Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

198t). augusztus 20. NÉPÚJSÁG 3 Alkotói Díjasok 1986 Tolna /Megye Tanácsa, a Hazafias Nép­front Megyei (Bizottságával egyetértésben az alább felsorolt személyeknek, kiemel­kedő szakmai, hivatásbeli érdemeik elis­meréséül 1986. augusztus 20-a alkalmából a Tolna 'Megyei Tanács Alkotói Díja ki­tüntetést adományozta. Nagy Sándor Vendel-Mohay Lajosné Szekszárd díszpolgárai Harminchat éve folyamato­san a dunaföldvári gyógy­szertár vezetője. Három és fél évtizede eredményes ve­zetője az általa kialakított kollektívának, amit közvet­lenség, emberszerető légkör jellemez. Ez kisugárzik a gyógyszertárban megforduló betegekre is. Barátságos mo­dora meghatározója a gyógyí­tó munka e fontos állomásá­nak. A harminchat év alatt valamennyi dunaföldvári, többször is találkozott vele. Köztiszteletben álló személyi­ség, mindenki tiszteli, szereti, elismeri, mint vezetőt, gyógy­szerészt, fáradhatatlan köz­életi embert. Jól képzett szakember, aki sokat törődik munkatársai fejlődésével is. Képes és haj, landó gazdag tapasztalatainak átadására. Szívügyének te­kinti, hogy munkatársai mel­lette lelkiismeretes, a gyógyí­tást szívügyüknek tekintő szakemberekké váljanak. Ko­ra ma sem gátolja munkájá­ban, lelkes, sokirányú társa­dalmi munkás. Több cikluson át volt tanácstag, jelenleg az egészségügyi bizottság és a2 áfész felügyelő bizottságának tagja, horgászegyesület és vadásztársaság felügyelőbi­zottságának elnöke. Eddigi munkája alapján több tekin­télyes kitüntetés birtokosa. Hagyományosan augusztus 20-a alkalmából rendezik meg a népművelők, illetve a közművelődésben dolgozók köszöntését. Tegnap délelőtt Szekszár- don a Művészetek Házában az ünnepi műsort követően Bartos László, a Közalkal­mazottak Szakszervezete me­gyei titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük Péti Imrét, a megyei pártbizott­ság titkárát, Kiss Magdolnát, a megyei KlSZ-bizottság el­ső titkárát, Varjas Jánost, a HNF megyei titkárát, Hor­váth Gézát, az SZMT titká­rát és Csapó Jenőt, a MÉ­SZÖV elnökhelyettesét. Péti Imre, a megyei párt- bizottság titkára bevezetőben az ünnep hármas tartalmáról szólt, ami összekapcsol múl­tat, jelent és jövendőt. Au­gusztus 20-a az élet ünne­pe — hangsúlyozta — két értelemben is, hiszen István király államalapító műve, biztosította a magyarság lé­tét, majd az Alkotmány rögzítette az új élet, a szo­cialista Magyarország alap­elveit. Másik értelemben is az élet ünnepe ez, hiszen fa­Huszonkét éve dolgozik a megyei múzeumban, eleinte tárlatvezető volt. 1974-től irodalomtörténész, muzeoló­gus. Régóta kutatja Babits Mihály életére és munkássá­gára vonatkozó tárgyi és más dokumentumokat. Lelkes, hozzáértő és fáradhatatlan munkája eredményeként lett európai színvonalú múzeum a szekszárdi Babits-ház. Az emlékanyag felhasználásával az utcai rész földszinti szo­báiban a költő egykori ott­honát szinte az eredeti való­ságában sikerült helyreállí­tani. Az emeleten Új klasz- szicizmus címmel nyílt állan­dó kiállítás a költőt barátai, tanítványai és pályatársai kö­rében mutatja be. Az emlék­ház megnyitójára két iroda­lomtörténeti ' értékű tanul- * mányt is írt Vendel Mohay Lajosné. Kutatási eredményeit a múzeumi évkönyvekben pub­likálta. Most van kiadás alatt az általa gyűjtött 43 Liszt­levél és más dokumentum is. Múzeumi közművelődés szem­pontjából nagy jelentőségűek előadás értékű tárlatvezetései, amelyeket szükség szerint a magyaron kívül német és francia nyelven tart meg. lun még ma is életnek hív­ják a búzát. Beszédének második részé­ben meleg szavakkal köszön­tötte a közművelődés dolgo­zóit, és szólt a feladatok­ról, a közművelődési munka új minőségeiről, végezetül to­vábbi eredményes alkotó­munkát kívánt a kitüntetet­teknek. Az ünnepségen bejelentet­ték, hogy a központi ünnep­ségen kik vehették át mun­kájuk elismeréseként a meg­érdemelt elismeréseket. Ezt követően István József, a megyei tanács elnökhelyette­se adta át a kitüntetéseket. Babits Emlékplakettet ka­pott Baka István költő, a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat főmunkatársa, a szülőföldhöz való ragaszko­dás színvonalas irodalmi megjelenítéséért, a Kincske­reső című folyóiratban a gyermekek esztétikai nevelé­sében végzett munkája elis­meréséként. N Ugyanebben a kitüntetés­ben részesült dr. Kolta Lász­ló nyugdíjas szakfelügyelő, Bonyhád honismereti, város- szépítő és a település irodalmi hagyományainak ápolásában Vas István A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója. Huszonhat éve nevezték kj, 1984-től vezérigazgató. Már egyetemi évei alatt bekap­csolódott az ifjúsági moz­galomba, 1957-ben lett a párt tagja és munkásőr. Dalmandon a megye egyik leggyengébben működő gaz­daságának az élére került, amely irányításával évről évre kiemelkedő eredménye­det produkált, és vált orszá­gos hírűvé. Bátor, kezdeményező, de­mokratikus vezetői módsze­rei az üzemen belül, és azon kívül is támogatásra találtak. A gazdaság' dolgozóinak szak­mai, kulturális nevelésével is kiemelkedően törődnek a gazdaságban, szociális ellá­tottságuk példás. Évek óta folyik a saját tanulóképzés, ezzel hozzájárulnak a társ­üzemek szakember-utánpót­lásához is. Nevéhez fűződik az orszá­gosan elterjedt silókukorica­termesztés, -betakarítás, -tá­rolás és -etetés technológiájá­nak kidolgozása. A módszer­rel a gazdaság a szarvasmar­ha-tenyésztés jövedelmező­ségét az országos átlag fölé emelte. Kiemelkedőt nyújta­nak a vetőmagtermesztés és forgalmazásban is. Tizenkét éve tagja a me­gyei pártbizottságnak, 1975 óta a vb-nek is, tagja az Ál­lami és Kossuth-díj bizott­ságnak, az ÁGKER KFT fel­ügyelőbizottságának, a HUN- GAROSED igazgató tanácsá­nak elnöke. kifejtett eredményes tevé­kenységéért. Rajtuk kívül Szőke Pál; a Népszínház színművésze ré­szesült a kitüntetésben, a Tolna megyében bemutatott gyerekdarabokban nyújtott kiemelkedő alakításaiért. Szocialista Kultúráért ki­tüntetést 21-en kaptak. Kiváló Munkáért kitün­tetést kaptak tizen, miniszte­ri dicséretet 23-an, ezen kí­vül számosán részesültek pé n z j utal o mb an. Az ünnepség következő ré­szében K. Balog János, a Levéltár igazgatója, a HNF megyei alelnöke 16. alka­lommal hirdette ki a hely- történeti pályázat eredmé­nyeit. Ez alkalommal 11-en nyújtottak be dolgozatot, va­lamennyien megkapták a HNF megyei bizottsága Ki­váló Társadalmi munkáért kitüntetését. Első díjat ka­pott Sóky Árpád, másodikat, egyben a KISZ MB különdí- ját b. Lakatos Margit, és dr, Töttös Gábor, a városi ta­nács különdíjával együtt. Harmadik díjban részesült dr. Szilágyi Mihály, Bárkai Ferencné, Mógorné Tóth Il­dikó, és Papp Gyula, Szekszárd Város Tanácsa 1979-ben alkotott tanácsren­deletet a ..Szekszárd város díszpolgára” kitüntető cím elnyerésére. Hétfőn délután a régi megyeháza díszter­mében megtartott ünnepi tanácsülésen átadták a dísz­polgári okleveleket azoknak, akik Szekszárd városért ki­emelkedő munkát végeztek. Mattioni Eszter \ I-------f-------------------:-------n A nemcsak Szekszárdon, hanem az országban, sőt vi­lágszerte ismert festőművész megyeszékhelyünk szülötte Művészi pályája innen in­dult, és ma már tudjuk hogy mennyire meghatározó erővel hatott rá Babits vá­rosa, a környék gazdag nép­művészete. A sióagárdi élet­képek, a színes népviseletet megörökítő hímeskövek ma a Nemzeti Galériában és a világ számos múzeumában, a szekszárdi kiállítóterem­ben és magángyűjtemények­ben vallanak művészetéről és rólunk. Mindig szívesen vállalta és akarta is vállal­ni ide tartozását, melyet ér­tékes emberi, művészi élet- útján végig igazolt és ma is sokat tesz érte. Mattion! Eszter számos külföldi mű­vészeti díj és elismerés tu­lajdonosa, aki Rudniai Gyu­la tanítványa volt, azután a szentendrei művésztelep törzstagja lett. Márványból készült murái is munkáival egyedül áll a magyar kor- társmüvészetben. Nem vé­letlen, hogy a szekszárdi ki­állítóteremben elhelyezett és a városnak adományozott alkotásaiban oly sokan és oly gyakran gyönyörködnek. Jacques Leser Jövőre lesz húsz eszten­deje, hogy megyeszékhe­lyünk és a franciaországi Bezons város testvérvárosi kapcsolatot alakított egy­mással. És szintén jövőre lesz húsz esztendeje, hogy Jacques Leser-t Bezons pol­gármesterévé választották. Francia testvérvárosunk szü­lötte tanítóként kezdte pá­lyafutását és 1965-ben meg­választották a város kultu­rális polgármester helyette­sévé. Mint polgármester és mint a Francia Kommunis­ta Párt KB munkatársa mindig figyelemmel kísérte és segítette a Testvérvárosi Bizottság munkáját és bol­dogan segíti elő, hogy or­szágaink és a két város kö­zött a kapcsolat élő, és rend­szeres legyen. Tevékenysé­gével közreműködik a né­pek közötti békés egymás mellett élés, az alkotó együtt­működés elveinek gyakorla­ti megvalósításában, öröm­mel és elkötelezetten beszél arról, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerben élő or­szágok lakosai a csereláto­gatások és az egyre gyara­podó baráti kapcsolatok so­rán miként ismerik meg egymást, egymás életét és vallja, hogy e korrekt talál­kozásokat mindenképpen folytatni kell. K. Papp József A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottságának 20 éven át, 1965-től 1985-ig volt az első titkára. Eilső számú politikai vezetőként döntő szerepet játszott, nemcsak a megye, hanem Szekszárd város fej­lődésében i,s. Egyéni tevé­kenysége és az általa irá­nyított politikai testület mű­ködése négy jelentős terv­időszakban segítette és meg­határozta a város gazdasági, társadalmi, kulturális életét. K. Papn Józsefnek jelentős és elévülhetetlen szerepe van megyeszékhelyünk gyors ütemű fejlődésében, a kor­szerű és eredményes mező- gazdasági üzemek létrejötté­ben, az egészségügyi és kul­turális intézmények színvo­nalának emelkedésében. Szekszárd város iparosodá­sa — mint jól tudjuk —, a már említett 20 esztendőre esik. Az ipari üzemek léte­sítése következtében a mun­kalehetőségek száma is gyor­san emelkedett, s így állha­tott meg a város lakói szá­mának csökkenése. majd megkezdődött a lélekszám növekedése. K. Papp József jelenleg is aktív politikus, tagja az MSZMP KEB-nek. s cselekvő polgára Szekszárd városnak. dr. Szabópál Antal Szekszárd város szülötté­nek, dr. Szabópál Antalnak egész életútja és vezetői munkássága Tolna megyéhez és Szekszárdhoz kötődik. A megyei tanácson 1950-ben kezdte a közszolgálatot, hat évig volt a szekszárdi városi pártbizottság első titkára. 1963-tól nyugdíjbavonulásá- ig a Tolna Megyei Tanács elnöki tisztségét töltötte be. Több évtizedes tanácsi tevé­kenysége során meghatározó szerepet játszott Szekszárd város gazdasági, társadalmi, kulturális életében. Aktívan vett részt a városi tanács terveinek kidolgozásában és végrehajtásában, segítette a tanács testületéinek és a ta­nács apparátusának munká­ját. Munkássága eredmé­nyeit fémjelzik a jól műkö­dő szekszárdi ipari üzemek, mezőgazdasági nagyüzemek, a lakossági' ellátást szolgáló egészségügyi, kereskedelmi oktatási és kulturális intéz­mények. Szabópál Antal ahogyan az elmúlt évtizedek­ben is sokat tett városunk felvirágoztatásáért, úgy ma is ezért tevékenykedik, hasz­nos t.apasztail'ataüval ma is segíti a városi tanács mun­káját. dr. Diófási Lajos Szintén megyénk szülötte dr. Diófási Lajos, a-„PAN NONVIN” vezérigazgató helyettese, a Pécsi Szőlésze­ti és Borászati Kutató Állo­más vezetője, a mezőgazda sági tudományok doktora, aki évtizedek óta az egyik legismertebb szőlészeti szak­tekintély. Kutatásai ered­ményeit sóik ezer szekszár­di kistermelő, és számos dél-dunántúli nagyüzem, köztük a szekszárdi nagy­üzemek is sikeresen alkal­mazzák. Üj termelési mód­szerei és fajták elterjeszté­sére tett erőfeszítései meg­határozó módon hozzájárul­tak ahhoz, hogy a szőlőül­tetvények termésátlaga Tol­na megyében is növekedett az utóbbi öt esztendőben. Munkássága 'során nagyon jó kapcsolatot alakított ki a Tolna megyei és főleg a szekszárdi nagyüzemekkel és kistermelőkkel. Igen so­kat tett a borversenyek so­rán is annak érdekében, hogy a szekszárdi borvidék újból visszanyerje régi hír­nevét és történelmi rangjai. I tűi Jurcsik Károly Egy olyan ember is meg kapta Szekszárd város dísz­polgára címét, akit szemé­lyesen nem 'sokan ismernek a megyeszékhely latoói kö­zül. Viszont alkotásait, mun- •kájának eredményeit napról napra látjuk, örülünk nekik és gyönyörködünk bennük. Jurcsik Károly okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi tanár, a Győr Me­gyei Tervező Vállalat főépí­tésze, Ybl- és Állami-díjas, Sokrétű elméleti, szakmai és gyakorlati tapasztalattal ren­delkező szakemberként ka­pott megbízást Szekszárd Város Tanácsától tervezési munkákra. Az általa készí­tett városközipont rendezési és kivitelezési terv alapján készült el a belváros mo­dern, szép és Szekszárd vá­ros polgárai által megked­velt épületegyüttese, me­lyért a város Hild-érmet ka­pott 1976-iban. A városren­dezés, a lakóépület-tervezés területén folyamatos szakta­nácsadással ma is segíti vá­rosunk építését, szépítését. A lelvételeket az ünnep­ségen készítette KAPFÏNGER ANDRÁS Babits Emlékplakett Közművelődésben dolgozók kitüntetése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents