- ná-lt teremben együtt dolgoz­nak a KFKI, az MMG szak­embereivel a PAV munkatár­sai. — Most szombaton virra­dóra befejeztük egyeztetett munkaprogram alapján a rendszer hivatalos próbáját, azóta végrehajtottuk az úgy­nevezett védelmi próbákat — mértük a szimulált üzem­zavart —, és meggyőződtünk a számítóközpont adatterhel­hetőségéről is. A tapasztala­tok jó mérési eredményeket adtak, jelenleg az apróbb fi­nomításokat végezzük, mó­dosítunk a sémaképen, ami a technológiához illeszkedik Végső soron mi kiszolgálói; vagyunk, az a feladatunk, hogy ezzel a hazai mérnökök által létrehozott géprend szerrel minden információt megadjunk az üzemeltetők - nek. A számítóközpontból ki­lépve utunk a szekunderkor - •be vezet. Andics István köz­ben megjegyzi: — A III. reaktorblokk tur­bináit már korábban idegen gőzzel megforgattuk. Az ötös és hatos turbina gőzre vár, hogy szeptember végén a párhuzamos kapcsolást kö­vetően villamosenergiát ad­hasson az országos hálózat­nak ... Salamon Gyula Gottvald Károly felvételei fizikai indítás első fázisánál Elcsztcs után. a III. blokkvezénylő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents