Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

2 rtËPÜJSÀG 1986. augusztus 25. Gorbacsov válaszüzenete az új-delhi „Hatokhoz” Mihail Gorbacsov. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára az úgynevezett új-delhi Hatokhoz intézett válaszüzenetében leszögezte: teljes mértékben egyetért azzal a megállapítással, hogy Földünk védelméért minden nép egyaránt fele­lős. A szovjet vezető üzene­tét a moszkvai televízió szombat esti híradójában hozták nyilvánosságra. Mint ismeretes, Argenti­na, Görögország, India, Me­xikó, Svédország és Tanzá­nia államfői augusztus ele­jén a mexikói Ixtapában megtartott tanácskozásuk befejeztével felhívást in­téztek Mihail Gorbacsov- hoz és Ronald Reagan ame­rikai elnökhöz, amelyben azt javasolták, hogy a Szov­jetunió hosszabbítsa meg a nukleáris robbantásokra egyoldalúan meghirdetett moratóriumát, és ehhez csatlakozzon az Egyesült Államok is, legalább a kö­vetkező ' szovjet—amerikai csúcstalálkozóig. (A Szov­jetunió egyébként a napok­ban 1987. január 1-ig meg­hosszabbította a moratóriu­mot.) Ma nincs fontosabb fel­adat, mint a nukleáris kí­sérletek beszüntetése — ál­lapította meg Mihail Gorba­csov válaszában, és rámuta­tott: ezt a célt kell szolgál­niuk a Genfben megkezdett szovjet—amerikai tárgyalá­soknak. A kérdésről folyta­tott sokoldalú megbeszélések fontos fóruma lehet; a le­szerelési értekezlet, ameny- nyiiben megszűnnek azok a mesterséges akadályok, amelyek a mindenfajta kí­sérleti robbantást betiltó megáliapdás tervezete haté­kony előkészítésének útjá­ban állnak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — amelynek na­pirendjén több mint 30 esz­tendeje szerepel a nukleáris fegyverekkel folytatott kí­sérletek betiltásának kérdé­se, nem merítette még ki le­hetőségeit a kérdés megöl dásában, s ezeket a lehető­ségeket tevékenyebben kel­lene kihasználni. Az erőfe­szítéseket minden irányban meg kell tenni — vélekedett válaszában Mihail Gorba­csov. „Akárcsak Önöknek, ne­künk is meggyőződésünk, hogy a világűrt kizárólag békés célokra, az egész em­beriség javára szabad fel­használni” — hangsúlyozta a szovjet vezető. A Szovjet­unió síkraszáM a rakétael­hárító rendszerek korlátozá­sáról szóló megállapodás előírásainak megszilárdítása mellett, mivel ez a jelenle­gi körülmények között a .stratégiai stabilitás alapja Igen fontos, hogy minél előbb megállapodás szüles­sen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a világűr—Föld és a világűr- világűr osztályú világűrben csapásmérő fegyverek, s a műholdromboló fegy verzet ­rendszerek betiltásáról, ide­értve a mindkét félnél meg­lévő ilyen fegyverek likvidá­lását ,is — állapi tóttá meg a szovjet vezető. Mihail Gorbacsov szólt üzenetében arról is, hogy a Szovjetunió egy újabb szov­jet—amer ikai csúcstalálkozó mellett van, ennek azonban a két ország közötti kapcso­latok normalizálását, a nem­zetközi légkör javulását, a fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások menetének meggyorsítását kell szolgál­nia. „Készek lennénk a csúcstalálkozón megállapo­dást aláírni a nukleáris kí­sérletek betiltásáról” — hangsúlyozta Gorbacsov. A szovjet—amerikai csúcsta­lálkozót valós tartalommal kell megtölteni, ez a lényege a két ország vezetői között Genfben megszületett meg­állapodásnak — hangsú­lyozta végezetül a szovjet vezető, a Hatok felhívására adott válaszában. Nemzetközi rákkongresszus Szombaton folytatódott a XIV. nemzetközi rákkong­resszus csaknem 8000 kül­döttének tanácskozása a bu­dapesti nemzetközi vásár te­rületén. A délelőtti ülés első előadója, Hadlery Koprows- ky amerikai professzor, a dá gana tok di agn oszt i k á j áb a n és gyógykezelésben is fon­tos szerepet játszó úgyneve­zett monoklonáris antites­tekkel kapcsolatos eddigi kutatási eredményeket fog­lalta össze. Szólít (annak fon­tosságáról, hogy a beteg szervezetét ellenállóképessé tegyék, s ismertette az In­terleukin—2 elnevezésű gyógyszer alkalmazási lehe­tőségeit. Ez az immunsejt- tenm'ék, amelyet az úgyne­vezett T-sejtek termelnek, képes megindítani olyan fo­lyamatokat, amelyek szem- beszállnak a rákos sejtek burjánzásával. A délelőtt további részé­ben cytológiával, az cnkogé- nek funkciójával és szabá­lyozásának lehetőségeivel foglalkoztak a tudósok, s megvitatták a prosztatarák gyógyításának új módszere­it. Az aktív és a passzív do­hányzás, valamint a tüdőrák 'közötti összefüggésről hang­zottak el beszámolók, a do­hányzással és a dohányzás elleni társaságok, klubok szerepével foglalkozó szek­cióban. Dr. Richard Doll, az oxfordi Imperial Cancer Research Fund professzora arról beszélt: milyen nagy annak a veszélye, hogy a dohányzó ember környeze­tében, élők tüdőrákot kap­nak. Mint elmondta, mos­tanáig a nem dohányzók tü- dőrákhalálozásániak felét a passzív dohányzás okozta. Csak Nagy-Britaniniában évente 1500-an halnak meg. A professzor összegezte az e területen végzett japán, amerikai, görög, hong-kongi és brit vizsgálatok eredmé-. nyeit: több mint 3800 ké­miai anyagot mutattak ki a cigaretta füstjéből, amelyek közül 50 rákot okozott a kí­sérleti állatokban. Megálla­pították, hogy nagy mérték­ben csökkent a fiatalok tü­dőrákos megbetegedéseinek száma azokban az orszá­gokban, ahol alacsony ni- kotiintartalmú cigarettákat hoztak forgalomba. Ugyancsak szombaton kü­lön szekcióban tárgyaltak a kutlatók az AIDS-betegség virológiái kérdéseiről. Dr. Nagy Károly magyar pro­fesszor az AIDS-vírussal foglalkozó szekció társelnö­ke a magyarországi tapasz­talatokról számolt be. Délután kerekasztal-kon- ferencián vitatták meg a molekuláris génsebészeti módszerek diagnosztikai al­kalmazásának kérdéseit, foglalkoztak a csontvelő-át­ültetés legfrissébb eredmé­nyeivel. a vérrák gyógysze­res és sebészeti kezelésé­nek problémáival. A máj­rák kezelésével kapcsolatos előadásokban Dietrich Kep­ler NSZK-beli biokémikus szóú arról, hogy jó eredmé­nyeket ért el több gyógyszer együttes alkalmazásával. Külön konferencián is­mertették a Farmitalif, Car­lo Erba olasz gyógyszergyár­tó cég Idarubicin elnevezésű új gyógyszerét. Elmondták: az új rákellenes készítmény hasznosnak ígérkezik a leu­kémia különböző fajtáinak gyógyításában. Az új szert — ugyanúgy mint « cég vi­lágszerte ismert Adriamycin ' és Epirubicin nevű medicu- mát — injekcióban vagy szájon át adagolva alkal­mazzák. Késő délután a rákbete­gek ápolásának kérdéseiről Robert Tiffany brit profesz- szor tartott előadást. Beszá­molója része annak a prog­ramnak, amelyen az ápoló­nők cserélnek véleményt a daganatos betegek ellátásá­nak új módjáról, problémái­ról. A továbbiakban külön szekció foglalkozik majd a fájdalomban szenvedő ráko­sok ellátásával. Kerekasztal- kamferencián ismertetik, hogyan kell kezelni az AIDS-es betegeket, s szól­nák az ápolók szerepéről a rák megelőzésében. A XIV. nemzetközi rák­kongresszus résztvevői va­sárnap pihenőnapot tartot­tak. Ismerkedtek Budapest nevezetességeivel. Szentend­rére látogattak el. A kutatók az idegenforgalmi neveze­tességek mellett azonban tu­dományos intézmények te­vékenységét is tanulmányoz­zák. Pillantás a hefre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Habár augusztusnak és a nyárnak még nincs vége, az évszakra jellemző „hír- hiánynak'' már annál inkább. A hírügy­nökségek előrejelzései között tallózva a bőség zavarával küszködünk, s erre sem volt példa hónapok óta, akárcsak egy jó, kiadós esőre a földeken. Hétfő: Nürnbergben kongresszusát tart­ja az SPD, a nyugatnémet szociáldemok­raták pártja. A közelgő általános válasz­tások előtt a kormánykoalíció tagjai ko­rántsem egységesek, s így a megfigyelők fokozott jelentőséget tulajdonítanak az SPD taktikájának: nem elképzelhetetlen, hogy sikerül kiszorítani a többségből a CDU— CSU—FDP koalíciót. Kedd: Előkészítő megbeszélések kezdőd­nek Hararéban, ahol pénteken már az el nem kötelezett országok külügyminiszte­rei találkoznak egymással. A mozgalom nyolcadik csúcsértekezletére hatvan-'het- ven államfőt várnak a zimbabwei fővá­rosba szeptember elején. Szerda: Háromnapos látogatásra Tokió­ba utazik Mihail Kapica szovjet külügy­miniszter-helyettes. Mihail Gorbacsov lá­togatásának lehetősége most fokozottan a reflektorfénybe helyezi a szovjet—japán kapcsolatok minden eseményét. Ez az uta­zás nyilvánvalóan a későbbi külügymi­niszteri, majd pedig a legfelsőbb szintű tárgyalásokat hivatott előkészíteni. Csütörtök: Az amerikai Cape Canave­ral támaszpontról újabb katonai műhol­dat lőnek föl. Az Atlas-Centaur hordozó- rakétával tervezett kilövés az első lesz a Challenger balesete és az azt követő si­kertelen próbálkozások óta. Péntek: Genfben befejezi nyári ülés­szakát a negyven ország részvételével fo­lyó leszerelési konferencia. A résztvevők ezúttal sem jutottak közelebb a megbe­szélések céljához, az átfogó leszerelési egyezmény alapelveinek és szövegének kidolgozásához. Szombat: Harmincötezer katona rész­vételével NATO-'hadgyakorlat kezdődik Norvégiában. A Northern Wedding—86 szervesen illeszkedik az Ész.aik-atlanti Szerződés egész éves hadgyakorlat-soroza­tába, amely a sarkkörtől a trópusokig ter­jedően szinté az egész északi féltekén fo­lyik. Vasárnap: Nizzában kábítószer-ellenes világkonferencia nyílik. A tanácskozáson szó lesz a különböző országok rendőri szervei jobb együttműködésének lehetősé­geiről. a nemzetközi kábítószer-csempé­szet elleni — szintén nemzetközi — harc­ról. A New Jersey Japánban A széles körű tiltakozás el­lenére Vasárnap reggel befu­tott a japán Szaszebo kikö­tőjébe a New Jersey csata­hajó, amely 32 Tomahawk tí­pusú atomtöltetű rakéta ki­lövésére alfciailmas. A 45 ezer tonnás csataha­jót több amerikai hadihajó kíséri, köztülk a 15 500 ton­nás, atommeghlajtású Long Beach cirkáló. A flottalátoga- t'ás a szeptember első felé­ben az Ohotszki- és a Japán­tengeren sorra kerülő nagy­szabású tengerészeti hadgya­korlatnak az előkészülete. A New Jersey látogatása élénk felháborodást váltott ki Japán,-szerte. Tiltakozott az atom- és hidirogénfoomba- ellenes tanács, az atombom­ba-károsultak szervezete, a kikötőmumkások szakszerve­zete több helyen felvonulást szervezett. Mai kommentárunk Namíbia napja Kereken tíz evvel ezelőtt döntött úgy az ENSZ Na míbia-tanácsa, hogy minden esztendő augusztus 26-át Namíbia napjává nyilvánítja. A 'Délnyugat-afrikai Felszabadná síi Szervezőt, a S’WiAPO ugyanis 1966. au­gusztus 26-ián intézte első fegyveres támadását a meg szálló dél-afrikai csapatok ellen. Bár az ENSZ ritkán szokott katonai akciók évfor dúl ójának megünneplésére felszólítani, most mégis ez történt: ha úgy tetszik, a Namíbia-tanács ezzel jogos­nak ismerte el a megszálló dél-afrikai katonák elleni fegyveres harcot. A volt német gyarmat fölötti véd­nökséget egykor maga a világszervezet juttatta a Dél- afrikai Köztársaságnak, de később ugyanez a világ­szervezet szólította fel Pretoriát, csapatai kivonására, a namíbiai függetlenség garantálására. Az egymást váltó dél-afrikai kormányok azonban süketnek tetet­ték magukat, s erre jó okuk volt. A fajüldöző rezsim urai jókora hasznot húznak Namíbia természeti kin­cseinek kiaknázásából, az itt Lévő mélyvízi kikötők forgalmából. Ráadásul felhasználják az országot a környező frontállamok, így Angola, Botswana, Zam­bia és Zimbaibve elleni „(büntető hadjárataikhoz”. A világ figyelme most elsősorban a Dél-Afrikában játszódó véres eseményekre irányul. Az apartheid fennállása óta nem volt ekkora össztűznek kitéve, mint most. Belül egyre harciasabfo fekete tömegek tüntetnek az utcákon, s a mérsékeltnek ismert veze­tők is radikális megoldást sürgetnek. Kívülről — az Egyesült Államok és néhány más vezető tőkés ország képmutató politikája ellenére — mind súlyosabb gaz­dasági és politikai szankciók elfogadásáról számolnád: be a hírközlő eszközök. A kettős nyomás alatt álló Botha-fcormányt ráadásul még a szélsőjobboldal is tá­madja állítólagos „erélyrtelensége” miatt. Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság belpolitikai válsága között szoros az összefüggés: alig hihető, hagy a fekete többség hatalomra kerülése után sokáig kel­lene majd várni a jelenlegi legnagyobb gyarmat füg­getlenné válására. Namíbia problémája nem oldható meg elszigetel­ten, külön választva a dél-afrikai kérdésitől. De ahogy közeledik, feltártóztathatatl ánul 'közeledik az apar­theid utolsó órája, úgy kerül egyre közelebb a függet­lenséghez Namíbia népe is. HORVÁTH GÁBOR Szovjet rakétakísérletek bejelentése 1986. augusztus 26. és szeptember 5. között a Szov­jetunióból hordozórakétá­kat indítanak két csendes- óceáni körzet felé — jelen­tette szombaton a TASZSZ, a szovjet kormánytól kapott felhatalmazás alapján. Mindkét körzet 20—20 tengeri mérföld sugarú kör; középpontjaik koordinátái : az északi szélesség 47. foka, 00 perce, és a keleti hosszú­ság 171. foka, 24. perce, va­lamint az északi szélesség 39. foka, 05. perce és a kele­ti hosszúság 173. foka, 27. perce. A szovjet kormány kéri a csendes-óceáni vízi utakat használó országok kormá­nyait, utasítsák az illetékes szerveket, hogy a megjelölt térségben és időközben, he­lyi idő szerint 7 órától 11 óráig mellőzzék a légi és hajóforgalmat — tartalmaz­za a TASZSZ jelentése. A folyók mégsem folynak majd visszafelé (Miért állították le a Szov­jetunióban a hatalmas mé- ' retű népgazdasági terv meg­valósítását, a szibériai fo­lyók eltérítését? Milyen ér­vek szóltak e jelentős dön­tés mellett, és mik a tenni­valók Közép-Ázsia, Kazah­sztán és a Szovjetunió egyes európai területei vízellátásá­nak javítása érdekében ? Ezek a kérdések foglalkoz­tatják most a szovjet sajtót azt követően, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága augusztus 15-i ülésén célsze­rűnek tartotta, hogy állítsák le az északi és szibériai fo- lyóknak az ország déli vidé­keire történő eltérítésével kapcsolatos tervezési és egyéb munkálatokat. A nagyszabású terv ötlete a hetvenes évek elején szü­letett: az északi és a szibé­riai folyók egy részét délre kellene irányítani, ugyanis è jó termőterületekkel rendel­kező vidékek. — Észak-Kau- kázus, Közép-Ázsia, a Volga vidéke — vízhiányban Szen­vednek. A folyóeltérítési ter­vek dossziéi az évek során egyre vaskosabbak lettek. Az országrész térképet csatornák, ví zá t emelő sz iva t tyúáilo má - sok hálózták be, megválto­zott a folyók folyási iránya, közülük néhánynak teljesen „visszafelé” kellett volna folynia. Ezzel' egyidőiben azonban sok tudós, környe­zetvédő figyelmeztettek a terv megvalósításának veszélyei­re, a közgazdászok pedig megkérdőjelezték a hatalmas vállalkozás gazdasági hasz­nát. A társadalmi Vita akkor is folytatódott, amikor a tervek gyakorlatilag már elkészül­tek és egyes előlkészítő mun­kálatok el is kezdődtek. Úgy tűnik, hogy a szovjet közvé­lemény a különböző ügyek­ben egyre határozottabban hallatja szavát, kezdve a nagy jelentőségű népgazda­sági tervektől, az olyan, a gazdaságtól távol eső kérdé­sekig, mint az iskolai egyen­ruha szabása, a moszkvai győzelmi emlékmű méretei és művészi kifejezőereje vagy a régi moszkvai utca­nevek visszaállítása. A terv ellenzői sem vitat­ták azt a tényt, hogy Közép- Ázsiában, Kazahsztánban vízhiány van. Ám. ennek okait másban látták, mint a „fo­lyóeltérítőik”. Az Amudarja és a Szirdarja évi vízhoza­mának bőven elegendőnek kellene lennie a térség öntö­zésére. Az itt létesített csa­tornák kétharmada viszont nincs ellátva víz át nem eresztő mederrel, így az önL tözésre szánt víz 40 százalé­ka el sem jut a földekre. Az öntözési módszerek elavult­sága, egyebek közt a napköz­ben való locsolás miatt a rendeltetési helyére érkezett vízmennyiség újabb 70 száza­léka vész kárba. A tervek szerint ezeket a veszteségeket kellett volna pótolnia a mintegy 2500 k.lo­méter hosszúságú csatorná­nak, amelynek a szélessége a 200, a mélysége ped ig a 16 métert is elérte volna egyes helyeken. Az Óbból' évente körülbelül 27 köbkilométer víz folyt volna Közép-Azsiá- ba, a terv kivitelezésének összege tizmiílliárd rubelekre rúgott volna, a temészst ká­rosodásáról', a kiszámíthatat­lan éghajlati változásokról ném is beszélve. Szakértők kimutatták, hogy a vízkészlet ésszerűbb felhasználásával,, a csatornamedrek megerősí­tésével, az öntözési techno­lógiák fejlesztésével’ sokkal nagyobb hatásfokot lehetne elérni, lényegesen kisebb áron. A szibériai folyók eltéríté­se mellett az északi folya mok egy részét, az ország európai térségének déli terü­leteire vezették volna. Ennek az elgondolásnak a fő célja a Kaszpi-tenger vízszintjé nek a fenntartása volt. A tervezés ideje alatt azonban a Kaszpi-tenger vízszintje elkezdett emelkedni, sőt las­san már a part menti terüle­tet is veszélyezteti. Ékkőt megváltoztatták a terv cél­ját: az északi folyókat a ki­váló kaukázusi termőföldek öntözésére akarták használni. Számos tudós szerint az Észak-Kaukázusban hulló évi 400—500 milliméter csapa­déknak megfelelő mezőgaz dasági technológiák alkalma­zásával elegendőnek kell lennie a jó terméshez, amit sok szovhoz és kolhoz ragyo­gó eredményei is igazolnak a térségben. Közgazdászok számításai ebben az esetben is azt bizo­nyították., hogy a terv meg­valósítására fordított összeg messze meghaladta volna a ’ mezőgazdasági termelés nö­vekedésétől1 várt hasznot. Ezeknek az érveknek a fi­gyelembevételével született meg az SZKP KB Politikái Bizottságának az állásfogla­lása alapján a KB és a mi­nisztertanács határozata, amelynek értelmében leállí­tották a folyamatban lévő tervezési és előkészítő műn- kálatokat. A felszabaduló eszközöket á meglévő öntözé­si lehetőségek hatékonyabb kihasználására, azok felújí­tására, újak építésére, talaj javításra és a talajerózió el leni védelemre kell fordítani Pósa Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents