Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-14 / 191. szám
líttfti. augusztus 11. ^ÉPÜJSÀG 5 Vezetés és ellenőrzés Nyári termelési gyakorlat a TÁÉV-nél A Pollack Mihály Műszaki Főiskola mélyépítő tagozatának hallgatói Szekszárdim, a Csapó Dániel utcában a gáznyomoesö-vezeték építési munkáin vettek részt A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság 1986. augusztus 15—16-án Pécsein rendezi meg a VI. elten őrzés i konferenciáit. Mottója : a veszteség®orrások feltárásával! a magasabb jövedelmezőségért. A vezetés és 'az eliten őrzés összetartozó fogalmák. A vezetés lényege a tudatosság, arrti nem tehet eredményes kellő kontroll' nélkül. A vezetési folyamat a szakiroda- lom szentelt a tájékozódással (az információik gyűjtésével) kezdődik, s a (tervezéssel folytatódik. Ezt követi a döntés, azután a szervezés (végrehajtás). majd betetőzi az ellenőrzés. A íölyamat e Végpontja. — a célok és a tényleges helyzet összehasonlítása — egyben tájékozódás '.(visszacsatolás) lis, ezáltal az újabb döntési folyamat kiinduló- pontja. Tárgyilagos helyzetfeltárás Az ellenőrzés fontos információforrás, de mégis több. mint tájékozódás, több, mint helyzetfeltárás — aktív tevékenység. Nem csupán szemléli, hanem Cselekvőén alakítja, formálja a valóságot. Akikor felel meg a vele szemben (támasztott követelményeknek, iha Ikimutaitja a céltól (a tervtől, a normától, a szabálytól) való eltéréseket, azok okát. jés egy ben javaslatokat tesz, intézkedéseket kezdeményez az ellenőrzési tapasztalatok hasznosítására. Ehhez ipersze tárgyilagos helyzetfeltárás, a vizsgálati megállapítások hiteles, meggyőző, (tényszerű bizonyítása szükséges. A belső ellenőr képes a valósághű helyzetelemzésre, hiszen inem érdekelt sem a dolgok szépítésében, sem befeketítésében. Fontos, hogy szakképzett légyen, jól ‘feí- késztilljön. Nem ragadhatja magával az ellenőr „vadász- szenvedélye”. Ezért is kell. hogy szorosan együttműködjön a Vizsgált egység vezetőivel, dolgozóival. Az ellenőrzés még így sem próbtema- és konfl’ilktusimenltes. Döntően azért, mert nehéz el- os2íláitni az előítéleteket. a bizalmatlanságot, amely hoz. zátapad. Sokan ugyanis a hibakereséssel azonosítják, vagy a vizsgált koJtekítívával. annak vezetőjével szembeni b!i zalimaitHanságnak tekintik az elleniőrzést. Pedig szó siincs gánesosko- dás'ról, vagy bizalmatHanság. ról. A kontroll minden tudatos em'beni tevékenység része, EMenőrlizZük a legjobb 'terméket ds a megvásárlás, a gépjármű biztonsági berendezéseit elindulás előtt. 'Egyébként vitáik, súrlódások az ellenőrzés során még a legjobb esetben is adódnak. Tegyük fed, hogy nem tap'asz- tátnlalk kirívó eltérést a szabályokhoz, a kövételimén yek- hez képest, tehát a személyes felelősség megállapítására, büntetésre nincs szükség. Jó együttműködés esetén a vizsgálati jegyzőkönyv tényeit, megállapításait, s a tapasztalatok hasznosítását célzó tapasztalatokat, intézkedéseket nagy valószínűséggel elfogadja', 'aláíráséval hitelesíti az énimtett vezető. De ezzel a vizsgálat ahogyan az ellenőrzési szakemberek mondják, csak formálisan fejeződik be, ’ténylegesen akkor zárul le véglegesen, amikor a 'tapasztala tokát, a javasolt intézkedéseket végrehajtják. Következetes utóvizsgálatok Az ellenőr tehált időről időre visszatér a tett színhelyére, utóvizsgálatot tort, beszámoltat, számonlkér. A saját kezdeményezésű elható- nozásők végrehajtása is késhet, vagy hibás lehet, s ilyenkor a kudarcélmény intim belső ügy marad1, s az idő esetleg fátylát ds 'borít rá. De az ellenőr, mint két lábon járó lellkidsmeröt, nem nyugszik bete a tehetetlenségbe, a Vizsgálati tapasz ta latoka t nem hagyja feledésbe merülni. ha kéül jelentést készít. Az ellenőrzés tehát, ha tudja a dolgát, kellemetlenül következetes. Akad-e elég felkészült, tapasztalt szakember, aki hivatásszerűen vállalja az ütközéseket. ,,Az utolsó revizornemzedék lassan nyugdíjba vonul, s nincs, aki a helyükbe lépjen” — panaszkodik az ’egyik közlekedési vállalá- tunk vezérigazgatója. A szakemberhiány nem mindenütt fogalmazódik meg ilyen határozottsággal, de tény, hogy az ellenőrök szervezett, képzése megoldatlan. „Fontos, hogy megtaláljuk azokat az alkatilag alíkáimas pénzügyi, közgazdasági, szervező, műszaki szakembereket, akik vállalják, és szilát-- dán állják az ütközéseket, a szakmai ismereteket, a gyakorlati tapasztalatokat majd menet (közben elsajátítják” — mondja az egyik ismert ipari vállalatunk igazgatója. E megfogalmazásban sok az igazság, hozzátéve, hogy a természetes kivólasztódáis is, az eredményes munka is döntő .módon függ a helyi légköritől, az ellenőr társadalmi-anyagi státusától az adott iválfalfeitnál. Megvalósuló javaslatok A RNíEB folyóirata, a Népi Ellenőrzés több tucat gazdásági vezetőt meginterjúvolt, s részletesen szóltak a külső vizsgálatok és a belső ellenőrzések tapas z tál Patai ról. A különféle vélemények, észrevételek. javaslatok közt különösen figyelemre méltó, hogy néhány nagyvállalatnál nem bízzák a véletlenre népi ellenőr dolgozóik másutt szerzett vizsgálati tapasztalatainak helyi hasznosítását, hanem bevonják őket a Váillállaiton belüli ellenőrzésibe, így a tálnsadailimi munka megtermékenyíti a hivatásos szakmai és ellenőrzési tevékenységét. Mérnökök, közgazdászok, technikusok, munkások népi ellenőri tapasztalataikkal — felkérésre — segítik saját vállalatuknál a belső 'tartalékok feltárását, intézkedéseket kezdeményeznek a hibáik kijavítására. Természetszerűleg a helyi sajátosságokhoz igazítva alkalmazzák a népi ellenőrzés „technológiáját”, vizsgálati módszereit. Mindenkit óvni kívánunk a vizsgálati programok, az eljárási szabályok, s általában a népi ellenőrzési módszerek mechanikus alkalmazásától. A népi ellenőrzés a kormányzati, a megyei, a városi irányítás része, eszköze, de több minit negyedszázad alatt Mérteit, más vezetési szinteken is hasznosítható tapasztalatokat. Kovács József Számítógépek az informatikai mérnökképzéshez A Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központ 25 darab PROPER— 16 típusú személyi számítógépet adott át a Budapesti Műszaki Egyetem villamos- mérnöki karának. Az együttesen mintegy 18 millió forint értékű számítógép adományozására! márciusban alapítványt írtak alá a két intézet vezetői. Az SZKI azért bocsátotta térítés nélkül az egyetem rendelkezésére a gépeket, hogy ezzel is segítse az 1987 februárjában hazánkban első alkalommal meginduló informatikai mérnökképzést. A BME villamosmérnöki karán jelenleg négy szak van, a februárban megkezdődő lesz az ötödik. Az informatikai szak első évfolyamán hatvan hallgató kezdi meg tanulmányait, s ismerkedik meg a számítástechnika elméletével és gyakorlatával. A kutatóintézet munkatársai rendszeresen' előadásokat tartanak majd az egyetemen, s részt vesznek a hallgatók vizsgáztatásában is. A leendő informatikai mérnökök pedig bekapcsolódnak az SZKI fejlesztési programjainak végrehajtásába. A műszaki egyetem olyan diplomatervezetet készít a hallgatók számára, amely a kutatóintézet feladatainak megvalósításához nyújt segítséget. A kutatóintézet és oktatási intézmény újszerű együttműködése mindkét fél részére hasznosnak ígérkezik. A Budapesti Műszaki Egyetem olyan számítástechnikai berendezéshez jutott, amelyeket saját költségvetéséből nem tudott volna megvásárolni. Az SZKI pedig speciális képzettségű számítástechnikai mérnökökkel bővítheti majd munkatársai számát, akik már a képzés ideje alatt megismerkednek az intézet munkájával. A vállalat minden évben fogad egyetemistákat, főiskolásokat, szakközépiskolásokat nyári termelési gyakorlatra. Visszatérő vendégeknek számítanak a PMMF, a BME, a Pénzügyi-Számviteli Főiskola, a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskola tanulói. Az idei nyáron eddig, és összesen 230 fiatal töltötte le termelési • gyakorlatát. A fiatalok 3, illetve 4 hét alatt megismerkedhettek' a produktív munkával, láthatták két kezük munkájának eredményét. A nyári termelési' gyakorlatnál égjük legfontosabb feladat a munkára nevelés volt, a munka megszerettetése, a munka áltál- szerzett sikerélmények biztosítása. Ez komoly szervezést, nagy odafigyelést igényelt a munkákat irányító helyi vezetőktől. Telnek a zsákok ...Irégig nyírják a megyét Minden együtt van. A birkák a karámban. A káposzta ott fő a gázon. Akácfa alatt három láda szódavíz. Es áll a sátor. A sátor alatt öt ember serénykedik. Burai Zoltán csa- ládja-brigádja. Jó kötésű emberek. Kell is az erő a birkához. Am, amint Burai Zoltánné mondja, nincsen ennek nagy betűje. Tudni keli, hogy nyúljanak a birkához. A fejéhez, lábához szabad nyúlni. Tekerni, szorítani nem lehet. A fogás határozott legyen ! Mindjárt bemutatják a birkafogást. Az egyik fiatalember hátramegy a karámba, s ügyes mozdulattal a mit sem sejtő birkához kap, s a gyapjas már ott vergődik kifelé, két- lábon. Azaz dehogy jön önszántából. Mint a talicskát, tolja az ember, s kénytelen kapkodni lábát a birka, ha nem akar orra esni. Itten még hasra sem szabad esni. Már ami a keresetet illeti. Ami azt jelenti, hogy az éves produktum nagy zsákokban vár elszállításra. Mennyi a birkaigyapjú ára? Hát, ahogyan Zimányi Dániel beavat a birka-titokba, jószerint semmit nem tudok meg. Ötöl-hatol, hogy így az átvevők passziója, meg amúgy a rövid gyapjú, meghogv ezek a birkák egész évben, a szabad ég alatt vannak. S ezért is húzódott későbbre a nyírás, mint az illene. Mert ezek a birkák már a nyárba fordultak dús gyapjúkkal. A beretvaéles vil- lanyoiló azonban megszabadítja a jószágot a téli felöltőjétől. A d'Uzsl falu vég en, az erdészhez mellett áll a sátor. Merthogy van itten utánfutó, pótkocsi, traktor, villamos vezeték, berregő áram- fejlesztő. Bár most az áramot kölcsön veszik a falu legszélső házától. A kurdi termelőszövetkezettel áll szerződéses kapcsolatban az alföldi, azaz fü- löpszállósi ember. Hatszáz birkája van. Panaszkodik a legelőre, egyre jobban kiszorulnak. Ha valahol megjelenik a nyájjal, azonnal föl- emelei'k a bérleti díjat. Ha addig nem is hasznosították a területet. Mindjárt akad gazda, több is mint ami kéne: erdőgazdaság, községi tanács, legelőtársulat, meg maszek, aki azt bizonygatja, hogy még az ükapja is ott legeltette a teheneket. Bár már olyan gyönge a fűtermés, hogy birka is csak csipegetni tud. S kerülgetni a sok kórót, gizt-gaZt, amit még e jámbor állat sem fogyaszt el. Hacsak a szamarak nem. Amelyek ugyancsak megérettek a nyíróolló alá, ám a szamárnak az a szokása, hogy levedli a téli bundáját Nem keli neki olló. Pedig igencsak csaittog-zi- zeg a Burai család-brigád kezében az ügyes szerszám. — Az egész megyét végig- nyírjuk — mondja az asz- szony, aki gyomaendrődi származású. S valóban igaza lehet, mert sátortáborukat a hét végén már Regszemcsén láttam felállítva. Egy nyíró naponta negy- ven-ötven birkától szedi le a gyapjút. Pálkovács Jenő Czakó Sándor Talicskázik a jószág, nem önszántából Burai Zoltánné bemutatót is tartott
