Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
19X(). július >0. KÉPÚJSÁG 3 A pártalapszervezetek és a világpolitika Hobbija a hivatása Foglalkozása: állategészségőr A középvezető nem „szendvicsember” Inkább hasznos, mint kellemes az oltás — vallják a kuncsaftok" Régi igazság, hogy hazai életürvk, fejlődésünk szempontjából legalább olyan fontosak a külső, a nemzetközi tényezők, mint a hazaiak. Nemzeti jövedelmünknek több mint a fele külkereskedelemből származik, d e vi zas z ükségle tü n knek pedig mintegy 90 százalékát exportszállításokkál kell ellentételeznünk. Még a Szovjetunióba irányuló termékeinkben is mintegy 20 százalékos arányú a Nyugatról származó technika. De a külső tényezők súlya nemcsak gazdaságunkban, árucsere- forgalmunkban. fizetési mérlegünkben, adósságállományunkban tükröződik, hanem befolyásolják, és so'k tekintetben meghatározzák egész gazdasági-társadalmi fejlődésünk lehetőségét és kilátáslait is. Ezért ma pártalapszerve- zeteink'ben — érdeklődésre igényt tartóan — nem lehet úgy beszélni világpolitikai kérdésekről, hogy azokat ne hoznánk kapcsolatba magunkkal, magyar valóságunkkal, törekvése i n'kkel. Ahol ezt megteszik, ott tágítani tudják a látóhatárt, és hazai gondjaink, útkereséseink, gyötrődéseink, sorsunk és jövőnk a szó szoros értelmében világnézeti megközelítést nyernék. Önmagunkból kiindulva Hazai építőm unkánk nemzetközi feltételeinek tárgyalásakor ajánlatos önmagunkból kiindulni. Őszintén, korrektül vázolva jelenlegi nehézségeinket, a lemaradásokat a tervektől, a kitűzött délüktől, a késlekedéseket. Meg kell jelölni azokat az objelktív~és szubjektív okokat, amelyek miatt mindeddig akadozott a XIII. kongresz- szus „élénkítéssel” kapcsolatos határozatának végrehajtása. Nyilvánvalóan jellemeznünk kell az't is, hogy a politikai és gazdasági veze-» tés milyen irányba, vagy irányokba keresi a kiutat: a Központi Bizottság június 18-i ülés'én jóváhagyott intézkedéseket, a menetközebi szabályozó korrigálásokat, a jobb alkalmazkodási törekvéseket, az elképzeléseket a bér-, az ár- és az adórendszer reformjára, a termék- szerkezet korszerűsítésére, a széléktiv beruházásokra, fej. lesztésre. ( TU UÚSITONKTOL.) Dombóvár-városkör,nyék termelőszövetkezeteiben és gazdaságaiban az őszi árpa betakarítása után befejeződött az őszi búza aratása is. Az őszi árpa területe 1732 hékitár volt, az őszi búzáé pedig 7300. A borsó betákarítása i3 befejeződött. Az üzemek jelenleg a tavaszi búza és a zab aratását végzik, de folyamatban van a rostlené is, illetve a lencse betakarítására készülnek. Jól haladnak a bálázás! és tarlóhántási Munkánk, fejlődésünk nem- zétközi feltételei közül elsősorban a Szovjetunióid és a KGST-re kell összpontosítanunk: az ott ígérkező fontos változásokra. Érzékeltetve, hogy az egész szocialista közösség „történelmi lépésváltás” küszöbéhez érkezett. Ennek lényege: olyan társadalmi-termelési viszonyok kialakítása, amelyék kedveznek a gyorsabb fejlődésnek, a tudományos-rr%íszaki eredmények gyorsabb alkalmazásának a termelésben. Gazdasági erőegyensúlyt is A szocializmusnak ma kettős feladatot kell megoldania: megőriznie a katonai-hadászati paritást (hiszen lemaradását már behozta), nem engedve, hogy az ellenfél újra erőfölénybe kerüljön, ezzel egyidejűleg pedig a gazdasági erőegyensúlyt is ki keid vívnia a két rendszer között. Ez legalább akkora horderejű feladat, mint az előbbi. Ebhez békére, békés együttműködésre van szükségünk. A szocializmusnak tehát hosszú távú együttműködésre kell berendezkednie a kapitalizmussal. A békés versenyben látjuk a nemzetközi osztályharcnak a szocializmus fejlődése és a világméretű társadalmi haladás szempontjából legelőnyösebb és egyetlen ésszerű formáját. A fejlődés gyorsításában, az intenzív szakaszra valló köllektív átállásban a Szovjetunió játssza a fő szerepet. Hazai fejlődésünk szempontjából is nagyon fontos, menynyivel tudják nagyobb sebességre kapcsolni az ottani „mozdonylt”. Ez viszont függ a világpolitikai helyzet alakulásától is: az SZKP XXVII. kongresszusán jóváhagyott ambiciózus programnak a megvalósítása feltételezi a Szovjetunió honvédelmi szektorában meglévő csúcstechnika részbeni átvitelét a polgári termelésibe, ennek mértékét azonban messzemenően behatárolja az USA csillag- háborús programja. Óriási a tét A napnál is világosabb, hogy a fegyverkezés újabb dimenziójának és spiráljának ránk kényszerítésével meg akarják akadályozni — vagy legalábbis lefékezni — a gyorsabb fejlődést, és a tu. murakákkal. Az üzemek legtöbbjében augusztus hónap elején megkezdik a szerves- trágyázást. Kocsólán és Dombóváron a borsóföltíeken az őszi búzák alá már megkezdték a műtrágyaszárást. Mint azt a Dombóvári Agrokémiai GT-<tő'l megtudták, a szükséges mennyiség rendelkezésre áll. Szak csőn még kombájnoktól és szállítógépektől hangosak a kertek és a zártkertek. A háztáji gazdaságokban mintegy 70 hektár őszi búzából 10— lő hektár aratása van vissza — Ehhez a dományos-technikai forradalom átfogó kibontakozását gazdaságainkban. Abban a rehiényben, hogy ez nemkívánatos társadalmi erjedést vált ki országainkban. Bro- pagan dáaippa rátusaikat is a cél szolgálatába állítják: igyekeznek világnézeti síkra terelni a rendszervitát, tudván, hogy ott kompromisz- szurnra nincs mód. Az ördögi fegyverkezési logika áttörésére irányul a Szovjetunió és a Varsói Szerződés egész sor kezdeményezése, egyoldalú kötelezettségvállalása. (Január 15-i, javaslatok, budapesti felhívás, Gorbacsov berlini beszéde, moratórium, ellenőr-' zés stb.) Nem adjuk fel a reményt, jóllehet ellenfelünk mindent elkövet, hogy próbára tegye türelmünket: elutasítja javaslatainkat, agresszív akciókat követ el (Líbia, Nicaragua, ílotta- mozgásók a Fekete-tengerén). Hogy szovjet részről nem vesztik el türelmüket és nem csapják be az ajtót, azzal magyarázható, hogy óriási a tét: a béke és a gyorsabb fejlődésihez szükséges egyéb külső feltételek biztosítása, a gazdaság minél nagy óbb mentesítése a katonai terhektől. Ezt támasztja alá az „elégséges biztonság” (tehát nem a „maximális biztonság”) új szovjet koncepciója is. Erősítve az együttműködést A Szovjetunióban1 kibontakozó „történelmi lépésváltásban” a magyar nép — saját sorsa szempontjából is érintett. Érdékelt a 2000-ig szóló KGST-programban, a KGST szervezetének és mechanizmusainak mélyre^ ható korszerűsítésében, ma- gya—szovjet relációban pedig abban, hogy fejlesszük a vállalati együttműködést, a Szovjetunió is vállalkozzék tőkeberuházásokra Magyar- országon, megrendelésekkel lásson el szabad kapacitásaink kihasználása érdekében, s ehhez — mint Gorbacsov javasolta — terven felül energiát és alapanyagot biztosítson. Érdekeltek vagyunk abban is, hogy — ha hosszabb távon is — felszámoljuk a nyugati technikával szembeni kiszolgáltatottságunkat. (Perspektivikusan erre irányul részvételünk a KGST-programban.) dr. Simó Endre az MSZMP KB munkatársa munkához a termelőszövetkezet biztosított gépeket — mondta Kocsis Imre növény- védelmi és agrokémiai ága- zatvazető. Az idén még közel 80 hektár napraforgót is betakarítunk a háztáji gazdaságok részére. Szakoson nagy hagyományai vannak az állattenyésztésnek, ezért a termelőszövetkezet segíti tagjait a gazdálkodásban, cseréibe a tagok a termelőszövetkezeten keresztül értékesítik termékeiket, a hízósertést, a vágómarhát, a tejet. A gazdálkodáshoz a szakmát és a terményeket is biztosítja a szövetkezet. A felesleges trágya szintén a termelőszövetkezet földjein hasznosul. Aki igényli, annak a termelőszövetkezet vállalja, hogy a háztájiból betakarított búzát tisztítja. A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban is megkezdték a zab és a tavaszi búza betakarítását, valamint a szerves trágya kiszórásét. Szépen haladnak a tarlóhán- tással, szalmalehúzással és bálázással is. Befejeződött a cukorrépák másodszori repülőgépes kezelése a gomba- betegségek és rovarkártevők ellen. Bodó Imre Fotó: Dombai István A köztudaltba úgy kerültek be, mint felcserek, az állatorvosok segédei. Hivatalosan állategészségőrnek illik titulálni őket, mivel ez van bejegyezve a személyi igazolványukba is. Bár úgy gondolom, nem az elnevezésen dől el, hogy valaki szereti-e a szakmáját, a vele járó gondokkal és örömökkel együtt. A Dunaföldvári Virágzó Termelőiszövetkezet sertéstelepén a megbeszélt időpontban várt Berek Zoltán, a szövetkezet fiatal állat- . egészségőre. A huszonkét éves, magas fiatalember nyár ide, nyár oda, azért gumicsizmában van. Hiába, ■ ez nem „városi flaszter”, itt be kell menni a hizlalda kifutójába. A fehér köpeny pedig természetes. Kezében pisztolyszerű szerkezetek, éppen most fejezte be az oltást. Egyszerre két automata injekciózóval dolgozott, zsebében a „muníéiös üveg” az utánpótlással, egyik embere pedig a jelölőkrétát kezelte. — Maradjunk a szabadban, itt beszélgessiünk — javasolja, és egyetértő bóloga- tással telepszünk le a kút beton-párkányára. Körülöttünk szalmabálát gurftanak. tápot fuvaroznak, lovas kocsit hajtanak. Délelőtti életét éli a telep. Persze, miről is kérdezzen az ember egy állatokkal foglalkozó szakembert, ha nem az állatokról ? — Nagyon szeretem az állatokat. Az egértől a vízilóig bezárólag. Otthon a ház körül már gyermekkoromban szoktam a közelségüket, így aztán az sem furcsa, hogy már meg sem tudok válni tőlük. Nyolcadik után miit tud még az ember az életről? A család segített választani, és nem tette rosszul, így aztán örültem is, amikor Palánkon leérettségiztem. Palánk jó lesz — így beszéltük meg előtte, és valóban jó is lett — így mondhatom most már én utólag. A k ereszt apáméknak sokat köszönhetek, náluk laktam, együtt jártunk lóversenyre — keresztapám versenybíró volt —, a család teljes jogú tagja voltam, nem volt mód az elkallódás- ra, éj az iskolai idő alatt is szinte állandóan az állatok körül forogtunk. A harmadik év végén a környékbeli tsz-skiben volt a gyakorlat, én például Madocsára kerültem. Nagyon tetszett. A munka is ment. és ott „KíISZ-titkárkodtam” is. Ismertem a falu apraját- nagyját. Nyugodt, megfontolt beszéd jellemzi Berek Zoltánt, de úgy tűnik, ő maga is jobban szereti maga körül • a mozgalmasságot, mert sétára invitál. Közben is beszélgethetünk. A kifutót mossák a slaegal az állat- gondozók. közben egymással viccelnek, és a hűsítő vízből jut az állatoknak is. — Az az igazság, hogy az állatok mellett imádom a műszaki dolgokat is, a technikát, az autót... Így aztán egy kis kitérőt tettem, a dunaföldvári Skálánál voltam műszáki eladó, de a szívem visszahozott az állatok közé. Egy családi jellegű kis zenekarunk is van, a bátyám az orgonista, egy volt katonatársam szaxls, magam meg dobolok. Négyéves engedélyünk van, hétvégenként lakodalomba, bálba járunk zenélni: Tervei mindig vannak az embernek, nem vagyok üldögélő típus ... Márciusban nősültem, de előtte még itt volt a katonaság. Az nehéz másfél év- volt ... Hja, a feleségem cukrász — veti közbe, és nevetve üt a pocakjára, amire még ugyancsak nem lehet büszke, mert nincs is neki. — Van egy k!is szőlőnk, barackosunk, jófajta házi borunk, ©nélkül nincs is falusi ház, falusi ember, én meg ezt szeretem. A falut, a falusi embert, ezt az életet. A szüleimnél lakunk. Közvetlenek itt az emberek, ha elmegyek mellettük, csaik-csak odaböknek egy szót. Megnézzük az elletőt, a virgonc kismalacok bent hűsölnek, csak az idegen közeledtére riadnak meg. — A betegségek megelőzése — ez a legfontosabb feladatunk. Ha pedig már megvan a betegség, anniak mielőbbi felszámolása. Az állatorvossal minden reggel megbeszéljük a teendőket. Ö az igazi főnököm nekem, én meg mint középkáder, nem érzem, hogy nekem valaha is parancsoltak volna, de én magam sem parancsolgatok. Mindenki teszi a maga feladatát. Nem érzem magam egy szendvicsben, középen, mert ha gond van. azt is szépen beszéljük meg. Még nem ismerem igazán a terepet, hiszen fél éve sem vagyok itt, de ezalatt még nem volt semmi fönnakadás. De vissza a munkámra, én minden állatot szeretnék megmenteni, azt is, ami már reménytelennek látszik. Az utóbbi két évben nem is voltam otthon a disznóvágások idején, de szívesebben is segédkezek egy ellő kocánál, vagy egy szopni tanuló kismalacnál, mint a bői lérnek. Hatalmas telep ez, és ami igen kellemes — kevés a légy. Most permeteztek nemrégen, tudom meg. és az is kiderül, hogy 160 öreg koca van itt, meg 100 frissen beállított, és évente ötezer hízó kerül ki innen. — Nekem a tőgygyulladá sós, ideges kocát is el kell látnom, még ha tartok is tőle, mert éppen harapós kedvében van. Nekem az a dolgom, a munkám, a kocának meg a malacnak pedig az a gondja... Kétrét hajtott, szigetelt, és kellően vastag Villanyvezeték van az ellető egyik óljának szélére téve. Készenlétben. — Ez az egyéni nevelő kézi készülék. Sajnos, erre is szükség van, de ez megint a kismalac érdeke. így megérti a koca is, hogy valami nincs rendben, és közben nem tapossa össze az utódját. Csak a szükség emelteti meg velünk ezt. Megtudom még, hogy mi minden olvasható le egy is- tállólapról, bekukkantunk a hizlalórészbe is, ahol bizony sok állat van elhelyezve, de ez a szükség, a férőhely miatt -van iigy. Igaz, ezek nem lakosztályok, hanem sertés- hizlaló telepek, de jó az is. ha egy egészségőr szereti a munkáját, szeréti az állatot, és hosszú kőrútjain nem is nagyon fárad el... — Még fiatal vagyok ahhoz, hogy elfáradjak — köszön el, és még ki sem érek a telepről, látom már, újra portyára indul az ólak között. SZABÓ SÁNDOR Fotó: GOTTVALD KAROLY Városkörnyéki helyzetkép Háztáji biízahetakarítás Szakoson Berek Zoltán naponta többször be-benez. mindenhová
