Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

1986. július 21. NÉPÚJSÁG 3 Építjük, védjük, a miénk! Tamási kisiparotok Katonák a szántóföldeken, az építkezéseken A harckészültségi feladatok teljesítése, az ifjúság szocia­lista szellemű nevelése, a népgazdaság segítése — ez az a hármas követelmény, amely alapvetően meghatározza a Magyar Néphadsereg felada­tát. Három közül a népgaz­daság segítése fölött tartsunk most rögtönzött szemlét 80 milliárd forint értéket termeltek A közelmúltban, a Magyar Nők Országos Tanácsának a Parlamentben tartott ülésén Horváth István altábornagy, miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg Politik ai Fő­csoportfőnöke tájékoztatójá­ban így fogalmazott: „Orszá­gunk gazdasági helyzete év­tizedek óta megkövetel», hogy tevőlegesen is részt vegyünk a gazdasági építőmunkáhan. Katonáink huzamos ide­je dolgoznak a nagy népgaz­dasági beruházásokon, része­sei a kiemelt kormányprog­ramok magvalósításának, évente több miint 80 milli­árd forint termelési értéket állítanák elő. Olyan alkotá­sok dicsérik közreműködésü­ket, mint a metró, a Paksi Atomerőmű, az utak, vas­utak építése, felújítása, a fő­városi és a vidéki nagy la­kótelepek. A mezőgazdasági betakarítás nehéz és szerve­zett munkájából is részt vál­lalnak katonáink. Ezen túl­menően népünk mindig szá­míthat katonafiataljaink h el ytá 11 á sár a, segítőkészségé­re a természeti csapások, ele­mi károk elhárításában. A rendkívüli helyzetekben ke­nyeret, élelmet visznek a hó elzárta településekre, a föld­rengést követően sátrat épí­tenek a rászorulóknak, szülő pnyát juttatnak el a kórház­ba, árvízből mentenek ki embert, anyagi javakat.. Aratás idején A katonák mépgazdaiságot segítő ■ tevékenységének kél legfontosabb ága a mezőgaz­daság betakarítási munkái­ban, illetve a kiemelt nagy ipari beruházások megvaló­sításában való részvétel. Fo­lyik az aratás. Ilyenkor a laktanyákban is felkereked­nek azok a munkacsapatok, amelyek részt vesznek a ke­nyér- és takarmánygabona betakarításában. A sorkato­nai idejüket töltő kombájno- sok ilyenkor ismét felkapasz­kodnak a munkagépek nyer­geibe, s nagyon sok helyen a friss terményt a hadsereg hatalmas szállítójárművei juttatják el a szárítókba, a tárolókba. S aztán ősszel mindez megismétlődik : a ka­tonák ismételten munkatár­sai lesznek a termel őszövet - kézetek, az állami gazdasá­gok dolgozóinak, velük együtt serénykednek a kukorica-, a burgonya-, a cukorrépafölde- ken. A méreteket jelzi', hogy a legutóbbi őszi betakarítási munkákban is csaknem 5000 katona, mintegy 500 gépjár­művel. több mint 300 ezer munkanapot teljesített a szántóföldeken szeptember- októb er-november hónapok­ban. Fegyelmezett magatar­tásukká!, magas munkatelje­sítményükkel elismerést sze­reztek önmaguknak, s vala­mennyi fegyveres szolgálatot teljesítő társuknak. Az is nyilvánvaló, hogy sok ipari- beruházás, avagy az országos lakásépítési program nem val ósul hát ot,t voln a meg katonáink aktív közreműkö­dése nélkül. Segítségükkel épült, a beremendi, a' bél­apátfalvi cement- és mész- mű; a dunaújvárosi papír­gyár, és a konverteres acél­mű; Százhalombattán a Du­nai Kőolajipari Vállalat még napjáinkban is egyre terjesz­kedő üzeme és a hőerőmű, a váci Forte Gyár, a leninváro- si olefinmü, valamennyi au­tópálya, sok száz kilométer vasút- és postai vonal. A fő­városnak nincs olyan lakó­telepe, ahol az épületek ne viselnék magukon a katonák keze nyomát, s számos vidé­ki település is a katonáknak köszönheti lakásainak gyara­podását. A paksi alakulat Az egyik építőalakulat mú­zeumában — talán nem túl­zás — egész országunk gyara­podása, népgazdaságunk fej­lődése is tükröződik. Az 1965. február 15-én létrehozott alakulat építő-műszakijai 21 esztendő alatt az ország 11 nagyberuházásán dolgoztak. Valamennyi között a leghosz- szabb ideig tarit a legjelentő­sebb — jelenlegi munkahely­ként is szolgáló —, a paksi atomerőmű építkezése. Két érdekes adat, amelyek a mun­kateljesítmények, az elvég­zett munkák mennyiségének növekedését is illusztrálják ; 'amíg 1965-ben az alegység­nél az egy főre jutó havi bér­bevétel 1059 forint volt, je­lenleg már megközelíti — olykor meg is haladja — az 5000 forintot. Ennek az egyet­len építő alakulatnak az évi teljes bérbevétele több mint 50 millió forint. Ahogy a parancsnok mon­dotta: „Amikor Székesfehér­váron, a könnyűfémmű fej­lesztésekor azt mondták, hogy építenünk keli egy 507 méter hosszú csarnokot, elő­ször elgondolkodtam. Ezt a távolságot elég oda-vissza le­futni. Aztán megcsináltuk. 1965-ben, Bánhidán azzal lel­kesítettem a katonákat, hogy próbáltam nékik megmagya­rázni; mit jelent az ország­nak az új 100 megawattos erőmű építése. És most Pak­son 1760 mW-os erőművön, dolgozunk. De ez is elké­szül . .K. T. I. Női cipők itthon és külföldön A Minőségi Cipőgyár az idén a tervezettnél egyötöd­del több, összesen 720 ezer pár lábbelit értékesít à kon­vertibilis piacon, sőt az ex­port'további dinamikus fej­lesztését tervezi. Az utóbbi időben ugyanis a 'belföldi piacon csökkent a női cipők, szandálok- iránti kereslet, részint azért, mert a belke­reskedelem nagy mennyi­ségben rendel külföldi — a hazai termékeknél olcsóbb — divatos, lábbelit, részint mert megváltoztak a fo­gyasztók igényéi is. Mind többen keresnek olcsóbb láb­belit, és ugyancsak nőtt azok száma, akik drágábbat, de jobb minőségűt vásárolnának. E körülményeket figye­lembe véve módosított kül- és belpiaci munkáján t MINŐ, s immár hagyományos tengerentúli partnerei mellett új, nyugat-európai vevőkét keresett. Idegenforgalmi helyzetkép Az Országos Idegenforgalmi Hivatal most közzétett ada­tai szerint az év első öt hónapijában 3,2 millió külföldi ér­kezett Magyarországra, 12 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Ezen belül a látogatók csaknem kétharmadát kite­vő turisták, valamint a kirándulók száma egyaránt tíz szá­zalékkal, az átutazóké pedig több mint 25 százalékkal nőtt. Emelkedett a külföldiek átlagos itt-tartózkodásd ideje is. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka-forgalma három, ezen belül a szállodáké két százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló -időszakában. A bevételek forintban és devizában -számolva is a forgalmat meghaladó ütemben nö­vekedtek: az 53 millió dolláros, illetve 38 millió rubeles be­vétel jóval több az egy évvel korábbinál. A rubel elszámolású országokból Magyarországra látoga­tók száma — 1,5 miliő — éppen csak eléri a tavalyit. Cseh­szlovákiából egynegyedével-, Romániából, pedig egyharmadá- val -csökkent a beutazók száma, ugyanakkor Lengyelország­ból 50, Bulgáriából 25, az NiDK-lból 20, a Szovjetunióból pe­dig 6 százalékkal nőtt a forgalom. A jugoszláv látogatók érdeklődése továbbra is igen élénk, több mint 500 ezren érkeztek az év első öt hónapjában. A turisták száma 62 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor, a kirándulóké pedig csáknem megkétszereződött. A fogyasztók érdekében Tagadhatatlan, hogy meg­nőtt az igény a kisiparosók szolgáltatásai iránt. A ma­gyar kiskereskedelem is bi­zonyos hézagpótló szerepet tölt be, hiszen Olyan terüle­ten igyekszik ellátni felada­tokat, a-melyeket az állami és szövetkezeti kereskede­lemnek ga-zdaságta-lan meg­oldani. így van ez Tamási­ban is, ahol 126 kisipara1? tevékenykedik. Közülük fő­foglalkozású 63, munkavi­szony mellett 39, s a nyugdíj megtartásával 24 gyakorolja a mesterségét. Szamosfálvi Imrével, a tamási városi ta­nács osztályvezetőjével, « maigánkisi parii árhatósági el­lenőrzések tapasztalatairól beszélgetünk. — Szinte valamennyi kis­iparos a lakosság megrende­lésének tesz eleget. Közülie­teknek 1-2 százalékban dol­goznak, leginkább a vasesz­tergályosok, háztartásigép- szerelők és a kárpitos — mondja Szamosfálvi Imre. — Anyagellátási -probléma azok­nál a kisiparosaknál merül fél, ahol ezt a megrendelő nem biztosítja. A cukrász, a kárpitos, a kötő és hurko­ló saját maga biztosítja ter­mékeihez az anyagot is, ál­talában ők panaszkodnak az ellátás nehézségeire. — Ezenkívül az adminiszt­rációs kötelezettségre. A kisiparosoknak a pénz­tárkönyv vezetése jelent na­gyobb adminisztrációt. Ez érthető, hiszen az állammal szembeni tartozása, adóbeval- lásá múlik ezen. A pénztár- könyvet -naprakészen vezetik, de van olyan kisiparos, aki nem jegyez be mindent, aki csák a végzett -munka egy részét írja be. Akadnak olyanok is, akik felmentést kapnák a pénztárkönyv ve­zetése alól, önmaguk meg­nyugtatására, bevételeik pontosabb nyilvántartása miatt mégis -vezetik. — Gyakori az is, hogy szóban megállapodnak? — Ez szinte -általános je­lenség. A kisiparos csak a murika elvégzése után ké­szít számlát. A megrende­lők fele igényli -csak az Elő­zetes írásos árkalkulációt. Sőt, az utólagos számla adá­sát sem kérik, -ha biz elvég­zett munkával elégedették. Ott, ahol árvetést kell ké­szíteni a kisiparosnak, ezt minden esetben élvégezte. A bemutatott árvetésből meg­állapítottuk, hogy a kisipa­ros által számolt ár, beillik a szocialista árszektor szint­jébe, nem sérti- a lakosság érdekeit. — A nyereség is megálla­pítható ebből? — Mivel a kalkulált áriban a írezsióradíjat tüntetik fel, a haszon, a nyereség itt nőm szerepel. Ezek megállapítá­sát a KIOSZ adóközösségi csoportja végzi. — Az elsőfokú szakigaz­gatási szerv milyen ágazatok, ban végezte az említett cél­vizsgálatot? — Építőipari, közlekedési, általános ipar,. magánterve­zők és kereskedők, valamint a szerződéses üzemű üzletek­ben. A kisiparosok utcája épül a piactéren Szamosfalvi Imre, a műsza­ki és termelés-ellátásfel- ügyeleti osztály vezetője — M-ivel az árképzési rend­szer eltérő, mi jellemzi kü­lön-külön azokat? — Az ellenőrzött építőipa­rosok közül kőművest, szo­bafestőt, és mázolót, burko­ló!, bádogost, lakatosit, vil­lanyszerelőt és betonáru-ké- szíltőt kerestünk fel, A kő­művesék között mindössze két mesterképesítésű volt. Közülük az egyik éppen le­mondott, a másik a nyugdíj- korhatár élénése miatt Vá­lik meg az iparitól. A meg­maradó 7 kőműves közül 5 főállású, 2 mellékállású, ja­vító. Szobafestő, mázoló, ta­pétázó 4 fő- és 2 mellékfog­lalkozású tevékenykedik a te­rületünkön. A vidékiek Ta­másiban nem vállalnak mun­kát, mert saját községükben is bőven akad megrendelés, így ez a szakmai kör ellá­tatlannak mondható. — Van még más hiány­szakma is? — Az építőipari szakmák mindegyike, talán a villany­szerelőt kivéve, hiányszak­maként jelentkezik Tamási­ban és közvetlen környezeté­ben. — M-it tapasztaltak a köz­lekedési ágazatban? — Az ellenőrzött 8 szállí­tó kisiparosnál a helyzet már vegyesebb képet mutat. Me­netlevelet, eliismervénytöm- böt a gépi fuvarozók mind­egyike vezet, áraikat azon­ban nem minden esetben íi tehergépjárművek díjszabé. sóról szóló KPM—AH számú ármegállapítás szerint szám­lázzák. Általában az óraki­lométeres fuvardíjak szerint számláznak. Nem a tehergép­jármű teherbírásának megfe­lelő kiílométerdíjat alkalmaz­zák, haném a helységben egy­más között kialakított díja­kat. Például: az 1,9 tonnás teherbírású gépkocsi óradíja 52 forint, kHométerdlja 4,70 forint a díjtétel szerint. Az alkalmazott kilométerdíj 8 forint kilométerenként. A he­lyes ár alkalmazásra felhív­tuk figyelmüket. A követke­ző ellenőrzésnél, ha nem vál­toztatnák, eljárunk velük szereiben. A szállító kisiparo­sok terén ellátottinak tűnik a helyzet, sőt, túlkínálatról is beszélhetünk.-.. — ... és a magántervezők? — Az első félévben 4 ma­gántervezőt ellenőriztünk, megái lapítottuk, hogy az ér­vényes árszatoályzat szerint dolgoztak. Hiányosságként ta­pasztaltuk, hogy a megren­delőkön nem szerepel a díj­alapérték. Pénztárikönyvüket rendszeresen vezetik. Ugyan, csak négy magánkereskedő­nél tartottunk árellenőrzést. Termékeiket zömében a nagy­kereskedőktől szerzik be, Áraikat az állami kereske­delmi egységek áraival azo­nos mértékben állapítják meg. A kisüzemi termelőkitől beszerzett árukról számlával, illetve ellenszámlával ren­delkeznek. A kiskereskedelmi haszonkulcsot nem lépik át. A rendeletben meghatározott árnyilvántartási kötelezettség­nek a vizsgált 4 magánkeres­kedő közül 3 nem tett ele­get. Az, árfeltüntetés az üzle­tekben hiányos volt. Egy ma­gánkereskedő ellen a nyitva tartási idő többszöri be nem tartása miatt szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. Az elmúlt években célvizs­gálatokat folytatták : építő­anyagéi látőttságról, a vásár­lási körülményekről, szoká­sokról;, a zöldség-gyümölcs-, s a gyermekruházati-ellátott­ságról is. A különböző szin­teken végrehajtott árellenőr­zések is a fogyasztók érdeké­ben történnek. Decsi Kiss János A tőkés országokból 1,2 millióan látogattak Magyarország­ra, 12 százalékkal többen, mint az előző év hasonló idősza­kában. A turisták összesen 2,8 millió éjszakát töltöttek ha­zánkban, ennek valamivel több mint felét a kereskedelmi szálláshelyeken, egylharmadát pedig a szállodákban. Magyar hibrid kukorica Egyiptomba Külföldre az év első öt hónapja alatt 1,6 millió magyar látogatott, 15 százalékkal utaztak többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A szocialista országokat csaknem 1,4 millióan keresték fel, a tőkés országokba pedig 267 ezren látogattak. Az OIH kiadványéban megjelentetett adatok az év első öt hónapjára vonatkoznak, s egyértelműen kedvező képet tükröznek. Az Idegenforgalmi Hivatal illetékesei az MTI munkatársának elmondták, hagy a csernobili események, a terrorizmustól való félelem erősödése csak júniusban kezd­te éreztetni hatását az európai, így a magyarországi idegen- forgalomban. Ebben a hónapban a szocialista országokból 2, a tőkés országokiból pedig 8 százalékkal kevesebb turistát fogadott hazánk, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A júniusi forgalomcsökkenés ellenére azonban az év első felében összességében 7 százalékkal többen érkeztek Ma­gyarországra, mint tavaly ilyenkor. Magyar — Kiskun elneve­zésű — hibrid kukoricát ho­nosít meg Egyiptomiban) a Seed invest, a Vet ömagter-* mehető és -Értékesítő Vál­lalat Külkereskedelmi Vál­lalkozási Irodája. Miként Sutyinszki István, az iroda egyiptomi képviselője az MTI munkatársának elmond­ta-: megrendelésükre a ma­gyar gazdaságok nemrég be­fejezték a címerezését azok­nak a hibrideknek, amelyek magját decemberben küldik egyiptomi partnereiknek. Az Alexandria közelében lévő Nubaseed állami gazdaság­ban. valamint a Nílus völ­gyében, az egyiptomi mező- gazdasági minisztérium kí­sérleti telepein e napákban vétették másodszor éhben az évben a sárgaikukoriioa-hib- ridéket, amélyéket az ot­tani éghajlati viszonyok kö­zött évente háromszor vet­hetnék és takaríthatnak be. E második vetés termését szeptember végén szedik le, s október első hetében már harmadszor helyezik földbe a rövid tenyészidejű kuko­rica magját. A téli vetés a következő év január végén, február elején érik be. A ta­lálj előkészítése után a kö­vetkező évi első termelési ciklus márciusiban, a máso­dik június második felében, illetve július elején kezdő­dik. Ezek a hibridek ugyan­is a nyári időszakban 90, a téliben 130 nap alatt érnék be. amíg a magyarországi köztérmesztésben levő kuko­rica 130—150 nap alatt hoz termést. A Kiskun hibridek ter­méshozama több mint két­szer nagyóbb az Egyiptom­ban termesztett kukorica- fajtákénál. Az első térimé-1 lés! ciklusban hektáronként átlag nyolc tonnát takarí­tottak be. Ezek a hibridek miniden más kukoricánál el­lenállóbbak az Egyiptomban gyakori „késői hervad ásnak’’ nevezett v í r usbet egséggél szemben. Várható, bogy a követke­ző évtől még nagyobb te­rületen . termesztik majd ezeket a növényekét. A Seed- invest, 'megkezdte a magyar hibridek egyiptomi előállítá­sát. Ha ez a kísérlet ered­ményes lesz, akkor az egyip­tomi partnerék maguk állít­hatják elő ihibridvetőmaig- szükségleteiket 'magyar alap­anyagból, magyar szakembe­rek közreműködésével. A hibridizáció bevezetése ré­vén Egyiptomban, megsok­szorozódhat a 'kukoricater­més, lehetőség adódik arra, hogy a Nílus menti ország, amely jelenleg mintegy más­fél millió tonna kukoricái importai, néhány * év múlva kukoricaexportőrré váljék A magyar vállalat ezzel tt kooperációval hozzájárul Egyiptom takarmányéi 1 átá * sához, következésképpen elő­segíti az ország mezőgazda- sági termelésének fejleszté­sét, a lakosság élelmiszerel­látását.

Next

/
Thumbnails
Contents