Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 198. szám. ARA: 2,20 Fi 1988. augusztus 23., szombat. Mai számunkból TOLNA KÉTEZERBEN (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) A BARTINA TÁNCCSOPORT FRANCIA TURNÉJÁRÓL HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (4. old.) (8. old.) Kulcsrakész lakások Négy évvel ezelőtt, amikor eldördült a startpisztoly, megmozdult a lakásépítési piac. Űj rendelkezés szüle­tett, ami ma is érvényben van: az építőipari vállalatok szabad áron értékesíthetik az áltluk épített lakások egy részét. Az egyik részét megfogalmazás — vagy inkább megszorítás — azt jelenti, hogy a megyei építőipari vállalatok — amiként több évtizede szokás — továbbra is csak kötött, vagyis maximált áron számolhatják el az általuk épített új otthonok nagyobb hányadát. De ha azon túl maradt még fölös kapacitásuk, jogot nyer­tek, lehetőséget kaptak arra, hogy igényesebb — és persze drágább — lakásokat is építhessenek, ha volt. van kereslet erre a megye területén. Senki sem tagadhatja, hogy ma is nagy a lakáshi­ány, elég csak a várakozók országszerte hosszú listá­ra tekinteni. Más kérdés azonban, hogy ki, milyen ott­honhoz szeretne jutni, és főleg: hogyan? A leendő vá­sárlóknak a piachoz viszonyított helyzetében ugyanis nemcsak a rászorultság társadalmi jellegű motivációja a fontos, hanem a gazdasági szempont is”. A válasz egyik fele a szociálpolitikára tartozik, a másik fele viszont már az építőkre vonatkozik. A la­kásra váró vagy lakásépítésre készülő emberek anya­gi helyzete és igénye ugyanis igencsak eltérő. Vannak, akik állami bérlakásba szeretnének költözni, vannak, akik átmenetileg a komfort nélkülit is megfelelőnek tartanák, vannak, akik garzonházban akarnak egy kis ideig élni, hogy pénzt gyűjthessenek az önálló otthon megvásárlásához, mások „kiizzadják” vagy könnyen megfizetik az öröklakásokat a lakótelepeken. Nos, az utóbbiak közül kerülnek ki a megyei építő­ipari vállalatok új partnerei. Ezért — a maximált áras kötelezettség teljesítésén túlmenően — egyre töb­ben vállalkoznak, hogy magasabb színvonalon és drá­gábban építsenek, közvetlenül a vásárlók igénye sze­rint. Ez úgy lehetséges, hogy a leendő lakókkal az épít­kezés teljes ideje alatt szoros kapcsolatban állnak, kí­vánságuk szerint „öltöztetik fel” a lakásokat. Ezt a vállalkozási formát nevezik közvetlen piaci értékesítésű lakásépítésnek, és a négyéves tapasztala­tok az építtetők piaci pozícióit erősítik. Pedig a kezdet nem volt egyszerű. Ezt bizonyíthatja a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat esete: néhány la­kóval a bíróság előtt kellett megegyeznie. Nem a másén, hanem a saját kárukon tanulhatták meg, hogy a több bevételért, amit vállalkozásukért kapnak, jóval többet is kell nyújtaniuk. Mert ennek, a vállalat és a leendő lakó közti szerző­désnek az a lényege, hogy az építők kulcsrakészen (vagy kívánság szerint szerkezet-, tehát félkészen) ad­ják át a lakásokat, a burkolást a lakó által kiválasz­tott anyagokkal végzik el, és a terület-előkészítéstől a tervezésen át a postaláda felszereleséséig mindent ma­gukra vállalnak. Kikapcsolják tehát a beruházások ha­gyományos bonyolítóit, és azok feladatát is magukra vállalva, egyszemélyben irányítják a munkát. Tehát nemcsak a kifogástalan minőségű építésért vállalnak kötelezettséget ésgaranciát, hanem a köt­bérrel megerősített, pontos átadási határidőért is. Eközben pedig több, korábban számukra ismeretlen szakmát is meg kell tanulniuk: tervezni, keresked­ni, beruházni; s az új tevékenységeket egységes szer­vezetbe rendezni. A gyakorlatban bíztatóan indult ez a vállalkozási forma. A legtöbb tanács készségesen sietett az építők segítségére a telekkijelöléssel, és örültek a lakók is, mert végre nem kaptak zsákbamacskát. Ám az első, minden vállalkozással természetesen velejáró kudar­cokból kiderült, hogy megoldhatatlan akadály az, hogy kevés, és egyre kevesebb az országban az építésre al­kalmas, közművesített telek, márpedig amit még köz- művesíteni is kell, annak költségei már eladhatatlanná teszik a piacon a lakásokat. Sorozatban születtek azok a pénzügyi rendelkezések, amelyek átmenetileg segítet­ték forgótőkéhez jutni a vállalkozókat, hogy a kezde­ti nehézségek ne ítéljék végleges kudarcra ezt az egyébként életképes vállalkozási formát. Ma már az is világosan látható, hogy amelyik építő­ipari vállalatnak nincsen elegendő szakiparosa, annak kockázatos idegen alvállalkozókkal ilyen nagy fába vágni a fejszéjét,- de sikerre számíthat, ha csak szer­kezetkészen árulja a lakásokat. Ahol megtalálták stabil helyüket a piacon az épí­tők, nem kockázatos vállalkozás lakást építeni ebben a formában — bizonyítják a jó példák Debrecentől Zala­egerszegig. Különösen a házgyáras vállalatok igyekez­nek megkapaszkodni ebben a lehetőségben, azért, hogy paneljüket ne csak gyártási áron, hanem teljes feldol­gozottsággal tudják értékesíteni. Rajtuk kívül az épí- . tőipari szövetkezetek, amelyek egyébként is a legalkal­masabbak az egyedi igények jó kielégítésére. SZIKORA KATALIN I Ultimátum Pinochethez Marjai József befejezte ausztráliai tárgyalásait Marijai József, a Minisz­tertanács elnökihelyettese ausztráliai hivatalos látoga­tásának befejező szakaszá­ban Melfoournie-iben, majd Canberrában tárgyalt. A Minisztertanács elnök­helyettesét az ausztrál fő­városiban. fogadta Robert Hawke miniszterelnök. A szívélyes körű megbeszélést a nemzetközi helyzet, a vi­lággazdaság aktuális problé­mái és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének érintett kérdéseiben a nagy­fokú nézetazonosság jelle­mezte. Marjai József tárgyalt John Dawkins külkereskedelmi miniszterrel, Bill Hayden külügyminiszterrel, s az ausztrál szövetségi kormány több tagjával. Látogatást tett a szövetségi parlament egye­sített külügyi és hadügyi bizottságában, ahol vála­szolt a bizottság elnökének és tagjainak kérdéseire, ta­lálkozott Andrew Peacokkal. az ellenzéki árnyékkormány külügyiminiszterével. A megbeszélések során át ­tekintették a magyar—auszt­rál kapcsolatokat és fejlesz­tésük konkrét lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két orszáig kap­csolatai az elmúlt időszakiban fejlődésnek indultak. Egyet­értés volt abban, hogy a kapcsolatok bővítésére a kormányok közötti gyako­ribb érintkezések, a kultu­rális, tudományos és sport­kapcsolatok mellett minde­nekelőtt a kereskedelem és a gazdasági együttműködés területein, a kölcsönös elő­nyök alapján széles körű le­hetőségek vannak, amelyek feltárása és konkretizálása közös erőfeszítésekkel jó) halad. A kormány elnökhelyet­tese ausztráliai látogatása során találkozott és megbe­szélést folytatott az ausztrál üzleti élet számos vezetőjé­vel. A megbeszélések során megállapították, hogy Auszt­rália az eddiginél nagyobb szerepet játszhat a magyaf ipái- nyersanyagellátásában. A hagyományos gyapjú, és nyersbőr-szállításokon túl­menően az ausztrál vasérc­éi szénexportőrök megfelelő feltételek esetén szerepet kaphatnak a magyar piacon. A magyar vállalatok első­sorban az ausztrál energeti­ka, a közlekedés és szállítás fejlesztésében vehetnek részt, de eladásaikat más termék- csoportokbart is növelhetik. A mezőgazdaság és élelmi­szeripar terén az ausztrál cégek Magyarországon is jól hasznosítható technológiák­kal rendelkeznék. A tárgyalások során előké­szítő megbeszélések folytak közös vállalkozások és vál­lalatok létesítéséről mind magyarországi, mind auszt­ráliai székhellyel, elsősorban magyar technológia alkalma­zásaival, vasúti járművek, autóbuszok, ültetve ezek rész­egységeinek, állattenyésztési termékek és más áruk kö­zös, illetőleg kooperációs gyártására, valamint közös értékesítésére. A megbeszélések során a világgazdasági és pénzügyi témák között nagy súlyt kaptak a nemzetközi keres­kedelempolitika aktuális kérdései. Magyarország és Ausztrália állást foglal a diszkriminációs, a gazdasági viszonyokat súlyosan torzító lépésekkel szemben. Mind­két országot súlyosain érintik az agrárprotekcionizmus kü­lönböző megnyilvánulási for­mái. Egyetértettek abban, hogy ezt a témát a követke­ző GATT-értkezleten a sürgősen megoldandó prob­lémák közé kell felvenni és ebben a kérdésiben vala­mennyi érintett ország együttműködését erősíteni kell. Az Ausztráliában tartóz­kodó magyar vállalati veze­tők párhuzamosan széles körű tárgyalásokat folytat­nak iparvállalatok és keres­kedőházak vezetőivel. Marjai József Ausztráliá­ból Üj-Zélandra utazik, ahol a szigetország .kormányának meghívására tesz hivatalos látogatást. Mario Haeberle chilei ez­redes fogvatartói csütörtökön éjjel közölték, hogy szabadon engedték foglyukat. A chilei hatóságok megerősítették a Manuel Rodriguez nevét vi­selő Hazafias Front (FPMR) bejelentését. A UPI amerikai hírügynök­ség közölte, hogy a gerillák szerdán éjjel több hírszolgá­lati irodához is eljuttatták egy titkos irat másolatát, amelyet állítólag az ezredes­nél találtak. Az irat szerint az amerikai kormány hasz­nosnak vélné, ha Augusto Pinochet chilei diktátor ok­tóber végéig lemondana ha­talmáról. Ebben az esetben politikai menedékjogot kap­na az Egyesült Államokban. Az FPMR közlése szerint a dokumentum egy emlékezte­tő, amely John Galvin tá­bornok, az Egyesült Államok déli katonai körzetének fő- parancsnoka és a három chi­lei haderőnem vezetőinek három héttel ezelőtti chilei találkozóján készült. Az emlékeztető szerint John Galvin a három had­erőnem vezérkari főnökei­nek kijelentette: Pinochet „stratégiai fenyegetést” je­lent, amennyiben továbbra is hatalmon marad. „Katonai kormányzásának 13 éve alatt nem érte célját, nem végzett a kommunizmussal és nem stabilizálta a helyzetet az or­szágban.” Megfigyelők szerint az Egyesült Államok kormánya a jelenlegi rendszer Pinochet nélküli fenntartását óhajtja. Űj paradicsomsűrítő a Paksi Konzervgyárban A Paksi Konzervgyárban az utóbbi évek legnagyobb, az idén 37 millió forintra tervezett beruházás része­ként új paradicsomsűrítőt vásároltak. A két régi, egyen­ként napi 15 vagon kapaci­tású sűrítőberendezés már gazdaságtalanul, magas faj­lagos energiafogyasztással dolgozott, javítása, karban­tartása többletköltséget je­lentett a vállalat számára. Az új gépegység korszerű helyettese a korábbi kettő­nek, azonos kapacitással. A budapesti Láng Gépgyár olasz licenc alapján készített berendezése 22 millió forint­ba került, az elmúlt napok­ban kezdte meg a termelést. A 'konzervgyárban nyári nagyüzem folyik. Megindult a fölvásárolt paradicsom, és paprika feldolgozása, vala­mint a lecsógyártás is. Gyü­mölcsfélékből a szilva és kör­te jelentős hányada egyelőre ötliteres üvegekbe kerül. A zöldség- és gyümölcsfé­lékből, az uborkából, borsó­ból — a termékskála egészét tekintve évente 55 ezer ton­nát dolgoznak fel és értéke­sítenek. Kuner János gépkezelő az új berendezés irányító mű­szerfalánál Az új sűrítő napi 30 vagon lé feldolgozására képes

Next

/
Thumbnails
Contents