Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 165. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. július 15., kedd. Mai számunkból A TÖBB ÉS OLCSÓBB ZÖLDSÉGÉRT (3. old.) GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁS GYÜNKÖN (4. old.) „CSAK” A KÜLFÖLDIEKET NÉGY VÁROS — KELL FIGYELNI NÉGY KÉP (6. old.) (5. old.) Gabona Az idén az előző évek­ben szokásosnál nagyobb. 16 .millió tonnás gabonater­meléssel számol a népgaz­dasági terv. Természetesen sok minden, kell ahhoz, hogy ez az előirányzat az esztendő végére valósággá váljon, mindenekelőtt jó időjárás, üzemképes, nagy teljesítményű gép és lelki - ismeretes munka. A mezőgazdasági nagy­üzemek gyakorlatában mind ez ideig a legjobban a gabonatermesztés tech­nológiája alakult ki, az üzemek szakemberei a ga­bonatermesztésben szerez­ték a legtöbb tapasztalatot. Az újonnan kialakított át­vételi rendszer mindenek­előtt a minőséget helyezi előtérbe, a gabonaforgai- mi és malomipari vállalat felkészült a műszeres vizs­gálatra. A minőség mellett cél az is, hogy teremjen több, adjon egy hektárnyi föld nagyobb hozamot, a termelés technológiája minőségileg jobb, gazda­ságosabb legyen. A búzaföldeken a hét végén, szombaton és va­sárnap is dolgoztak me­gyénkben a gépek és az emberek. Félidőhöz köze­ledik a búza aratása — a termésnek eddig hozzáve- ! tőleg negyven százalékát vágták le a gazdaságokban. Az idei aratás tempója lé­nyegesen gyorsabb a szo­kottnál — tavaly ilyenkor a búzának csak tizenöt százaléka került le a föl­dekről. Ennek az az oka, hogy a kalászos gabona a júniusi kánikula időszaká­ban erőltetett, gyors éré­sen ment keresztül, s emi­att 1 gyorsítani kellett az aratás ütemét, tavaly vi­szont lényegesen egyenle­tesebben zajlott le az érés folyamata. A gabonafélék közé so­roljuk a kukoricát, ez a kultúra megyénkben igen nagy jelentőséggel bír. Fej­lődésének olyan szakaszáé­ban van most ez a növény, : mikor ugrásszerűen meg­nő a vízfelvétele. Ilyenkor dől el, hogy milyen lesz a termés, kell hát az eső. Igazságot tenni viszont nemigen lehet, hisz míg a búzaaratás száraz időt kí­ván, a kukoricának eső . kellene. A szakemberek úgy mondják: egyik esztendő a búza, a másik a kukorica éve. Az eddigi becslések szerint, illetőleg a próba­vágások mintái alapján kevesebb termésre számít­hatunk idén kalászos ga­bonából, mint tavaly, csak­hogy aratni való bőven van még a földeken.. Teljesen bizonyos ter­méseredményekre a mező- gazdaságban — minthogy az időjárásnak nagy befo­lyása van a hozam alaku­lására — nem számítha­tunk. De mindent meg kelL tenni a tizenhatmillió ton­na gabona betakarítása ér­dekében. Mert a gabonai- termés nagyon sok tekint tetben befolyásolja a me­zőgazdaság idei, s az álla­ti termékek révén a jövő esztendei exportot, a me­zőgazdasági üzemek anya­gi, pénzügyi helyzetét. —d— Sevardnadze megkezdte londoni tárgyalásait A Vietnami Kommunista Párt új főtitkára Truong Chink Köves Tibor, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szovjet- unióbeli hivatalos látogatás­ra szóló meghívást adott át Margaret Thatcher brit kor­mányfőnek hétfőn délután!. A miniszterelnök-asszony hi­vatalában folytatott, esti órákba nyúló megbeszélése­ken részt veltt Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter és Leonyid Zamjatyin lon­doni szovjet nagykövet is. Előzőleg a brit diplomácia vezetője fogadta el Sevard­nadze meghívását, amelynek Howe a jövő évben tesz ele­get. Londonban feltételezik, hogy a külügyminiszter vi­szont látogatása készíti majd elő a talajt Thatcher asszony első hivatalos moszkvai lá­togatásához. A két külügyminiszter hi­vatalos tárgyalásainak első fordulójára a brit külügymb niszter vidéki rezidenciáján került sor. Háromórás meg­beszélésükön áttekintették a kétoldalú kapcsolatok leg­fontosabb vonatkozásait. Ho­we ismertette szovjet kollé­gájával azokat az új brit ja­vaslatokat, amelyeket a nap folyamán Genfbe repülő Ti­mothy Renton külügyi állam- miniszter készül kedden kor­mánya nevében előterjeszte­ni a vegyi fegyverek átfogó betiltásáról tanácskozó érte­kezleten. Ennek soros elnöki tisztét Nagy-Britannia tölti be. Sevardnadze és Howe meg­beszélései — a brit külügyi szóvivő jellemzése szerint — „kötetlenek, építő szellemű­ék és részletekbe menők” voltak. Tárgyalásaik felölel­ték a kelet—nyugati kapcso­latok és a nemzetközi hely­zet átfogó problémáit, s fi­gyelmet szenteltek egyes re­gionális jellegű kérdéseknek is. Egyetértettek abban, hogy kívánatos rendszeresebbé tenni a két ország kapcsola­taiban a magas szintű kor­mányközi érintkezést és ily módon biztosítani párbeszé­dük folyamatosságát. A BBC televízió esti hír­adója diplomáciai főmun­katársa a sízovjet külügymi­niszter látogatásának első Papjáról szóló beszámolójá­ban aláhúzta: a brit kor­mányfőnek és külügyminisz­terének átadott szovjet meg­hívás, a tárgyalások kötet- . len és szívélyes légköre jel­zi, hogy új szakasz és igazi javulás kezdődött a két or­szág kapcsolataiban. Ezt ta­núsítja egyebek között az a tény is, hogy szerinte a szovjet külügyminiszter „he­lyeslőén” nyugtázta a vegyi fegyverek betiltására vonat­kozó brit javaslatokat. A két külügyminiszter kedden a Lamoester Hóuse- ban folytatja tárgyalásait, majd azt követően hosszú távú gazdasági, illetve tu­dományos együttműködésről szóló megá Kapod ásókat írtnak alá. Hivatalos látogatása el­ső munkanapjának befejez­tével Eduard Sevacdniatíze felesége társaságában a ki­rályi operaház előadásában tekintették meg Mozart víg­operáját, a Cosi fan tuttét. A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának hétifőn Hanoiban tartott rendkívüli ülésén Truong / nőkét választották a párt KB új főtitkárává. (Truong Chinh életrajza lapunk 2. oldalán.) Cbinht, az Államtanács el­Mir űrállomás Kizim és Szolovjov leszállásra készül A tervek szerint szerdán tér vissza a földre Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolov- jov, akik eddig már csaknem négy hónapot töltöttek a vi­lágűrben. A Mir — Szojuz T—a5 űregyüttes lakói az utolsó kísérleteket fejesük -most be, s előkészítik az űr­állomást az automatikus re­pülési üzemmódra. A „Geoex-86” elnevezésű kísérletisorozat keretében fel­vételeket készítenek az NDK területéről: ennek célja: tö­kéletesíteni azokat a munka­módszereket, amelyek segít­ségével a különböző környe­zet'i rendszerele állapotát ta­nulmányozzák dégifényképe- zéssel. A kedden befejeződő kísér­letben a Mir űrállomásról készített fényképekkel egy­idejűleg a Kozmosz—1602 jel­zésű műholdról, valamint repülőgépeikről is készítenek •légifelvételeket. Ezek segít­ségéve] tanulmányozzák az erdők és a mezőgazdasági területek állapotát, s készítik elő a szükséges környezetvé­delmi intézkedéseket a KGST-tagországok terüle­tén. Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek Megyei küldöttválasztó gyűlés Szekszárdon Ez év októberében tanács­kozik az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa. A kong­resszusi előkészületek je­gyében rendezte meg tegnap délután a Kiszöv Szekszár­don a Mészöv-székház ta­nácstermében a megyei kül- döltvállasztő gyűlést. Az elnöklő Retek Ferenc köszöntötte a küldötteket és vendégeket, majd a gyűlés bizottságainak megválasztá­sa után átadta a szót Fodor Tibor Kiszöv-élnöknek, az ell'ső napirendi pont előadó­jának. — Az októberben össze­ülő kongresszus feladata — möndta —, hogy az ipari szövetkezeteknek az ország gazdasági és társadalmi fej­lődésében betöltött szerepét értékelje, valamint az MSZMP XIII. kongresszusa határozatában megfogalma­zott követelményeik figye­lembe vételével újabb öt évre megállapítsa az ipari szövetkezetek tennivalóit és számba vegye az ezek vég­rehajtását elősegítő eszkö­zöket. A továbbiakban az OKISZ által kiadott kongresszusi irányelv vitájáról szólt a Kiszöv elnöke. — Az OKISZ ajánlásának megfelelően me­gyénk ipari szövetkezeteinek különböző fórumai megvitat­ták a kongresszusi doku­mentumot. Ezt az anyagot elemezték a szövetség osz­tályai és irodái, állást fog­laltak e témában a Kiszöv küldöttközgyűlése mellett működő mozgalmi bizottsá­gok is. Az e munka folya­mán összeállított, összegzett információkat június 30-án megvitatta, véleményezte, il­letve kiegészítette az elnök­ség és javasolna a mai ülés­re előterjesztését. A továbbiakban az irány­elv egyes fejezeteivel kap­csolatos észrevételekről, ja­vaslatokról szólt a KisZöv elnöke, megállapítva, hogy a vita során alapvetően egyet­értés nyilvánult meg az irányelvvel kapcsolatban. Kiemelte, hogy az ipari szövetkezetekkel széniben támasztott követelmények egyértelműen tisztázottak a XIII. pártkongresszus doku­mentumaiban, alapul szol­gálnak a sajátos gazdasági feladatok megfogalmazásá­hoz. — A gazdaságpolitika fő céljainak megvalósításában fontos szerep jut az ipferi szövetkezeteknek. Az igé. nyéknek megfelelően növel­ni kell termelésüket, rész­vételüket a gazdaságfejlesz­tési programok megvalósítá­sában. Kiemelt feladat to­vábbra is a gazdaságos ex­port fokozása, fontos a hát­téripar fejlesztése, a lakos, sági igények kielégítése. Előtérbe kell kerülnie a komplex és intenzív műsza­ki fejlesztésnek. A munka- és üzemszervezés korszerű­sítése terén megkezdett mun­kát céltudatos vezetői ma­gatartással, szemlélettel, a tagság megfelelő egyetérté­sével folytatni kell. A gazdaságirányítás re­formjának továbbfejlesztésé, vei kapcsolatban hangsú­lyozta Fodor Tibor, hogy szükség van a reformot erő­sítő közgondolkodás tovább­fejlesztésére. At kell értékel­ni a gazdálkodásiban bizo­nyos maga tartási, viselkedé­si formákat. Kevesebbet kell hivatkozni a munkától független tényezőkre, mivel ez nem célravezető, inkább leegyszerűsítő magatartás- forma. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az emberi té­nyezőkre, vagyis a tudato­san cselekvő szövetkezeti ta. gokra és vezetőkre. Az el­következendő időszakban jobban kell igényelni a pártszerveik és tömegszerve­zetek segítségét. — Az irányelv vitájával kapcsolatban a legtöbb ész­revétel, vélemény, javaslat a különböző fórumokon a szövetkezetpolitikai, mozgal­mi munkával kapcsolatban vetődött feü. E területen volt a legtöbb változás a beszá­molási időszakban és a véle­mények összegzésénél érez­hető voltt, hogy ezek a válto­zások nem bizonyultak ele­gendőnek. Ismételten meg­erősítették, hogy a szövetke­zetpolitikai, mozgalmi mun­ka kiemelt területe a vetkezeti demokrácia', az önkormányzati élet erősítése. Számtalan kérdést vet fel a kisszövetkezetek működése. Már az eltelt néhány év alátt is egyértelműen vilá­gossá vált, hogy a hagyomá­nyos és az új kisszövetkeze­ték között a különbségek némcsak a nagyságrendek­ben keresendők. Jogosnak tartjuk azokat a felívelése­ket, amelyek az azonos pá- lyatfeltételek, működési, felté­telek igényeire irányulnak. Eredményeik mellett sok gondot, problémát is felvet az ipari és szolgáltató szak­csoportok, leányvállalatok működése. Már a megalakí­tásuk folyamán és később, kezdeti működésük figye­lemmel kísérése során jelen­tős joghézaggal találkoztunk. Az irányelv hangsú­lyozza: a belső mechanizmus fejlesztésével növekvő szere­pét kap a termelő egységek, üzemek, telepék fokozódó önállósága, döntési joga és felelőssége, az önelsizámolás feltételeinek megteremtése. A szövetkezeteknek élni kell e lehetőségekkel. — A jogszabályi változá­soknak, valamint a szövet­kezeti tagság és vezetők kö­zött az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlatnak kö­szönhetően jelentősen fejlő­dött a munkahelyi demok­rácia és önkormányzati élet. Ennék ellenére a Szövetke­zetek fórumrendszerének bi­zonyos láncszemeiben továb­bi módosításokra van szük­ség. Így a szövetkezetek kö­zött meglévő eltérő adottsá­gok, sajátosságok joggal ve­tik fel annak igényét, hogy kapjanak lényegesen nagyobb döntési lehetőséget önkor­mányzati szervezetük kiala­kításában. Az irányelv utolsó fejeze­te foglalkozik az érdekkép­viseleti munka továbfejlesz- tésével. Amint a vitából ki­tűnt, az ipari szövetkezeti tagság igényei és érdekei szerint kell a különböző szín-« (Folytatás a 2. oldalon.) Rohrné Palotás Györgyi, a Tolnai GÉM elnökhelyettes« a nőpolitika helyzetéről beszél Megválasztják az ipari szövetkezetek IX. kongresszusá­ra a <18 küldöttet

Next

/
Thumbnails
Contents