Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

a népújság 1986. augusztus 18. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Változik-e a jelenlegi állapot? Boros János dombóvári ol- via siónk a nyúl ten yésztés és -tartás jelenlegi állapotával kapcsolatban kérdezett. „A nyúl felvásárlási ára nem stabil, havonta változik. Amíg ez év májusában egy kilogramm nyúl ára 60 fo,- rinit volt, júliusiban 44 forint. Ez a színes nyúlna vonatko­zik. A fehér nyúl 66 forint volt, most pedig csak 52-t fizetnek érte kilogrammon­ként, ami azt jelenti, hogy 16 forinttal1 kevesebbet kap a termelő. Ilyen körülmé­nyek között elveszik a ter­melő kedvét — azt a kicsit is, ami van. Azzal' az érveléssél sem tudunk egyetérteni, hogy nyáron olcsóbban lehet elő­állítani egy kilogramm nyiúl- húst, mint az év bármelyük időszakában, hiszen a nyúl- tartáShoz nem elég a szálas­takarmány, ahhoz szemes takarmány is kell, mégpe­dig nem kevés”. Kocsis József a Dombóvá­ri Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet felvá­sárlási osztályának vezetője válaszolt : — A Magyarországon fel­vásárolt húsnyúl közel 100 százaléka külföldön kerül ér­tékesítésre. A külföldi part­ner átvételi árai befolyásol­ják a felvásárlási árat. Téli, tavaszi időszakban — mivel sokan nem termelnek a zord időben húsnyulet — a piacon hiány van, nyári időszakban pedig túlkínálat. — Egy időben a felvásárló, feldolgozó cégek eltérő árat T elefonszámunk : 16-211 alkalmaztak, s ezzel a nyúl nem lett töíbb, csak mindig a tötahet fizetőhöz került. — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Qrszíágos Anyag- és Árhi- vatal kezdeményezésére meg­egyezés született az 1986. évi húsnyiúlárak vonatkozásában. A hiűsnyúl -feldolgo zá ssal és értékesítéssel foglalkozó cé­gek — Kömyei Mezőgazdasá­gi Kombinát, a Gerecse Mjgtsz Tardoábánya, a Fotk Budapest, Bácska Mgtsz Vas­kút, TSZKER Exporta dalé- kokat Feltáró Központja Bu­dapest, valamint a Skála- Coop Szövetkezeti Közös Vál­lalat Budapest — az egysé­ges árat elfogadták. Ki a felelős? M. Sülmegi László bâtai ol­vasónk írta „A múlt héten is probléma volt a kenyérrel. Arait benne találtam, kivág­tam, és ettem tovább. Azon­ban a legutóbb vásárolt ke­nyér minősége olyan volt, hogy nem lehetett elfogyasz­tani. Aakadt, aki már vissza­vitte - a boltba az ehetetlen kenyeret, de a minőségről a boltos nem tehet.” Egy szekszárdi olvasónk is „kenyérügyben” fordult ro­vatunkhoz. Elmondta, hogy július 14-én délután az 50-es számú csemegeboltiban vásá­rolt fél kiló baktai kenye­ret. Egy szelet levágása után azonban kiderült, hogy a ke­nyér ehetetlen, sületlen. Azt kérdezte: ki a felelős ezért a munkáért? Szabó József, a Tolna Me­gyei Sütőipari Vállalat igaz­gatója válaszolt: — Sajnos egyik panasz ese­tében sem tudok olyiatn konk­rét választ adni, amilyent szerettem volna. Sümegi László olvasójuk sem a vá­sárlás időpontját, sem a vá­sárlás helyét nem jelölte meg. Ezért a kifogásolt ke­nyér a vállalat bátaszéki vagy szekszárdi sütőüzemé­ben, de a bátai és a decsi ter­melőszövetkezeti sütőüzem­ben is sülhetett. A ragadós kenyérbél zetet egy sócsomó okozta. A hibát a dagasztó követte el, aki nem a tech­nológiai előírás szerint ol­dotta fel a sót. — A szekszárdi sütőüzem­ben töblb mint hat évig üze­melt nagyjavítás nélkül a PTC—52 típusú alagúitkemen- ce, melyet 1986. július 12—21. közötti időszakban felújítot­tuk. — írta válaszában Sza­bó József igazgató, a szek­szárdi olvasónk panaszára, majd így folytatta: — Mivel lehetőségünk nyílik arra, hogy előreláthatólag szep­temberben gázfűtésre térjünk át, a felújítás során azokat a biztonsági berendezéseket is felszereltük, amS a gázfűtés előfeltétele. így az olajtüze­lésről a gázra történő átállás csak egy-két napos termelés­kiesést okoz. A fenti időszák alatt a város és városkörnyék kenyérellátását 60—70 száza­lékben a süteményes műsza­kok átszervezésével a szek­szárdi üzemből a fennmara­dó mennyiséget a bonyhádi, a bátaszéki és a paksi sütő­üzemektől oldottuk meg. Ezért annak a kedves vá­sárlónak a kérdésére, — aki az 50. számú Népbolt-egy- ségben július 14-én vásárolt dóm a felelőst név szerint megjelölni. A felsorolt üze­mekben a kemencekapacitá­sok maximális kihasználása miatt előfordulhatott süietlfen kenyér is. A raktári dolgo­zóknak azonban az a felada­ta, hogy minőségileg meg nem felelő kenyér az üzem raktárait ne hagyja el. A mi­nőségi prémium feltételei is ezt a célt szolgálják. Sajná­latos, hogy ennek ellenére is előfordult a fenti eset, vala­melyik raktári dolgozónk hi­bájából. Miért nem lehet vászonrolót kapni? Szász Jánosné gyönki ol­vasóink kérdezte, hogy miért nem lehet vászonrolót az üzletekben vásárolni, hiszen nem mindenki tudja meg­venni a drága reluxákat? Andrási Imre, a Tolna Me­gyei Tanács V. B. kereske­delmi osztályának vezetője küldte meg a Választ: — Hónapok óta nagykeres­kedelmi szinten sem szerez­hető be vékony, lakossági el­látási célt szolgáló rolóvá­szon, oka feltételezhetően ipari gyártási háttér problé­ma. Vastag — nehezen kezel­hető — inkább ponyva, az van, de ezt nehezen kezel­hetősége és eladhatatlansága miatt a kiskereskedetm nem tart: — Sötétítési célt szolgáló egyéb színes vászon- és kar­tonanyag a megye valaimeny- nyi ruházati szakmájú bolt­jaiban nagy választékban kapható, javasoljuk, hogy igényét e cikkekkel elégítse, ki. baktai kenyeret — .nem tu Ml, VÁLASZOLUNK Megújuló pécsi belváros dhenyi tér 8-ban ki alaki tan- dó Művészetek Házában, megújul a Tünde ruházati bolt, amely bővülve ruházati áruházként fogadja maijd a vásárlókat. A volt megyei tanács há­zán a Baranya Megyei Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat munkásai dolgoznak. A több évig tartó felújítás legalább hetjverMmillió forintba kerül. Átsétálva a Széchenyi tér túloldalára, a már megújult városi tanács épületében lé­vő Centrum Áruház portál­jainak cseréje lassan a be­fejezéséhez közeledik. A Kossuth Lajos utcában — a pécsi korzón — imlmár kö­zel egy évtizede folyik a patinás Pannónia Szálló át­építése a Huingairhortels be­ruházásában'. Odább a Szín­ház téren megújult az egy­kori SZMT-székház, ahol a kamaraszínház 'kapott ott­hont. A következő színházi évadtól itt tartják a Nem­zeti Színház előadásait, s várhatóan ezzel egy időben megkezdődik a Nemzeti fel­újítása. A Kazinczy és Lí­ceum utcák közötti épületek is új arcot öltenek. Erdélyi József, Pécs Megyei Város Tanácsa építési és közleke­dési osztályának főelőadója Viszont kissé kamcxran je­gyezte meg: — A városközpontban lé­vő épületek belső udvarái- nak, az ott levő bérlemé­nyek rendbe tételére a je­lenlegi körülmények között nincs elegendő forrásunk. Gondot okoz továbbá a ve­gyes tulajdonú bérlemé­nyekkel kapcsolatos, időről időre felmerülő és elhúzódó jogvita. Annák idején Egert köve­tően Pécs pincagandjaiitól volt hangos a sajtó. A bara­nyai megyeszékhelyen az akut problémákat megol­dották: a kormány által er­re az évre biztosított húsz­millió forintot a felmerülő veszélyek elhárítására hasz­nálják fel. A főelőadótól kapott információk szerint megújul a Széchenyi téri közlvilágítás is: a Dédász várhatóan még ebben az évben míves, öntöttvas lám­patesteket szerel fel a tér épületeinek falaira s ennek eredményeként hangulato­sabbá válik a dzsálmit ölelő főtér. S. Gy. Cseri László «felvételei A felújítás alatt álló Elefántos-tömb Széchenyi tér fe­lőli homlokzata Pécs belvárosában immár öt esztendeje hozzászoktak a lokálpatrióták és a me- csékalji városba érkezők a a horvát-szerfo, a lengyel és a szlovák építőmumikások- hoz. Mondhatnánk azt is, hogy e „nemzetközi brigád” jóvoltából vette kezdetét a több mint 'kétezer éves ba­ranyai megyeszékhely tör­ténelmi városmagjának re­habilitációja. Persze nem véletlen', hogy annak idején a külföldi munkavállalók voltak többségben : ugyanis a hazai építőipari cégek je­lentősen elkötelezték magu­kat a lakásépítés és az ipa­ri beruházások terén. Azóta fordult a kocka, s ma már tucatnyi építőipari szervezet dolgozik azon, hogy Pécs belvárosa mielőbb vissza­nyerje patinásán megújuló arculatát. Az állalmi lakóházak fel­újítására ebben az esztendő­ben négyszázmillió forint áll rendelkezésre, melyből 110 millió jut a történelmi városközpontban lévő épüle­tek megújulására. Közel hat éve annak, hogy kimondták: Pécs belvárosának rehabili­tációja országos érdek. A kormányzati szervek táimo- gatóan segítik azóta is a megyét és a várost annak érdekében, hogy az eszten­dőkkel ezelőtt kidolgozott program mielőbb befejeződ­jön,. Nem csupán az állami tá­mogatásnak köszönhető, hogy a baranyai építőipari cégek mindinkább sajátjuk­nak érzik e munkát. Az utóbbi hónapokban az utca embere napról napha fedezi föl, hogy éleink mennyire harmonikusan egymáshoz illeszkedő épületegyütteseket emeltek. A közeljövőiben fe­jeződik be a Bem utcai II. számú sebészeti klinikai tömb hoirtldkzatfélújítása, alig kétperonyire innen', a Széchenyi téri úgynevezett Elefántos-tömb egymáshoz simuló épületeit ugyan még pálánkok takarják, ám az „ arm járó most már bizakod­hat: a XVIII. százaid köze­pén húzott épületeket meg­mentik az utódoknak, ahol ismét megnyílik a Zsolnay Porcelángyár miiratabofltja. s végre* helyet kapnak a kü­lönböző szövetségek a Szé­Az átépített egykori SZMT-székház, a kamaraszínház­nak ad otthont-—•— A belkeresdelemi _f dolgozók szaikké- C\ pesítéséről szóló VI 5/1986. (VII. 23.) BkM számú rende­let mellékletei táb­lázatokban tüntetik fel, hogy mely munkakörökben történő foglalkoztatáshoz milyen szakmai és politikai képzettség szükséges, a mel­léklet tartalmazza a szak­irányú «képesítést nyújtó is­kolák és szakvizsgák jegy­zékét is, a jogszabály pedig kimondja, hagy vezető állá­sú munkaköriben csak kivé­telesen foglalkoztatható olyan dolgozó, aki az előírt képesítéssel ugyan nem ren­delkezik, de vállalja, hogy a munkaszerződésében meg­jelölt határidőn belül azt megszerzi. Ha erre a határ­időre nem szerzi meg a szükséges «képesítést, úgy a képesítésének megfelelő munkakörbe át kell helyez­ni. A kollektiv szerződés hatáskörébe utalt dolgozók­ra vonatkozó képesítési elő­írás alól a munkáltatói jog­kör «gyakorlói a különösen indokolt esetben felmentést adihat. A belkereskedelmi dolgo­zók teljesítménybérezéséről szól a belkereskedelmi mi­niszter 6/1986. (VII. 23.) BkM számú rendölete, amely sze­rint a belkereskedelmi ága­zathoz tartozó tevékenysé­get folytató vállalaitok üz­leteiben a gazdálkodási eredmények alakulását köz­vetlenül befolyásoló fizikai és nem fizikái munkakör­ben dolgozók munkabérét teljesítmény-bérformában kell meghatározni, a tel- j esi tmény-bé r*f orma pedig léhet : a) jutalék, vagy b) személyi alapbérrel kom­binált jutalék vagy premi­um, illetőleg c) csökkentett személyi alapbérrel kombi­nált jutalék vagy prémium. Előírja a jogszabály, hogy a teljesítménykövetelményt olyan mutatóra kelj építeni, amelynek alakulását az érintett dolgozók közvetle­nül befolyásolják. Külön is felhívjuk a fi­gyelmet a jogszabálynak ar­ra a rendelkezésére, amely részletesen meghatározza, hogy a teljesítménybérezés kőiében mely kérdéseket: kell a kollektív szerződés­ben. (munkaügyi szabályzat­ban) szabályozni, s hogy a vállalatoknak a teljesítmény- bérfonma felülvizsgálatát legkésőbb 1986. december 31-ig kell végrehajtaná úgy, hogy a rendelet afllkalmaizá- sa a dolgozók keresetének csökkentését nem eredmé­nyezheti. Az egészségügyi miniszter a terhességmegszakibás irán­ti kérelem elbírálásáról szó­ló korábbi jogszabályt mó­dosítja, lehetővé teszi — a jogszabályban pontosán kö­rülírt esetékben — engedély adását 20. hetet meghaladó terlhességmegszakításra, sőt egészen kivételes esetben a terhesség időtartamától füg­getlenül is a teiihességmeg- szBikításra. Meghatározza a jogsizalbály azt is, hogy a 20. hetet meghaladó terhes­ség megszakítására mely egészségügyi intézmények­ben kerülhet sor. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 29 számában jelenitek meg. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóságnak a Művelődési Közlöny idei 12. számában is olvasható az az irányelve, amely az üzemi baleseték elbírálásá­nak szigorításáról szól, amelyből itt most csupán .az alábbiakat idézzük: „Nem léhet elismerni azon balese­tek üzemiségét, amelyek azért következtek be, mert a dolgozó a lakásáról (szál­lásáról) ittasain indult el, il­letőleg a munkába vaigy on- nlan a lákásra (szállásra) menet közben az útját ital fogyasztása miatt szakította meg és eköaben vagy azután balesetet szenvedett, ez ugyanis nem tekinthető in­dokolt útmegszakításmak.” Dr. 'Deák Konrád a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Bélyeg a rákkongresszusra A Budapesten megrende­zendő XIV. .nemzetközi rák­kongresszus alkalmából, az „Évfordulók-események ’86” sorozaton belül 4 forintos bé­lyeget hoz forgalomba a pos­ta augusztus 21-én. A bélyeg Rác József gra­fikusművész terve alapján, többszínű ofszetnyomással. 922 300 fogazott és 5800 fo- gazaitlan példányban az Ál­lami Nyomdában készült. A bélyegképen Kapósa Móritz orvosprofesszornak portréja — a szarkóma nevű dagana­tos betegség felfedezőjének — és a kongresszus emblé­mája látható, s az esemény­re ultaló felírat olvasható. Külföldi produkciók a televízióban Üj külföldi filmsorozatok vetítését kezdi meg a követ­kező hónapban a televízió. Szeptember 2-án kezdődik, s 15 egymást követó héten kedd esténként láthatják a nézők a Rabszolgasors című brazil produkciót. A Ber­nardo Gimaranz regénye alapján készült film a XIX. század végén játszódik, s egy rabszolganő életét kíséri nyo­mon. Szeptember 6-tól sugároz­zák Élet a Földön címmel az angol televízió 13 részes, ismeretterjesztő sorozatát. A mai élővilág kialakulásának több mint 2 milliárd évre visszanyúló folyamatát fel­elevenítő, a növény- és ál­latvilág rendkívüli gazdag­ságát bemutató film epizód­jait szombat délutánonként vetítik. A hónap közepétől új ren­dezői sorozatot is műsorra tűznek. A hazánkban is jól ismert Tizenkét dühös em­ber alkotójának, Sidney Lu­met amerikai filmrendező­nek immár csaknem három évtizedes pályáját reprezen­táló sorozatban 9 híres film­jét láthatják az érdeklődők. Elsőként, szeptember 13-án sugározzák az 1957-«ben ké­szült, ma már filmtörténeti jelentőségű Tizenkét dühös embert, ezt követi majd egye­bek között egy katonai bün­tetőtáborban játszódó, A domb, az 1968-as Sirály, va­lamint a Kánikulai délután, a Hálózat és a Halálcsapída című filmjei. A következő hetek tévémű­sorában szereplő külföldi produkciók között láthatják a nézők Robert Bresson fran­cia rendező 1959-es filmjét, a Zsebtolvajt, A 39. lépcső­fok című, a II. világháború kitörését megelőző időszak­ban játszódó Hdtehoock-fil- met, Corneille Cid című tra­gédiájának amerikai feldol­gozását, valamint, a néhány éve a hazai mozikban is ve-- ti tett francia—svéd filmet. A csipkeverő nőt.

Next

/
Thumbnails
Contents