Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-13 / 190. szám

IHKfi. augusztus 13. KÉPÚJSÁG 5 f 7í*#fftti-'~y »»Ai a mód, jellemző magatartás, ahogy va­m |a)(i( testi, szellemi, anyagi, erkölcsi vonat­kozásban él.” „Személyeknek, vagy emberek kisebb, nagyobb cso­portjának a gazdasági, foglalkozási és társadalmi viszonyok által meg­határozott helyzete, viselkedése, lehetősége az életben.” (A magyar nyelv értelmező szótára.) A bonyolult jelentéstartalmú kifejezés teljes bemutatására nem vállalkozhattunk, inkább csak felvillantani szeret- tünk volna abból valamit, ami akár hagyományosan, akár éppen sa­játszerüen új vonásként a szocialista életmódból a jelenben már meg­található, vagy a jövőben kívánatos lenne, ha megjelenne. A társa­dalom rétegei életmódbeli szokásainak feltárása nem lehet egy újság- oldal feladata, most csak a legalapvetőbb értékek felmutatását tűztük ki célul, ezek közé tartozik a család, a munka szeretete és megbecsü­lése, és a társadalom törekvése, hogy feltárja az életmódbeli viszo­nyokat, és hatni is tudjon azokra. Egészség - helyes életmód Országos időmérleg-, életmódfelmérés Az életmóddal kapcsolatos országos vizsgálatba vala­mennyi megye, így a KSH Tolnia Megyei Intézete is be­kapcsolódott Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszere csoportjaival. Tíz évvel ezelőtt már végeztek hasonló felmé­rést, most az éiimúLt időszakiban bekövetkezett társadalmi, gazdasági, ’kulturális változások életmódra gyakorolt, ab­ban mérhető hatásáig kísérik figyelemmel a szakemberek. Hangsúlyos szerepet kap az egyes napi tevékenységre for­dított időmennyiség, A vizsgálat orézágoS jellegű, így kis reprezentációt je­lent a megyében, viszonylag szűk körre terjed ki, helyi jel­legű következtetések levonására ezért nem ad módot. Gé­pi útón kiválasztott 15 és 79 év közötti embereket keresnek meg négy periódusban, hogy „lefényképezzék” egy-egy nap­jukat, széles körű információt kapjanak tevékenységükről, szokásaikról. Az összeíró csopoírt munkatárséi 17 településen* három városiban és tizenniégy községben keresik fel a gépi úton kijelölt lakásokat, ez biztosítja a véletlenséget. Mji tartozik az áletmódfelimérés egyes periódusaiba? Az első, már lezajlott kérdéscsoport a ’lakóhelyre, lakásra az ott élő személyekre keres választ. A második periódus­ban, ami most jár vége felé, pénzügyi, gazdálkodási dol- gókra kérdez rá a .kérdőív, majd a munkahely, végül pedig a kultúra, a művelődés, az emberi kapcsolatok kerülnek terítékre. Az országos vizsgálatban’ az Élelmezéskutató In­tézet kérésére a táplálkozásra vonatkozó, az Oktatáskutató Intézet számára pedig pedagógusok, diákok véleményét, életmódját feltáró kérdéscsoportok is szerepelnek. Ezzel együtt még egy, az utJazálsökria fényt derítő adatokat is gyűjtenék a szakemberek, ami többek között arra keres választ, hova, mennyi időre, milyen módon, kivel, milyen céllal utaznák az emberek. Mindez az erők jobb koordiná­lását, a gyakorlati lebonyolítás egyszerűsítését szolgálja. T. ZS. Munka, kultúra, sport Álmokkal, vagy álmok nélkül? Hogyan akarsz majd élni? életmódtábor ’86 Így is A család 16 éves fia elég-, telent hoz haza ... Egyik es­te a közösen megbeszélt időpont után 3 órával ér ott­honába a discóból. .. Sze­rény anyagi lehetőségei van­nak, ám a fiú motort sze­retne ... — és még folytatni lehetne a képzeletben alko­tott, ám a valóságot tükrö­ző szituációk sorát. — H,a te lennél a szülő, mit tennél ilyenkor? — tették fel a kér­déseket a dombori KISZ-ve- zetőképző táborban az el­múlt héten. Kiosztották a „szerepeket”, eljátszották a szituációkat, majd elemezték a különféle viselkedési for­mákat. Joggal vetődik fel a kérdés, miféle tábor ez, ahol ilyenre is lehetőség van? A KISZ Tolna Megyei Bi­zottsága ez évben először szervezett életmódtábort középiskolás fiataloknak. Or­szágos szinten is új még a kezdeményezés, megyénk KISZ-esei egy pályázat út­ján nyerték az anyagi fede­zetet a táborra a KISZ Köz­ponti Bizottságától. A prog- ramösszeállítás alapelve az volt, hogy minden délelőtt 1-1 témát dolgozott fel a 44 táborozó. Így szó volt visel­kedéskultúránkról, pszicho- szexuális fejlődésről, szere­lemről, párválasztásról, az önálló életkezdés általános feltétéleiről, lehetőségeiről. Szó esett az egészséges táp­lálkozásról, a család szere­péről, önismeretről, a külön­féle káros szokásokról. A családi gazdálkodás is igen rangos helyet foglalt el a tematikában, s itt még „gya­korlási” lehetőség is volt. A fiatalok ugyanis családokba szerveződtek augusztus ele­jén, s családonként (7-9 fő) ezer forinttal gazdálkodtak. Mire jutott ebből a pénzből? Kirándulásra, ajándékvásár­lásra, névnap, születésnap megünneplésére, de még ar­ra is, hogy egy-egy este ven­dégül lássanak egy másik családot. — A tábor előtt jóformán fogalmam sem volt a csa­ládról. Nyolc hónapos ko­rom óta élek állami gondo­zásban. Két-három éves le­lehet ? hettem, amikor nevelőszü­lőknél voltam, de mire az általános iskolát elkezdtem, már újra a nevelőotthonban éltem. A családról, gyermek- nevelésről emlékeimben sem­mi sem maradt meg. Most 16 éves vagyok ... — mond­ja Bogdán Tibor, a tamási szakmunkásképző kőműves tanulója. A fakultatív foglalkozások a délutáni programokat töl­tötték ki. Itt főzni, kötni, varrni, ajándéktárgyakat ké­szíteni tanultak a fiatalok, de; a sportolás, elsősegély­nyújtás sem maradt ki. A vendégségbe hívott családok maguk készítette apró aján­déktárgyakkal lepték meg vendéglátóikat, egyik este pedig minden család maga főzte kint a szabadban, bog­rácsban a vacsoráját. Ezt az estét terítési verseny fűsze­rezte. Volt olyan család, aki tábori vetélkedő megszerve­zésével, s a családi pénzből vásárolt jutalmakkal kedves­kedett a tábornak, Az egyik asztalnál két, majdnem hajszálra egyforma leányka falatozza éppen az ajándék dinnyét. Kincses Tünde és Erika dombóvári ikrek, a Szekszárdi 505. Szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetben tanulnak női ru­hakészítőnek, illetve műsze­résznek. — Változott-e valamit a véleményetek a családról a tábor alatt? — Most is ugyanaz a vé­leményem, mint amikor el­jöttem — veszi át a szót a cserfesebb Tünde. — Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lett volna haszna ennek az egy hétnek. Az ismerete­ink bővültek, s ne nagy sza­vaknak vedd, de jó felkészí­tést adott az önálló élethez. Mi hárman vagyunk testvé­rek, nagyon jó a hangulat otthon. Mégis itt sem éreztük másként, mintha egy nagy családiban éltünk volna. Ezt a hangulatot csak fo­kozta az utolsó este, amikor a táborvezetőség minden tá­borlakónak átadta meglepe­tését: a titokban készített könyvjelzőit. Gergelics E. Platánok alatt A Mártírok téri platá­nok alatt Vasvári némi megrökönyödéssel emeli rám a tekintetét. — Hogyan képzelem a jö- vőmet? Ennél azért köny- nyébbet is kérdezhettél vol­na! Ügy néz ’ki, hogy rövi­desen bevonulok. Katonaság az biztos. Ezek most még csak olyan gyerekkori sze­relmek. — Minden illúzió nélkül? — Én megfogadtam, csak olyan nőt veszek el felesé­gül, akiben megbízhatóik, nem iszik, nem udvaroltál magának. Aki a család mel­lett tud maradni. És leg­alább két gyereket szeret­nék. — Ügy tűnik, másokhoz és magadhoz is szigorú vagy. — Nem kívánom másnak azt a sorsot, amit én átél­tem. Édesapám leszázalékolt kazánkezelő, édesanyám 1977-ben meghalt. Apámmal egymásra vagyunk utalva. Az ember önül, ha úgy- ahogy normális körülmények közt él a mai pénzszagú vi­lágban. A juhászok életmódja ki­csit mindig magában hor­dozta azokat a sajátos jegye­ket. amelyék különössé tet­ték más, hétköznapi foglal- *’kozákokhoz Viszonyítva. Ami. kor Ambrus Mihály mesélni kezd óléte itörténetébőlt, in­kább népmeséi részletre em­lékeztet, miint egy munkáját hivatásnak tekintő, józanul gondolkodó, egyszerű ember ’sorsára. Ambrus Mihály ma Decsen él. Apja is juhász volt, és hosszú élétű, hiszen 96 éves korában hált meg. Mihály ’bácsi hí] a 80. éven, a 90. ’közeiében, nem számlálja tétlenül napjait. A decsi Táncsics utcai ház kertje ad mindennapra gondölkodni- és tennivalót. litt ’lányával él — Tulajdonképpen mi a véleményed a pénzről? — Az, hogy nem boldogít. Az a gyerek, aki nem kap­ja meg a szeretetet idejében, olyan ember is lesz később. — Nem is a pénz boldogít, hanem a tekintély — sóhajt: föl váratlanul a kerekarcú Kovács Zoli, aki eddig na­gyot hallgatott. Aztán épp­oly váratlanul témát vált. Azt mondja, őt az érdekli elsősorban, hogy békében fo­gunk-e élni, vállalkozhat-e az emberiség arra a képte­lenségre, hogy elpusztítja önmagát. ’Mikor elbúcsúzunk egy­mástól, már hallgat a disco, a Széchenyi utcában is ha­rapni lehet a csendet. Prométheusz galambjai — Rendben van, név nél­kül. A lány a mellett ülő fiúra néz. Mintha bátorítást vár­na. De a fiú csak annál hall­gatagabb. — Közgazdasági techni­kumba járok — mondja las­san, aztán ismét a partne­rére néz, elhúzza-e a vállá­együtt. Amit tudni lehet és keli a juhofcról, azt a nyug­díjas juhász tudja: — A jó birkát megismerni hátulról, a menéséről — mondja huncutul — úgy ráz­za a farát, mint a menyecs­ke ... A vándorjuhász életmódja látszólag „regényesen köny- nyű”. Terelgeti nyáját, fújja furulyáját, de korántsem éli bú nélkül Világát. Ponto­sabban Ambrus Mihály nem élte fetelőtleniül. — Mindig huszonnégy órát szolgáltaim — emlékezik. Oda 'kellett figyelni rájuik éjszaka is. Amikor a téesz megala­kult, utókor megváltozott a ról a kezét, megrója-e majd a közlékenységért. — Szeretem a szakmámat, és azt hiszem, a munkámat is kedvvel fogom végezni. Vonzott ugyan a régészet is. Őstörténet. A múlt. Az em- berréválás és hasonlók. _ ? — Csak ehhez jobb ered­ményt kfellett volna elérnem történelemből. Talán majd egyszer. — A szüleid mennyire be­folyásolhatják a terveidet? — Nekem jó a kapcsola­tom a szüleimmel. Sokfelé utaztunk együtt, Prágában, az NDK-ban és másutt is jártunk. Örömet okoz vilá­got látni. Jó lenne, ha er­ről később se kellene lemon­danom. És ha több időm lesz, talán olvasni is többet fogok, nem fogok hetekig rágódni egyetlen könyvön. — ... és majd egyszer a házasság? — Nekem nincs testvérem. Nagyon hiányzik. Ha én megházasodok, három gye­reket szeretnék. Persze er­re majd csak húsz éves ko­rom után akarok komolyab­ban gondolni... Bóka iRőbert imii életűink is, de birka csak Ibiirlka maradt. Én nem tud­tam elhagyni őkét soha. Itt, a fallu alatti legelőkön már könnyű volt az élét. AZt már az anyámasszony-katonája is ellátta. De a vándorlás volt az igazi. Dombóvár, Fehér­vár környékére is eljutottam. Gyalog mentem, egyedül vol­tam ... Néha megáll a beszédbein. hallgat nagyot, aztán ha megszólal', hát ismét a bir­káiknál köt ki: — Éléskor lis segíteni kél- lett .némelyiknek. Van. ame­lyik lkát első lábbál jön az orda előtt, de a feje megszo­rul. Látni azt. hogy az állat A megyei tanács vb. egíész- ségügyi osztályai méltatit 1969- ben atekul t meg az egészség­nevelési csoport. A csoport — önálló osztályként — 1979- ben a Tolna Megyéi KÖJÁL- hoz integrálódott. Dr. Sasvs Edittel, az osztályvezető fő­orvossal az egészséges élet­módiról beszélgetünk. — Az egészségügynek a gyógyítás melilett a legfonto­sabb feladáta a megelőzés. Ehhez elengedhetetlen az egészséges életmódira neve­lés. Az utóbbi évek felméré­séi világoson kimutatták, hogy a betegségek és az élet­vitel között szoros ’kapcsolat, összefüggés van. Gondoljunk csalk a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, a rákra, az alkoholizmusra, és még sorol­hatnám. — Az egészségkultúra tu­dományosán megalapozott egészségügyi ismeretekét, és ebből kialakult magatartást jelent. Minit Ilyen, a kultúra szerves része. Ennek tanítá­sa, elterjesztése azonban nemcsak az egészségügy fel­adata. — Az egészség értéke de­valválódott az Utóbbi évek­ben. Az egészségét megőrizni, fejleszteni, az egyes ember­nek kell. Első Ilépcső a csa­tiad fceililene, hogy légyen. A pedagógia, a közművelődés, a munkahely szerepe is el­engedhetetlen . Tudat osítan i kell az emberekben, hogy az egészség érték. sajnos, erre a komoly, felelősségtel­jes feladatra nincs kellően felkészítve maga az egész­ségügy sem. a többi említett területről nem is szólva. Az egészségnevelés szerepe, fon­tossága csak az utóbbi idő­ben kezdd éllnyemi az őt megillető helyet. — A helyes életmódra ne­velés kormámyfeladat lett. Kiemelt 'területe a helyes táplálkozás, a mozgás, a sport, a 'menfállhi’giénle. a szeméiy- lés környezethiigiéne. Hét­köznapiéin fogalmazva az egészséges életmódhoz a kor­szerű táplálkozáson és a testmozgáson kívül hozzá­tartozik a kudarcok elvise­lésének, a konfliktusok fel­oldásának, a rizikótényezők (drogok, dohány, alkohol) ki­védésének képessége is. Van­nak tehát bőven lemaradá­sok, ezek egy része társadal­mi szintű megoldásokat, vál­tozásokat kíván, de elenged­hetetlen az egyes ember sze­repe, felelőssége is. Hiszen a személyes példamutatás, gyermekeink helyes neve­lése, a más emberekért ér­zett felelősség ^a legfontosabb 'követelmények közé tarto­zik. W. kéri a segítséget. Én elléskor mindig köztük voltam ... éj­jel, nappal... Ambrus Mihály a megvál­tozott juhászéletből örömmel figyeli mindazt, ami segíti az embert is, állatot is ab­ban, hogy egészségesen élhes­senek. A technikai eszközök korszerűsítése, az állattartás vailamlikor szó nélkül viselt terheit könnyítette. A nyug­díjas juhász a televízió mű­sorából tájékozódik a viliágat sodró eseményekról. Leg­szívesebben az állatokat be­mutató ismeretterjesztő soro­zatokat nézi, és azokat, ahol fiatadók élnek barátságban, szerelemben, együtt, egy­másért. D. K. J. A vándorló juhász

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents