Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXVI. évfolyam, 196. szám, ARA; 2,20 Ft 1986. augusztus £0., szerda.

Nagygyűlés Szekszárdon

Péter Szigfrid mondott ünnepi és szoboravató beszédet

Tegnap délután öt makói' Szekszárdon, a Béla téren felcsendültek a Himnusz hangjai, s ezzel kezdődött az a nagygyűlés, melyen a város lakossága több jeles évfordulóra emlékezett. A krónikás egyszerűen képtelen volt arra, hogy megbecsülje, hányán is gyűltek össze a régi vármegyeháza előtti téren, hogy együtt ünnepeljenek, együtt köszöntsék az évfordulókat. Talán — ha némi túlzással is — úgy lehet fogalmazni, hogy szinte a fél város — apraja és nagyja egyaránt — ott szorongott az egyébként tágas téren. Az erre az alkalomra épi tett tribünön foglaltak helyet a megye és a város politikai, társadalmi vezetői. Kovács János, Szekszárd Város Tanácsának elnöke köszöntötte a város lakóit, külön üdvözölte Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság első titkárát, a város országgyűlési képviselőjét,. Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét, a testvérvárosok — Bezons és Becse — vezetőit és a delegációk tagjait, Lessnyei Márta szobrászt és Vadász György építészt, majd a szomszédos megyékből és Tolna megye városaiból érkezett vezetőket, a város díszpolgárait és a tanács tagjait, akik szintén a tribünön foglaltak helyet. Ezután felkérte Péter Szigfridet, hogy tartsa meg ünnepi és szoboravató beszédét. Mielőtt a beszéd fontosabb részleteit közölnénk, néhány mondattal emlékezzünk meg a díszbe öltözött térről, az ünnepi dekorációról, mely valóban ünnepélyes, az alkalomhoz méltó volt. A tribün fölött megyeszékhelyünk címere és a városalapítás

— 1061 — illetve napjaink

— 1986 — évszáma, a tribün oldalán az Alkotmány

jelképe, a teret Szekszárd zászlója és nemzeti lobogók díszítették.

— Sokarcú, szép ünnepre gyűltek össze itt a megyeszékhely főterén. Augusztus 20-a politikai tartalmában gazdag évforduló, egyszerre emlékezünk e napon I. István királyra, az államalapítóra, és a szocialista Alkotmány törvénybeiktatására. Régi hagyomány, hogy ez a nap az új kenyér ünnepe is — kezdte ünnepi beszédét Péter Szigfrid, majd így folytatta:

— Példátlanul gazdag fejlődésünk alapjait népünk harca, munkája teremtette meg. E harc eredményeit dekralálta az országgyűlés 1949-ben, amikor elfogadta a lényegében ma is érvényben lévő Alkotmányt. Az

államalapító iránti tisztelet vezette a törvényhozókat akkor, amikor az államalapító István király emléknapját választották az Alkotmány ünnepéül. Tudták, hogy történelmet csinálnak, legalább olyan értékűt, mint az államalapítás volt. Űj államot alapítottak, a nép államát. Szenvedésekkel, küzdelmekkel teli ezeréves történelmet zártak le akkor, amikor az új történelmi korszak be- köszöntét iktatták törvénybe. Ez nem egyszerű jogi aktus, hanem nagy fontosságú politikai tett is volt, kifejeződött benne annak az ezeréves harcnak az eredménye, amelyet a haza legjobbjai a szabadságért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért folytattak.

— Ezután az ünnepi szónok megyeszékhelyünk évfordulójáról emlékezett meg, egyebek között e szavakkal :

— Szekszárdon az idén külön hangsúlyt kap ez a nap azzal, hogy 925 éve I. Béla király itt apátságot alapított, és ezzel megnyitotta a várossá fejlődés útját. Péter Szigfrid emlékeztette nagy számú hallgatóságát városunk ezeréves történetének viharos és szép napjaira, fontos történelmi eseményeire, majd egy kérdést tett fel:

— Mit jelent számunkra ez a város, amelyben élünk, nekünk, akik a város polgárai vagyunk, és azoknak, akik ma vendégek, de innen elszármazva sem felejtették

(Folytatás a 2. oldalon.)

augusztus 20.

Gorbacsov javaslatának nemzetközi visszhangja

WASHINGTON

Az Egyesült Államok el- ! utasította Mihail Gorbacsov javaslatát arról, hogy csat- ! lakozzék az atomfegyver - : kísérletek moratóriumához j és „propagandának mi- I nősítette azt, hogy a .Szov- : jetunió újabb hónapokra ! meghosszabbítja saját j fegyverkísérleteinek im- I már egy év óta tartó ön- ! ikéntes felfüggesztését.

Az amerikai külügymi- í nisztérium szóvivője még I Gorbacsov televíziós be- , szédének elhangzása előtt a hírügynökségek előzetes feltételezéseire aliaipoz- va ismételte meg az amerikai elutasítást — szó szerint a korábbi megfogalmazással élt: az Egyesült Államoknak és szövetsége- ; seinek „nem áll érdekében.” az a tomíe.gy ve r-kísé r - letek moratóriuma.

Röviddel később, Kaliforniában az ott üdülő Reagan elnök szóvivője, Larry Speakes hasonló formában utasította el a szovjet javaslatot, a azt a korábban elhangzott, de a szakértők által cáfolt vádat ismételte meg, hogy

a Szovjetunió „az Egyesült Ál laimokho z képest előbbre tart korszerű nukleáris fegyvereinek kipróbálásában”.

Az elmúlt napokban ugyanakkor az amerikai törvényhozás mindkét háza állást foglalt a fegyver- kísérletek moratóriuma mellett. A republikánus, többségű szenátus nem kötelező érvényű állásfoglalásban kérte az elnököt a fegyverkísérletek felfüggesztésére, illetve a nukleáris kísérletek teljes eltiltásával foglalkozó tárgyalások felújítására. A képviselőház elvben kötelező erővel mondta ki, hogy az Egyesült Állatnak január elsejétől függesz- sze fel az egy kilotonna hatóerő feletti nukleáris töltetek kipróbálását, amennyiben a Szovjetunió is hasonlóképpen jár el, s ha meg tudnak egyezni a helyszíni ellenőrzés kérdésében. Reagan elutasította a képviselőházi javaslatot, amely csak abban az esetben lenne törvényerejű, ha a szenátus is elfogadná.

(Folytatás a 2. oldalon.)

E

zer éve lesz immár, hogy a magyarság alkotmányos rendben, állami szervezet keretei között él a Duna-Tisza táján, a Kárpát-medencében. Mindössze harminchét éve, hogy egy ezredéi jogfolytonosságába bekapcsolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követjük. A Magyar . Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmányát a magyar államiság fejlődésében történelmi korszakhatárként emlegetik. Érthető és szükségszerű volt, hogy a fel- szabadulás utáni éles osztályharcok és a történelmi igazságtétel idején a választóvonalat húzták meg erősebben. Hangsúlyozták, hogy az új.alaptörvény Magyarország első írott alkotmánya, amely olyan rend jogi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dolgozó népé.

Anélkül, hogy ezt az igazságot elhallgatnánk, ma nagyobb távlatból már a népi alkotmány nemzeti múltunkba visszanyúló előzményeit is látjuk. Sokan talán meglepődnek, amikor megtudják, hogy Engels milyen sokra tartotta nagy királyunk, I. István művét, a magyar alkotmányosságot, s államiságot. Ügy vélekedett, hogy alkotmányának és a belőle kifejlődött autonómiának köszönheti a magyarság azt a nagy államalkotó erőt, amely az elnyomás évszázadaiban is fennmaradt. Nemcsak a méltányosság, hanem önbecsülésünk is azt kívánja, hogy megszabadulva a múlt gyötrelmeitől, értékeit magunkénak tekintsük és alkotmányos rendünk demokratikus fejlesztésében, megerősítésében hasznosítsuk.

Az idei alkotmányünnepen, az előzőkhöz hasonlóan, nagy figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia fejlesztésére. A történelmiség elvét is figyelembe vevő magyar népi alkotmányosságban a legnagyobb figyelem a demokrácia következetes alkalmazásának lehetőségeire irányul. A népben valóságos igény van a demokráciára, s társadalmunkban — keserves tapasztalatok árán — kialakult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mértékű gondjainak a megoldásában, az új fejlődési lehetőségek megteremtésében szükség van minden állampolgár felelős részvételére. Az állampolgár azonban csak ott viselkedik felelősen, ahol nem alattvalónak tekintik, hanem. teljes értékű, szabad embernek, akinek része van a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt, beleértve az állami tevékenység nyilvánosságát, ellenőrzését is. Csak így képzelhető el a törvények meggyőződésen alapuló betartása, a szabadság rendje. Az ilyen módon fejlődő társadalom az igazán hatékony gazdaságilag is, de minden más emberi teljesítmény dolgában is.

A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a politikai fejlődésnek ezt az irányát határozta meg. Ehhez'a programhoz kapcsolódott a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa, amikor állásfoglaláséban kimondta:

Alkotmány és demokrácia

„A népi, nemzeti egység erősítésében, a szövetségi politika gyakorlásában meghatározó feltétel a politikai intézményrendszer oly irányú fejlesztése, amelyben semmi sem korlátozza indokolatlanul az egyes politikai, társadalmi szervezetek és mozgalmak hivatott tevékenységét; nem szűkíti munkájukat csupán a végrehajtásra vagy mozgósításra, hanem lehetővé teszi a társadalmi szükségleteknek. megfelelő tevékenységük kibontakoztatását, részvételüket a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében.

A Hazafias Népfront közjogi funkciója — benne sikeres választási munkája — politikai, érdemi részvételt jelent társadalmi életünk mindén területén. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében."

Ennek az állásfoglalásnak a szellemében, a szocialista demokrácia követelményei szerint a népfront szorgalmazza a jogalkotás olyan fejlesztését, amely megfelel a Miagyar Népköztársaság alkotmányának, népünk — egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben kialakult — jogérzékének és politikai érettségének, s az elmúlt harminc évben megszilárdult törvényességnek, amely megszabadította a tövénytisztelő embereket a félelemtől. A jövőben, ehhez a folyamathoz kapcsolódva, olyan jogalkotásra kell törekedni, amely segít megszilárdítani az embereket a bürokrácia kölöncétől és arroganciájától; lehetővé teszi nemes célokra irányuló szabad egyesülésüket; kibontakoztatja önkormányzatra való képességüket.

A legmagasabbrendű jogszabályokat, különösen az alkotmányokat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy papíron maradnak. A népfront az Országgyűlés törvényhozói tevékenységétől azt kívánja, hogy az elmúlt három évtized nagy vívmányára, a törvényességre támaszkodva gondoskodjon hézagmentes jogrendről. Biztosítsa, hogy az alkotmány minden tételéhez olyan alacsonyabbrendű jogszabály (törvény, rendelet stb.) kapcsolódjon, amely köz- igazgatási intézkedésekben, végső esetben bírói ítéletben érvényesíthető. Csak egy ilyen következetesen kiépített jogrend veheti elejét az alacsonyrendű jogszabályok inflálódásának, a hatalommal való viszaélésnek, az állampolgári fegyelem megsértésének.

A jogrend demokratikus belső következetessége az önkéntes jogkövetés fontos feltétele, amelyben persze — éppen meri jog — fenn kell tartani a kikényszerítés lehetőségét is, de igazán építeni a demokrácia eredményein nevelődött felelős állampolgárra keij^ Az állam amikor büntet, defenzívában van. Minél kevesebbszer kénytelen az állam büntetni, minél inkább számíthat a törvénytisztelő állampolgár támogatására, annál inkább válhat a közjó intézményévé. A szocialista társadalom ilyen követelményeket támaszt államával szemben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkotmányát, s ilyen alapon törekszik következetessé tenni jogrendjét.

Az ünneplő városlakók a ‘Béla téren