Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

1986. július NÉPÚJSÁG 3 Városi tanácsülések Napirenden a VII. ötéves terv Kísérlet Miniaratás 1200parcellán Szekszárd, Paks, Dombóvár A megyei tanácsot követően az idei második ne­gyedévi tanácsülések témája volt az adott város és városkörnyék VII. jötéves tervének megvitatása és elfogadása. Természetesen az ülések nem korlátozód­hattak csak erre a témára. Az alábbiakban adunk tá­jékoztatást három tanácsülés legfontosabb döntéseiről. Költségvetés, fejlesztés A szekszárdi tanácsülésen Kovács János tanácselök számolt be a VI. ötéves terv­időszak működési költségve­tés és fejlesztési terv vég­rehajtásáról. Kiemelt feladat volt az alapellátás színvona­lának megőrzése, a lakás- építkezés és az ezzel össze­függő közműépítés, az al­sófokú oktatási hálózat fej­lesztése, valamint a kom­munális létesítmények befe­jezése. Az elmúlt öt éviben az előző középtávú tervek­hez képest nagyoibb hang­súlyt kapott a meglévő lé- tesítményhálózat állagmeg­óvása, a felújítás és a fo­lyamatos karbantartás, ös­szességében megállapítható, hogy a VI. ötéves tervidő­szak alapvető feladatait si­került megvalósítani. Ezt követően Kovács Já. nos terjesztette elő jóváha­gyásra Szekszárd Város Ta­nácsa ötéves pénzügyi ter­vét. Mint elmondotta, a Tolna Megyei Tanács VII. ötéves terve leszögezi, hogy Szekszárd városiban a kon­cepcióban szerepeltetett la­kásépítésen felül szükséges az állami lakásépítés üte­mének növelése. Ennek pénzügyi fedezete viszont csalt a tervidőszak második felében, az országos és me­gyei központi tartalékok ter­hére teremthető meg. Végleges döntés is csak ekkor várható, az azonban nyilvánvaló, hogy több lakás építése úgy valósítható meg, ha a tervidőszak első két évében intenzív terület-elő­készítési munka indul be. Ezért szükségessé vált két különböző lakásépítési kon­cepció kidolgozása. A ta­nácsülés a második válto­zatot fogadta el, amely a terv végére 2690 lakás meg­építésével számol, szemben az eredeti 1702 lakással. A tanácsülés értékelte a múlt évben végzett társa­dalmi munkát is, valamint meghatározta az idei felada­túkat. Szekszárd Város Ta­nácsa 1985 májusi ülésén 17 millió forintban határozta meg a társadalmi munka ér­tékét. Ezt sikerült jelentő­sen túlteljesíteni, a végösz- szeg megközelítette a 31 millió forintot. Ez évi terv­nek 32 millió forintot java­soltak. Ezután á társadalmi munkában élenjáró szemé­lyek és az intézmények ve. hettek át kitüntetéséket. A tanácsülés következő napirendi pontként a lakás­elosztási és lakásgazdálko­dási tanácsrendeletet és a nem lakás céljára szolgá­ló építmények adójáról szó­ló tanácsrendelet-tervezetet tárgyalta meg. A tanácsülés Bősz Endré- né városi NEB-élnököt, más munkakörbe kerülése miatt felmentette tisztéből és he­lyére Gombás Ákost, a megyei NEB gazdasági szak­értőjét megválasztotta. A verseny győztesei A Paks Városi Tanács jú­nius 30-án megtartott ülé­sén a megjelent 38 tanács­tag mellett külön köszöntöt­te Ribling Ferencet, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesét és Merkl Feren­cet, a Tolna Megyei NEB elnökét Jákli Péter tanács­elnök. Az elvégezni való különösen sok volt, hiszen nem kevesebb, mint 9 na­pirendi pontot kellett meg­tárgyalni a testületnek. így a VII. ötéves terv és a vá­ros, valamint vonzáskörze­tének hosszú távú . terület és településfejlesztési kon­cepciója összevonva került napirendre. A város kiemelt fejleszté­si céljai között szerepel a középtávú tervben a lakás­ellátás javítása. Kevés, mindössze 60 szociális bér­lakás építésére nyílik majd lehetőség, ami az igényeket nem elégíti ki kellőképpen, így a rászorulókat építési, vásárlási támogatással segí­tik. Telepszerű, többszintes, OTP, szövetkezeti és egyéb szervek által történő beru­házásiban 806 lakást tervez- nók. A továbbra is jelentős számú egyéni igényekhez újabb területeket biztosít a tanács. Az oktatási ágazat­ra az összes kiadás 42 szá­zalékát fordítják a VII. öt­éves tervben. A demográfiai hullám csúcsán az óvodai elhelyezés két intézmény beindulásával már megoldó­dott, a Il-es Számú Általá­nos Iskolánál azonban idén szeptembertől új nyolctan­termes barakképületből ál­ló iskola üzemeltetése szük­séges. Évtizedes problémát old meg, szintén már az idei tanévtől, a több lépcsőiben továbbépüiő szakközépisko­la és szakmunkásképző, melynek beruházását és üze­meltetését az atomerőmű vette át. Az egészségügy fejlesztési lehetőségei szeré­nyebbek: 30 szociális ottho­ni férőhely, a központi or­vosi ügyelet U R H -h á ! óza tá­rak teljes kiépítése jelzik az irányt. A közműfejlesztésben kü­lön fejezetet kap a csapa­dékvíz-elvezetés gondja, hi­szen az eső a városon ke­resztül zúdulva jut a Duná­ba. Végleges megoldást csak a várost körülvevő övárok megépítése jelenthet. En­nek megvalósítása, a szenny­vízhálózat, úthálózat bőví­tésével együtt a lakosság széles körű összefogásává! realizálható. Az elmúlt fél­év eredményei biztatóak, er­re alapozva 65 millió forint anyagköltség biztosítása in­dokolt a következő terv- idős za'kbain. Ribling Ferenc hozzászó­lásában kiemelte, hogy a város középtávú tervei alap­vetően, megegyeznek az or­szág, a megye legfontosabb társadalompolitikai célkitű­zéseivel. A másik oldalon reális helyi feladatokat ad­nak. A lehetőségek az atom. erőműberuházással összefüg­gő infrastrukturális beruhá­zásokkal más városokénál jobbak, amit a következő adatpárra! támasztott alá : míg az V. ötéves terviben 188 millió forint (megyei fejlesztési lehetőség 6,3 szá­zaléka) volt, addig most 548 millió, a megyei keret 11.5 százaléka. Ez növeli egyben a testület’ döntésé­nek felelősségét is, mondta a tanácselnök-helyettes. A közép- és hosszú távú településfejlesztési koncep­ció elfogadása után a VI. ötéves terv és az 1985. évi költségvetési és fejlesztési terv teljesítéséről tett be­számolót, a tavalyi társa­dalmi munka értékelését fo­gadta el a testület. Majd a nem lakás céljára szolgáló építmények adójára szavaz­tak a megjelentek. Ünnepélyes pillanatokkal zárult a tanácsülés, a Tele­püléstisztasági és környezet­védelmi akcióban város ka­tegóriában elnyert 1. helyért járó vándorzászlót és okle­velet adta át Ribling Fe­renc, majd Hlavaty József, dr. Fëhér Tábor és Koch Frigyes vehette át a Társa­dalmi Munkáért elismerő kitüntetést. —tzs— Lakás- és útépítés Dombóvár VII. ötéves tervében is kiemelt társada­lompolitikai feladat a la'kás- ellátás folyamatos javítása. A tervidőszakban 1002 la­kás felépítésével számolnak. A lakásépítésre fordítható összeg 247 millió forint. Ez a fejlesztési eszíközök 51 szá­zaléka. A közúthálózat javítása, a meglévőik felújítása áll a tervek között. Üj utakra, járdákra 39,7 millió, korsze­rűsítésre, karbantartásra 28,1 millió forint áll ren­delkezésre. A kereskedelmi ellátás jobbítása érdekéiben az Ady Endre utca déli ol­dalán 603 négyzetméter üz­lethelyiséget alakítanak ki. továbbá 208 négyzetméter nagyságú műhelynek és iro­dáknak alkalmas helyiségek épülnek a 156-os társasházi !®kás földszintjén. Az egész­ségügyi és szociális ellátás terén kórházi gép- és mű­szerbeszerzésre 2,9 millió forintot terveznek. Az észak­nyugati városrészben az öre­gék napközi otthonának he­lyet adó épület tervei már elkészültek. A tervidőszak kiemelt ágazata, a kulturá­lis szolgáltatás. Az országos célokkal összhangban, a kö- 2 épfoikú oktatás fejlesztését a megyei tanács céltámoga­tás biztosításával segíti elő, ez 41 millió forintot jelent. Az elmúlt évben épített és átadott szakmunkásképző intézet nem rendelkezik tornateremmel, így a bőví­tés folytatását egy olyan tornacsarnokkal tervezik, mely alkalmas jelentős sport, és egyéb rendezvé­nyek megtartására is. A társadalmi munka to­vábbra is igen fontos szere­pet tölt be a fenntartási, korszerűsítési, fejlesztési fel­adatok megvalósításában. Az eddigi tapasztalatokra épített VII. ötéves társadal­mi munkaterve 1986. és 1990. közötti időszakban évi 14.5 millió forintot irányoz elő. Balesetveszélyes csatlakozóaljzat árusítását tiltotta meg a KERMI A Magyar Elektrotechni­kai Ellenőrző Intézet (MEEI) megállapította, hogy a Kon- takta szentesi gyáráben elő­állított DAF—162—/b és DAF—162—/k típusú védő- érlntkezős, falon kívüli csatlakozóaljzatok minősége a jóváhagyott mintától a biztonságot veszélyeztető mértékben eltér. A védő­érintkezők tönkremennek, begyűrődnek, használatúik balesetveszélyes, ezért ren­deltetésszerű használatra al­kalmatlanok. A MEEI állásfoglalása alapján a KERMI a baleset- veszélyes csatlakozóaljzatok további árusítását megtilt­ja. Felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az árusítást haladéktalanul szüntessék meg, a vásárlók reklamáció­ját a termékek minőslégé­nek további ellenőriztetése nélkül fogadják el, és a vé­telárat térítsék vissza. A búza, az árpa minőségé­nek javítása napi feladat minden termelő üzemben, kísérleti intézetben és vegy­ipari üzemben. A szekszár­di növénytermesztési rend­szer az ország több tájegy­ségén folytat különféle kí­sérleteket. A Bonyhádi Pan­nónia Mgtsz-től bérelt terü­leten a Bayer céggel együtt­működve azt kutatták, hogy a különféle csávázási mód­szerek, kezelési és művelési programok miként hatnak a kalászosokra. A kísérletek 1200 parcellán folytak, egy-egy parcella 12 négyzetméter területű. A ve­tést két időszakban végezték el, s a magokat különféle mélységben juttatták a föld­be. A szakemberek a vetéstől kezdve a betakarításig, nap­lózták, figyelték, fényképez­ték a növények fejlődését. Volt olyan parcella, ame­lyik igen gazosra „sikere­dett’’, mások pedig gyönyörű tiszták voltak. A nagy figyel­met kívánó, szinte kilós, fél­kilós tételekben csávázott, vetőmagokhoz kimért szerek szinte patikai munkát jelen­tettek. Nem különben nagy gond a betakarítás. Most egy spe­ciális kis kombájnnal vágják a parcellákon a termést. A gépnek sokat kell forgolód­ni, s minden tizenkét négy­zetméterről betakarított ár­pát, búzát küllőn zsákba te­szik, s a kiértékelést majd ezután, amikor az összes ter­mést betakarították, végzik el. Vizsgálják a termés minő­ségét, a szermaradványt, a gyommagokait stfo. Az ara­tást a mini parcellákon még e héten iis folytatják, amint azt az időjárás lehetővé te­szi. — Pj — Ka — ftrdögh Attila mini kombájnnal dolgozik a kísérleti táb­lában Minden parcella termését külön zsákban, az adatlappal együtt tárolják A biztosítás szolgáltatás Versengő biztosítók Nem kis várakozás előzte meg azt a tavaszi sajtótájé­koztatót, amelyen a pénzügy­miniszter-helyettes bejelen­tette: július elsejétől, a ko­rábbi egy helyett két bizto­sító verseng az ügyfelek ke­gyeiért. A verseny előre lát­hatólag kiélezett helyzetben folyik majd, bár egyelőre a két biztosító egymást kiegé­szítő területen kezd tevé­kenykedni. A különvált nagyobbik in­tézményrész változatlanul az Állami Biztosító néven áll a lakosság szolgálatára, ná­luk marad az élet- és bal­esetbiztosítás, a CSÉB, a la­kásokkal, ingatlanokkal, va­lamint a mezőgazdasággal kapcsolatos biztosítás. A Hungária Biztosító, Viszont­biztosító és Export-'hitelbiz- tosító, mint a neve is mutat­ja, elsősorban a vállalatok ügyeivel foglalkozik majd, de ott maradt a gépjármű- biztosítás is. A Hungária el­költözik az egykori, jól is­mert biztosítóépületből. Az első hónapok minden­képpen a felkészülés jegyé­ben telnek majd el. Hiszen a biztosítás speciális szakma, és várhatóan sok új szakem­berre lesz szükség. S utána hogyan tovább? Erről egyelőre megoszla­nak a vélemények. Az vi­szont már bizonyosnak lát­szik, hogy előbb-utóbb mind­két biztosító megpróbálja bővíteni az öröklött ügyfél­kört és szélesíteni az adott szolgáltatási struktúrát. (A fejlődésre jellemző, hogy míg ötven évvel ezelőtt min­den huszadik, most már minden második honfitár­sunknak van például vala­miféle személyi biztosítása.) De ez a szám még mindig alacsony a fejlett országok­hoz -képest. Igaz, hogy ná­lunk a betegbiztosítást a munkáltató fizeti, ahogy a nyugdíjjárulék levonása is külön biztosítás megkötése nélkül történik. Persze, az sem mindegy, hogy a szolgáltatások sokfé­leségével, vagy éppen az egymástól eltérő díjtételek­kel versenyeznek majd a fogyasztók kegyeiért a biz­tosítók. Hiszen egy adott szolgáltatásnak — amennyi­ben azonos szabályok szerint kalkulálnak — aligha lehet egymástól nagyon különböző ára. Az viszont elképzelhető, hogy különböző üzleti meg­fontolások miatt egy-egy biztosításfajtát „áránál” ol­csóbban adnak majd. A legnagyobb változást mindkét új biztosító a szol­gáltatások színvonalában ígérte. Magyarán: óriási szükség van a biztosítások humanizálására, emberibbé tételére. Arra, hogyha az ügyfél leül az ügyintézővel szemben, érezze, problémája nem egy a sok közűi, hanem egyedi, személyre szabott, s ezt így is kezelik. S bármi­lyen gondja támad, arra szánnak időt, energiát a biztosítónál. >A megváltozott, az egyé­ni igényekhez jobban igazo­dó . biztosítási formákra mindinkább szükség van. Eddig az egyetlen, óriási mé­retű biztosító -a nagy tömeg­ben köthető, átlagkockázatot figyelembe vevő és átlagos nyereséget adó típusokat kí­nált vállalatoknak és szövet­kezeteknek, s az állampol­gároknak is. De időközben nemcsak az igények változ­tak meg, hanem az értékvi­szonyok is. Az átlagosnál nagyobb keresetek révén ér­tékesebb vagyonok jöttéit létre, amelyek mindenkép­pen meghaladják az átlag- biztosítás kereteit. Ugyanez vonatkozik a vállalatokra, szövetkezetekre is, amelyek nemcsak a nyereséges gaz­dálkodás szempontjai szerint különböznek egymástól, hi­szen van, ahol évekig nem jár a biztosító szakembere, mert a jó gazda gondosságá­val ügyelnek gépre, termény­re, míg máshol szinte min­dennapos vendég a biztosító. A július elsejei szétválás­sal természetesen nem feje­ződött be a biztosítás átala­kulása, megújulása. Való­színűleg újabb résztvevők — ezen üzletágra felhatalma­zást kapott pénzintézetek — is megpróbálkoznak majd a biztosítással, s növekszik a szövetkezeti, különböző tá­mogatási alapok szerepe is. Remélhetőleg a növekvő ver­senyből elsősorban mi, ál­lampolgárok, biztosítottak kerülünk ki nyertesen. ♦ Július elsejével Tolna me­gyében is megkezdte tevé­kenységét — a szekszárdi MESZÖV-széfcház harmadik emeletén — a Hungária Biz­tosító. Igazgatója: Rochi László. Az Állami Biztosító a régi helyén működik tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents