Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-16 / 166. szám
198«. július 16. C T0U4A A NÉPÚJSÁG Negyven éve alakult meg a népi kollégiumok szövetsége a NÉKOSZ A népi kollégiumok mozgatna nem egyszerűen bele- röbbant szocialista történelmünkbe, hanem abban megérlelődve bomlott ki: ez ma már történelem, amelynek legfontosabb stációit — ha csiak néhány szóval is — az évfordulón érdemes fölidézni. A népi kollégiumi mozgalom gondolata 1939-ben született. Néhány népi-paraszti származású egyetemi és főiskolai hallgató megszervezte a Bolyai kollégiumot. Másfél év alatt a kor zavart» politikai viszonyai között, különböző eszmei áramlatok — a haladó népi írók mozgalmának és különösen az illegális kommunista pártnak — hatására,, meghatározott haladó po 1 itikái -vil á gn é ze ti arculatot ölt a kollégium közössége: 1942-ban felveszik Győrffy István nevét és autonómiát harcolnak ki in. tézetük számára. 1943-ban már nemcsak arra van erejük, hogy részt vegyenek minden haladó és baloldali akcióban, hanem terjeszkedjenek is: Debreceniben létrejött egy népi kollégium. 1944 áprilisában — a német megszállás után — felfüggesztik autonómiájukat, mi- nliszteri biztost neveznék ki a kollégium kordában tartására. A válasz: a fiatalok elhagyják a kollégiumot, legnagyobb részük illegalitásba vonul, és aktívan részt vesz a kibontakozó ellenállási mozgalomban. Ennyi a kollégiumi mozgalom előtör, ténete. 1945 után már legálisan folytatják munkájukat, kiveszik részüket a földosztásból, és 1946-ban óriási lendülettel építik a népi kollégiumok hálózatát. Jelszavuk 100 kollégium, tízezer kollégista. Az eredmény: 170 intézet, csaknem 15 ezer diákkal. 1946 tavaszán az alig egyéves magyar népi demokrácia már maga mögött tudta a földreformot. A munkásosztály szervezettsége és befolyása egyre növekedett az üzemekben, de reménytelennek látszó nehézségekkel küszködött a nevelés, hz oktatásügy területén. A Győrffy-kol,légista fiatalok a magyar demokrácia éppen ezen a gondján kívántaik segíteni, amikor negyven évvel ezelőtt az ország nyilvánossága elé álltak tervükkel : „Mi Győrffy-'koMé- légista diákok .. . egy országos mozgalom megindítására szántük el magunkat, amely céljául tűzi ki, hogy diákotthonokat és 'kollégiumokat szervez, hoz létre és épít fel a középiskolák és főiskolák mellett, amelyekben a sze- gényparasztoiknak és munkásoknak f'ai — tömegesen — anyagi gondoktól mentesen,. demokratikus szellemiben nevelődhetnék népünk értelmiségévé ...” És a kor, a minden- területen kirobbanó energiával alkotó kor, elő is teremtette a szükséges eszközöket. Nemcsak azért, mert felismerte, hogy — miként Lukács György írta a NÉ- KOSZ-ról írt tanulmányában — „a népi kollégiumi mozgalom létrejötte és felfejlődése demokráciánk egyik legnagyobb tette a kultúra megújítása terén”, hanem azért is. mert a mozgalom indulásának társadalmi jelentősége is egyértelmű volt. Révai József fogalmazta ezt meg a mozgalom indulásának napjaiban: „Ez nemcsak ifjúsági kérdés. Ez az egész magyar társadalom ügye, s döntő feladata, hogy tudatosítsa az összefüggést a munkásság és a parasztság kulturális felemelkedése, a munkásság és a parasztság társadalmi és politikai fel- szabadulása között.” A népi kollégisták mozgalma a rövid három esztendő alatt híven teljesítette azt, amit vállalt. Bár a NÉKOSZ sem volt hibátlan szervezet és mozgalom, . megszüntetése okait mégsem a túlzásokban, az elkövetett hibákban -kell keresni. Az a népi kollégiumi mozgalom, amelyik 1948 tavaszáig élvezte a kommunista párt rokonszenvét és támogatását, már a politikai torzulások, a személyi kultusz idejének legelejéitől kezdve szembetalálta magát a bizalma 11 ansággial. Rákosi Mátyás kijelentette: a NÉKOSZ-na a szocializmusban nincs szükség, s a szervezetet a Politikai Bizottság 1949 júliusában föl- oBzlatta. / Kétségtelen, a kollégiumoknak arra a formájára, a szervezésnek arra a típusára, amely a NÉKOSZ sajátja volt, ma — negyven év után — valóban nincs szükség. A népi kollégiumok eszményt teremtő ereje roppant nagy értékekkel gazdagította művészeti, kulturális és szellemi életünket, megtermékenyítette azokat a pedagógiai és közösségi hagyományokat, melyeknek átörökítése az utódokra a mai generációnak is hivatása. Emlékek, vélemények SÜTŐ ANDRÁS: Bethlen Gábor nyitotta meg nekem áz utat a kollégium felé. Ugyanis megtiltotta a főuraknak, hogy a jobbágyfiak tanulását bárminő formában is megakadályozzák. Akkor tisztázódott, hogy még püspök lis Tehet belőlem, annak előtte — a rendiség ismert tiltása szerint — nem lehettem volna. S áme, háromszáz és tizenegy esztendő múltán ez áz idő is bekövetkezett; első követét a mi famíliánk ís indította. Leendő Iskola- társaim is; sánmási, köbölkúti, ölvesii tanítójelöltek. Némelyiket, zsírozott bakancsán, s a kinyúlt fülén kívül, zabszailmávail tömött szalmazsákjáról lehetett fölismerni. ♦ GYENES ANTAL: Kezdetben — mi, kollégisták — propagandamunkát végeztünk. 1944. őszétől pedig valamennyi akciócsoport fegyveres, trikettős és kézigránátos akcióban is részt vett. Főként német katonai autókat semmisítettünk meg, s nyilasházakat kézigránátoz- tunk, nem elsősorban azért, hogy kárt okozzunk a fasisztáknak, hanem, hogy a lakosság előtt jelezzük létünket. Kézigránátokhoz és egyéb robbanóanyagokhoz katonai kapcsolatunk, Kerékgyártó Elemér, volt Eötvös- kollégista révén jutottunk. * SZABÖ PÁL: Fabruár végén az idő még egyszer havat lökött, takaros tél lett, s déltájiban egy motorbiciklis civil, egy fiatalember jött be a faluba a Gáfcvég felől... — A debreceni kormány... koalíidiós kormányzás... demokrácia — hullanak a szavak, mint a forgácsok, szinte csillognák, fehér lének mögöttük a havon. A fiatalemberen viseletes bőrkabát van, s szinte tejfeles a szája. Ezek a fiatalemberek, ezek a G yőnffy-kol légisták jöttek Debrecenből, .vagy a pesti romházakbóí, s nekivágtak az országnak egyenest. Reménységet hoztak a csügge- dőknek, hitet a hitetleneknek, tavaszt hoztak az irgalmatlan télbe. (Isten malma i — regény, 1950.) * HEGEDŰS GÉZA: A Győrffy-kollégiumi — majd NEKOSZ-beli — oktatómunka határozta meg 1945 és 1948 között egész elméletiismeretterjesztő tevékenységemet ... Én magam, saját fejlődésemben is nagyon sokat köszönhetek a NEKOSZ- élménynek. Ott tanultam meg tanárnak lenni, ott bontakozott ki pedagógiai gyakorlatom, ott kapcsolódtam él- ményszerűen korunk történetéhez ... * PÁL LÉNÁRD: 1945 őszén kerültem a Petőfi-kollégium. ha, amelyik — legjobb tudásom szerint — a Győrffy- kollégium után a második népi kollégium volt az országban. Valahányszor eszembe jutnak az akkori idők, az első, almi megfogalmazódik bennem: egy bizonyosfajta nosztalgia az iránt az őszinteség, egyenesség iránt, amely nagy ragaszkodásokban és jól meghatározott elutasításokban nyilvánul meg... Jól tesszük, ha megőriztük a régi erényeket, és azokát az új követelményekhez nemesítjük. A népi kollégiumi mozgalom- nák pedig sok megőrzésre méltó erénye van. * SZIRTES ÁDÁM : Mit köszönhetek a kollégiumnak? Ebben a romos épületben, a kollégium közösségében lettem én igazán emberré. Napszámosként, sum- másként, cséplőmunkásként közösségekben éltem addig is, de ez a közösség szabadított fel. Itt kezdtem figyelni a világra, itt kezdett kiegyenesedni bennem a lélek ... Ez a közösség ajándékozott meg két tündért ember és pályatárs — Soós Imre és Horváth Tériké — barátságával is. Sose felejtem el a napot, amikor Soós Imre megérkezett. Akkor már jó idő volt. Soós Imre a hosszú gyaloglás után, vállára akasztott csizmával lépett a kollégiumba, s úgy állt ott előttünk, mezítlábasán, kicsit szorongva, kicsit he.tykén, mint egy népmesehős. Amíg élek, nem tudok kitörölni emlékezetemből egy képet: a poros, izzadt lábnyoma ott maradt a parkettán. * JUHÁSZ FERENC: A kollégiumiban ml, költők any- nyiira egymással éltünk, any- nyira egy csoportban, és egy világnak, vagy egy leendő eszmélkedésnek, vagy egy költészeti létnek a csíráit próbáltuk ott kibontakoztatni, vagy megvalósítani, hogy ez az önmagunkban élés kevés lehetőséget hagyott nekünk arra, hogy másra is figyeljünk. * HORVÁTH MÁRTON: 1949 nyarán a Politikai Bizottság határozatot hozott a NÉKOSZ feloszlatására. A határozatot Révainak kellett volna képviselnie és indokolnia, de a közgyűlés időpontjában a betegsége akadályozta. így került rám a sor egy rögtönzött felszólalás erejéig... Nyers formájában árulkodóbb a felszólalás, akaratlanul hívebben fejezi ki a. .kor politikai atmoszféráját '... * ACZÉL GYÖRGY : Az egykori népi kollégiumok társadalmi érdemeit ma már senki sem vitatja. A felszabadulás után jelentős szerepük volt abban, hogy a nevelésügyben, a népi értelmiség megteremtésében olyan demokratikus-plebejus 'hagyományok alakuljanak kd. amelyek 'beépülnek fejlődésünkbe. • KÁDÁR JÁNOS: A kollégium megalakulása része volt azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a hatalomra jutott dolgozó nép tett az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megtörésére, a munkás- és parasztfiatalok tanulási, művelődési lehetőségeinek biztosítására. A kollégium megalapítása fontos politikai tett volt, mert tömörítette azokat a munkás- és parasztfiatalokat, akikre a népi hatalom támaszkodni kívánt. (Részlet Kádár János leveléből, amelyet a József Attila Népi Kollégium megalakulásának ,25. évfordulóján ,1971. IX. 9-én írt.) a műszaki szocialista brigádja FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AlCtsútdobozon tavaly, amikor a tsz átköHtözöíit az új irodaházba, két hét múlva összedőlt a régi : az egyik fal rádőlt a tanácsházára. Ez a kis „malőr” egyben szimbólum is lehet. A tsz, ha az utolsó pillanatban is, de mozdul valamerre, mielőtt komolyabb baj származna valamiből. Mbkai Árpád elnök mondja, hogy tavaly előtt mélyponton volt a gazdálkodás, bekerültek az alacsony hatékonyságú üzemek kategóriájába, mert hat forint alatt volt a száz forint ráfordításra jutó nyereség. Az elnpk a szigorodó közgazdasági szabályzókban, valamint az állattenyésztés — főleg a sertés és juhászat — veszteségében látta az okokat. Valamit tenni kellett. Ekkor jött egy ember, s tisztességes feltételekkel gesztorságra a szövetkezetnek ajánlott egy szakcsoportot. — A könyvelőink üzletet látott benne, referált erről nekem, s én a szabadságom ideje alatt egy utcái fülkéből felhívtam a fővárosban az üzletkötőt — emlékszik vissza Maifcai Áripád. A szakcsoport egy éve Hi- gicor néven dolgozik, s a Tavalyi év eredményei alapján letett a tsz asztalára tisztán 2,2 millió forint gesztori díjat, s ezzel ismét nem tartóznák az alacsony hatékonyságú szövetkezetek közé. A szakcsoport higiéniai és korrózióvédő tevékenységet folytat, rádió- és televíziós adótornyok festését,- korrózióvédelmét vállalják, most éppen Kabhegyen dolgoznak. Az Egyetértés Tsz-ben — mivel eléggé gyenge adottságú, álig 17 aranykorotnás szántóföldjei vannak — mindig is hagyománya volt az alaptevékenységen kívüli tevékenységnek. A legrégebbi foglalatosság, melyet az egyesüléskor a felcsútiaktól örököltek, a lakatosüzem, mely ma is működik. Most körülbelül 8 millió forint az éves árbevétele, de Borsos János üzemvezető szerint volt 16 millió is 1982-ben, akkor voltaik a csúcsom. A legnagyobb gond, hogy kevés a jól fizető, igazán nyereséges murika. A tsz foglalkozik tűzoltókészülékek javításával és ellenőrzésével, ez évente mintegy ötmilliót hoz. Jó üzlet volt néhány éve a Bicske határában lévő homokbánya, ahonnan jó minőségű öntödei homokot nyernék. Azóta azonban itt is csökkent a kereslet, azelőtt ötvenezer tonnát termeltek ki évente, most alig 35 ezret. összessé,gében az árbevételnek majdnem az egyhar- mada, 33 millió forint származik a melléküzemágaikból. A tsz vezetői azonban nemcsak a melléküzemágakból várják a fellendülést jelentő nyereséget. Belekezdtek egy sertéstelepi rekonstrukcióba, s átmenetileg felszámolták az állományt a sikeres befejezés érdekében. Jelenleg száz, Heroeghalomról vásárolt kooasüldő van a felújított telepen. Áttértek a folyékony műtrágyázásra is, a Csálkvári Állami Gazdaság lovasberé- nyi szu&zpenziós üzeméből vásárolják a Nitrosolt, ettől is sokat várnak. PETŐFI NÉPE A Szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet Béke — 1968-ban alakult — az idén másodszor kapta meg az Országos Béketanács em- lékplákettjét. Az ötszörös aramykoszorús kollektíva jó munkájával hozzájárult a közös gazdaság eredményeihez, s a tavalyi sikerei alapján elnyelte a kiváló címet: Molnár Vilmos elnök minősítése: — Tavaly a legjobb eredményeket érte a munkaversenyben a húsztagú kollektíva. Több százezer forint értékű alkatrészt újítottak fel, gyermekintézményeket patronálnak, társadalmi munkát végeznek, de a legnagyobb érdemük a szálmos újítás, amelynek értékét pénzben nehéz kifejezni. Annyi biztos, hogy több millió forint értékű gépet, berendezést készítettek. Főként olyanokat, amelyeket importból kellett volna megvásárolnunk. A gépesítési ágazatvezető, Kozma István így nyilatkozik: — A csapat rendkívül sokoldalú, találékony. Miután megkapnak egy feladatot, addiig nem nyugszanak, míg meg nem oldják. A szántóföldi gépektől kezdve a szárítóüzemünk kiegészítő gépsoráig találkozunk kezük munkájával. Én mindig azt szoktatm mondani, hogy nélkülük nem boldogulnánk. A brigád vezető, Huszár- Károly szerény, szűkszavú ember. Természetesnek találja, hogy a brigád valamennyi tagja minden erejét latba vetve igyekszik végrehajtani a feladatokat. A lelkiismeretesein és pontosan vezetett brigádnaplót együtt lapozgatva megtaláljuk a tavalyi újítások felsorolását. A szántóföldi termesztéshez ásó-boronát, küllősikapát készítettek. A szárítóüzem berendezését lengőszitával, zöldségtörővei, mosó- és szeletelőgéppel, kaporszelektálóval egészítették ki. — A legújabb feladatunk egy hidastnaíktai“' összeállítása — magyarázza. A termelőszövetkezetünk ugyanis hibriákuikorica-magot állít elő. A beporzás után az apa- sorókat él kell távolítani. Ehhez szükséges a gép. Bízunk benne, hogy ezt a feladatot is hamarosan meg tudj ük oldani. Kimegyünk a műhelybe, ahol a brigádvezető ellenőrzi a napi tennivalók elvégzését. Ügy tűnik, elégedett n munkával. Dunántúlt napló Az elmúlt öt évben 820 lakás épült Mohácson. A magánerős és az állalmi lakásépítést, valamint az újrahasznosított megüresedett bérlakásokat figyelembe véve p VI. ôtévçs terv időszakában a város lakosságának 17 százaléka került a korábbinál jobb lakáskörülmények közé. A mostani tervidőszakban szerényebbek a lakásépítési lehetőségek. Zimmermann Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese elmondta a VII. ötéves terv koncepciójában 60 tanácsú bér tálcás megépítésével, átadásával számolnak, melyből 30 sorházas formában épül meg a város déli részén. Ezeket a lakásokat az alacsonyabb jövedelmű igénylők kapják. A tanács azzal számol, hogy a leadott lakások utáni térítési díjat — a használatbavételi díj háromszorosa — nem változtatják meg, így évente 30 tanácsi bérlakás visz- szavétölére lesz lehetőségük. A megüresedő tanácsi bérlakások újrahasznosításaival és az épülő lakások felhasználásával a szociális szempontból legégetőbb igényeket kielégítik. önerős családiiház-építésre a Sirály, a Temető, a Virág és a Liget utcában lesz lehetőség. Ezeken, a terülteteken összesen 120 lakás építhető. Ezen kívül váihatáair 20 lakás épül foghíjakon és önszanálásos építési telkeken. A VII. ötéves terv programjának megvalósításában elsődlegesein az OTP-veL kíván együttműködni a tanács, melynek eredményeként valószínűleg 220 OTP- iakás készül él Mohácson, zömmel a belvárosban, telepszerű, többszintes kivitelezésben. A tanács elsősorban az OTP beruházásában épülő lakások vásárlásához kíván támogatást nyújtani. Ennek alapvető formája a vissza nem térítendő támogatás, és a kamatmentes kölcsöín, amit mindkét formában 50 000— 80 000 forint között biztosítanak. Ezt fiatal házasok és többgyermekes családok kaphatják, amit bővíteni szeretnének a gyermeküket egyedül nevelő szülőkkel, illetve, hogy jogosultaik legyenek tanácsi bérlakásra, ösz- szesen 27 tanácsi bérlakásra jogosult családnak ad a tanács anyagi támogatást. Az új OTP lakások hetven százalékára továbbra is a tanács jelöli ki a vevőket, azonban 1987-től az OTP által visszavásárolt lakások tanácsi vevőkijelölése megszűnik. Ez a korlátozás előnnyel is jár, ugyanis a szabadértékesítési lakásokból az eddiginél nagyobb lesz a kínálat. Mohácson a lakásellátási mutatók az ország többi városához viszonyítva is jók. S ezek 1990-ig. ha nem is a kívánt mértékben, de tovább javulnak. Somogyi Néplap Egyedülálló érdekességgel szolgált a Ba'lataniparti idegenforgalom számára a Nagyberéki Állami Gazdaság kezdeményezése. A közelmúltban átadott budapesti Kaltenberg söröző mintájára egy mini sörfőzőt rendeznek be Bélatelepen, egy régi magtárban. A húsz éve üresen álló kétszintes épületet 35 millió forintért újítják fel. A földszinten — a vendégek számára is láthatóan készül a sör, az emeleten és a tetőtérben pedig hangulatos sörözőt alakítanak ki. Egy hónappal az átadás előtt még sok a munka, de az egyik legfontosabb berendezés, a sörfőző szerelését már befejezték. A söröző BaJatomnagybe - reki Állami Gazdaság szolgáltató kerületéinek irányításával működik majd. Fiiksz Jánosné igazgató a speciális ételek választékáról is szól. — Itt minden megvan, mint egy nagy sörgyárban. A technológia a biztosíték arra, hogy itt bajor minőségű sör készüljön. Nettünk ez az első ilyen munkánk, de az idén még kilenc hasonló sörfőző gyártására és szerelésére kaptunk megbízást. A söröző 250 vendég fogadására lesz alkalmas. A helyben készülő sörön kívül egyéb italkülönlegességeket is kínálunk. Az ételek között az üzlet jellegének megfelelően egytál- és hidegételek szerepelnek, de természetesen melegételekkel is tudunk szolgálni. Mivel számítunk a külföldi vendégekre, az étel- és itallapot angol és német nyelven is elkészítjük és a felszolgálók is beszélnék ezéken a nyelvéken. Egész évben nyitva tartunk, s hogy a téli forgalom is kiegyensúlyozott legyen, különböző rendezvények szervezését is vállaljuk. Megítélésem szerint nagy si. kere lesz a sörözőnek. Olyan hiánypótló vendéglátóhely ez, amelyre — főként a nyárt idegenforgalmi szezon idején — nagy szükség van itt, a part mentén. ,
