Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

12 KÉPÚJSÁG 198«. július 19. MAGAZINJ® MAGAZIN MAGAZIN ^MAGAZIN fitt: ' ' MAGAZIN ", MAGAZIN T MAGAZIN 1|||1 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN r MAGAZIN Hajelemzések Az utóbibi években az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban elterjedt az a módszer, hogy megvizsgálják, mennyi fé­met és bioelemet tartalmaz a haj, és ennek alapján min­den eddigi vizsgálati techni­kánál pontosabban meg tud­ják állapítani, mennyi van ezekből az elemekből a szer­vezetben. A haj elem zéseket számítógéppel végzik. Azon kiviül, hogy a számítógép közli az egyes elemek meny- nydségét, azt is megjelöli, hogy feltehetően milyen be­tegségben szenved, akinek a haját vizsgálják, és milyen betegség fenyegetheti, ha a szervezet nem kapja meg a hiányzó elemeket, és nem szabadul meg a felesleges elemektől. A számítógépes értékelés alapján az orvosok megállapíthatják, milyen diétára van a betegnek szük­sége. Biológiai küzdelem a csigák ellen A meztelen csigák világ­szerte hatalmas károkat okoznak a zöldség- és bo- gyóskultúrában. A vegyi ir­tószerek vizsonylag drágák, és nem csökkentik maradan­dóan a csigaszaporulatot. Angliában felfedeztek egy ki­zárólag a meztelen a csigák­ra ható kórokozót, amely le­hetővé teszi a kártevők el­leni tisztán biológiai küzdel­met. A kórokozó már kis mennyiségben 50 százalékra csökkenti a szaporulatot; na­gyobb mennyiségben az ösz- szes meztélen csigát elpusz­títja a kezelt területen. A kórokozók a mikrosporidiák családjába tartozó protozoák, melyek a csigák belét tá­madják meg, és meggátolják a tápanyagok felvételét. En­nek övetkeztében az állatok többé nem táplálkoznak; sza­porodásukban is zavarok állnak be, mert nem a meg­felelő időben rakják le to- jásalkiat, ezért csiak kevés ivadék kél ki. A csigák ra­dikális elpusztítása nem cél­ravezető, ezért csupán csökkenteni kívánják a mez- telencsiga-szaporulatot. Kíséret a férfigyűlölőknek A nyugatnémet nőmozga­lom híveinek és .szimpatizán­sainak ki kellett ötlen i ük valamit, hogy a férfiaktól nem zavartatva utazhassa­nak. Mivel beleuntak a fér­fiak „örökös tolakodásába”, Nyugat-Berli nben, Frank­furtban, Münchenben és Hamburgban felállították sa­ját „női utaskísérő központ­jukat”. Az egyik nürnbergi központ ennek megfelelően vállaltja a munkát. A közve­títési díj az utazás távolsá­ga szerint 5 és 25 márka között mozog. Mivel az utas­kísérő mozgalom kezdemé­nyezői saját tapasztalataik szerint „mái1 nem tudnak élvezni” hosszabb utat hím- nemű lénnyel, „begörcsöl­nek” és „állandóan résen állnak”, amint egy férfi ül az autóban, a serdülő fiúk is ki vannak zárva az utas- kíséretből. Légió—86. Rudi Burda osztrák szár­mazású idegenlégiós, aki In- dokinától Algériáig minden gyarmati csuhipuhiban részt vett, és aki csak azt sajnál­ja, hogy Dien Bien Phunál nem lehetett ott (hátba más lett volna akkor az ered­mény!), ma jámbor nagypa­pa, és reggel 8-tól délután 4-ig karácsonyi levelezőlapokat tervez egy irodában. Persze nem akármilyenben: az iro­da Aubagne-iban található, a légió dél-lfranoiaországi központjában, ahol ennek a misztikus dicsfénnyel öve­zett katonai alakulatnak a könyvelését intézik, ellátmá­nyát kiutalják és nyomtat­ványait „.ügyintézik”. A nyomtatványok közé tartoz­nak a légió saját tervezésű karácsonyi üdvözlőlapjai is... Micsoda különbség — mondhatnánk, mármint a mai és az egykori légiósélet között. Mert az 1831-hen megalakított katonai egység újoncait tábornokuk annak Csavargó Olaszországban naponta átlagosan két műkincsnek lába' kél. Az elmúlt tizenöt évben csaknem kétszázezer műremeket loptak el isme­retlen vagy ismert tettesek, 11 700 műkimcsrábdás történt, s alig kevesebb, mint kétezer ember csuklóján kattanlt a bilincs ilyen bűnös ügyletek miatt. Az olasz kulturális örökség védelmével foglalkozó het­ven emberből álló csendőr­csoport statisztikái vallanak minderről. A budapesti Szép­művészeti Múzeumból ello­pott festmények visszaszer­zésében nem kis szerepe volt ennek a különleges csoport­nak. Ez azonban csak egy eset volt a több ezer között. Itáliában, ahol a reneszánsz századai elhalmozták az em­beriséget műremekekkel, de a későbbi korok is bővelked­tek pénzben, kifej ezhetetlen értékű alkotásokkal, számos műkincs tűnik el a duplafe­idején még így „bátorította”: „Ti, légiósok azért csaptatok fel katonának, hogy meghal­jatok. Legyetek nyugodtak. Ott, ahová mi küldünk tite­ket, erre bőségesen lesz le­hetőségetek !”. De hol vannak már azok a régi szép idők, amikor a lé­giósok még dromedárok há­tán rohamozták meg az el­lenséget! Ma mindössze 8500- an vannak és szerte a vilá­gon francia stratégiai léte­sítményeik őrzésévé!, út- és hídépítéssel morzsolgatják napjaikat. És várnak. Mert néha azért csurran-cseppen valami. 1978-ban Zaire-hen Mobutu elnököt húzták ki csávából, amikor felkelők fenyegették a hatalmát, 1983-ban pedig Bejrutban vetették be őket a négyha­talmi nyugati erők kereté­ben. Igaz, ez a bevetés már nem volt az „igazi”: húsz embert vesztették, de a szi­gorú parancs értelmében nem lőhettek vissza. műkincsek nekű bőröndökben, esernyő­tokokban, titokzatos útvona­lakon kerül még titokzato­sabb „műgyűjtők” birtokába. Van tehát bőven munkája ennek a hetventagú csoport­nak : nyomozásai során a szá­mítógépiek éles logikáját és az „informátorok” „belelátó képiességét” felhasználva, többnyire nyomára akadnak az eltulajdonított tárgyak­nak. Olaszországban több mint ötszáz műkereskedő te­vékenykedik, közvetítők út­ján többségük a külfölddel is kereskedik. Egy részük maga is kapcsolatban áll a műkincsrOblókfcal, de érté­kes információk fejében ki­érdemli a hatóságok bocsát natát. Természetesen elsőd­leges fontossága van a nem­zetközi együttműködésnek, különösen az Interpol tevé­kenységének, és együttes erővel sok 'rablót sikerült nyakoncsípnli. A hót karikatúrája — Az orvos 25 évvel ezelőtt nyugalmat rendelt a fér­jemnek. Azóta egyfolytában pihen. Az étvágy titkos tárgya A tanárnővel csak egy baj volt — a kréták. Egyszerűen nem tudott ellenállni a fe­hér rudacskáknak, s írás helyett mohón bekebelezte őket. Napionta ötöt-hatot. A tanárnő annak a több millió embernek az egyike, akik majd elepednek pár fa­lat olyasmiért, ami semmi­képp sem sorolható az enni­való dolgok közé. A jelenség jóval gyakoribb, mint hin­nénk, mivel szinte senki sem beszél róla — állítja dr. Gre- alld W. Deas New York-i pszichiáter, akinek sikerült leszoktatnia tanárnőnket a krétálOkom ár ól. Az „elfajzott étvágy” szindrómával foglalkozó amerikai kutatások szerint az ehetetlen dolgokat fo­gyasztók körében a kréta mellett igen kedvelt az agyag, a mosáshoz használatos ke­ményítőszer. Sokan nem tud­nak ellenállni a jégkocká­nak, mások gipszet majszol­nak, alufóliát, papírt rág­csálnak, sarát vagy földet esznek, a porhanyóisabbjából. Vulkánok gázkitörése A tűzhányó a földkéreg olyan pontja, ahol a szilárd részek folytonossága meg­szakad, és a mélyből olvadt kőzetek és gázok jutnak a felszínre. A kitörés szilárd termékei a nyílás körül fel­halmozódnak hegyet alkotva, ezt nevezzük később vul­kánnak vagy tűzhányónak. Az olvadt kőzetek gáztartal­ma szélsőségesen változó le­het, s ez megszabja mind a kitörés módját és lezajlását, mind a kitörés „termékét”. Számos olyan tűzhányó is­mert, amely a kitörések kö­zött, vagy anélkül, hogy ki­törne, gázokat bocsájt ki magáiból. Gázkitöréseiről hírhedt né­hány közép-amerikai vulkán Nicaraguában és Salvador­ban. Ezek számos kráteréből rendszerint váratlanul tör elő a vízgőz és kénes gázok elegye. A nicaraguai Maya- sa-iNindisi vulkánról az uralkodó szél a gázfelhőt az óceán felé sodorja, közben azonban egy 5—8 kilométe­res sávban mintegy 150 négyzetkilométernyi művelt terület van, amelyen min­den gőzfelhő nagy pusztítást végez. A kávéülitetvények kára esetenként párszor tíz­millió dollár, de olykor a felhő annyira savas, hogy az ültetvények gépeit, a telefon- és villanyvezetékeket is el­pusztítja a korrózió. Mintegy ötven évvel ezelőtt mérnö­kök tervet készítettek, amely szerint egy fordított tölcsért borítottak volna a gázokat ontó legnagyobb nyílásra, majd egy kb. egy kilométer hosszú, egy méter átmérőjű csövön levezették volna a A japán Canon cég mun­katársai olyan fotográfiai el­járásit fejlesztettek ki, amely búcsút mond az ezüstnek, és helyette biológiai alapon mű­ködik. A kulcsanyag a csak néhány éve felfedezett gam­ma amiláz enzim. Ez két olyan tulajdonsággal rendel­kezik, amely megkülönbözte­ti testvéreitől, az alfa és a béta formától: a keményí­tőt nem diszacharidokká, ha­nem glukóz monoszacharid- dá bontja; ha fény éri, töb­bé nem tud működni. A fo­tográfiai folyamat a filmen két szomszédos réteg között játszódik le. Az egyik réteg­gázokat a síkságra, ahol kén­savvá dolgozták volna fel azokat. Megépült a cső és az üzem, a tölcsér is elké­szült, a sziklahasadék azon­ban hosszúkás volt; hogy a tölcsért föléje boríthassák, alakját robbantással akarták módosítani. A robbantás azonban túl jól sikerült; a ben az enzim van kollagén alapozásban, a másik réteg keményítő és egy szerves réz-ftálsov-cianinvegyüiet elegyéből áll. A filmet vízbe merítéssel hívják elő. Ekkor a meg nem világított, to­vábbra is aktív amiláz a ke­ményítőt glukózra bontja, amely viszont kioldja a rezet a szomszéd rétegből. Az elő- hívási folyamatot szárítással állítják meg, mivel az en­zim csak oldatban tud dol­gozni. Az eredmény olyan negatív, amely az ezüst ala­pú fekete-fehér filmre hason­lít. kráter fala leomlott, és tönkretette az egész vezeté­ket, a nyílást pedig úgy el­tömte, hogy a gázki bocsájtás a negyedére csökkent. 20 évvel később a kráter újra megnyílt és még bőségeseb­ben ontotta' a gázokat, és a gáz ma is ömlik tovább. Gondolatok Azért, mert szárnyaink vannak, a fejünket még nem kell elvesztenünk! Hogy lehet a szaván fog­ni azt, aki beszédesen hall­gat? A fuldokló még a nullát is mentőövnek látja. Néha elég eldobni az ál­arcot ahhoz, hogy megta­láljuk saját arcunkat. A bűvös körnek sok éles szöge van! Ha a kutyák megtanul­nának beszélni, még job­ban harapnának. Ezüst helyett enzim a filmeken Rembrandt Rejtvényünk Harmensz van Rijn Rembrandt holland festő és rézkarcoló, az egyetemes rfiű- vészettörténet kimagasló alakja négy festményének címét tar­talmazza. Vízszintes: 2. Az első mű: hí­res olajfestménye, 1661-ben fes­tette és az Amszterdami Mú­zeum tulajdonában van. 13. Vi­lághírű spanyol zeneszerző, he­gedűművész (Pablo, 1844—1908). 15. Geometria. 16. Folyócska a Székelyföldön. 17. Boritósüveg. 18. Kettőzve: vitaminhiány okozta betegség. 19. A földre. 20. A férfiak öltözékén több van. 22. A gadolinium vegyjele. 24. Fél glni! 25. Eleségnövény. 26. Tóth Árpád verse. 28. Ruda'kra állított szalmatetejű szénaszín. 31. Kis testű hal. 32. Tiszta súly. 34. Férfi becenév. 36. Szov­jet nemzetközi sakknagymester. 37. Gépkocsi márka. 38. Cégtár­sulás. 40. Varázslatos erejűnek vélt tárgy. 43. Névelő. 44. Ot­tani Illetőségű. 46. A „nemzet csalogánya” névbetűi. 47. A mester rézkarcsorozatának első darabja, 1650. körül készítette és egy angol magángyűjtemény­ben van. 48. Te meg ő. 49. A vaj és sajt alapanyaga. 50. Unott. 52. Némely fúvós hangszer fú- vókája. 54. Hinté. 56. Tüzérségi egység. 57. Medret mélyít. 59. Vízparti fa. 60. Szarvasfajta. 61. Véső egynemű betűi. 62. Leve­gőben van! 64. Ebben egyezik a vonó a fonóval! 65. Diplomát jelző rövidítés. 66. Piciny. 67. Divatos köszönés. 69. Azonos be­tűk. 70. zóna. 72. Indián és fe­hér ember Ivadéka. 74. A har­madik mű : olajfestmény, 1665- ben festette és a Kölni Múzeum tulajdona. Függőleges: 1. A negyedik kép, a leghíresebbek egyike, fára festett olajfestmény, 1647-ből va­ló és Berlini Állami Múzeum tulajdona. 2. Az argon vegyjele. 3. Község Somogy megyében 4. Azerbajdzsán és örmény éne­kes-költő. 5. Táncdalénekesnö (Beáta). 6. Község Baranyában 7. A cérium vegyjele. 8. Görög betű, de óramárka Is. 9. Esdi. 10. Dernier.. (utolsó kiáltás). 11. Evéssel kapcsolatos szócska. 12. Aase... (Peer Gynt). 14 Csurgó (névelővel). 21. Mongol kán, Dzsingísz unokája. 23. „Lukács tábornok”. 25. Az Ori­noco mellékvize. 27. Az MLSZ- en belül működő testület név­betűi. 29. Északi férfinév. 30. Iráni pénz. 33. Farkas. 35. Ká­bítószer. 39. Mint a 36. sz. sor. 41. öreg ember támasza. 42 Kettőzve: Hervé operett elme 44. Omszk folyója. 45. Hangszer tartozék. 46. Händel operája, Ra­cine drámája. 47. Délnyugat­ázsiai főváros. 49. Fővárosa Lo­mé. 51. A túlsó oldalra jutva, 53. Szolmizációs hang. 55. Kiej­tett betű. 57. Gyümölcs. 58. Fér­finév. 61. Sértetlenül. 63. „Ma­ros . . . folyik csendesen” (dal). 66. Két névelő. 67. Zsetondarab 68. Atmoszféra rövidítése. 71. Kiejtett betű. 72. Kelmevég! 73. A blzmut vegyjele (ford.). Megfejtésként beküldendő a vízszintes 2., 47., 74.. a függő­leges 1. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztősé­gének címére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf. : 71. Bekül­dési batáridő: július 25. A bo­rítékra. levelezőlapra kérjük Ír­ják rá: Rejtvény! A 27., Hungaroring című rejt­vényünk megfejtése a követke­ző: Laffite, Mansell, Senna Prost, Lauda, Rosberg. Johansson. M. Alboreto, Ber­ger. A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek. Csillag Attiláné, 7062 Keszőhi- degkút, Petőfi u. 26., Kértész Vinee, 7191 Hőgyész, Zrínyi u. 42., Andi Erzsébet, 7101 Szek­szárd, Pf. 128., Schaffer Mari­ann, 7191 Hőgyész, Arany J. u. 89., Pámer Attila, 7054 Tange- lie, Gyimesi u. 39. Az egyik közép-amerikai vulkán gázkitörése Salvadorban

Next

/
Thumbnails
Contents