Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-03 / 155. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 155. szám ÄRA: 1,80 Ft 1986. július 3., csütörtök. Mai számunkból VERSENGŐ BIZTOSÍTOK (3. old.) KONTAKTLENCSE. KÖNNY, MÜKÖNNY (4. öld.) ÉRTÉKMENTŐ POLITIKA (5. old.) KÉSZÜLŐDÉS AZ ÓCEÁN KÉT OLDALÁN (6. old.) MINIARATÁS 1200 PARCELLÁN (3. old.) Céltámogatás Nem valami szép szó az, hogy céltámogatás, de az összeg, amelyet ezen a címen, illetve módon osztanak el a VII. ötéves terv időszakában, a megyében mindegyik településnek igen fontos. A terv kialakítását megelőző társadalmi vitákban sok szó esett a kis települések helyzetéről, jövőjéről. Lakossági igény volt — ezék megfogalmazódtak a tanácstagi és képviselőválasztásokon is, — hogy jusson azoknak több, akik többet is tesznek le az asztalra. Az új rendszerű tervben eleve több jut a kis községeknek minden korábbinál, de az is általános tapasztalat, és már több mint tíz éve tendencia, hogy ott végzik a legtöbb társadalmai munkát. Ennek egyik anyagi haszna az erkölcsiéken kívül a megyei településfejlesztési versenyben elért helyezés, az azzal járó jutalom lehet. Még mindig kevés, mondták a felszólalók, és mindenki jól tudja, hogy ha a népességet ott akarjuk tartani, ahol most élnek, akkor az alapellátás körét, és színvonalát folyamatosan bővíteni kell. A megyei támogatást pályázati úton lehet megszerezni, a tanáeshiatározat- ban elfogadott elvek és normatívák szerint. Nyilvánvaló, hogy ennek elosztása összhangban van az általános elvekkel és azokkal a kiemelt célokkal, amelyeket a terv kitűzött. Elsősorban tehát a lakásépítést szolgálja. Meghatározott pénzügyi feltételek mellett, és településeken adható támogatás szociális bérlakás építésére, községi szolgálati lakáshoz, a telepszerű lakásépítés területelőkészítő munkáihoz, telekkiala'kí- táshoz, Figyelembe veszi az elosztás a középfokú tante- remfejilesztést 'ás a vízgazdálkodás fontos feladatait, így a jó ivóvízzel nem rendelkező települések is kérhetnek megyei támogatást akár a vízműtársulati formához, akár pedig a köz- kiifolyós rendszerhez. Ami ezen kívül és felül van, az szolgálja a kisközségeket, mégpedig azokat, amelyek maguk is sokat tesznek. Igényelhető a támogatás az alapellátás körébe tartozó, jelentősebb társadalmi összefogással megvalósulló fejlesztésekhez. Feltételei szigorúak, mert csak azok a tanácsok, illetve települések pályázhatnak, ahol a költségek nyoícvan-kilencven százaléka már megvan saját erőből, és társadalmi munkából együttesen. A kérelmeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága bírálja el. A legutóbbi tanácsülésen tájékoztatták a testületét, hogy ebben a kategóriában, tehát az „alapellátás körébe tartozó fejlesztések különtámogatására” az alábbi döntést hozták. A jövő évben ebből a pénzből részesül Iregszemcse, Döb- rököz és Raposszekeső tornaterem építéséhez, Sár- szentlőrinc, Dunaszent- győrgy általános iskola bővítéséhez, Kéty pedig óvoda kialakításához Magyar-szovjet gazdasági egyezmény Gyors ütemben fejlődnek az új együttműködési formák Zárt ülés a kongresszuson Jaruzelski fogadta a magyar pártküldöttséget A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 35. ülésszaka szerdán Moszkvában befejezte munkáját. Az ülésszakon részt vevő tárgyalóküldöttségeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság 'társelnökei vezették. Az ülésszak munkájában részt vettek a központi irányító szervek vezető munkatársai, szovjet nagyvállalatok vezetői. Az ülésszakon intézkedéseket dolgoztak ki az ez év júniusi budapesti legfelső szintű magyar—szovjet megbeszélések során megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében. A bizottság áttekintette a két ország közötti külkereskedelmi árucsereforgalom további kölcsönös bővítésének lehetőségeit. Megállapodtak, hogy meggyorsítják a termelési szakosítás és a kooperáció elmélyítését célzó munkál, szélesebb körben alkalmazzák az új együttműködési formákat, elősegítik a közvetlen vállalati kapcsolatok létesítését és közös gazdasági szervezetek létrehozását. A legfelső szintű találkozó útmutatásainak megfelelően, az ülésszak idején megkezdték három nagyszabású magyar—szovjet gazdasági együttműködési megállapodás — a timföld-alumíni- umegyezmény, az agrokémiai egyezmény és a zöldség- gyümölesegyezmény — az 1990. utáni időszakra történő meghosszabbításának előkészítését. A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 1985 tavaszán kormányfői szinten aláírt, 2000-ig szóló fő irányainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok keretében befejeződött az ágazati alprogra- mok alapvető célkitűzéseinek egyeztetése. Hat ágazat együttműködésének irányait szabták meg, és aláírták az erről szóló megállapodásokat. Ezek: az állattenyésztési és takarmánytermelési gépek gyártása, a könnyű-, élelmiszeripari és háztartási gépgyártás, a nehézipari és szállítási gépek gyártása, a rádióelektronikai ipar, a kő- olajfelriolgozó és petrolkémiai ipar, és a szénbányászat. Aláírtak továbbá két szakosítási és kooperációs megállapodást az élelmiszeripari gépek és berendezések gyártásáról, valamint a lakkés festékipari termékek gyártástechnológiáinak kifejlesztéséről, az ezekhez szükséges gépek és berendezések gyártásáról. 1990-ig meghosszabbították a kölcsönösen szállított gépiek, berendezések és műszerek műszaki kiszolgálását szabályozó egyezményt. Közös kollektíva létrehozásáról írtak alá egyezményt, amely hatékony megoldásúikat hivatott kidolgozni az erőművek hulladékhőjének hasznosítására. Az ülésszakon megvizsgálták az 1986. évi magyar— szovjet külkereskedelmi árucsereforgalom alakulását. A bizottság ülésszakán hat magyar és hat szovjet ipari vállalat, valamint egy-egy mezőgazdasági üzem számolt be közvetlen együttműködésük alakulásáról. A jelenlegi szakaszban tizenkét közös vállalat létrehozásának feltételeit vizsgálják. A bizottság ülésszakának idején Marjai József tárgyalásokat folytatott a magyar —szovjet közös vállalatok létrehozásának és működésének feltételeit szabályozó kormányközi megállapodás előkészítéséről. Az ülésszakon a bizottság intézkedéseket határozott meg a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvonalának emelésére. Az ülésszakon elért megállapodásokról, az egyeztetett teendőkről Marjai József és Alekszej Antonov szerdán Moszkvában jegyzőkönyvet írt alá. Marjai József szerdán délután hazautazott Moszkvából. „A gazdasági reform eddigi eredményei nem felelnék meg a várakozásainknak, a gazdaság nem halad energikus léptekkel a hatékonyság felé” — jelentette ki a LEMP vasárnap óta folyó X. kongresszusán Mieczyslaw Rakowski KB- taig, a parlament alelnöke, az 1981-ben meghirdetett mélyreható politikai és gazdasági reformok egyik legismertebb szószólója. A referátumot támogatva sürgette, hogy mielőbb indítsák el a reformok második szakaszát. Rengeteg hasonló felszólalás hangzott el a kongresz- szuson. Az ülésteremben is a gazdasági kérdések és a reform további sorsának problémái domináltak, akárcsak a kongresszust megelőző széles körű vitában. Lengyelországban az ateista világnézet mellett hagyományosan, erős pozíciói vannak a vallásos ideológiának. Az ifjúság helyzetéről tanácskozó bizottságban ezért sürgették, hogy eredményesebben szánjanak szembe az erőszakos papokkal, akik semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy lejárassák a fiatalok szemében a szocialista államot. A felszólalások, hozzászó lások teljes témakörét fel sorolni is nehéz. Csupán í. bizottságok száma 14 volt, ezekben körülbelül 300-an szólaltak fel és további 500 küldött a beszédet felolvasás nélkül jegyzőkönyvbe vetette. A plenáris vitákban több mint ötvenen szólaltak fel. Szerdán délután hozzáfog tak a választásokhoz. Zárt ülésen elkezdték a jelölőlisták megvitatását, létrehozták a szavazatszámláló bizottságot. A LEMP vezető szerveinek megválasztására ma, csütörtökön, a kongresszus zárónapján kerül sor. Wojciech Jaruzelski. e Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a LEMP X. kongresszusán részt vevő magyar párt- küldöttséget, amelyet Grósz Károly, az MSZMP PB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára vezet. A szívélyes légkörű, baráti találkozón Grósz Károly tolmácsolta a magyar kommunisták őszinte jókívánságait, testvéri üdvözletét és sok sikert kívánt a LEMP X kongresszusának további, munkájához, határozatainak eredményes végrehajtásához A „Tűzvédelem ’86” kiállítás megnyitása Ma kezdődik az országos tűzoltóverseny A kígyózó lángnyelvek legyőzői Szekszárdon védelmében lehet rájuk számítani. Tegnap délután ünnepélyesen megnyitották a „Tűzvédelem ’86" címet viselő kiállítást a szekszárdi úftörő- házban és mint a kiállítás megnyitójában Vágvölgyi József alezredes a BM Tűzoltóság Országos parancs- nokhelyettese elmondta, nem véletlen a helyszín, mert szeretnék maguknak megnyerni a gyerekeket is. A kiállítás és a verseny egymást kiegészítve párhuzamosan segít majd az érdeklődő közönségnek megismerni a tűzoltók munkáját. A megnyitón megjelent Rúzsa János az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának osztályvezetője is. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának tűzoltóze- nékara zenével szórakoztatta, csábította az úttörőház elé és a kiállításra az érdeklődőket. Tüszi-I és társai A modern tűzoltógépko- csik mellett ott láthattuk a lóvontatta hagyományosat, a mikroelektronika mellett a fölrobbant gázpalackot vagy a kiégett televíziót, de a Tüszi—1 elnevezésű, utánfutóba szerelt tűzoltóeszközt is, mely a ma technikáját dicséri. Tablók és makettek hívják fel a figyelmet a tűz erejére, pusztító hatására. Íme egy kis statisztika. Hazánkban tavaly 12 ezer tűzeset volt, 670 millió forint kárt okozva. Minden második tűzeset lakóházban pusztított, 207- en halták meg és 659-en sérültek mog. Megdöbbentő látvány a tűzzel játszó gyermek ... száz tűiből 15-öt gyerekek okoznak. Az öté vemként megrémít zésre kerülő országos ver seny programjában ma reg. gél az állami tűzoltócsapa- tók versenyének megnyitójára, valamint a kismotorfecs- kendő-szerelési versenyére kerül sor délelőtt, majd délután a méteres akadályfutást bonyolítják le. Szekszárdon 650 önkéntes és 120 állami tűzoltó versenyez m'ajd négy napon keresztül — szs—gk — Országos tűzoltóversenyre kerül sor a 27. .hét második felében — július 3—6-íg — Szekszárdon. A szerdától egészen vasárnap késő estig tartó versenyen és programon, az állami, önkéntes és vállalati tűzoltóságok versenycsapatai adhatnak számot ismereteikről, rátermettségükről, bátorságukról. fizilkai és pszichikai felkészültségükről. Az ötévenként megrendezésre kerülő országos verseny rendezési jogát ezúttal Szekszárd kapta, ami egyben szakmai elismerés is. A verseny során a tűzoltó- egységek játékos formában — ám komoly versengés közepette — mutatják majd be, hogy komoly helyzetekben. a tűz- és káresetek felszámolásában és a tulajdon Tanulságos lehet a kiállítás anyaga az iskolás korúaknak is. A megnyitó előtt a BM Tűzoltóság fúvósai játszottak
