Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. Ml. szám. ÄRA: 1,80 Ft 1986. július 22., kedd. Mai számunkból A BIOKERTÉSZET LEHETŐSÉBE! (3. old.) KETTEN AZ ISKOLATABORBOi, (5. old.) SZEKSZÁRDON KÉSZ Ül L A LÄNT ibv-vAlogatott (6. old.) ATTALA1 SÉTA (3. old.) Megszólítás • Valljuk be, már mind- an nyilunknak okozott kisebb-nagyolbb bonyodalmat, kellemetlenséget embertársunk, sorstársunk, munkatársunk, ismerősünk, barátunk ... megszólítása. A tegezősdi vagy a magázós- di. Mindannyian tévesztettük már el a kötelezőnek vélt megszólítást, a felkért tegezést, vagy a „kikért” magázást, netán a célzates bratyizást. Akar va -akarat lan ull kiatla - kulinak az életben olyan szituációk, amikor gondolkodás nélkül letegezünk valakit, amikor gondolkodva lemagázzuk azt, aki ezt nehezen viseli él. Ezekből úgy érzem, nem is 'szabad messzemenő következtetéséket levonnj, magunknak, másoknak problémát fabrikálni. De akkor kit, hogyan szólítsunk?! Mert már nem is emlékszem, annyira régen találkoztunk, mert annyi az ismerősöm, hogy nem is tudom, hová tegyem most az illetőt... Vajon miért alakultait ki bennünk ezek a görcsök, melyek kellemetlen pillanatokat tudnak szerezni egyszerre két embernek is? Félre ne értsen senki, nem vagyok a vál.lverege- tősdi, a ledegrádáló bratyi- zás híve, de nem szeretem a hi va tál n ókszemüvegen keresztül „látó”, beosztáson és pozíción alapuló megszólításokat sem. Igen kedves és közeli „ismerősöm” mondta, amikor elmeséltem, hogy micsoda lelki válságot okozott, amikor egykori osztályfőnököm felajánlotta nekem, a volt tanítványnak a tegezést- „Tudod, az a véleményem, hogy valakit tegezve is lehet nagyon tisztelni, és magázva is lehet egyáltalán nem tisztelni.” Mennyire igaza van ! Mintegy varázsütésre feloldotta a görcsös, erőltetett feszültséget. Ettől a pillanattól kezdve én bizony tegezve is nagyon tudom őt tisztelni, és gyanítom, ha nem érdemelné, hát magázva sem tisztelném. így tehát a felajánlott tegezés rendben. De itt van egy másik szituáció. Nagyon kedves kis szomszédom, lehet vagy ötéves. Nem tudom úgy kinyitni az ajtót reggelente, hogy ne hallanám: „Szia, szomszéd! Jól aludtál? Megint dolgozni mész? Nincs egy rágód véletlenül ?” Egyszerűen, természetesen, magától értetődően letegez. És vailjam csak be nyugodtan, hogy mennyire jól esik, mennyire hízeleg ez nékem. Egy alkalommal a mamája meghallva a te- gezősdiit, rászólt a srácra: Nem tudod, hogy nem illik egy felnőttet letegezni? De ő az én barátom ... mondta a gyerek bizonytalanul, megszeppenve. Az más, ezt nem tudtam — nézett rám nevetve a mama, és így folytatta: akkor bizony csak nyugodtan tegezd le.., Azóta mi ketten még bátrabban tegeződünk. — szs — Magyar-uruguayi külügyminiszteri tárgyalások Kádár János és Szufanuvoni találkozója Luxemburgi képviselők hazánkban A magyar Országgyűlés meghívására hétfőn luxemburgi parlamenti küldöttség érkezett Budapestre. A delegációt Léon Bolendorff, a Luxemburgi Nagyhercegség Képéi selőházának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fogadta. Enrique Iglesias uruguayi külügyminiszter, aki Várko- nyi Péter külügyminiszter meghívására vasárnap érkezett hazánkba, hétfőn reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—uruguayi k ülügyminis z téri tá rgya 1 ás ok. A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés széliemében folytatott megbeszélésen Várkonyi Péter és Enrique Iglesias tájékoztatták egymást országaik külpolitikai törekvéseiről. Véleményt cserélték időszerű nemzetközi kérdésekről; ennek során különös figyelmet fordítottak az enyhülés és a leszerelés, a békés egymás mellett élés, és az együttműködés ügyére a párbeszéd erősítésének léhe- tőségéire, valamint a közép- amerilkai válság éleződésére. Áttekintették az államközi kapcsolatokat, és a két ország együttműködése fejlesztésének módozatait. •Megállapították, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben Magyarország és Uruguay azonos vagy hasonló álláspontot képvisel. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a békés egymás mellett élés politikájának nincs elfogadható alternatívája. Aláhúzták: országaik a jövőben is mindent megtesznek a világbéke, a leszerelés és a nemzetközi együttműködés előmozdításáért. A közép-amerikai válság megoldásáról szólva kifejtették: mindkét ország az igazságos pölitikad rendezés híve, s a tárgyalásos megoldást tartják egyedül járható útnak. A külügyminiszterek fejlődőnek értékelték a magyar —uruguayi kapcsolatokat, amelyek erősítésére még számos kiaknázatlan lehetőség kínálkozik. Megerősítették: mindkét fél érdekelt az együttműködés fejlesztésében az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és előnyök alapján, s erre együttes erőfeszítéseket tesznek. A megbeszéléseket követően a két külügyminiszter kulturális, tudományos és Oktatási együttműködési egyezményt irt alá a Kül- ügymin liszté rí umba n. * Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Enrique Iglesiast. A megbeszélésen áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, ezek további fejlesztésének lehetőségeit, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Várkonyi Péter, jelen volt Gualberto Talamas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar ^Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn a Központi Bizottság eszékházában fogadta Szufanuvongot, a Laoszi Népi Demokratikus (Köztársaság elnökét, p Laoszi Népi Forradalmi Párt (KB Politikai ^Bizottságának tagját, aki hazánkban üdül. Az. elvtársi, baráti légkörű találkozón készt vett Rosta László, Magyarország Vientiane! nagykövete. 1 (Telefotó) A külügyminiszterek kicserélik a kulturális, tudományos és oktatási együttműködési okmányokat, i (Telefotó) Jugoszláv kombájnt mutattak be a bátaszéki Búzakalász Tsz>ben Vélemények szerint az M-1620 H kombájn egyenértékű a 105-ös Dominátorral Hétfőn délelőtt Bátaszé- ken, a Búzakalász Tsz, a magyar és jugoszláv külkereskedelmi vállalatok, továbbá a délnyugat-magyarországi megyék Agroker- vállalatai és természetesen a gyártó Slavonski Brod-i Duro Dakovic cég kombájnbemutatót rendeztek. A bemutatón a déli megyék számos szakembere vett részt. A tanácskozás és találkozás nem titkolt célja az volt, hogy az említett jugoszláv mezőgazdasági gépgyártó cég partnerkapcsolatokat teremtsen a délnyugati megyék mezőgazdasági üzemeivel. Vagyis arról van szó, hogy szeretnének betörni a magyar piacra. A tanácskozás első felében videofilmét vetítettek le a gyár programjáról, elsősorban a szóban forgó kombájnt ismertették meg a nézőkkel. Ezután a magyar illetékes minisztériumi értékelés hangzott el, majd sor került a helyi tapasztalatok ismertetésére. Mózsi László, a termelő- szövetkezet gépészmérnöke. műsoron kívül, lapunk munkatársának kérdéseire elmondta, hogy az idén júli- ' us 2. és július 18. között a gazdaságukban már dolgozott egy ilyen gép. Az eddigi tapasztalatok jók. Az üzembiztonság nagyon jó. a két hét alatt mindössze két gépi meghibásodás történt. A gépész- mérnök a jugoszláv kombájnt a 105-ös Dominátorral tartja egyenértékűnek. Ezután került volna sor a jugoszláv kombájn munka közbeni megtekintésére, ezt azonban az eső meghiúsította, így a tanácskozás résztvevői kénytelenek voltak1 megelégedni azzal, hogy a gépműhelyben tekintsek meg a bemutató főszereplőjét. L. 6y. Fotó: Cz. S», Tájékoztatót hallgatnak az ajánlott gépről a dél-dunántúli szakemberek Vajon be tud-e állni az M—1628 H az eddig már kialakult sorba?
