Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

1986. június 13. KÉPÚJSÁG 3 B linn ïnrnin és Szekszári testvérvárosok Cserelátogatások, kiállítások, tapasztalatszerzés „Meggyőződésünk — bár városaink különböző társa­dalmi rendszerű országokban vannak —, hogy népeink közös eredetén, a nyelvi ro­konságon túl több közös cél és törekvés teszi lehetővé, hogy városaink között kap­csolatot építve együtt mun­kálkodjunk a népek barát­sága, a békés egymás mel­lett élés és a tartós béke ma­gasztos eszméjéért. Ennek érdekében közös akarattal elhatározzuk, hogy városa­inkat kölcsönösen testvérvá­rosnak nyilvánítjuk. A test­vérvárosi kapcsolat segíté­sével minden lehetőt meg­teszünk annak érdekében, hogy városaink lakossága megismerje egymást, váro­saink, népeink életét, kultu­rális, szociális és más téren elért eredményeit.” — így kezdődik az a nyilatkozat, amelyet Veikko Hanhirova, a finnországi Tornio város elöljáróságának elnöke, de­legációvezető és Kovács Já­nos, Szekszárd tanácselnöke' írt alá tegnap Szekszárdon. A hivatalos iratban meg­fogalmazott célok megvaló­sítását — Szekszárd Város Tanácsának koordináló mun­kájával — úgy kívánják megvalósítani, hogy kétéven­ként ’hivatalos delegációt váltanak, és azok értékelik az eltelt időszak munkáját, vagyis azt. hogy a tervezett cserelátogatások megtörtén, ték-e. A nyilatkozatban megfo­galmazott célok elérése ér­dekében Kovács János ta­nácselnök fotó-, népművé­szeti, képzőművészeti — fes­tészet, szobrászat, grafika — kiállításokat, valamint nép­táncegyüttes, énekkar, ka­marazenekar, finnországi be­mutatkozását, sportolók sze­replését, intézményekben dolgozó — pedagógusok, egészségügyi dolgozók, jo­gászok — és a városfejlesz­tésben közreműködő szak­emberek tapasztalatcseréjét javasolta. Kérdésünkre Veik­ko Hanhirova delegációve­zető és Kauko Kontio, a Finn—Magyar Baráti Társa­ság torniói szakosztályának titkára elmondták, hogy szovjet, svéd, norvég, dán, angol és Egyesült Államok­beli testvérvárosaik után Szekszárd lesz a hetedik „testvér”. Azt várják a kap. csolattól. hogy megtalálják és megismerjék azokat a közös dolgokat, amelyek a két népet összefűzi és azo­kat is, amelyeket eddig még nem ismertek. Cél az is, hogy minél több hasznosítható ta­pasztalatot szerezzenek és minél több egyszerű finn ember jusson el Szekszárd­iba. Tudom azt — állította Kauko Kontio —, hogy sok fiatal álmainak városa Szekszárd lesz. mivel szeret, jük magyar nyelvrokonain­kat. Vendégeink ezután bemu­tatták városukat. A 364 éves Tornio Észak-Finn országban. Lapp-földön, a svéd határnál, a tengerparton fekszik. Hu- szonkétezer lakójának 10 százaléka mezőgazdaságban, 35 százaléka iparban és több mint negyven százaléka szolgáltatásban dolgozik. Je­lentős az acélgyártás, hiszen a városban van a világ leg. modernebbnek tartott üze­me, a nemesacélgyár, ami a világ termelésének 2 szá­zalékát adja. A város mel­lett található Európa leg­nagyobb krómbányája, ami­nek termelését a helyi króm­gyárban dolgozzák fel. Ez a világ krómtermelésének 7 százalékát adja. Kétszáz személyt foglalkoztató 100 éves sörgyár és a skandináv államok legnagyobb haris­nyagyára — évente 25 mil­lió pár harisnyát, illetve ha­risnyanadrágot gyártanak — is Tomidban található. A városban 4 ezer tehenet tar­tanak és 16 millió liter te­jet fejnek évente. A városkában két gimná­zium, harminc különböző is­kola osztja a tudást a négy­ezer diáknak. Az LT-intézet_ ben, ami a nálunk a felső­fokú technikumnak felel meg, kereskedelmi és szá­mítógépes szakembereket ké­peznek. Szakmunkásképző­vel is .rendelkezik a város ezenkívül 1—2 hónapos át­képző szaktanfolyamokat is szerveznek, valamint a lapp­földi művészeti iskolához tartozó intézményben ifjú­sági vezetőket képeznék. Nemrég létesült — Aine üz. letember adománya alapján — a múzeum, ami a magán-' jellegű múzeumok között az egyik legnagyobb Finn­országban. Tornio fontos vasúti csomópont. Innen in­dul Kelet és Vyugat irányába a vasútvonal. Svédország fe­lé- nagy az átmenőforgalma, évente 6 millió turista ha­lad át a városon. A szom­széd svédekkel a határon is jó a kapcsolat. Tornio és a svéd Haapa vanta közös szennyvíztisztítót üzemeltet. Szekszárd testvérvárosát a 400 kilométer hosszú Tornio folyó szeli át. A nagy folyók között ezt tartják Európa legtisztább folyójának, ugyanis partján nincs olyan ipari létesítmény, ami szeny- nyezné a vizet. A meredek esésű Tornio folyó — bará­taink szerint — évi'l0,5 mil­liárd kilowattóra villamos­energiát lenne képes meg­termelni. Ezt húsz vízierő­mű — beleértve a Tomiéba ömlő Muonio folyót — meg­építésével válna valóra. Cso­dálatos látványt nyújtanak a városkában a Kukkoken- koski és Matkakoski vízesé­sek. A szülőföld bemutatása után Veikko Hanhirova és Kovács János tanácselnök aláírták a testvérvárosi kap­csolatról szóló nyilatkozatot. —él—ka— Ülést tartott a Tolna Megyei Tanács V. B. Gyógyszerellátás és igazgatási tevékenység Szerdán ülést tartott a Tol­na Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. Napirenden szerepelt a lakosság gyógy­szerrel történő ellátása és az igazgatási osztály tevékeny­ségéről szóló beszámoló. Dr. László Viktor, a Tol­na Megyei Tanács Gyógy­szertári Központjának igaz­gatója tájékoztatta a vb tag­jait a gyógyszerforgalom alakulásáról, a gyógyszertári hálózat fejlesztéséről, a gyógyszerészék szakmai munkájának fontosabb kér­déseiről. Megyénkben 1985 végére 48-ra nőtt a gyógy­szertárak száma. Közülük hat forgalmaz gyógyászati segédeszközöket. A lakosság jobb gyógyszerellátását segí­ti elő, hogy a már említett 48 közforgalmú gyógyszertár mellett 27 kézi gyógyszertár is üzemel. A növekvő gyógy­szerigény. miatt ez utóbbiak létesítése szükséges az indo­kolt helyeken, általában kis­településeken. ‘ Az igazgatási osztály tevé­kenységéről szóló beszámoló előadója — dr. Lencsés Gyu­la osztályvezető távollétében — Freundné dr. Baráth Már­ta csoportvezető volt. Az el­múlt öt év időszakáról kel­lett számot adni. A beszámolási időszakban a napi munkák mellett olyan feladatokat kellett végrehaj­tani, mint amelyek például a járási hivatalok megszün­tetésével, vagy a személyi számok kiosztásával, az új lakásjogszabályok, a nép­mozgalmi adatszolgáltatás, a korszerűsített anyakönyvi jogszabályok elősegítése és nem utolsósorban a képvise­lő- és tanácátag-választások politikai, szervezési és ad­minisztrációs feladataiban való közreműködéssel jártaik. „ A beszámolók elfogadását követő bejelentésekkel zá­rult a végrehajtó bizottság ülése. Vb-ülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak legutóbbi ülésén Csillag László tanácselnök-helyettes a város körül kialakított zöldövezetek hasznosításáról, a faállomány összetételének vizsgálatáról adott számot. Az ülésen megjelent Rip­pert György, a Tolna Megyei Tanács V. B. környezetvé­delmi titkára, aki elismerő­en nyilatkozott a beszámoló­ról, és dicsérte azt a tevé­kenységet, amelyet a város vezetői és lakossága a fák védelmében kifejtett. A harmadik napirendi pontban a testület az 1985. évi pénzügyi-gazdasági el­lenőrzések tapasztalatait tár­gyalta, s úgy határoztak, hogy a hiányosságok kikü­szöbölése érdekében szep­tember hónap folyamán kö­zös megbeszélésre hívják meg az intézmények vezetőit és a gazdaságvezetőket. MAGYARSZÉKI ENDRE A település tisztaságáért — Hogy észen A fák is segítettek... Újsághír: Vándorzászlót és emlékplakettet kapott a Hőgyészi Nagyközségi Ta­nács a településtisztasági versenyben leiért /eredmé­nye alapján, az első helye­zésért járó jutalomként. — Mi vagyunk az utcasep­rők, parkgondozók — mond­ja Törő András, Kerner Ádám rábólint. — Megnyer­tük a versenyt, ezt az újság­ból tudtuk meg. Ha nem ír­ják, nekünk nem szól senki. Rózsákat kapálunk, füvet ka­szálunk, szemetet söprűnk. Sok a park. Ez azért jó, mert szebben mutat a község. Mi mind a ketten hőgyésziek va­gyunk. — Jó érzés, hogy megnyer­tük a versenyt, büszkék is vagyunk, csak szóltak volna — ismétli hangosan Kerner Ádám ... Járjuk az utcákat, télen havat is keli lapátolni, ezért jobb a nyár. A társközségekben is akad dolgunk. A főutakat rendben kell tartani. Nagy eső után, mint ami a napokban is volt, sarat lapátolni... — Más községekben, ha ott átutaznák, figyelik-e .a sze­metet ? — Nem! — mondják nevet­ve. — Elég a magunkét.., — Nézze, itt valamikor volt egy kétméteres mélységű árok. — Mutat az iszapos, ágakkal, törmelékkel tömő- dött gödörre Trick György, a hőgyészi nevelőotthon kar­bantartó kőművese. — Most mit lát? Azt, hogy szinte egy magasságban van az úttal. A legutóbbi esőzéskor elöntötte a parkunkat a víz, sár. Itt ez a híd, most el kell bon­tani, de szerintem ezzel nem érünk sl semmit, mert ötven méterrel arrébb is van egy híd, az ugyanígy eldugult, mint ez. Kritikus helyek, de ha mindent elbontunk, mi marad? Az árkot kellene megtisztítani, ha már tiszta­ságról beszélünk, csak nem tudom, hogy ez kire tarto­zik. A szemetet azt mindenki eltakarítja. Megvan már két éve a szemétszállító autó is, a kukákat is megvette min­denki. Azt, hogy a falu első -lett a tisztasági versenyben, ezt hallottuk, nagyon örü­lünk is néki, csak jó volna jobban vigyázni mindenre, hogy mások is láthassák, hogy megérdemeltük, és reá­Hidat bontanak a-ne velőotthon dolgozói Krecsmáity Sándor Munkában a parkgondozók lis volt a döntése azoknak, akik nekünk adták a díjat. .. — Én harminc éve élek Hőgyészen — kezdi Krees- máry Sándor —. -nyugdíjas agrármérnök vagyok. Élve­zem a község tiszta levegőjét, látom a piszkát... Én a ma­gam módján, a lehetőségeim­nek megfelelően igyekszem szolgálni a faluközösséget. Részt veszek a -tanácsülése­ken. A -legjobb fórum, ahol a faluról min dent meg lehet tudni. Fontos, hogy a lakos­ság véleményét pontosan is­merje a vezetőség. Ezt fel­színre kell 'hozni. Na, én eb­ben igyekszem segíteni. Já- rók-kelek az emberek között, kérdezem, -hallgatom őket. A köztisztaság ez nem egy nagy probléma. Valamikor a köz­ségeket minden szombaton felsöpörték. Ez kialakult szo­kás volt, ami megszűnt. El­tűnt vele az a gondolkodás- mód is. Ez viszont már baj. Mert én egyéb dolgokra is kivetítem. Aboi rend v-an, tisztaság, ott szorgalom, munka i-s van. Most amerre járunk az országban, néhol nagyon is sók szemetet la­tunk. Erről vagy beszélünk, vagy nem, de van. Sokat uta­zom Európában. Ez máshol ás probléma. A szemétgyűj­tést alaposan -meg kell szer­vezni, erre jó példákat lehet látni. Nálunk az a gond, hogy akad egy objektum, mondjuk egy híd, mint Hőgyész eseté­ben több is, akkor felmerül, hogy kinek a dolga ennek a karbantartása. Az állami gazdaságé? A tanácsé? A műemlékfélügyelős-égé? Ki kell tisztítani a csatornát... Közös gond, közös összefo­gásra van szükség ... — Alapvető feliadataink közül az egyik legfontosabb az intézményes szemétszállí­tás bevezetése — szögezi le Pál Imre, a nagyközségi ta­nács elnöke. — Ehhez a gép­kocsink már megvan. A sze­méttelep kiépítése folyik je­lenleg. Az övárkot kél-1 elké­szíteni, -hogy a csapadékvíz ne a telepre folyjon, és kell egy vízgyűjtő is ide. Mindez körülbelül 600 ezer forintba kerül. A kukáskocsi egymillió volt, de csak szilárd burko­latú utcákban lehet használ­ni. Ez 600 házat érint a falu­ban. A most indult tervidő- szákban 7 kilométer út meg­építését vállaltuk, így a sze­métszállítás lehetősége is to­vább bővül. Kalaznó, Mucsi, Dúzs társközségeinkben is jelentkezii-k ez a gond. A gépkocsi jobb kihasználása érdekében Saakál-lyal is jó kapcsolatot .alakítottunk ki. A másik környezetszennyező forrást sikerült megszüntetni azáltal, hogy 54 millió fo­rintért -szennyvízcsatornát építettünk. Hőgyész község parkjainak évszázados fái, a maguk természetes szépségé­vel sokat segítettek a tiszta­sági versenybizottság dönté­sében. Élttől függetlenül, úgy érzem, hogy rászolgáltunk. Meg kellene őrizni és még jobbá formálni az itt élők szemléletét a településünk tisztaságáért. Decsi Kiss János Veikko Hanhirova (középen) kézjegyével látja el a nyi­latkozatot. mellette jobbra Kovács János tanácselnök Rózsák a tanácsház előtti téren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents