Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
1»86. július M. ^NÉPÚJSÁG Igazi, hamisítatlan' nyári délután van és a tetejébe még péntek is. Az egész heti, munkával a nyákálban az ember alig várja, hogy az óra mutatója elkerülje a négyet. Az idő megállíthatat- laini, így hát meg is teszi ezt a szívességet a, maga szokott módján. A felületes szemlélőnek első pillantásra semmi nem tűnik fel Dombotóban. A komp éppen most érkezik a túloldalról, oldalán, az újonnan beállított kis motoros pöfékel, a korlátok között személykocsik hada, •utasok csoportja. Kikötés, indítás, kiszállás... és máris csendes a környék. Vagy mégsem?! A gabonasilók a Dunára lesnek, mintha uszályra várnának, pedig még nincs is tele idei gabonával terebélyes „pocakjuk”. A silók lábánál teherautók hada, pótkocsistól és sofőröstül szunnyad, aszalódik a melegben. A sorukra várnak. Arra, hagy a betongarat elnyelje a belezúdított gabonát, és éhesen tátogatva fogadja majd az újat. Végre megindul a sor. Elől az IFA nyergében Velő József, örömmel rukkol pótkocsis szerelvényével egyet, és mint a haragos vízzuha- tag. már folyik is a gabona. — Ma már ez ;l harmadik fordulóm — mondja Velő József. A Tolnai Aranykai lász Termelőszövetkezetben dolgozom. Miközben mindezt elmondja, idegesen pillantgát órájára. Látszik a mozdulatain, siettetné a búza „eltűnését”. — Kicsit sokat kellett várni, már majdnem három órája üldögéltünk itt a melegben. Háromszor százötven mázsa búzát fuvaroztam ide ezen a pénteki napon, de való igaz, én is sietnék, mert otthon yár a kőműves. Előtte azonban még rendibe kell tennem a gépet, úgyhogy lesz legalább fél hat, miire hazaindulhatok. Tolnán építünk, a feleségem gyesen van, most ő a segédmunkás, az anyósom meg vigyáz a kicsire. A szombati nap reggeltől estig tégla Szép az idei gabona közelben, malterosan telik majd e1, és ami marad, takarítás, sitthordás, meglesz vasárnap. Hétfőn pedig kezdődik minden ed ölről. Afelől érdeklődöm, hogy mekkora csallád, mióta megy ez a hétvégi életmód és még meddig ... — Két fiunk és egy lányunk van, tíz, hat és négy évesek. A házépítés nem olcsó mulatság, különösen három család mellett nem az, de még bírjuk. Van hibrid- kukoricánk is, az is hoz valamennyit, segítséget pedig nem várhatunk. Csináljuk. Már három éve megy ez így. A szeptember, október még biztosan a házkörüli munkáknál ér bennünket. Ha végzünk és lesz rá módunk, majd üdülünk is. A búza lassan lefolyik a pótkocsiról, Velő József a volán mellé ül és úgy áll, a teherautóval, hogy arról is de tudja billenteni a szemet. A kavicskotró gép hatalmas begyekét rakott össze dunai sóderből, azt szállítják a nyikorgó; púposra pakolt teherkocsiik. Tolnai halászok indulnak sietősen a kifogott keszegekkel útjukra. Két ember lapáttal ségíti a búzát a rácsos garatba. Szem ne vesszen el, hisz ez a kenyérnek Való. Kecskeméti Gáspár telepvezető — vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy a főraiktáros — jön velünk szembe. — Lesz ma nyolc óra is, mire elpakolunk és végzünk, de ez most a szezon, ajni hetedikén indult és úgy a jövő hét végjéig el is tart. Akkorra, megtelnek a silóink. Szombaton egész nap fogadjuk a búzát, vasárnap pedig délig, így egyeztünk meg a faddi téesszel. Aratáskor ez van, bár az igazi sztezon az, amikor uszály is áll itt előttünk, akkor nincs idő vakarózni, akkor aztán rakodni kell. Eddig huszonegyet raktunk meg. Felveszi az inget, mert n kiömlő búza pora csípős. Vidám ember benyomását kelti. I — $zekszándon van a hegyen egy kis szőlőm. Fél holld. Nem, nem, tanya még nincs, csak szőlő ... 820 tőke ... Rizlingszilváni, Zwei- gelt, Merlot, Cabernét, tudja szenetek egy kicsit hobbi zn'i. A hétvégék? — kérdez vissza. Most, hogy jobban állok anyagilag, nevetséges, de kevesébb időm jut a pihenésre. Furcsa, dolog ez. Ügy tűnik, konok emberek vagyunlk mi, magyarok, mert sóikat dolgozunk. Ha elődeinket nézzük, azok bizony megadták a pihenés módját, volt rá idejük, most meg a hétvége majdnem erősebb, mint a hétközbend munka. Lehajol, nézi a búzát, ami most érkezett. Elégedett. — A hektói itersúlya 78—> 80 körül van, ez, ami most jött, a íaddiaké, 80—81-es és nagyon tiszta. A komp még nem indult el a túlpartra. Várja az utasokat. Beljebb megyünk, pihenő emberékrét keresünk végre Domboriban. Találunk is. Csodaszépen barnára sült fiatalok és idősek ülnek a napon, hideg sört kortyolva. Fagyi van a gyerekük kezében, egy nagymama unokáját tanítja kerékpározni. A vízben is sökan keresnek menedékét a meleg elől. Tikkasztó a hőség. Tehát van ember, aki pihen. Aki csak pihen. Aki szabadságon van. üdülő előtt rétegelt lemezben sivít a fűrész, a csíkos napernyő alatt olvasnak is és dolgoznak is egyszerre. Haiik zene is szól, amikor éppen nem a fűrész harsog Pihenve dolgoznak, vagy dolgozva pihennek?! Azt hiszem, mindegy. A hintaágyra kiterített vizes törölköző arról árulkodik, hogy valaki azért ebben a családban is íürdőtt ma... Kánikulai meleg van, pedig a napnak kevés útja van már vissza az aznapi nyugovóig. Dombori éld a nyári életét. Szabó (Sándor * A magyar tudomány vidéki műhelyei Vitaminkoktéllal szilikózis ellen? Egy világprobléma és egy helyi jellegű betegség okainak és gyógyításának kutatásával foglalkozik a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) Biológiai Intézete: a rák az egyik, a szilikózis a másik: ez utóbbi például a borsodi, tatai szénbányákban dolgozók számára nem jelent nagy veszélyt, míg a pécsi, Pécs környéki bányászok egészségét súlyosan: károsítja. A két kutatási témát összeköti a nagymúltú egyetemi intézet dolgozóinak gyakorlata a molekuláris biológia területén, és az, hogy a tüdőrák és a tüdőt megtámadó szilikózis kutatásának számos közös vonása, hasznosítható tapasztalata van. A POTE Biológiai Intézete mai formájában 1970 óta működük dr. Tigyi András tanszékvezető egyetemi tanár irányításával. Az előzményekhez tartozik, hogy a pécsi egyetemen 1923-tól 1944- ig működött biológiai intézet Goika Sándor professzor vezetésével, majd Lissák Kálmán vezetése alatt 1944 ben egyesítették az élettani Intézettel. Dr. Tigyi András előbb Lissák professzor mellett dolgozott, majd 1955-ben kapta a feliadatot, hogy a biológiai Oktatására szervezzen önálló csoportót: az orvosi biológia ugyanis csaik 1949-ben lett országosan kötelező tárgy az egyetemen. Az orvosokból, biológusokból vegyészekből álló csoport (kidolgozta a tantárgy tematikáját, és az akkoriban hazánkban újdonságnak számító elektronmikroszkóp által megnövekedett kutatási lehetőségeket kiaknázva sejt- biológiával kezdett foglalkozni. Jelenleg három-három orvos, vegyész és biológus dolgozik az intézetben. — A tüdőkárosodások két különböző csoportjával foglalkozunk — mondja dr. Tigyi András. — A kísérletes rákkutatásnak egyik szűkebb területével, a kémiai anyagok rákkeltő hatásával (kémiai korcinogenezissel) és a szilíciumot tartalmazó szénpor okozta szilikózissal. Mindkettőt a molekuláris biológia szintjén vizsgáljuk: a kettő között feltételezett kapcsolat van. — Mit mutatnak a kísérletek a rák keletkezéséről? — A kísérleti állatoknak — patkányóknak — metil- klorantént adunk, ez ugyanaz az anyag, mint ami a cigarettafüstben és az autók kipufogógázában van. A patkányok tüdeje 4—5 hónap múlva el rákosad ik. Mi a sejtekben látható legelső változások jeleit kutatjuk. Kiemeljük a tüdőszövetet és megvizsgáljuk azokat a sejtéket, amelyekről feltételezzük, hogy a változást okozzák. Elektronmikroszkóp segítségével morfológiailag (szerkezetileg) vizsgáljuk, majd kémiai módszerekkel dolgozunk. Világosan látható, hogy a metilkloramtén a DNS molekulát megtámadja, s bár a molekulának van úgynevezett reparálási képessége, időbe telik, míg helyreáll az eredeti helyzet. Meggyőződésünk, hogy ez a sérült, károsult állapot, amely több hétig tart, nem maradhat következmény nélkül a szervezet későbbi életében. — Mi újat jelent ez az eddigi ismeretekhez képest? — Természetesen nem versenyezhetünk a világ nagy rákkutató intézeteivel. Ügy gondolom azonban, hogy míg a legtöbb helyen a szervezetből kémcsőbe átemelt szöveteket kezelnék rákkeltő anyagokkal kísérlet céljából (in vitro módszer), addig mi az in vivo (élőben) módszerrel előnyben vagyunk: ma már élő ember tüdejéből is lehet kivenni viszonylag egyszerűen úgynevezett makrofag (faló) sejteket, hogy megítéljük, milyen a szervezet védekező mechanizmusa. — Hogyan kezdődött az intézetben a szilikózis-kutatás? — Pécsett a szénbányának már a hatvanas évék elején volt eléktornmikroszkópja, jártunk oda dolgozni. Dr. Szirtes Lajos, a műszaki tudományok doktora veZétte az ottani szilikózis-kutatást, tőle eredt az együttműködés gondolata, és én, mint az élettan területén dolgozó kutató orvos, örültem ennek A Mecseki Szénbányákkal 1977 márciusában kötöttünk szocialista szerződést, a bánya anyagiakkal támogatja ilyen irányú munkánkat. A szildkózds-kutatás legnagyobb központja az NSZK-beli Bodhumihan van, hazánkban az Országos Munkaegészségügyi Intézet vizsgálja, melyik bánya mennyire veszélyes a szilikózis ártalmait tekintve. Minket a kezdet kezdete, a betegség kialakulásának első fázisa érdékél. E súlyos betegség petorme- chanizmusa, a folyamat szöveti, illetve sejtszintü elváltozásának Oka ugyanis ismeretlen. — A szilikózis a tüdőben leülepedett kvarcszemcsék révén légzési nehézségeket, szívnagyobbodást okoz. A kvarc fizikálisán sérti a tüdőt? — Eleinte ezt feltételezték, ma már tudjuk, hogy kémiai elváltozásokat hoz létre. Itt jegyzem meg: minden szénben van kvarc, de csak az úgynevezett kristályos vagy szabadkvarc veszélyes, amely elsősorban a mecseki szénbányákban van jelén. Az 1—2 mikron nagyságú szemcsékre kell figyelnünk: a kisebbeket ki- lélegzi a bányász, a nagyobbak nem kerülnek be a tüdőbe. — A laboratóriumiban, a patkányokkal sziliciumoxid- taam gazdag port lélegeztettünk be, és a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy olyan biológiai változá. sok indulnak meg, amelyek a sejt vázát képező molekulákat támadják, és így fokozatosan roncsolódik a sokmillió sejtből álló tüdőszövet. A belélegzett kvarcpor tíz százaléka benne maiad a szervezetben, és ez elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a kóros állapotot, amely a sejtváz roncsolódásakor létrejön. — A kísérlet kedvéért nyilvánvalóan felgyorsították a mérgezödés idejét és hatását. Milyen gyaliorlati következtetéseket vonhatunk le a bányászokat fenyegető szilikózis veszélyére? A szilikózisnak különböző kozatai vannak. „O” fokú a károsodás, amikor röntgennel még semmi sem mutatható ki a tüdőn, de színelváltozás már van. „Z” : erős tüdőkontur, „P”: másfél milliméteres kis göbök a tüdőn. „A”, „B”, „C”: súlyos károsodás. Felmérést végeztünk itt az egyik aknán. Húsz éves szolgálatig a O, Z, és P egészen minimális, és 30 év fölött is elenyésző az A, B, C fokozat. A zom húsz-harminc évi munka után P erősségű betegségben szenved. Az alkohol és a cigaretta különben fokozzia a kvarc károsító hatását. — Hogyan védekezhetünk? — A bányaegészségügyi szákemberek a műszaki por- védellemre összpontosítanak. Én hiszek a biológiai prevencióban. A külföflldi szak- irodalom s zámon tart mesterséges anyagokat: alumínium vegyületéket és az úgynevezett PVNO-t, amelyek gátolják a sejtek károsodását. Mi kísérleteink során vitamin-koktélt adtunk a patkányoknak: töíbb mint 50 százalékkal csökkent a kóros elváltozás. Ez igen jelentős arány. Most tervezzük megtenni az első lépéseiket ahhoz, hogy kísérletképpen a bányászok az egyébként is fogyasztott védőitalt (szódavizet) A-, E-, C-, P- és B-vitaminokkal dúsítva fogyasszák. Érdeklődéssel várjuk az eredményt. Gárdonyi Tamás VHu József gépkocsivezető Ömlik a garatba a kenyérnek való
