Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 114. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. július 25., péntek. Mai számunkból ŰJ UTAKON A BIZTOSÍTÓ <3. old.) KÖZÉLET MUNKAIDŐBEN? (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOK A MCSZF.RGVÁRBAN (4. old.) Kádár János Nógrád megyében Kádár János üdvözli az Alkotmány brigád tagjait (Telefotó) meghonosították a görgős szállítópályák gyártását is. Trautmann Rezső fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön Nógrád megye életével ismerkedett, tájékozódott a csaknem 240 ezer embernek otthont, mun­kát adó északi országrész politikai és gazdasági ered­ményeiről, az ott élők sike­reiről, gondjairól. Kádár János délelőtt fél 11-kor érkezett meg a me­gyeszékhelyre, Salgótarjánba. A főtitkárt az MSZMP Nóg­rád Megyei Bizottságának épületénél Petrovszki István, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője, Géczi János, a ' mégyei pártbizottság első titkára és Szálai László, a salgótarjáni városi pártbi­zottság első titkára fogadta. Az üdvözlő szavakat követő­en a házigazdák rövid tájé­koztatást adták a nógrádi medence politikai és gazda­sági helyzetének — idősze­rűségét tekintve — legfonto­sabb tényétről. A mintegy bemutatkozásnak szánt hely­zetelemzés, tájékozódás után az MSZMP főtitkára — ven­déglátói kíséretében — fel­kereste a salgótarjáni kohá­szati üzemeket. Itt kapcsoló­dott a programhoz Brutyó János, az MSZMP KB tagja, Salgótarján 2. választóke- nülétének országgyűlési kép­viselője. A nagyüzem bejáratánál C. Beaker Judit, Salgótarján tanácselnöke, Szabó István vezérigazgató, Krajcsi Jó­zsef, a gyár pártbizottságá­nak titkára, Nádai István, a válIájáti tanács elnöke, Mer- Iák Ervtin szakszervezeti és Kovács Nándor, az üzemi KíSZ-ibizottság titkára kö- szönltötte Kádár Jánost, aki tájékoztatót hallgatott meg a kóhászati vállalat tevékeny­ségéről. A 3500 dolgozót fog­lalkoztató üzemet 120 évvel ezelőtt alapította a Rimamu­rányi Részvénytársaság. Évi termelési értékük ma már megközelíti a négy és fél milliárd forintot. A műhe­lyekből kikerülő szalagacé­lok, huzalok, szegek, ková­csolt és sajtolt termékek, raktári állványszerkezeték, szállítórendszerek, csövek határainkon kívül is kere­sették. Gyártmányaik csak­nem 20 százalékát külpiaco­kon értékesítik. Mint elhangzott : a SKÜ- ben jó a politikai légkör, a kollektívát a tenniakarás, a kezdeményezőkészség, a sa­ját sorsáért érzétt felelősség erősödése jellemzi. A VI. öt­éves tervben tovább folyta­tódott a vállalat rekonstruk­ciója, amely még 196liber, az új hideghengermű meg­építésekor kezdődött. A het­venes évek elején a huzalmű újult meg, maijd megszüntet, ték az acélöntödét, s helyé­be úgynevezett süllyesztékes kovácsüzemet létesítettek, s Ennek a tudatos szerkezet- átalékító programnak az eredménye, hogy a vállalat meg tudta őrizni jövedelme­zőségét. Az első féléves eredmé­nyek kissé elmaradtak a ter­vezettől, aminek vállalaton kívüli és belső okai egyaránt vannak. Céljaik elérésében döntő szerepet tulajdonítanak an­nak, hogy tovább emelked­jen a vezetés színvonala, s kialakuljon a szükséges vál­toztatásokat támogató érték­rend. A politikai munkáról szól­va elmondták, hogy a gyár kilencszáz kommunistájának fontos feladata volt az utób­bi időben: megértetni dol­gozótársaikkal a gazdaságta­lan termelés megszüntetésé­ből adódó problémákat. Jel­lemző aiz is, hogy a pártfóru- molkon egyre gyakrabban sze-' repelnek gazdaságpolitikai témák, bár még jelentős fej­lődésre van szükség a vita­kultúrában. Kádár János megköszönve a szíves fogadtatást és a tá­jékoztatást, szólt árról, bogy a hagyományos gyárlátoga­tások, a személyes találkozá­sok eredményesen egészítik kl a jelentésekből nyert isme­reteket. A továbbiakban — az elhangzottakhoz kapcso­lódva — megállapította: a salgótarjáni üzem export- termelésének növekedése az össztermelésen belül nép- gazdaságii szinten is rend­kívül fontos. Emellett azon­ban komoly figyelmet kell fordítani a hazai igények ki­elégítésére is, hiszen — mint mondotta: az Önök termé­keire az országnak szüksége van. Az általános foglalkoz­tatás témakörét említve, ki­emelte: a gazdaságosabb termelés érdekében meg kell valósítani az üzemen és a népgazdaságon belüli munka­erő-átcsoportosítást, Ennek megértetése, elfogadtatása alapvető feladat. A program üzemlátogatás­sal folytatódott. Ha nem is az előírt technológiai sorrendet követve, de a főtitkár szinte valamennyi üzemrészbe be­pillantott. Elsőként a huzal- műben egy horganyzôberfen- dezést nézett meg, amely egy időben 40 drótszál felületi kezelését végzi, majd az a csarnokrész következett, amelyben a vashuzalokból fo­lyamatos nyújtással kiala­kul a drót végleges vastag­sága. Itt Kádár János — eleget téve Menus Ferenoné, az Alkotmány brigád vezetője szíves kérésének — néhány sornyit írt a Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett, nőkből (Folytatás a 2. oldalon.) a luxemburgi Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke csütörtökön az Ország­ház Nándorfehérvár termé­ben fogadta a luxemburgi parlamenti küldöttséget, amely Léon Bolendorffnak, a képviselőház elnökének vezetésével a Magyar Or­szággyűlés meghívására tar­tózkodik hazánkban. zottsága csütörtöki ülésén meghallgatta Mihail Gorba­csov és Eduard Sevardna- dze beszámolóját a Genscher nyugatnémet alkancellárral, kü 1 ügyminiszterrel folyta tót t tárgyalásokról. A PB ülésé­ről kiadott közlemény pozi­tívnak nevezi az eszmecse­rét, de bírálja is az NSZK politikájának bizonyos vo­natkozásait. A PB megállapította: a véleménycsere pozitív volt, s feltárta a Szovjetunió és az NSZK közötti politikai párbeszéd és hatékony üzle­ti együttműködés lehetősé­geit. Az NSZK-nak, mint nagy nyugat-európai állam­nak viselnie kell az Európa helyzetéért ráeső felelőssé­get; Bonn fontos szerepet játszhatna a nemzetközi helyzet egészségessé válása, a fegyverzetek korlátozása és csökkentése, valamint a kontinens biztonságának megerősítése érdekében. ÍA PB hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ezért kész az NSZK-val együttműködni. képviselőket A találkozón áttekintették a két ország, a törvényhozó testületeik közötti kapcsola­tok helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alel- nöke. anélkül, hogy ez sértené a két fél szövetségesi kötele­zettségeit. Fontos, hogy Eu­rópa szerepe növekedjék a nemzetközi ügyekben, enél- kül nincs komoly előrelépés, hidat kell verni a biztonsá­gosabb jövő felé. A PB egyúttal arra is rá­mutatott, hogy sajnálatos módon az NSZK kormányá­nak politikája még mindig sok tekintetben magán vise­li a múlt bélyegét, nem felél meg az atom- és űrkorszak­ban szükséges új politikai gondolkodás követelményei­nek. A megnyilatkozásokat, miszerint az NSZK felelős­ségteljesen áll hozzá a mo­dern világ ügyeihez, gyakor­lati tettekkel kell alátámasz­tani. Ezeknek a tetteknek az összeurópai otthonokban élő népek biztonsága szavatolá­sát kell célozniuk. Ez mind az NSZK érdekeit, mind pe­dig a szovjet—nyugatnémet és a kelet—nyugati kapcso­latok javulását szolgálná. A PB egyéb kül- és belpo­litikai kérdéseket is megvi­tatott. Az SZKP PB ülése A szovjet-NSZK tárgyalás moszkvai visszhangja Az SZKP KB Politikai Bi­Genscher megbeszélése Kövezik a Sió-partot Shultz és washingtoni Néhány órás villámlátoga­tást tett szerdán este Wa­shingtoniban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Amerikai kollégáját, George Sbultzot tájékoztatta Moszkvában folytatott tárgyalásairól, s egytben kifejtette a bonni álláspontot Reagan Mihail Gorbacsovhoz intézendő vá­laszlevele tervezetéről. Mint jelentettük, a washingtoni kormány néhány napon be­iül el kívánja juttatni a szovjet vezető legutóbbi üzenetére adandó válaszát Moszkvába, s erről konzul­tációt folytat szövetségesei­vel. Genscher és Shultz megbeszéléséről nem adtak •ki érdemleges tájékoztatást, washingtoni körökben azon­ban úgy tudják, hogy Bonn — ahogy azt a nyugatnémet kormány szóvivője korábban kijelentette — „kompromisz- szumos megoldást” javasolt Reagannak. A lap úgy értesült, hogy Reagan „kompromisszumos” javaslata szerint Washing­ton hajlandó kötelezni ma­gát arra, bogy „öt-hét évig” nem telepit az űrbe rakéta- ellhárító fegyvereket és fegy­verrendszereket, de ennek fejében azt követeli, hogy a fegyverek összetevőit kipró­bálhassa. A SALT—I. szer­ződés bizonyos laboratóriu­mi kísérleteket lehetővé tesz, s ezt a Szovjetunó új javaslata is tudomásul ve­szi, de amerikai értelmezés szerint a kísérletekhez hoz­zátartozik a kipróbálás is. A lap megismétli azt a ko­rábbi, meg nem erősített ér­tesülését is, hogy a válasz összefüggésbe hozza majd a nukleáris fegyverkísérlete­ket a hadászati támadó fegy­verek számának jelentős csökkentésével. A cikk sze­rint az Egyesült Államok a csökkentés fejében hajlandó tárgyalni a fegyverkísérle­ték számának csökkentésé­ről. de nem fogadja el azok teljes eltiltását, ahogy azt a Szovjetunió javasolta. James Abrahamson tábor­nak. az űrfegyverkezési program — SDI — igazga­tója a CBS televíziós háló­zatnak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a csa­pásmérő űrfegyverek telepí­tése legkorábban a kilencve­nes évek második felében kezdődhetne meg — vagyis nem szükséges külön köte­lezettséget vállalni a telepí­tés eltiltására. Szélvihar, jégeső Tegnap délután elérte me­gyénket is az az időjárási front, amely az Alpokból ki­indulva tört hazánkra, erős lehűlést, záporokat, zivata­rokat, szélvihart okozva. Míg a megyeszékhelyen a déli órákban a hőmérséklet he­lyenként megközelítette a 30 Celsius-fokot, késő délután már csak 13—15 fokot mu­tattak a hőmérők. Több helyütt volt jégeső. Kakasd és Szekszárd között galambtojás nagyságú jég esett. Súlyos károkat oko­zott Tolna, Fadd és Mözs határában a jégverés, amely­ből „kapott” a dombori üdü­lőtelep is. A mözsi házak teteje a sok jégtől olyan volt, mint télen, a község és a 6-os út közötti szakaszon valóságos „téli” útviszonyok­kal küszködtek az autósok. A termelőszövetkezet kuko­ricatábláján a levélzetet le­szaggatta a jég, a csupasz szárakon csak a csövek és címerek maradtak. A Duna és a Sió vizének változó színtű, ingadozó moz­gása, a rossz talajmechaiji; kai tulajdonságokkal rendel­kező csatorna partjait tovább rombolja. A rézsűcsúszás megakadályozására termés­kövekkel biztosítják a Sió árvizkapuja és a torkolat kö­zötti 2,5 kilométeres part­szakaszt. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szek­szárdi Saákatezmérnőksége az erdősmecskei kőbányából szállítja a partbiztosításhoz a köveket. A 10,5 millió fo­rintos munka latok következő részében műanyag szövettel vonják be a köveket, majd megfelelő humuszréteg kerül rá, amibe speciális fűmagot vetnek. A Sió-part ilyen jel­legű megerősítése, a csator­na hajózhatóvá tételének egyik feltétele. A csatorna jobb és bal partját 2,5 kilométer hosszan kövezik

Next

/
Thumbnails
Contents