Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-02 / 181. szám
1986. augusztus 2. NÉPÚJSÁG 9 Hobbija: tengerészcsomók BULGÁRIA Társulás a turizmusért Tengerészcsomókból gyűjtötte össze kollekcióját L. Hromcov, arhangelszki vitorlásmester. Különleges múzeumában a kétszázat megközelítő kiállítási tárgy látható. Harminc éve, még kereskedelmi hajókon töltött fedélzetmestersége során választotta ezt a hobbit. Kollekciója szinte minden kikötőben gazdagabbá vált. Így került hozzá á „török”, az „amorf”, a „vadász” és sok más tengerészcsomó. Minden egyes kiállítási tárgyról a tulajdonos egész történeteket tud mesélni. L. Hromcov különleges ismeretei sokszor nyújtottak segítséget a szovjet filmeseknek. Az általa készített kötélzettel szerelték fel például a „Péter cár ifjúsága” és a „Fiatal Oroszország” című filmekben szereplő vitorláshajókat. 1600 tonnás úszódaru 1600 tonna teherbírású a Szovjetunió legnagyobb teljesítményű, új úszódaruja. Segítségével végezték el az idén tavasszal a Balti-tengeren egy óriási kőolajfúró sziget összeszerelését. Az úszódaruk építése a szovjet hajógyártás fontos területét jelenti. Ezek nagyobb része a Fekete-tengeri Szevasztopolban épül. A 100 tonnás „Csernomorec” és a 300 tonnás „Bogatir” kikötők és mólók építésénél, parterősítésnél és strandok bővítésénél kerül alkalmazásra. A „Vi- tyaz” úszódaru 36 méteres gémje elsüllyedt hajók kiemelésére is alkalmas. Bulgáriában a turizmus egységes irányításának feladatát az 1983-ban létrehozott turista- és üdülési társulás látja el. Ez az állami szerv 165 társulást egyesít, szervezi és irányítja munkájukat. A tagok a szervezeten belül kollektiven, több központi irányító hivatal bevonásával döntenek az üdülés és a pihenés országos szintű stratégiai programjáról. A szervezet jelenleg legfőbb feladatának a turizmus minőségi javítását, a 2000-ig szóló fejlesztési programon belül a gyógyüdültetés intenzív fejlesztését, a Duna menti üdülőövezetek létrehozását, a magánszállások növelését tekinti. Hároméves fennállása alatt ez a szervezet máris jelentős eredményeket könyvelhet el. A szálláshelyek száma az elmúlt évben 2,6 százalékkal nőtt a megelőző évekhez képest. A szakszervezet tulajdonában lévő üdülőhelyek számát 5 százalékkal, a vállalati üdülési helyekét pedig 2 százalékkal növelték. A bolgár turistaszövetség hegyi turistaházainak pedig 3 százalékkal növekedett a forgalma. A turista- és üdülési társulás jó munkájának eredményeképpen 500 ezerrel többen vehetik igénybe a bolgár pihenőhelyeket. A közelmúltban Bulgáriában mintegy 50 társulást és gazdasági jellegű szövetséget hoztak létre a „turistaipar" kiszolgálására. Ilyen céllal működik a félkész élelmiszereket gyártó Progressz Vállalat, a Trákia-Szuvenir egyedi emléktárgyakat gyártó vállalat és a Murgas, a hazai és külföldi halász- és vadászturistákat ellátó és szervező iroda. A Balkan-autószerviz a konvertibilis valutával fizető turisták gépkocsijait javítja. A szervezet szolgálatában áll a VIHREN kötélpálya építő, tervező, üzemeltető szervezet. Ezeknek a társulásoknak a többsége fejlett műszaki eljárások fel- használásával dolgozik. Terveznek egy olyan társulást is, amely a turistaellátásban nélkülözhetetlen, hiánycikknek számító termékeket gyártaná, akár egyedi megrendelés alapján is. A kis gazdasági tevékenységre szerveződött társulások eddig több mint hétmillió leva hasznot hoztak. A kilencedik ötéves tervidőszakban több mint 170 millió leva értékű beruházással fejlesztik a bolgár turizmust. Ezt az összeget új üdülőövezetek tervezésére, a meglévők rekonstrukciójára, korszerűsítésére, a tömegesen látogatott turistaközpontok létesítményeinek bővítésére fordítják. Az üdülőket és pihenőházakat sportlétesítményekkel és új szórakozóhelyekkel látják el. Szemüveg- keret fából Különleges szemüvegkeretet fejlesztett ki Tbilisziben Vehtang Dzsabadari iparművész. A keret teljes egészében diófából készült, nem tartalmaz egyetlen fém- vagy műanyag alkatrészt sem. Az alkotónak a szépség és a tartósság mellett sikerült elérnie azt is, hogy az új keret könnyebb a korábbiaknál, nem dörzsöli az orrnyerget, és ami különösen fontos, elektromosan sem töltődik fel. A diófából készült szemüvegkeret további előnye, hogy gyártásához a fém- és műanyag keretekkel szemben fele annyi technológiai műveletre van szükség. Vízi dió a tajgában Szibéria klimatikus viszonyai között meglehetősen szokatlan zsákmányra, vízi dióra bukkant egy szovjet tudósokból álló expedíció. A tajgai tó felszínén virágzó növény a számára oly idegen időjárási feltételek ellenére is szemmel láthatólag jól érezte magát, gesztenyeízű lisztes magvai bő termést ígértek. A növénytan szakértői mindeddig úgy hitték, hogy a vízi dió - közönséges nevén : súlyom - csak a Szovjetunió déli területein tenyészik, mivel a párás meleget kedveli. A növény az enyhe éghajlatú tájak állóvizeinek, az alföldi, síkvidéki folyók holtágainak jellegzetes színfoltja. Nos, élő bizonyíték cáfolja ezt a feltételezést, bár a tudósok előtt ismert tény, hogy valaha a történelem előtti időkben a súlyom megélt Szibériában is. Néhány éve ugyanis - szőlő és magnólia társaságában - már találtak sulymot a szibériai Ob folyó partján, de az nem friss növény volt, hanem megkövesedett maradvány. A harmadkor 65 millió évvel ezelőtt lerakódott üledékeiből származott. A későbbi földtörténeti korszakokban fokozatosan bekövetkezett a nyugat-szibériai alföld eljegesedése, s így a harmadkori melegebb éghajlathoz szokott növényzet kipusztult. A tajga időnként más meglepetésekkel is szolgál a figyelmes kutatóknak. Köolaj- és földgázlelöhelyek feltérképezése során geológusok gyakran találkoznak Szibéria érintetlen ősvadonjaiban úgynevezett re- liktum növényekkel, állatokkal és tájakkal. Ezek a természet furcsa kis szigetei, amelyeken a megváltozott klímaviszonyok ellenére is szívósan megélnek az egyébként biztos kihalásra ítélt növények és állatok. Mi támogatja fönnmaradásukat, mi ad erőt nekik a természeti katasztrófa túlélésére, miközben körülöttük tanyázó „rokonaik" elhalnak - eddig rejtély, találgatások tárgya volt. Született ugyan néhány feltevés, de ezeket semmi nem igazolta. A titokra az űrfelvételek adták meg az egyértelmű magyarázatot. Hogy a régi korszakok növényeinek és állatainak kis csoportja az új körülmények között is életben maradhatott, abban a föld hőenergiája játssza a főszerepet. Alapos elemzésnek alávetve az űrfelvételeket, a tudósok megállapították, hogy a régi földtörténeti korszakokból megmaradt bioszigetecskék akkoriban keletkeztek, amikor ugyanott létrejöttek a földkéreg repedései, amelyeken át folyamatosan áramlik az életet tápláló és megtartó hő. Minitraktor ÉPÍTKEZÉS A KOZMOSZBAN Újabb, párját ritkító szerelőműveletre került sor a földfelszíntől számított mintegy 350 km magasságban óránként csaknem 30 ezer kilométeres sebességgel száguldó űrobjektumon. Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov szovjet űrhajósok, akik a Szaljut-7 űrállomáson dolgoztak, 1986. május 28-án kiléptek a világűrbe, hogy kipróbáljanak egy kitolható rácsos szerelőszerkezetet, ama perspektivikus építkezési blokkok egyikét, amelyek a jövőben alapul szolgálhatnak napenergiával működő áramfejlesztők, rádióteleszkóp-antennák, más nagyméretű szerkezetek kiépítéséhez. Gerenda a hengerben- Olyan szakaszba lépünk - mondja Vszevolod Lapcsinszkij, az Ukrán Tudományos Akadémia villamoshegesztési intézetének tudományos munkatársa -, amikor a föld körüli pályákon egyre szükségesebbé válnak a nagyméretű konstrukciók. Ezek összeszerelt formában egyetlen rakétával nem juttathatók fel. Egyetlen megoldás marad: különálló blokkokból és egyes szerkezeti elemekből részenként kell összeszerelni őket. Az egyik elem - sajátos tartógerenda - prototípusának tekinthető ami több méter hosszú, összecsukható konstrukciónk. Ezt 1 méternél alig magasabb hengerbe rakva szállítják az űrállomásra. Az űrhajósok a hengert kiviszik a nyílt kozmoszba, és az űrállomás külső falához rögzítik egy erre a célra megfelelő helyen. A mi kísérletünkben a hengert az átjárószakasznál rögzítették. A rácsos szerkezet háromféle módon húzható ki: önműködően - villanymotor segítségével, kézzel - ehhez olyanféle húzókar van, mint amilyet emelőszerkezeteken alkalmaznak, s végül félautomata módon, a két említett módszert egyesítve. A rácsos szerkezet ugyanígy ösz- szerakható. Az egyik tartót a másikhoz rögzítve nagy objektumok létesíthetők föld körüli pályán. A végrehajtott kísérlet során azonban ilyen feladatot nem tűztek ki. Számunkra most az a legfontosabb, hogy súlytalanság közepette és a nyílt kozmoszban ellenőrizzük minden mechanizmus működését. Persze előzetesen elvégezték az elméleti számításokat, a súlytalanságot imitáló feltételek között kipróbálták a modelleket. A tartószerkezet működésének reális feltételeit azonban nem lehet teljes mértékben reprodukálni a földön. Sok kérdésre csakis a kozmosz adhat választ. A többi között az érdekel bennünket, hogyan változik meg az űrállomás viselkedésének jellege a rácsos szerkezet kitolásakor. A messzire kitolt szerkezet természetesen módosítja az egész orbitális együttes mozgását. Nos, ezeket a dolgokat kellett tisztázni a kísérlet folyamán. A szerelés két szakasza Az űrhajósok fél tízkor nyitották ki a kilépönyílást. Kizimnak és Szolov- jovnak az első szakaszban az állomás külső felületéről le kellett venniük egy sor biológiai mintát, a meteorgyűjtőt és bizonyos olyan anyagokat, amelyeken huzamos ideig tartó szilárdsági próbát végeztek a nyílt kozmosz feltételei között. Teendőiknek ezt a részét befejezve az űrhajósok hozzáláttak a fő műveletekhez. Az előzetes elgondolás szerint ezeket mintegy két szakaszra osztották. Az első szakaszban az űrhajósok előkészítik és kihúzzák a rácsos tartószerkezetet, egyenes tévéközvetítést adnak. Ez a szakasz körülbelül egy óra hosszat tart. Ezután az orbitális komplexum a pálya árnyékos részét teszi meg a körülbelül fél óráig tartó rövid éjszaka folyamán. A legénység pihen, majd áttér a munkák második szakaszára. Ezek a munkák a tartószerkezet lebontásával érnek véget. Kizim és Szolovjov mindezt elvégezte. Az egész kilépés kis híján négy óra hosszat tartott. 23 óra űrséta Az elmondottakhoz hozzá kell még tennünk, hogy az űrhajósok számára ez immár a hetedik találkozó volt a nyílt kozmosszal. 1984-ben rekordidőt - 237 napot - töltöttek a kozmoszban (az akkori legénységnek még egy űrhajós - Oleg Atykov is tagja volt). Az 1984. évi expedíció folyamán Kizim és Szolovjov ötször tett űrsétát, egyedülálló szerelő munkálatokat végezve az űrállomás egyesített hajtóműve fővezetékének helyreállításán. További űrsétára került sor kiegészítő naptelepszekciók elhelyezése céljából. Kizim és Szolovjov akkor összesen körülbelül 23 órát dolgozott az űrállomáson kivül. A nagyszabású kozmikus építkezés közeledtét bizonyítja, hogy napvilágot láttak a híradástechnikai, asztronómiai, meteorológiai, navigációs célokra, a természeti kincsek tanulmányozására felhasználható többcélú, nagyméretű rámpák műszaki tervei. Az ilyen orbitális létesítmények nagymérvű elterjedése szükségessé teszi az összeszerelésükhöz szükséges különféle önműködő robotok létrehozását. A szerelőműveletek ellenőrzése, a berendezések szabályozása, s végül a legbonyolultabb munkák nyilvánvalóan mindig az emberre maradnak. A kozmikus építkezés, amelyre nagy jövő vár, még csak most indul el a maga útján. MIHAIL CSERNISOV Csehszlovákiában is egyre nő az érdeklődés a kiskertek megművelését segítő gépek és eszközök iránt. Az igényekhez igazodik az ipar is. A képen a Prostejo- vi Agrozet Vállalat MT8-070 minitraktorát szemlélik az érdeklődők. Mi tagadás formás kis gép. Talán egyszer nálunk is kapható lesz. Vízibiciklizők a Fekete-tengeren
