Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

l»8(i. július 17. KÉPÚJSÁG 5 A szobánövények jó ré- trágyázzuk az esti vagy a szét szabadban lehet tarta- hajnali órákban, 1—4 ezre­rii egész nyáron át. Ezen idő alatt, ha körültekintően járunk el, a gyengén fej­lett, vagy sárguló levelű nö„ vények is magukhoz térnek, új hajtásokat, leveleket hoz­nak. A kihelyezésnél igen fon­tos a fokozatosság. Egyik napról a másikra ne hélyez- züik a tűző náipra a növé­nyeket, ez alól legfeljebb a mirigyszőrös, közönséges- muskátli, • a leander, a ma- jomkenyérfa és a kaktusz képez kivételt. A tűző nap minden átmenet nélkül, még a fényiigényes növényeknek is sók, ezért legjobb 10—12 napra félárnyékba, nagyobb bokrok, fák árnyékába he­lyezni a cserepeket. A szabód levegőn a szél- járás, valamint a meleg mi-> átt a növények jóval több vizet párologtatnak, tehát gyakrabban kell öntöznünk is. A levelekre telepedett port mindig nedves szivacs­osai távolítsuk el. A reggeli és az esti órákban a citrom­fát. a leandert, a íifcuszokat, a vízi pálmát és a legtöbb levéldísznövényt a levegő hőmérsékletével egyező hő­mérsékletű vízzel hetente két-három alkalommal finom porlasztási! öntözőkannával le is tusolhatjuk. Legjobb esővízzel vagy többszöri for­ralással lágyított vízzé! vé­gezni. A kemény víz külö­nösen az azáleákon fehéres bevonatot képez a levele­ken, amit csak ismételt lágyvizes zuhannyal távolít­hatunk el. Tíznaponként, kétheten­ként tápoldatozni is érdemes a nyári időszakban a növé­nyeket. Csak a jól begyöke­resedett, nem száraz gyökér- labdájú növényeket lomb­lékes Mikrámid, Fónika, Wuxal vagy Wopil lamb- trágyázó szereikkel. (Tíz Li­ter vízben 1—4 gramm, il­letve 1—4 milliliter szert oldjunk fel.) Hosszabb távol­iét esetén nem hagyhatjuk a növényeket magukra. Ilyen­kor kérjünk meg rokont, is­merőst a növények gondo­zására vagy lássuk el őket körültekintően. Sokan egy-' szerűen aiz előzetesen fel­ásott, elgereblyézett földbe, félárnyékba süllyesztik a cserepeket. Az alaposan meg­öntözött földbe rakott * nö­vények így akár egy hétig, tíz napig is ellőhetnek külö­nösebb gondozás nélkül. Különösen akkor, ha a cse­repek tetejéről levakarjuk a földet másfél centiméter vas­tagon, és helyébe rostos tő­zeget vagy komposztföldet töltünk. Akinek nincsen kertje, er­kélyre is kiteheti a növé­nyeket, ha nagyobb méretű ládába rostos tőzeget, perli - tét, vagy más, nagy nedv­szívó képességű anyagot, például komposztföldet tesz, s ebbe süllyeszti a cserepe­ket. A növényeket nem aján­latos kiültetni a szabad föld­be cserép nélkül, mert ősz­szel a felszedést nagyon meesínyililk, s a sérült gyö­kerű növények nehezen tér­nék magukhoz a fényszegé- nyébb őszi időszakban. A vízifuksziát (Impatiens walleriana) azonban árnyé­kos, félárnyékos helyre ki is ültethetjük. Előfordul, hogy a növény felkopaszodik. Vissza lehet vágni, így job­ban bokrosodík, a levágott hajtásokat pohár vízben is meg lehet gyökereztetni. Növényvédelem Permetezzünk, de mivel? SZŐLŐTERMESZTÉS. Ter­mő ültetvényekben fürtzáró­dástól előtérbe került a fürt­védelem. A színeződés és a cukorhozam növekedésének elősegítése céljából na­gyon ilényeges, hogy a für­töket né takarja felesleges lombozat, és mindig ,ja nap­ra tudjanak nézni”. A folya­matosán képződő kacsokat lehetőleg ne ikitördaléssel, hanem 2—3 levélalapra tör­ténő visszavágással végezzük el. így képződésüket bizonyos mértékig csökkenteni .lehet, amely közvetve gátlókig hat a kései guba csatka fertőzés­re, a kártevő tömeges fel­szaporodására, de gáblólag hat nagytömegű perenoszpóra spóra felhalmozódására is. A .korszerűbb védekezési technológiát alkalmazó sző­lősgazdáknak esedékessé Vált a harmadik, a hagyományos technológiával dolgozóknak pedig a hatodik (virágzásig három, virágzás és fürtzáró­dás között szintén három) permetezés. Továbbiakban a lisztharmat és a peronosz- póra elleni védekezés kerül előtérbe, és szükség szerint a molyok elleni védekezés. A szürkerothadás elleni meg­előző védekezés első szakasza lezárult. A kórokozó elleni védekezés a továbbiakban csak esetleges jégverés után közvetlen, vagy erősebb malyfertőzés kialakulása ese­tén szükséges. A későbbiek­ben szükségessé válhat még, ha tartósan csapadékos és hűvös időjárás alakul ki. Az új telepítésű és még nem termő ültetvényekben, a föld feletti rész és a gyökérzet harmonikus fejlődésének biz­tosítása céljából fontos teen­dő a továbbiakban is a pe­ron oszpóra elleni védekezés folyamatos végzése, amely az időjárástól függően, októ­berig is eltarthat. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS. Káposztaféléknél (fejes és kelkáposzta) a bagolylepkék 2. nemzedékű hernyói ellen szükséges a védekezés. A kártevőre leghatékonyabb a Decis 2,5 EC, vagy a Ohinet- rdn 25 EC. A permelléhez célszerű peronoszpóra elleni készítményt is kombinálni, de feltétlenül szükséges ta­padásit fokozó készítmény (Nonit) hozzáadása is. À zöldségfélék baktériumos be­tegségei elleni védekezés (uborka szögletes ievélfoltos- sága, paradicsom baktériumos varasodása, paprikahüvelyek lágyrothadása) a már koráb­ban említett Kasumin 2 EC speciális készítménnyel ered­ményesen megoldható. Az újonnan forgalomba került készítmény tulajdonságai a termelők körében még ke­vésbé ismertek. Méregjelzés nélküli szer, hatásált a kór­okozó baktériumokra kiper- metezés után azonnal kifejti, majd elbomlik. Nem kombi­nálható olyan gombaölő sze­rekkel és levédfrágyákkal (Rézoxikloírid, Mlltox, Spe­cial, R idomúi P lus, C unsafe Super CZ, Wölddünger), ame­lyek ionos formáiban fejtik ki hatásukat. Szerves hatóanya­gú gomlbaolő szerekkel (pl. Dithane M-45, Rubigan 12 EC stb.), Valamint a ható­anyagot szerves kötésben tar­talmazó lombtrágyákkal (pl. Feretrix-fcészítmények) vi­szont keverhető. Még annyit, hogy a permetezést 6—8 nap múlva csak ükkor kell meg­ismételni, ha újabb tünetek (vizenyős, majd beszáradó foltok, termésrothadás) ki­alakulása tapasztalható. A gyökérzöldségek, valamint a sóska és kabátosok liszt- harma'ta elleni védekezések során ügyelni kell a várako­zási idő betartására. Szük­ség szerint a hosszabb hatás- tartamú készítményeket (pl. Kárathane, Rubigan) fel kell váltani kénkészatményekkel. Tapadást fokozó szer a gyö­kérzöldségeknél és a kabá­tosoknál is szükséges. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Sárospataki Öli Kócos és társai Egy kakasöi állatbarát hétköznapjai „összekotort" kotorékpálya A kotorékpálya sem széle­sebb Nyiúlszállitás van éppen Kakasdon. A kétkerekű kis kordék ma nem kaptak te­hermentes napot, mert oda­felé leadni való nyülat, visz- szafelé tápot jiyitorogattek bennük. Pár szó ferejéig megállunk, közben megnéz­zük Hajdú László házi ha­lastavát, szálkásszőrű tacs­kójának négy szép utódjá­hoz gratulálunk, aztán beál­lítunk László Zoltánhoz. Csak úgy emlegetik őt a kör­nyéken, hogy a kotorékki- rály. . . bár a BHG dolgo­zója ezt visszautasítja. „Ku­tyás” emberhez óvatos ven­dég közeledjen — mondom a házigazdának, de ő trom­fok — Nem kell félni, fe­gyelmezettek a kutyáim. Mert kutyái vannak és nem is akármilyenek. Nagy­szerű versenykutyák, sók díj, serleg és érem tulajdo­nosai. — Ez igaz. Ha a kutya »jó, benne van az igazi vér és jó a külleme is, akkor a gazda csak edzőnek kell. Gyerek­koromban már voltak tacs­kóim, szeretem a kutyákat. Tizenegy éve pedig beléptem az ebtenyésztők akkor még bonyhádi egyesületébe. A koitorékversenyen négy ku­tyafajta versenyez. Nálam mindegyikből láthat az ud­varon. El csaltak egyszer egy komlói kotorékversenyre. Na én ott láttam, hogy mi­lyen nagyon gyengék a ma­gyar kutyák. Szégyelltem is magam miatta. Akkor azt mondtam: — Két év múlva jelentkezem. Majd én meg­próbálom, majd én megmu­tatom — ez volt bennem, mert én bizony restelltem, hogy negyven ország közül elég gyengén szerepeltünk. Jelentkeztem is két év múl­va. Két simaszőrű tacskóm indult, a kan 3 másodperc alatt fogott torkot... így lettem én a kutyámmal 1979- ben Európa-bajnok. Hátraballagunk a gazdasá­gi udvarba, rövid láncon bá­tor kiállású, csupaizom ku­tyák jelzik az idegen jelen­létét. A bejárati ajtó mel­lett ki-be bújn ak egy csöpp­nyi nyíláson át. A gazda megmutatja, hogyan „csibé- szezák” zsákkal a kezén egyik hajtás foxija, megmu­tatja a kert végében a ter­mészetes élőhelyhez hasonló környezetben lévő ketrecet, amiben Vük a nagyszerű ké­pességű ellenfél, a róka van. Megnézzük a fiatal J>agd- terriereket, a drótszőrűek gyülekezetét, a kocák mel­lett helyet kapott kis kom­pániát, melynek tagjai hat­hetes koruk ellenére feltű­nően virgoncak. A vizslákat simogatja, a Wales-terrie- rgkre rápárancsol... majd szakmai alapokra oktat. — A pálya 24 méter hosz- szú, 18x20 centiméter belmé- retű és betonkaitlanok van­nak fölé építve, összesen négy. Nyitható tetővel. A tacskóknál az első katlanba kerül a róka... a kutya két percig idegesítheti önmagát és ellenfelét a harc előtt... 3 másodperc után indulhat rohamra és tíz percet kap. Akkor dolgozik jól, ha lát­ja, nyugodt a gazda. Moso­lyogni kell rá, lelke van a kutyának. Egyszer mondta is egy ismerősöm: — „Olyan gyomoridegem van ...” A kutyája nem is fogott a ver­senyen, csak otthon, mert érezte a gazdi izgalmát. Már a versenyek kellős közepén tarltunk, László Zoltán mesél, hiv a verseny­re, mert azt látni kell. Az­tán már arról szól', hogy Ka­kasdon 25 tagja van a kis csoportnak, meg beszél a ha­tos út mellett épült új pá­lyáról. — Áprilisban kezdtük az építését. A téesztől kértem a területet, szívesen is ad­ták. Kakasának neve keli, hogy legyen a szakmában. Becsülete, amit elég majd kimondani és tudni fogja, aki érdekelt, az egy nagy­szerű versenyterület, jó ne­vek, jó vendéglátás, jó ku­tyák ... Igaz, még ki kell építeni a villanyhálózatot, hüifié is épül egy 40 négyzet- méteres terasszal. Kaptunk mi helyet Szekszárdon is, de az kinn van Csatáron, mesz- sze, ez meg itt az út mellett, jó helyen és sok tagunk is helyben, meg Bonyhádon, Sióagárdon. Innen járjunk mi Szekszárdira építeni? Mutatja a rajzot a tera­szos, diszléces büféről, amit Siimesik Pál — aki még a te­tejébe nem is „kutyás” — társadalmi munkában terve­zett, mesél arról, hogy már a faanyagot is megszerezte, mert a bátaszéki erdészet vezetője segíti, támogatja ily módon ezt a sportot, a faluban már beszervezte a kőműveseket, szólt az ácsok­nak. Aztán egy keveset pa­naszkodik is László Zoltán : egy kicsit több támogatást várt volna üzemektől, gyá­raktól. Meg az új pályáról is szól. Az is Lesz. km Egy ládában nyusztcsalád hűsöli, fehértollú galambot kaptak kilencen ebédre, így az anya és nyolc kölyke elé­gedett. A patkányok ellen kellenek. „Lujza”, az anya­állat szelíd. Ismeri a gazda nyugodt kézéit. Cuki, az Európa-bajnok foxi, félté­keny. A szadizmust említem a róka érdekeit képviselve... — A totorékmesteren mú­lik a róka épsége. Higgye el a box (amikor a két em­ber egymás fejét üin-veri) sokkal szadistább dolog. Egy jó mester mellett a rókának semmi baja sem lehet. Lujzi a nyuszt visszakerül a ketrecbe. Cuki, a foxi, mint munkatársa' nem is ne­heztel már rá. A kiskutyák egy deci tejbe ütött tojást kapnak elkeverve, amit cir­ka öt másodperc alatt el is temetnek bendőjükbe. Üres és száraz a tányér. László Zoltán mosolyogva mutat a kölykök közül a kiválasztott­ra. — Ö marad meg. Jó a kül­lem, a szín és van benne élet. Tiszta vérvonalú. Mint a többi. Ott van a lapon is, Sárospataki Öli Kócos az egyik dédszüliő ... Szabó Sándor Gottvald Károly Nézzük milyen a világ?'. Vük, a nagy (ellenfél „Lujza” a gazda markában — Némelyik gazda jobban nyüszített mikor ez a nehéz pálya épült, mint a kutyája, de én megmondtam, nem német juhász kutyáknak kell a pályát csinálni. Ha itt jók a kutyáink, a könnyű pályá­kon csak elszórakoznak a rókával. Csibészeasés

Next

/
Thumbnails
Contents