Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-10 / 161. szám
ntBBHÜ M ai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _______- ___________________________________:________________________:___________________________^ XX XVI. évfolyam, 161. szám. AHA: 3,80 FI 1986. július 10., csütörtök. EGY MONDAT A TERVTÖRVÉNYKÖNYVBÖL (3. old.) SZÉPSÉG — MUNKA — PIAC (5. old.) SZEGEDEN KEZDENEK A SZEKSZÁRDIAK (6. old.) VÁLTOZÁSOK a SZEKSZÁRDI VASÜTÄLLOMÄSON (3. old.)-fnvT1 irtir i| Korszerű iparvédeiem Iparvédelem ... Ez volt a mottója Szalai Istvánné parlamenti Képviselő interpellációjának, amit az ország- gyűlés tavaszi időszakán az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökéhez intézett. Amint emlékszünk rá, a képviselőasszony kifogásolta, hogy olcsó lá'kástextíliákat hozunk külföldről, ezért nem talál vevőre a hazai gyártmány. Az is köztudott — megírták az újságok —, hogy a a Parlament kereskedelmi bizottsága alaposan megvizsgálta a tényeket, s jelentést tett állásfoglalásáról Szalai Isfcvánnénák, az OAÁH elnökének, és természetesen laz országgyűlés nyári ülésszakának. A jelentés tartalmával minden érdekeit egyetértett. Ezért akár le is zárhatnánk az ügyet. T>e minthogy a téma közérdekű, az esemény kapcsán hasznos lesz kicsit eltöprengeni azon; hogy mit is értsünk ma a korszerű iparvédelmen. Végtére ás. minden ország védi a maga iparát, köztük még a fejlett tőkés országok is. Közismert például, hogy Reagan amerikai elnök — udvariasan bár, de íélireI érthetetlenül — időnként szemrehányást tesz a japán miniszterelnöknek, hogy: miért nem vásároltok többet nálunk. Mégsem rendjén Való, hogy a két ország külkereskedelmi mérlege ismételt amerikai passzívummal zárul... Ha már az USÁ-nál tartunk: az idén is megírták az újságok, hogy az Egyesült Államok az 1986-os évre i£ biztosította Magyarország számára a legnagyobb kedvezmény elvét. Bár a legnagyobb kedvezmény elve „csak” annyit tesz, hogy az amerikai kormány a magyar áruk amerikai importja során nem alkalmaz semmiféle megkülönböztető hátrányt (szó sincs tehát arról, hogy valamiféle kedvezményt kapnánk), ezt is értékeljük, méltányoljuk. Már azért is, mert sOk más nyugati ország szigorúbb hozzánk. Vámokkal, mennyiségi korlátozásokkal sújtja, a magyar iparcikk-kivitelt is, pedig — ez is közhely — az ő iparuk fejlettebb, mint a miénk. Akit -bővebben érdekelne a téma — mármint a hát. rányos megkülönböztetések különböző válfajai —, annak nem kell mást tennie, mint fellapozni a világ- gazdasági kisszótár protekcionizmus címszavát, s meggyőződhet arról, milyen körmönfont, ravasz eszközöket alkalmaznak még a legfejlettebb országok is gazdaságuk védelmére, miközben — szavakban persze — a világkereskedelem szabadságának elvét vallják. Nyilvánvaló, hogy ilyen viszonyok, körülmények között mi sem mondhatunk te iparunk védelméről, hiszen sok munkánkba, verejtékünkbe került, mire idáig értünk, s — különösen az ötvenes övékben — még a nadrág- szíjunkat is összébb kellett húznunk, hogy iparunk fejlődjék. Ezért, ha X nyugati ország vámokkal sújtja határán a magyar iparcikket, egyértelmű, hogy nekünk is így kell tennünk, ha az a bizonyos X ország a magyar piacon akar megjelenni la termékeivel. A honi ipar védelméhez tartozik az is, hogy ha bővítünk, korszerűsítünk egy iparágat, például a Szalai Istvánné által említett lakástextil-gyártást, akkor vigyáznunk ikelll az Importtal, nehogy olyan helyzet kerekedjék kii, hogy a megújult iparág termékeit nem. vagy alig tehet eladni. Ez történt ugyanis ez esetben, ezért foglalt úgy állást a kereskedelmi bizottság, majd pedig az országgyűlés: tehetővé kell tenni, hogy azonos feltétetek között versenyezhessék a 'külföldről behozott, illetve itthon gyártott termék . .. Ebben az „azonos versenyfeltételek” szövegezésiben van persze azért egy megszorítás is: nem mondhatunk le magáról az importról. Már azért sem. mert így is sokkal kisebb mértékű a kívánatosnál. Néhány éve még 19 százalékkal részesedett a fogyasztási cikkek összforgalmából, napjainkban viszont már csak 15 százaléknál tartunk — állapította meg a kereskedelmi bizottság. Hosszúra nyúlna annak a részletezése, miért van ez így, hiszen az előzmények még a Horthy-rendszer évtizedeire nyúlnak vissza. Többre megyünk, ha arra keresünk választ inkább: kinek jó ez a részarány. Az iparpolitika szákértői egyértelműen azt vallják: a magyar iparnak biztosan nem, hiszen ha mindent — vagy szinte mindent — gyártunk, az annyit tesz, hogy „elaprózzuk” az ipart. A tíz és fél milliós piac csak kis piac, márpedig már száz éve — sőt, több, mint száz éve — kimutatták a közgazdászok, hogy az az előnyös, ha nagy szériák gyártására szakosodnak az országok. Ez még inkább igaz — napjainkban. Nekünk, fogyasztóknak még kevésbé jó, hogy nem jutunk több külföldi iparcikkhez, hiszen a külföldi termék hiányt pótol, bővíti a választékot, és az sem utolsó szempont: nem engedi meg, hogy a hazai ipar elkényelmesedjék. Minden sanda szándék nélkül, puszta tényként írjuk te az alábbit: bizony előfordult már az utóbbi évtizedekben nem egyszer, hogy X meg Y hazai vállalat tiltakozott a behozatal ellen,,ám nem hálálta meg, hogy meghallgatták a kérését: felhagyott egyik-másik keresett termék gyártásával, rontotta a minőséget. Nem szívesen szolgáltatjuk ki magunkat az ilyen cégék kénye-kedvének, ezért szorgalmazzuk például a gazdaságos exportot. Ha ugyanis bővül az ilyen export, több devizánk jut importra is, s ha nem is holnap, de néhány évtized alatt mi is elérhetjük, hogy a hazai iparcikkek összforgalmából mintegy 40 százalékkal részesedjenek az importcikkek. Magyar László A megyei tanács vb ülésén Közérdekű javaslatok, közlekedésbiztonság Tegnap délelőtt iálést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Fonyó Syula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, és Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára. A szokásos napirendeken kívül a végrehajtó bizottság ülésén először számoltak be közvetlenül, konkrét témáról községi tanácsok. Dombóvár városkörnyék hét települése számolt be külön- külön jelentésben a jelölőgyűléseken felmerült közérdekű javaslatok teljesítésének tapasztalatairól. A beszámolókat megvitatta az ügyrendi bizottság is, az ott elhangzottakról Vidóczy László, Dombóvár tanácselnöke, a megyei tanács ügyrendi és igazgatási bizottságának elnöke adott tájékoztatót. Röviden összefoglalva a helyzetet, mind a hét településen pontos nyilvántartás van a közérdekű javaslatokról, és azokat jelentőségüknek megfelelően kezelik. A lakosság észrevételei — nemcsak ezekben a községekben — realitásérzékeket tükröznek. Csak igen kis százalékuk tartozik a megvalósíthatatlan kategóriába. A lakossági igényhez általában csatlakozik a társadalmi munka felajánlása is. A megyében a jelölőgyűléseken 4638 javaslat hangzott el, ennek több mint a felét még 1985-ben meg is valósították, mint ahogy ezt Császár József megyei tanácselnök összefoglalójában elmondta, és hangsúlyozta, hogy az évenkénti ütemezésnél ki kell kérni a lakosság véleményét, ne az apparátus döntse el, hogy mi készüljön el egy-egy faluban. A másik napirendi pontban a megye közlekedésbiztonságának helyzetét elemezte a végrehajtó bizottság. A Vitában részt vett Kalanovics László rendőr alezredes, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkára is. A sokoldalú elemző vita után kikristályosodott néhány olyan kérdés, amelyben sem a rendőrség, sem az igazságügyi szervek, sem az államigazgatás, sem pedig a KIBT egymagában nem érhet el eredményt. A személyi ,sé- rüléses balesetek száma az utóbbi öt évben csökkent, ami annál figyelemre méltóbb, mivel nőtt a gépjárművek száma. Még örven- detesebb, hogy a halálos balesetek száma az összes balesetnél is nagyobb arányban csökkent. Ami gond, és amiben csak a társadalmi összefogás segíthet, az az ittas vezetés magas száma. Tolna megyében az összes jogerősen elítélt 31,7 százaléka közlekedési vétséget vagy bűncselekményt követett el, és ezeknek 86 százaléka italt fogyasztott vezetés előtt vagy közben. Országos intézkedések várhatók a két legveszélyesebb magatartás, az agresszivitás és az ittas vezetés visszaszorítására. A rendőrség szigorúbban bírságol, főként a jogosítvány hosszabb idejű bevonásával kívánják elejét venni az ittas vezetés további szaporodásának. Különösen szigorúan kívánnak eljárni — a munkahelyek segítségével — a munka közben fogyasztott (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György fogadta a Meteorológiai Világszervezet létitkárát Lázár György, a Miniszter* tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Godwin Oln Patrick Obasi-t, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkárát. A megbeszélésen jelen volt Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és Barát József, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Somogyi Lászlé hazaérkezett Ausztriából Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter szerdán hazaérkezett Ausztriáiból, ahol Heinrich Üibleäs szövetségi építészeti és műszaki miniszter meghívására, küldöttség élén tett látogatást. A miniszterek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország építőiparának helyzetéről. Meg. elégedéssel állapították meg, hogy a legutóbbi, tavaly novemberi találkozó óta is több együttműködési szerződés megkötésére és közös vállalkozás kialakítására került sor. Szedik és viszik Eddig több mint félmillió forintot érő barackot vittek el Bátáról ső napákban az apróbb szeműt tizenhatért adták, most az eltennivaló, a nagyobb, szemű tizennyolcba kerül. A közeli Bár községből Bachné Schneider Borbála kisfiává) jött barackot szedni, meg a férjével. Húsz kilóra valót szedtek össze, befőzésre elég, a gyereknek jó kirándulás, a pedagógus asszonynak pedig kikapcsolódás a fára való kapaszkodás. Szombaton és vasárnap is délig lesz nyitva a gyümölcsös kapuja. De csak tizenegy óráig engedik be a szedőket, mert egy óra minden bizonnyal eltelik, mire a ládák, kosarak megtelnek. (Egyébként szedik a termelőszövetkezet gyümölcsösében a francdabarackot is. Konzervgyárba viszik, s ott dolgozzák fel. Pj—Cz—S. A szedd és vidd akció ismét sikeres a hátai tsz barackosában. Gsicsó Istvánné áll a mérleg mögött, könyvéből megtudjuk, hogy szerda délig több mint félmillió forint értékű barackot szedtek te, fizettek ki és vittek el az emberek. Főleg Baranyából jöttek, jönnek sokan. Van, aki húsz kilót, mások háromszáz kilót raknak a kocsiba. Tizennyolc forint a szedett barack kilója. Az elMérik a „szedett” barackot Barackszüret A möcsényi asszonyok is barackért mentek Bátára
