Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXVI. évfolyam. 179. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1986. július 31., csütörtök.

Mai számunkból

AZ OPTIMÁLIS CSALÁDTERVEZÉS 4.

(4. old.)

ROSSZ STÍLUS A STYHLFÜRËSSZEL (5. old.)

A FÜTTYÖS ZENGŐ (5. old.)

HOLTVERSENYBEN RUDOLF ÉS MACKOWIAK OZORAI VÁLTOZÁSOK

(6. old.) (3. old.)

Különbség

Üdülőnk és közben rég nem látott ismerősömmel fontolgatjuk, forgatjuk a címlben leírt szó jelentését. Abban már a beszélgetés elején megállapodunk, hogy mfem lehelt különbséggel illetni azt, miivel csíák helyszínében más, ha az üdülőben is, mint otthon egész nap tévét néz a gyerek, vagy a szülők ekkor akarják bepótolni nevelőmunkájuk hiányosságait. Ez is valami, de a különbség általában az a tulajdonság, sajátság, jellegzetesség — okít ki a lexikont megszégyenítő pontossággal —, amelyben két vagy több összehasonlított személy vagy dolog egymástól különbözik, vagy amelyek alapján egymástól megkülönböztetik őket. Jelenti az eltérést, de azt is, hogy valami vagy valaki valamely szempontból a más(olk)mál kiválóbb, értékesebb — summázza beszélgetőtársam mondandóját. Aztán példákat sorol az iskola és a társadalom kapcsolatáról.

Ilyen összefogás, mint amilyen most van, nem volt a településükön, állítja. aztán bizonyítékul elmondja, hogy a termelőszövetkezet szocialista brigádjai, köztük a műhelyesek és az irodisták, valamint a községi tanács dolgozói folyamatosan segítik az iskolai nagytakarítást. Tízen-tízenöten dolgoznak egy atka lommal, lefestik az ajtókat, ablakokat, rendbe- tesznék mindent. Tudom, mondja ismerősöm, hogy ez nemcsak nálunk van így, hanem másutt is, de itt. ebben az a rendkívüli, hogy máskor ilyen nem volt. Mindez köszönhető az általános iskola új gondnokának, aki fejébe vette annak ellenére is, hogy kevés a pénz, mégis Mesteti az iskola nyílászáróit. Tettét úgy látszik, siker koronázza, hisz értelmes célért, a gyerekekért szívesen mozdulnák, szívesen vállalnak társadalmi munkát a felnőtték.

Beszélgetőtársam negatív példát is mond — ellenpontként. „Megbízható helyről hallotta”, volt olyan gazdasági vezető is, alki azzal kérkédett, hogy nem segít a szövetkezet az iskolabővítési munkában, mert a tervezésnél nem kérdezték meg a véleményét. (Ez utóbbihoz, úgy érzem, felesleges kommentárt fűzni.)

Kétféle véleménnyel, 'kétféle mentalitással találkoztunk most, és úgy tűnik, kidomborodott a különbség is. Ám, a jó példa még folytatható. Az első gazdálkodó egységnél maradva, az is kiderül, hogy — társulva a szomszédaival, — anyagiakkal járult hozzá a telefonhálózat korszerűsítéséhez, színes televízióit. videót, számítógépet vásárolt az iskolának, és ingyen bocsátotta autóbuszát az intézmény rendelkezésére, hogy tanulmányi kirándulásra mehessenek azzal, összességéiben véve, egészséges, jó kapcsolat van kialakulóban, amit érdemes egész évre érvényes hagyománnyá fejleszteni, mert abból gyermek, szülő, gazdálkodó egység, de majd az egész társadalom is profitál.

— él —

Gandhi a szovjet kezdeményezésről

Intézkedések az állattenyésztés

fejlesztésére

Az állattenyésztés előtt álló feladatokat vitatták meg országos értekezleten, szerdán, a MÉM-lben. A ta- nlácskozáson ott volt Saalbó István, az MSZMP Poliűkai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezeték Országos Tanácsának elnöke és Falu- végi Lajos miniszterelnök- helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke.

Vánesa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter előadásában foglalkozott az állattenyésztés helyzetével és részletesen ismertette az ágazat fejlesztésére hozott intézkedéseket. 1987. január elsejével ugyanis központi ár- és pénzügyi intézkedések lépnek érvénybe, s ezeket jó előre közük az érdekelt vállalatok, gazdaságok, intézményiek vezetőivel, hogy a gazdálkodó szervezeték a jövő évi tervek megalapozásánál figyelembe vehessék a módosításokat, és számolhassanak azok következményeivel.

Az értekezleten felszólalt Szabó István, aki bevezetőben rámutatott: a mezőgazdaság és ezen belül az állat- tenyésztés korábbi dinamikus fejlődésében tavaly a megtorpanás jelei mutatkoztak; a termelők szempontjából feltétlenül előnyös új intézkedésektől az várható, hogy — a növekvő

érdekeltség nyomán — visz- szaáll a növekedés korábbi üteme, és fokozatosan megoldódnak az állattenyésztés ellentmondásai. A szabályozórendszer módosításán fúl azonban arra is szükség van, hogy a termelők, az állattenyésztők is javítsák munkájuk eredményességét. Egyes üzemekben ugyanis, éppen az elmúlt időszakban, lazult a termelés fegyelme és ennek megakadályozására számos helyen nem tették meg kellő időben a szükséges intézkedéseket. Egyebek között a növénytermesztésben mutatkoznak bajok a technológiai fegyelem terén, de az állattenyésztés sem mentes az ilyen hibáktól. Ám az is tény, hogy a szigorodó gazdasági feltételek szintén hozzájárultak a teljesítmények visszaeséséhez, mivel csökkent az anyagi érdekeltség az állattenyésztésben.

A TOT elnöke vitába szállt azokkal az üzemi vezetökA Minisztertanács a köztel- múltban áttekintette és értékelte az állattenyésztés helyzetét és fejlesztéséinek feladatait. Megállapította,

kel, akik a helyzet megoldásának kulcsát egyes állattenyésztési ágazatok felszámolásában látják. Hangsúlyozta: helytelen ez a gyakorlat. A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztésnek nélkülözhetetlen szerepe van úgy á belföldi ellátásban, mint az exportban. Arra van szükség, hogy a szákemberek, üzemi kollektívák — immár az új lehetőségekkel is élve — fokozatosan emeljék a termelés színvonalát.

A TOT elnöke szólt arról is, hogy minden bizonnyal kisebb mértékben éleződtek volna ki az állattenyésztéssel kapcsolatos gondok, ha az elmúlt öt évben két ízben is nem lett volna aszályos az esztendő. Az idén is, sajnos, számolni kell azzal, hogy a szárazság beleszól a hozamok alakulásába, ezért az üzemeknek meg kell tenniük mindent azért, hogy saját területükön is, a lehetőség szerint, mérsékeljék a kieséseket.

hogy az állatállományban és a vágóállat-termelésben az elmúlt évben békövetke(Folytatás a 2. oldalon.)

Igen pozitívnak minősítette a fegyverkezési hajsza megfékezését és a tartós béke biztosítását célzó szovjet kezdeményezéseket Riadasiv Gandhi indiai miniszterelnök a Notilmex mexiói hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A kormányfő egyúttal rámutatott, hogy a világűr mMitarizálásának amerikai programja megnehezíti a leszerelési t árgya lás ókat és akadályozza a konkrét eredmények elérését ezen a területen. Az indiai államférfi aggodalmának adott hangot az amerikai nüklfeáris kísérletek folytatása miatt.

Az ázsiai és a csendesóceáni országokhoz az együttműködés, a béke és a biztonság nevében intézett felhívás összhangban van minden nép óhajával — jelentette ki a

Managuában gyászszertartáson emlékeztek meg a kontrák három nyugat-európai áldozatáról, akiket önkéntes-munkájuk közben gyilkoltak meg Nicaraguában. Sergio Ramirez alelnök gyászbeszédében rámutatott : a Reagan kormány a sandinista forradalom elfojtása céljából terrorakciókat szervez Nicaragua és mindazok ellen, akik segítenek a háború sújtotta ország talpra- áll írásában.

Keddre virradóra egyébTAS'ZSZ tudósítójának adott interjújában Bald Ram Bha- gat, a kormányzó Nemzeti Kongresszus Párt (I) parlamenti képviselője, az Indiai- szovjet Bánáti Társaság el. nőiké.

A Mongol Népköztársaság nagyra értékeid Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban elhangzott új béke javaslatait, és átérzi azok átfogó jelentőségét — hangsúlyozza az Ünen, a Mongol Népi Forradalmi Párt napilapja. Az SZKP KB főtitkára beszédében, mint ismeretes, a többi között azt is bejelentette, hogy a mongol vezetéssel közösen tanulmányozzák a Mongóliában lévő szovjet erők jelentős része kivonásának lehetőségét.

'ként a kontrák újabb véres akciót hajtottak végre: aknavetőkkel támadtok egy falura Managuától 170 kilométerre északra.

A. hondurasi fővárosban kedden este a rendőrség tettleg bántalmazott egy ni- caraguai diplomatát. A nagykövetség harmadtiftfcárát. rendőrök egy étteremből vitték el és tartották három órán át fogva. A mioaraguiai kormány az eset miatt hivatalosan tiltakozott a hondurasi kormánynál.

Az 1987. január l-jével életbe lépő űj intézkedések

Hírek Nicaraguából

Piaci árak, piaci kínálat

A }ég nyoma ott van a paprikán is

Szerda reggel hat óra. Az egymás után érkező árusok kezdik rendezgetni portékáikat a szekszárdi piac standjainál, a korán, ébredt és igazán szép árura ácsingózó vevők meg már járják ár- szemlélő kőrútjukat a vaslábú asztalok között. Ébred a megyeközpontban a keres- let-ikiinálat egykilós, néha még alkudozó és szinte már megszokott „szemlélete”. Mert a vevőnék van egy olyan tulajdonsága, hogy olcsón és nagyon szépet akar venni ... az eladó meg ugye pont a fordítottján ügyeskedik.

iMindenesátre a tegnapi piaci napon rengeteg szép áru várta vevőjét, persze napi

árakkal. A tojás két és fél forintnál kezdte „kínálni önmagát” darabonként, az uborka 4—14-iig vitézkedett, ebből négy volt a salátának való, tizennégy az apró, el- tennivaló. Saláta, sóska, szőlő, paprika rengeteg, barack és füzérbe kötött cseresznye- paprika a közüle kikandiká- ló pfeferóni'val, aztán virág szinte mindenütt. Egyre- «násra lehetett hallani vevő és eladó párbeszédét.

— Szép piros paprikáim van, lelkem. Vegyen csak ... Egyesek még szemlélődték, mások meg már tele szatyorral i gyekeztek hazafelé.

— Majd ha komoly vevőm lesz, engedek is az árakból —

mondta egyik árus a szomszédjának.

Az újfcrumplit tízért tette ki valaki, egy sorral feljebb már tizenegyért láttunk, igaz, szebbéket.

— A nagyobbakat hagyja rajta, a kicsiből szedjen le, ha több — kérte a krumpli- vásárló középkorú férfi az eladót. — A nagyot könnyű pucolni, és ez rám vár otthon,

— Hát a menyecske? - kérdez rá az eladó.

— Kiadja a feladatot.

— Na, nálunk még nem volt így eddig — nevet huncutul a mi krumpdiárusunk.

Közel a hét óra, már nagy a nyüzsgés. Áru van bőven. Választék is. Cukorpaprika, darabonként öt forintért. Szieb Ádámné Mozisról hozta, de mint mondja, nem is nagyon lesz belőle több, a jég annyira elinézte. És mutatja a mellette álló szomszéd ennek bizonyító nyomait is az olcsón árult paprikáján. Kovács István Csong- rád megyéből, Csajtelekről jött nagyon szép paprikájával és virággal.

— Családi vállalkozás, a szülők kezdték, de már mi is értjük. Jó a szekszárdi piac, már tavasz óta idejárok. Virágot mindig hozok. A feleségem meg Ba ján van — mondja.

Fejtik a babot, van rá idő, amíg új vevő jön, legalább nem múlik hiába az idő. Jut idő trécselni is egy kicsit, de hát a piac az már csak ilyen hely.A Zöldért boltban kevesen vannak, a TSZKER zöldségespultjánál már valamivel többen. Az árukínálat és az ár szinte mindenütt

ugyanaz. A felhozott gyümölcs is szép, van barack és szőlő is, ez utóbbi mindenütt 25-ért, körte például 12-ért. Valaki megjegyzi: — Aru- dömping van, kevés vevővel. Óvatosak az emberek a forintjaikkal. A legjellemzőbb árak: vöröshagyma 18, karfiol 25, káposzta 6—8, paprika 15—30, kovászosnak való uborka 6—8, eltennivaló apró 12—tl4, barack 15—30 Ft. A zöldbab 12—14 forint közötti áron mozog, a szőlő 25—40 Ft. Ami igazán furcsa, a görögdinnye a szekszárdi piacon olcsóbb, mintáz árusoknál az utak mentén. A sárgadinnye viszont 12—14 Ft.

— szsz—gk —

Nézzük csak a mai bevételt

Szerda, fél nyolc. Csúcsforgalom a szekszárdi piacon