Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-10 / 161. szám
I 1986. július 10. NÉPÚJSÁG 5 Az új illetékrendelkezések alkalmazása a bírósági eljárásban (II.) A hagyatéki eljárás illetéke A ; közjegyző által a hagyatékátadó végzéssel átadott, terhekkel nem csökkentett hagyatéki vagyon vagy tulajdoni igény értéke után az örökösnek (hagyományosnak, hagyatéki hitelezőnek) 2 százalék eljárási illetéket kell fizetni. Több hagyaték együttes tárgyalása «ebén az illetéket hagyatékonként külön kell megfizetni. Nem lehet a hagyatéki vagyon értékéhez hozzászámítani: — a hagyatékhoz nem tartozó és az eljárásban csak az osztályrábocsátással vagy betudással kapcsolatban számításba vett vagyontárgyak értékét, — annak a vagyonnak az értékét, amelyre az örökösök az örökhagyóval közösen szerző tulajdonosi igényét elismerték, — az osztályos egyezségbe bevont Idegen vagyontárgyak értékét. Ha a hagyatéki vagyon nem értékelhető, vagy a fél öröklési bizonyítvány kiállítását kéri, illetőleg a hagyatéki eljárást a felek kérelmére a hagyaték átadása előtt megszüntetik, 300,— Ft illetékét kell fizetni. A hagyatéki eljárás illetéke magában foglalja az átadott hagyatéki vagyonnak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésével, valamint a hagyatékátadó végzés elleni jogorvoslattal kapcsolatos eljárás illetékét ,is. A hagyatéki eljárás illetéke az örökösöket — hagyományosokat, hagyatéki hitelezőket — szerzésük arányában terheli. A hagyatéki eljárás illetékét az illetékhivatal kiszabása esetén pénzzel kell megfizetni, kivéve, az előzőleg meghatározott esetekre irányadó 300,— Ft illeték összegét, amelyet a közjegyzőnél kell leróni. A közjegyzői eljárás illetéke Ha az eljárás tárgyának értéke megállapítható — a közjegyzői eljárásért, a terhek figyelembevétele nélkül — megállapított érték után 1 százalék, de legalább 300,— Ft, legfeljebb 20 000,— Ft. A váltóóvási eljárásért, az értékpapír és okirat megsemmisítési eljárásért, az okirat értékének 1 százaléka, de legalább 300,— Ft, legfeljebb 5000,— Ft. Amikor az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, illetőleg a közjegyző közreműködése nem az értékelhető ügylet létrehozásával kapcsolatos, vagy a közjegyző egyéb hivatalos cselekményt végez, a közreműködés időtartama — a 2 ólát nem haladja meg, 300,— Ft, — a 2 óránál több, de a 4 órát nem haladja meg. 500,— Ft, — a 4 órát meghaladj®, 800,— Ft illetéket kell fizetni. A közjegyzőnél kért előzetes bizonyítási eljárás illetéke az érték 1 százaléka, de legalább 100,— Ft, legfeljebb 50 000,— Ft. Minden egyéb eljárásért, cselekményért 100,— Ft illetéket fceíl fizetni. A közjegyző okiratmásolatáért, ennek hitelesítéséért, továbbá tanúsítvány kiállításáért az előzőleg megjelölt illetéken felül oldalanként 15,— Ft illetéket kell fizetni. Abban az esetben, ha a közjegyző az eljárást vagy cselekményét a hivatali helyiségén kívül, a fél kérelmében megjelölt helyszínen végzi, az egyébként megállapítható illetéken felül további 300,— Ft illetéket kell fizetni. A hagyatéki eljárási illeték kiszabásán túlmenően, minden egyéb és a közjegyzői eljárást igénybevevő által az előzőek szerint fizetendő illetéket a közjegyzőnél maradó ügyiraton, vagy az ottani feljegyzésen kell illeték- bélyeggel megfizetni. Az illeték megfizetése előtt az okiratot stb. loiszalgá'ltatni csak akkor szabad, ha az eljárást hivataliból kell lefolyhatni. A választottbírósági eljárás illetéke A váiasztottbírósági eljárás értékének megfelelően 1 százalék, de legalább 500,— Ft, legfeljebb 50 000,— Ft. Ha az érték nem állapítható meg, az illeték 1000,— Ft. Választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a váilasztottbírósági határozatban megállapított perérték alapján kell meghatározni. A büntető eljárás illetéke A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés vagy perújítási kérelem illetéke 500,— Ft, a fellebbezés illetéke pedig 800 — Ft. Ha több magánvádló egy beadványban tesz feljelentést, továbbá ha több magán- vádlónak különálló ügyeit egyesítik, mindegyik magán- vádló külön köteles az illetéket ítnegfizétni. Ha ugyanannak a rnagán- vádlónlák több ügyét egyesítik, az egyesítéstől kezdve •Csák egyszer kell az illetéket megfizetni. Viszontvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni. 'Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatott- nak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett, és egymással összefüggő olyan bűncselekményék miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak • van helye. A beadvány (fellebbezés) illetékét az eljárást kezdeményező iraton, vagy azon az iraton kell megfizetni, amelyen a bíróság a kérelmet feljegyzi. Ha a magánvádló az illetéket felhívás ellenére sem fizeti meg, akkor a bíróság leletet készít az illetékről. Ha a büntető eljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetékei fizetni. Ha a kérelmet nem nyomban, a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a büntetés, illetve intézkedés végrehajtása alatt terjesztették elő, 300,— Ft illetéket kell fizetni a következő esetekben: a) szabadságvesztés, javító-nevelő munka, szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztási kérelem. b) pénzbüntetés vagy pénzmellékbüntetés , az államot illető bűnügyi költség, az elkobzás alá eső érték, vagy vagyoni előny, valamint a nem szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság megfizetésére irányuló halasztás vagy részletfizetés iránti kérelem, c) kegyelmi vagy bírósági mentesítés iránti kérelem. Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügy m i nís zterbe z előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1 százaléka, de legalább 100,— Ft, legfeljebb 1000,— Ft. Ha a fél az illetéket a bíróság felhívására nem fizeti meg, akkor erről a bíróság leletet 'készít DR. NYÍRÓ GÉZA megyei bírósági elnökhelyettes, bírósági főtanácsos Mesterek Tamásiban Szépség - munka - piac Tamásiban Huth Márton szíjgyártó mestert és Pintér Istvánná kézimunka-előnyo- mót arról kérdezzük, hogy mit jelent számukra e három fogalom: szépség — munka — piac. üü A jövő esztendőben lesz kerek száz éve, hogy — 1887-ben — a szíjgyártó mesterség gyökeret vert a Huth családban. Azóta megszakítás nélkül száll itt apáról fiúra ez a tudomány. A tamási műhelyben a megmunkált tehénbőr szaga illattá nemesedik a vitrinekben, ahol már kész lószerszámként díszeleg. — Amikor inas voltam — kezdi emlékezését a 64 éves Huth Márton —, nem kellett nevet szereznem, mert akkor már mindenki ismerte a családomat Tolnában. Somogyiban. Most mégis úgy alakult az életem, hogy engem már más megyékbe is elvitt a sors, vagy azt is mondhatnám, a piac. Mert sajnos ebben a szakmában mindig úgy volt, ahogy a kerék forog, amennyit felfelé, annyit lefelé is. Most éppen egy ilyen lefelé hajló szakászban vagyunk. Elfogytak a lovak, így természetesen a lószerszám sem kelendő ... — Ez a tény nem tölti el szomorúsággal ? — Engem nem. Nem akkor kell dolgozni, amikor megrendelés van, az már késő. Az csák kapkodást idéz. Az inaséveimet említettem. Akkor volt olyan év, hogy 300 darab lószerszám is elhagyta a műhelyt, de azt az időt nem szabad összehasonlítani a mával. Nincs olyan fogathajtó verseny, bajnokság, ahol Huth Márton meg ne jelenne lószerszámaival. Ott volt Kecskeméten, Szilvásváradon is. A jelenlétet belső kényszernek érzi, amivel tartozik hajtóknák, lovasoknak. Kevés elismerés a szó, hogy munkája szemet gyönyörködtető. Mindig elsődleges céljai között szerepelt, hogy a már elkészült szépnél még szebbet csináljon. Fogalmazhatunk úgy is, hogy: alkosson, hiszen a legegyszerűbb paraszthámok is megannyi mesterremekek. A könnyűcsipkés, a magyar versenyfogat díszes lószerszámai a szépség magasabb szintű kategóriájába tartoznak. Lovaglókantárok, felszíja- zott ostornyelek várnak vevőkre, de találni itt gyerek övét, csatokat, kutyapórázt is. — Mennyi idő alatt készül el egy lószerszám? — Mi nem napi nyolc órát dolgozunk, hanem elkezdünk egy munkát és azt be kell fejezni. Tíz, tizenkét nap kell az egyszerűbbeknek, de egy elegánt, versenyhám elkészítése hatvan napig is eltarthat. Huth Mártontól fia vette át a szakma ismert fortélyait. Ö — az ifjabb mester — éppen Tamásiban, a tanács részére készített egy pár lószerszámot, ami igásfogat- hoz, de parádéban is megállja a helyét. A nagyapa titkon már leányunokáját is szemlélgeti, hogy bizony „ügyes szíjas” lenne belőle. Látszik ez abból, hogy az apja készítette árut a vevő elé kirakja ... Pintér Istvánná kézimunka-élőnyomó szülőfalujában — Öcsényben — még gyerekfejjel élte meg a ki nem mondott hagyományápolás jelentőségét. Ez indította, hogy az otthonról hozott kézimunka szeretetet iparsze- rűen folytassa. A tamási családi házuk falán két cégtábla áll. Egyik az övé, másik a férjé, a fogtechnikusé. Ez utóbbi mesterséget az édesapa váratlan halála után a lánya — Pintér Klára — viszi tovább — A nagyanyánktól ránk hagyott, a tiszta forrásból merített hímzésviiág anyagát sajnos úgy nem tudom továbbadni, hogy abból megéljek — meséli Pintér Istvánná. A piacon árult kézimunkákkal, amelyeket minden kritika nélkül, a népművészet égisze alatt készítenék, nem tudok versenyezni. Nagyon fáj, amikor látok olyan fiatalt, akiről tudom, hogy ügyes kezű, sóikkal többre képes annál, mint amit a piacon vásárol. Ilyenkor némi fondorlattal próbálom csábítani a szakkörömbe, amit a városi művelődési házban vezetek immár tizenegy éve ... A tízéves jubileum alkalmából miniszteri dicséretben is részesítették a tamási díszítőművészeti szakkört. Az asszonyok fáradhatatlan lelkesedését fogalmazza Pintér Istvánná minden gondolatával, elterelve ezzel az egyéni sorsáról a beszélgetést. — A közösségben mindig megújulok — mondja —, a szakkörben töltött órák sok mindent féledtetnek, sok mindenhez erőt adnak. Ott önmagunknak dolgozunk látszatra, de a kollektíva kiállításain mindig a városunkat is képviseljük. A díjak, elismerések átadásakor Tamási neve is elhangzik. Ezért a felelősségünk sem csekély... Az életére visszapillantva látni kell a két szakma kapcsolódását is. Annál is inkább természetes ez, mert a kézügyesség, a népművészet szeretete öröklött tulajdonsága lányának, Hajdicsné Pintér Klárának, a fogművesnek is. — Számomra is az jelenti az igazi szépet, ami édesanyámnak — néz és mutat az édesanyja készítette párnákra, falvédőkre, térítőkre. — A szépség fogalmát a mi szakmánk sem nélkülözheti, hiszen az egészség után a fogak látványa is fontos mindenkinek. Ha szabadidőm engedi, szívesen szövök és bímzek magam is. A munka szeretetét is rám hagyta édesapám a műhellyel együtt. Valamikor nehezen tudtam elképzelni, hogy ilyen kitartást, szorgalmat igénylő mesterséggel magam is megpróbálkozzam, de így alakult a sorsunk. Én sokkal zárkózottabb vagyok, mint édesanyám. — A fogtechnikusokat a jól kereső szákmák között tartja nyilván a közvélemény. — Igen! Ez így is van, ha sokat, jól, pontosan és szépen dolgozik az ember. Ez alapvető követelmény. Ráadásul mindenkinek sürgős minden. Az anyagbeszerzést is magunk végezzük. Vannak hiánycikkek, amiket csak úgy kapunk meg, ha mellette nagyobb tételben, esetleg több ezer forint értékben mást is vásárolunk. Sok ilyen van, de ez kevésbé érdekli a megrendelőt, ö inkább fizet. A mi szakmánkban a piac — de azt hiszem, más helyeken is érvényes ez — olyan pontos munkát követel, ami az első pillantásra szép is. így tehát szorosan összefügg a három: a szépség, a munka és a piac. Decsi Kiss János Számítógép a vérellátás szolgálatában Immár teljes kapacitással üzemel az Országos Haema- íológiai és Vértranszfúziós Intézet számítógépes rendszere. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében kifejlesztett nagy teljesítményű, TPA—11/440-es típusú számítógép, — amelyhez eddig nyolc képernyős adatbeviteli állomást kapcsoltak — nyilvántartja az intézet véradóinak személyi adatait és vér- jellemzőit, s hogy miikor és milyen célra adtak vért. A vérkészítmények előállításának folyamatát is nyomon követi, és ellenőrzi, hogy a levett vér, s az abból előállított készítmény minősége megfelelő-e, használható-e transzfúzióra, gyógykezelésre. A világviszonylatban is magas színvonalú technika alkalmazásával az esetleges tévedés lehetőségét is kizárták az intézetben, és jelentősen gyorsították az egészség- ügyi intézmények vérellátását. A számítógépes rendszer ugyanis folyamatosan működik. Nappal és éjszaka bármikor rögzíti a betáplált adatokat, s pillanatok alatt a szakembereik rendelkezésére bocsátja azokat. A szekszárdi, a békéscsabai, a zalaegerszegi, a szegedi vérellátó központban kisebb teljesítményű számítógépeket használnak. A vérellátó hálózat tervei szerint a következő években az ország többi Vértnamsz'fúziós állomásán is üzembe helyeznek ilyen eszközöket, a helyi kapacitásnak megfelelően. A Balatonfüred és Vidéke ÁFÉSZ pályázatot hirdet a tihanyi 38. sz., egész évben üzemelő, 8 fős, évi 16 millió forint forgalmú ABC vezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — középfokú szakirányú végzettség, — 5 év vezetői gyakorlat, — tiszta erkölcsi és működési bizonyítvány. Lakásmegoldást és kiemelt bérezést biztosítunk. A pályázatokat legkésőbb augusztus 1-ig kérjük Ba- latonfüred, Dózisa Gy. u. 4. 8232 címre megküldeni. (268) Huth (Márton 'egyik kedvenc kantárdíszével Hajdicsné Pintér Klára és édesanyja (jobbra) egy sárközi bíborvégmintás párnával 1 I I ..... il........................ ........... 1 "■■■- ' ™ > ' ■—
