Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
ISSU. július 29. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK iKi ne szeretne táboriba menni, kinek ne Okozna örömet egy hét, tíz nap vagy tán még annál is hosszabb idő egy jó kis közösségben? Annyi féle tábor van már manapság, hogy mindenki kedvére Válogathat azok között. Mi most két helyen jártunk, itt készültek a tábori pillanatokat megörökítő képek is. Az első helyszín a sötétvölgyi olvasótábor ' volt, melyet az úttörőszövetség, a Hazafias Népfront és a megyei könyvtár szervezett és ahová a megye húsz télepü- léséről érkeztek úttörők. A színes elfoglaltságok közül is megemlítünk néhányat Szerepelt a programban néprajzi gyűjtés, népi orvoslás megismerése, bemutatták a táborlakóknak a tolnai viseleteket, zenés divatbemutatót szerveztek, szőttek, fontak, batikoltak a gyerekek agyagot formáztak és papírt hajtogattak, de beszélgettek népi iparművészekkel, sőt ré---------------------------------Á g.vagozás II. első é forma Hátizsák, könyv, népviselet és vidámság Székesfehérvárról a váraljai .parkerdőbe Népviseleti ruhák Traban ton gészeti ismereteiket is bővíthették. Egyszóval — mivel minden programot felsorolni nmcs módiunk — igen hasznos programok között, válogatva pihenés közben is ismereteket bővítve táboroznak Sötétvölgyben. Utunk innen Váraljára vitt, és már a parkerdő bejárata előtt egy vidáman bandukoló, hátizsákokkal felszerelt csoportba botlottunk. Huszonöt úttörő és három felnőtt kisérő — a vándortábor igazi aktív képviselői — érkezett a vasútállomásról. Mint elmondták, Székesfehérvárról jöttek és remélik, hogy az itt eltöltésre váró két napjuk is igen jól sikerül. A környezet nagyon megnyerte tetszésüket. lAz úttörőtáborban óriási nyüzsgésnek, jövésnek-menésnek voltunk szemtanúi, éppen szálláshelyüket foglalták el a német nemzetiségi olvasótábor résztvevői. Volt, aki a csomagjait méregette mielőtt felvette, mások a népviseleti ruhákat vitték, voltak, akik új szobatársaikkal ismerkedtek. A hangulat már az első pillanattól kezdve nagyszerű volt. A programok is igen színesnek ígérkeznek. Jó táborozást .. Agyag ozás I- » sötétvölgyi tábor alkotónapján Országosan is a legjobb lehetőségek Nemcsak diák, tábor is van Az egész országban Tolna megye áll a legjobban ha a 6—14 éves korú tanulók táborozási lehetőségeit nézzük, így tehát elmondhatjuk, hogy nemcsak diákok vannak a megyében, de táboraink is vannak hozzá, mégpedig szám szerint kilenc váltótábor. Az általános iskolai tanulóknak közel a fele táborozhat nyaranta, így nyolc esztendő alatt 5—6 alkalommal mindenki eljuthat táborba. De nézzük az idei számadatokat. Országos táborban 743 Tolna megyei diák üdült vagy még éppen üdül, közülük 543 kisdobos és úttörő Ziánfcán, 200 pedig Csillebércen ülhetett tábortűz közelébe. Külföldön, a testvérmegyei kapcsolatok nyomán 40 diák üdül, és nyolcán országos delegációkban Európa különböző országaiba is eljutottak. A pihenés, . szórakozás mellett jut mindig idő a sportra, képzőművészetre és vetélkedésre is. Íme néhány szaktábor : KRESZ, idegen nyelvi, vöröskeresztes, alkoholellenes, őrsvezetőképző, rajtitkárképző, sportszaktábor, horgásztábor, — tehát választási lehetőség volt (van). Vándortáborokban az idei nyiáron várhatóan ismét sok diák fordul meg. Akad1 olyan tanuló, aki a szünidő ideje alatt több táborban is megfordul, és ha közelítő értéket akarunk mondani, kiderül, hogy a tanuló ifjúságnak jóval több mint egyharmada jut el a táborokba, ami megközelítően 12 ezer gyermeket jelent. Táborozni §ó Olvastam a minap egy újságcikk élén, hogy táborozni jó, s a cím egy régi emléket idézett jel bennem egy több mint tíz évvel ezelőtti vándortábor napjairól. Nagy izgalmakkal és hátizsákokkal keltünk útra egy szép júniusi reggelen. Autóbusszal mentünk Várpalotáig, ami kitűnő alkalom volt arra, hogy kicsit ismerkedjünk, összemelegedjünk, hisz mindannyian más és más iskolából verbuválódtunk. A szép városban töltött nap után, (várlátogatás, ismerkedés az Inotai Hőerőmű félelmetesen nagy hűtőtornyaival), már gyalogosan indultunk további táborhelyeink felé, az erdei kék túra- jelzést követve. Rögtön az első utunk izgalmasabb lett a vártnál. Egyik társunk, aki édesanyjával busszal előreutazott a következő állomásra ebédet főzni, magával vitte hátizsákjában a térképünket. Erre az első keresztútnál döbbentünk rá, mikor el kellett döntenünk, melyik a helyes irány. Vaktában bandukoltunk tovább, mígnem elértünk egy pöttömnyi kis erdei falucskába, ahol alig néhány ember lakott. Tőlük tudtuk meg, hogy teljesen rossz irányba haladunk. S jó nagy kerülővel tudtunk csak eljutni úticélunkhoz, Tésre. Megvigasztaltak bennünket, hogy így olyan ösvényekben, patakokban is gyönyörködhetünk, melyek az eredeti útvonalból kimaradtak volna. Megvendégeltek friss gyümölcscsel, limonádéval, majd megmutatták a helyes irányt. Hosszú gyaloglás után, késő délután érkeztünk meg a kis túristaházba, ahol dél óta várt bennünket az ebéd. A finom gulyás után szinte egymás szavába vágva meséltük, hogyan bolyongtunk az erdőben, s nagyon elcsodálkoztunk, mikor a térképről kiderült, hogy közel háromszorosát gyalogoltuk a tervezett útnak. Másnap folytatódott túránk a Bakony meseszép útjain, hol vidáman énekelve, hol fáradtan baktatva, mikor menynyire sütött a nap, s mennyire volt meredek az emelkedő. Még hat kisebb-nagyobb településre jutottunk el másfél hét alatt. Megnéztük a zirci Reguly Antal könyvtárt, egy vadászati kiállítást, megcsodáltunk herendi porcelánokat, városlődi majolikát, ősrégi templomokat. Rengeteget voltunk friss levegőn, patakokban mosakodtunk, bográcsban főtt ételeket ettünk, s egyre jobban élveztük a félnomád életformát. Érdekes módon még a legfinnyássabbak is elfelejtették, milyen ételeket nem szerettek otthon. Vizsgáztunk kitartásból, segítőkészségből, sőt, még bátorságból is. Éjszakánként kétórás váltásokkal őrséget is álltunk. Ilyenkor még egy szentjánosbogárka fénye is ijesztő volt, hát ha még. egy-egy arra tévedő bagoly is elhuhogta magát a közelben. ■ Egyszer aztán arra ébredtünk, hogy az utolsó nap reggele köszöntött ránk, indulni kell haza. Sajnáltunk elvállni a Bakonytól, s újonnan szerzett barátainktól. Él is húzódott a csomagolás, mert folyton félbeszakadt egy-egy cím feljegyzése, nyakkendő cseréje miatt. Né- hányan még sírtak is. Még a buszon hazafelé is azon nevettünk, hogyan szánkázott le az egyik fiú végső elkeseredésében a bőröndjén egy lejtőn, amikor már annyi ereje sem volt, hogy lemásszon, s hogyan csetlett- bötlött vadonatúj topánkájában az egyik lány egészen addig, míg túrához illő tornacipőt nem vettünk neki egy városban. Legnagyobb meglepetésünk az volt, amikor a csoport legdundibb, lustácska tagja, ki csak szülei unszolására jött velünk, s az első napokban folyton nyafogott, kijelentette, hogy nem is szörnyű dolog a gyaloglás, úgy érzi, még meg is izmosodott, és legközelebb is be akar nevezni egy ilyen táborba ... CSER ILDIKÓ Szabadságon a rajzbajnok Szőcs Béla leendő hetedikes városi diák nem keseredik el egy kis eső miatt. Nek'i van mit csinálnia. Van egy csodaszép kisöccse, aki már elég nagy ahhoz, hogy foglalkozzanak vele, de még elég kicsi ahhoz, hogy ne lehessen magára hagyni. így aztán Béla szívesen játszik vele. Ha alszik? Akkor rajzolni kezd, festeni kezd, és eöhet az eső kedvére. A Bonyhádi III. Számú Általános Iskola diákja az idén már két táborban is volt. — A béla telepi táborba is szeretek járni, de a tengelici képzőművész-tábor, ha lőhet, még annál is klasszabb volt. Nagyon szép helyen voltunk, tágas körülmények között, és kevés volt az igazi megkötöttség, az ember szabadnak érezte magát. Kovács Ferenc tanár úr vezette a tábort, de ő küldte el a rajzaimat is a nemzetközi gyermekrajz- pályázatna. Két alkalommal már Indiából is érkezett levél a címemre, az ott élő úttörők küldték elismerésként. — Én inkább rajzolók, mint festek, de nagyon szeretem a linómetszeteket és a domborítást is. Tengeti cen egy ■ emléklapot kaptunk a táborozás végén, meg sok kedves élményt. Ezen a kiépen, amit úttörő- és kisdobos társaimnak szeretnék most nyári ajándékként átadni (egy tavalyi linómetszet) Bonyhád város építését kívántam ábrázolni. Jó nyaralást kívánok mindenkinek ti hátralévő szünetben. Építkezés (Szőcs Béla linómetszete) Közösen, ügyesen, vidáman ... Egy öltés, ikis segítséggel
