Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
198«. július 1. Képújság 3 Tíz méter 85 centiméter a dobbantóig (Folytatás az 1. oldalról.) szaporodott a nézők száma is, de igazán sok néző a késő délutáni díszszemlén és felvonuláson gyűlt csák össze. A Signál zenekar adott műsort, majd a tűzoltózenészek pattogó indulóinak hangjára feszes vigyázzmenettel vonult el a dísztribün előtt a tűzoltóság diszzászlóalja. Bátran mondhatjuk, hogy ami ezután következett, az igazi parádé volt. A megye- székhely utcáin nagyszerű díszfelvonulásnak lehettek szemtanúi a nézők. Egykori és mai modern technikai eszközök sor jázták szép egymásutánban a lelkesen tapsoló nézők előtt. A lóvontatású, több mint hatvan évvel ezelőtt készült, kézi működtetésű fecskendőktől a turbó- reaktív berendezésekig rengeteg látnivalót kínálták a rendezők, összesen 42 mu- zeáuis értéket és huszadik századi csúcstechnikát képviselő eszköz jelentett érdekességet, csodál n i valót. 'Alig ért véget a felvonulás, ismét a zenészek ragadták magukhoz a kezdeményezést, és kezdetét vette az Express szervezőinek közreműködésével rendezett utcabál, ahol a tánc azért igen nehezen indult. A színpadon később Radványi Barna, Fábián Éva és két tűznyelő segített a hangulatkeltésben. VASÁRNAP Lakóháztüz megfékezése haboltóval A BM testületéhez méLtó ünnepélyesség, katonás rend és pontban 11 órakor kezdődő díszszemle. Az utolsó nap eseményére szépszámú nézősereg gyűlt a Dózsa-stadion lelátóira. Ünnepi beszédet dr. Kamara János belügyminiszter mondott. Többék között elmondta, hogy örömmel nyugtázta: a rendezők segítőkész közreműködésükkel hozzájárultak a 12. országos tűzoltöverseny méltó megrendezéséhez, melynek hazánkban már évszázados hagyományai vannak, és nemcsak a versenyzőknek jelentettek ezek eseményt. A sport, a fizikai teljesítő- képesség, az ügyesség és bátorság itt versengés formájában öltött testet, a tűzesetek leküzdésénél azonban életeket és anyagiakat kell menteni, és hogy erre is képesek tűzoltóink, azt itt Szék- szárdon. is megmutatták a közönségnek. Igazi nyertes ifit az emberi közösség, hisz bátran elmondható, hogy a jól felkészült tűzoltók segítenek a bájban. A belügyminiszter szólt a hivatásosok mellett az önkéntes és vállalati tűzoltók önfeláldozó tevékenységéről is, akik szintén életet és értéket menteMuzeális értékű, de még ma is működő tűzoltóautók a szombati felvonuláson Aki szórakoztat: Radványi Barna nek, ha arra szükség van. A veszélyhelyzet növekedése világjelenség — mondta Kamara János belügyminiszter, de ennek növekedéséért sok esetben az emberék a felelősek. Példákat is sorolt a komoly anyagi javakat tönkretevő tűzesetekről, aztán azokról, melyek emberáldozatokiat is követeltek, de beszélt a hősi halált halt tűzoltók önfeláldozó magatartásáról is. Befejezésül elmondta, hogy öt év kemény munkájának gyümölcsét láthattuk, s a verseny és a bemutató résztvevői Szekszárdon is bizonyították, hogy méltán kerültek ide, a 12. országos verseny résztvevőinek sorába. A beszédet követően dr. Kamara János belügyminiszter Szolnok megye csapatának átadta a miniszteri ván- doriserleget. A díszmenettel zárult rendezvény vendégei között volt Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője, Papp Lajos, a Miniszter tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Varga Károly tűzoltó vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka. Jelen volt Péter Szigfrid, az MSZMP Tolnia Megyei Bizottságának első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke is. Horoglétra-bemutató, lakóházi mentési gyakorlat, az önkéntes tűzoltók bemutatkozása, tornabemutató, akadályfutás, és felvonulás szórakoztatta a vasárnap ebéd utáni a Dózsa-pályána látogató közönséget. A végeredmények... A miniszteri vándorserlie- get Szolnok megye csapata nyerte el. Az állami tűzoltók összetett versenyét a BMTKK csapata nyerte, második a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság versenyraja, harmadik Borsod megye csapatta lett. Az egyéni összetett versenyben Suri István szakasz- vezető bizonyult a legjobbnak, áki a BiMTKK csapatának tagja, második Va- kán Győző főtörzsőrmester (BMTKK), harmadik Béres Lajos Borsod megyéből. Szabó Sándor Gottvald Károly Ha száz ágy Interjú dr. Keller Józseffel, a gunarasi gyógyfürdő vezető főorvosával — Megérkezésemkor agy Amerikából kapott levelet olvasott éppen ... — Igen! Az utóbbi időben örvendetes tényre lettünk figyelmesek. Mind több fürdővendég kereste fel gyógyfürdőnket, mert a gyógyvíz jó hatásáról hallott rokonoktól, ismerősöktől, munkatársaktól. Igen nagy létszámú a visszatérő fürdővendég, sok külföldi látogatónk is van. — Beszélhetünk arról, hogy a szervezett gyógyide- genforgalom itt Gunarason is érezteti hatását? — Erről így fogalmazva nem. Aki ismeri pontosan az adottságainkat, lehetőségeinket, az tisztában van azzal, hogy ezeket nem használjuk ki teljes egészében. Hazánkban a gyógyidegen- forgalom közipontjai a népszerűbb termálszállők körül találhatók. Olyan vendégek érkeznek oda, akik külföldön is a tehetősek közé tartoznak. Természetesen akadnak olyanok is szép számmal a hazánkba érkezők között, akik hazájukban a kispénzűek táborába sorolandók, nálunk viszont súlyos valutát hagynának ... —- Arra gondol, hogy az illetékes utazási irodák jobb szervezésével lehetne változtatni á helyzeten? — Ez így önmagában még kevés volna, ám tény, hogy mielőb mozdulni kellene és a csoportos idegenforgalomban rejlő számtalan hasznos tulajdonságot kihasználni. Vannak kezdeményezések a megyénkben, ezt azért hangsúlyozom, hagy ne számonkérés jellege legyen a mondandónak, amikor minden szintű vezető és felelős beosztású ember tudja, hogy mit kellene tenni, ám az anyagi korlátok akadályozzák a tervek megvalósítását. — Miután nem beszélhetünk reális alapokról indulva, játsszuk végig a gondolatot: Mit tenne ön, ha százmillió forintja volna? — Tudja, ez nem is olyan nagy összeg, mint azt képzelnénk, így első hallásra, mert ez éppen elegendő lenne egy százágyas kórházi gyógyszálló megépítésére. Ez tervekben is szerepel... csak ... Hia a valósághoz közelítve végigjárnánk egy sor országos szervet — olyanra gondolok, mint a MÁV, a Volán, a termelőszövetkezetek vagy a Szakszervezetek Országos Tanácsa és biztosan lehet folytatni a sort, szóval ha ők a maguk területén dolgozók érdekében egy keveset áldoznának, úgy érzem, önfenntartó jelleggel is nyereségesen lehetne üzemeltetni a szállót és a gyógyfürdőt. Évente százhúszezer keze lést végzünk — A száz ágy jelenléte mit változtatna megyénk egészségügyi helyzetén? — Meg tudná oldani a megye rehabilitációs feladatait. El tudnánk érni, hogy a táppénzes napok visszaszorulnának. Nem kellene annyi fiatalnak rokkantsági nyugdíjba menni, ami anyagi, pszichés megterhelést ró a családra, de a munkahelyre is. A megyénk kórházi ágyai felszabadulnának, a rehabilitációs irányú betegségben szenvedőktől. Nem kellene például akut sebészeti osztályon tartani őket. — Végigjárva a gyógyfürdő közel 30 féle kezelési helyét, az ember azt érzi, hogy — leegyszerűsítve a dolgot —, ide csupán egy hotelszárny kellene. Gyógymasz- százs, iszap, súlyfürdő, víz alatti torna, különböző elektroterápiák, felmelegedő fürdők, fogínyzuhany, hogy csak párat soroljunk az itt találhatókból, mind-mind ösztönző arra, hogy a meglevő eszközöket jóban kellene használni. Addig is, amíg lesz valami a gyógyfürdő száz ágyából, mit tesznek? — Hároméves tapasztalatunk, hogy évente százhúszezer kezelést végzünk. Egy kezelésre átlag 15 perc jut. Ez kevés és látszólag ellentmond annak, hogy eszközeink kihasználatlanok. Munkaszervezés kérdése csupán. Azt hiszem, említettem már, hogy gyógyfürdőnkben legnagyobb volumenű a reuma- rehabilitáció. Nagy számú még az úgynevezett poszt- traumás. a balesetek utáni állapotok rehabilitációja. A gyógyfürdőnk tevékenysége: a megelőzés és a helyreállítás. A mozgásszervi betegségek és a krónikus gyulladásos folyamatok következményei teszik ki a táppénzes napok számának nagy részét. Pontosan ezen betegségcsoportok többségében a gyógyfürdőkezelés gyógyulást vagy messzemenő fájdalommentességet tud biztosítani. Ezért a dolog népgazdasági jelentőségét aligha kell bizonyítani. — A fürdőben tett sétánk során említette a gyógy- tesitinevelést. — Ezt az ötödik évben rendszeresen végezzük. Úgy tűnik, ilyen formában az országiban egyedüliek vagyunk. Arról van szó, hogy a csípőficamos vagy légúti betegségek akadályozzák a gyerekeket az iskolai testnevelési órákon való szereplésben, Ök azok, akik a kiapadón, ülnek, udvtart söpörnék, erre- arra vigyáznak, ők a negatív figurák. Ennek a pszichés hatása óriási. Nálunk az ilyen gyerek nem felmentett. Éppen, olyan osztályzatot kap, mint a többi. Ez a jegy az orvos, a gyógytornász és a testnevelő közös véleménye alapján születik. Dombóvár és a városkörnyék gyerekeinek két százalékát érinti a gyógytesitnevelés. Hia jobban odafigyelünk és számba vesszük például a hanyag tanítást — amiből 35 éves korban, már orvosi diagnózis lesz — akkor ez a százalék, már 12,3. Gyógy- testnevelési óráinkat nem kötjük a gyógyfürdőhöz, éppen ezért valamennyit videókazettára rögzítettük, hogy azokba az iskolákba is eljusson, ahonnan, a közlekedés nehezebben oldható meg. — Feltűnt egy jelenség is, amikor bemutatta a fürdőt. Az nevezetesen,, hogy a mosdókból hiányoznak a tükrök, a zuhanyzókról a rózsák, a WC-foől a papár. Ott mimes mindez, ahol a már említett mozgásszervi betegségek mellett, bél- gyomor- ésepe- bántalmak, nőgyógyászati, fogíny- és szájbetegségek gyógyítását is végzik. — Ez azért kellemetlen kérdés, mert válaszolná kell rá mások nevében, úgy is fogalmazhatom, hogy ismeretlen, tettesek helyett. Azt kellene tudomásul, venni, hogy a gyógyfürdő mindnyájunk közös tulajdona. Hasznosan, kultúráltan pihenni, gyógyulná csak úgy tudunk, ha mindenki betartja az együttélés és a higiéné szabályait. Ügyeljünk tehát magunk is a rendre, a tisztaságra a fürdő egész területén. Ezzel is segítjük a2 aktív gyógyulást. DECSI KISS JÁNOS Kánikulai körkép az üdülőhelyekről A mostani vasárnap igazi kánikulát hozott, mozgalmas pihenőnapról számoltak be az MTI megyei tudósítói. A jelentések szerint országszerte rekordot döntögetett a hőség és a vendégforgalmi számok alakulása egyaránt. A Balatonnál perzselő meleg és 28—29 fokos víz fogadta a főszezon júliusi ví- kendnapjainalk vendégseregét. Becslések szerint több mint 300 ezer nyaraló sereglett össze a tópart 42 üdülőtelepén. A strandok és a kempingék árusító pavilonjainál nem volt ritka a sor- banálilés. Vasárnap a sze- zonboltökba tejet kétszer háromszor is íszállítottalk. Jó volt az üdítőital-ellátás, a sör is csak néhány helyen hiányzott. Az Alföldről vasárnap is szállítottak a Balatonhoz friss gyümölcsöt, s megérkeztek az első nagyobb dinnyeszállítmányok is. Az idei nyár eddigi legnagyobb idegenforgalmát bonyolították le ezen a hét végén a Velencei-tónál: 33 fokos kánikulában 100 ezernél többen kerestek enyhülést a strandokon. Agárdon és Gárdonyban, továbbá a velencei strandon már kora délelőtt telt ház volt; megtelték a parkolók, s a fürdőhelyeken déltől helyet már alig lehetett találni. A hazai közönséggel együtt holland, NSZK-beli, francia, lengyel és csehszlovák turiis- *ták érkeztek a tóparti szálláshelyekre. Gondot okozott, hogy részleges vízkorlátozást kellett elrendelni a tó partján, ugyanis elfogyott a tározókban tartalékolt víz, s egy kisebb műszaki hiba is súlyosbította a helyzetet. Emiatt tilos volt locsolni és kocsit mosni, a magasabban fekvő helyekre ped!g tartálykocsikban szállították az ivóvizet. Több idei vendégcsúcs dőlt meg vasárnap a Duna-ka- nyar strandjain, élő vizei mellett. Már a reggeli órákban ki tették a megtelt táblát a leányfalu, a Szentendre—pap-szigeti strandokon, több mint tízezren keresték fel az Omszki parkot. A Duna mindkét oldalán tízezrével napoztak, fürödték a szabadstrandokon, s megélénkült a vízi turizmus is. Korányiban például NDK-beli csónakos turisták kötöttek ki, s a kisoroszi szigetcsúcson is valamennyi vízparti sátorhelyet elfoglalták a magyar és a külföldi vízi turisták. Zsúfoltak a kempingek is. A Mátrában nagy volt a forgalom a hegyvidéki strandökon is. Például Bükkszéken a salvus vízzel táplált medencék már délelőtt megtelték fürdőzőkkel. Az egri strandon a déli óráktól már hatezernél többen lubickoltak a különböző hőfokú vízzel telt medencékben. Sza- bolos-Szatmárban ugyancsak rekordszámban fürödték a szaibadistrandpkon, a Tisza- panti kempingekben.
