Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-03 / 129. szám

1986. június 3. Képújság Az ENSZ Atrika-programja Diouf szenegáli elnök is ott volt és felszólalt az Afrika sorsáról folytatott rendkívüli ENSZ-közgyűlési üléssza­kon. Mai kommentárunk Reagan és a Rubicon Tudjuk, sokféle újság van, sokféle véleménnyel. De ha Nyugat-Európa legfontosabb NATO-országának egyik legfontosabb lapja, a nyugatnémet Süddeutsche Zeitung azt adja fontos hírmagyarázata címéül (ráadásul nem is kérdés, hanem állítás formájában), hogy „Reagan le­mond a diplomáciáról”, az bizony már jelent vala­mit. Mindenekelőtt egy Nyugat-E urópá ba n — és- nem­csak ott — immár általánossá váló közérzetet: a csaló­dásét. Ronald Reagan egy veszélyekkel és reményeikkel terhes időszakban olyan Rubicont lépett át, ami eny­hén szólva nem a reményék felé billenti a mérleg nyel­vét. A Potomac partján pontosan azt a lépést tették meg, aminek elkerülését nemcsak a szövetségesek, de még az amerikai vezetés <józanalbb köreiben is a leg­utolsó pillanatig komolyan remélték. Az Egyesült Államok elnöke ugyanis olyan bejelentést tett, amelynek az a lényege, hogy országa túllépi a SALT—II. szerződésben meghatározott fegyverkezési ke­reteket. A fejlemény horderejének megértéséhez ismer­ni kell az előzményeket. Dióhéjban arról van szó, hogy 1979-ben a bécsi szovjet—amerikai csúcstalálkozón ün­nepélyesen aláírták ezt a fontos fegyverzetkorlátozási egyezményt, amit az amerikai törvényhozás — példátlan és kihívó módon — nem. ratifikált. Ez volt az érem egyik oldala. A másik viszont — mostanáig — az volt, hogy az Egyesült Állam dk, jórészt szövetségesei nyomására, gyakorlatilag betartotta a megállapodást. Ezt Reagan a genfi csúcson is megerősítetté, és a szov­jet fél nem utolsósorban ezen az alapon egyezett bele az újabb, immár a konkrétumokkal foglalkozó csúcstalál­kozóba. Most viszont, amikor nemcsak a szovjet fél, hanem az egész világ növekvő aggodalommal kérte szá­mon amerikától a második csúcstalálkozót lehetővé te­vő (tehát a fegyverzetkorlátozási szándékot végre tettek, ben deklaráló) magatartást, a Reagan-bejelentést kapta helyette. Ez most a helyzet. A tét nagyságát jelzi, hogy a bejelentésre hivatalosan reagáló szovjet kormánynyi­latkozat hangja és tartalma lényegében megegyezik a Süddeutsche Zeitung cikkéévél. Mindkettőnek az a lé­nyege, hogy az amerikai elnök a tárgyalás — és a meg­egyezés — lehetőségét alaposan csökkentette ezzel a lé­péssel, amellyel nemcsak Moszkvát, hanem a saját szö­vetségeseit is „kemény kész tények elé” akarta állítani. Ez megtörtént és az elnök szűk körén kívül nem örül neki szinte senki. Hogy mennyire nem, annak jellemzé­séül álljon itt egy nyilatkozat: „Ez a döntés Reagan leg­nagyobb hibája lehet.” A nyilatkozó: Albert Gore ame­rikai szenátor, a hadügyi bizottság tagja. A fórum, amely helyt adott a nyilatkozatnak: a New York Times. HARMAT ENDRE Nemzetközi konferencia az alkoholizmus ellen ötéves cselekvési progra­mot fogadtak el vasárnap az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésszakán, amely Afrika sú­lyos gazdasági helyzetével foglalkozott. Az egyhetes ta­nácskozáson a résztvevők megvitatták, hogy milyen lé­péseket kell tenni a földrész gazdasági válságának enyhí­tésére. A határozatot egy­hangúlag hagyták jóvá a résztvevők. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az okmány arra ösztönzi az afrikai or­szágokat, hogy fejlesszék mezőgazdasági termelésüket, adjanak fontos szerepet az állami szektornak és javít­sák az állami vállalatok munkáját. Egyes nyugati or­szágok nyomására kimaradt az okmányból az a tétel, hogy az afrikai országoknak iparosítaniuk kell, mert ez. alapozza meg független nem­zetgazdaságukat. A vasárnap elfogadott program két részből áll. Az AFP francia hírügynökség ismertetése szerint az első az afrikai államok, a máso­dik a világ többi országának teendőit taglalja. Eszerint az afrikai országoknak minde­nekelőtt mezőgazdaságukat kell fejleszteniük. Súlyt kell fektetniük ennek keretében olyan „csatlakozó ágazatok­ra”, mint a szállítás, a ke­reskedelem és a pénzügyek — vagyis a termelési feltéte­leinek és ösztönzésének ja­vítására. Az afrikai orszá­goknak fel kell venniük a küzdelmet termőföldjeik el- sivatagosodásával. Végül, de nem utolsósorban fokozottan mozgósítani kell „az emberi tényezőt”, az emberi mun­kában rejlő erőforrásokat. Ami a világ többi országa­it illeti, ezeknek erőfeszíté­seket kell tenniük gazdasági segítségnyújtásuk növelésé­re, az együttműködés fej­lesztésére. Javítani kell a nemzetközi gazdasági kör­nyezetet és meg kellene ol­dani az afrikai országok el­adósodottságának problémá­ját. Ezeken az elveken túl azonban a program nem tar­talmaz konkrét kötelezett­ségvállalásokat. Egészében véve követke­zetlen, egyoldalú az az ok­mány, amelyet az ENSZ- közgyűlés Afrikával foglal­kozó ülésszakán fogadtak el — állapítja meg a belorusz, bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, szovjet és ukrán ENSZ-küldöttség által megfogalmazott nyilat­kozat. A dokumentum nem vesz figyelembe számos olyan fontos megállapítást, A kínai nyelvet sanghaj i dialektusban beszéli, s ott­hon van az angol nyelvben is. Külföldi diplomaták, akik találkoztak és tárgyalták ve­le, dicsérik felkészültségét, alapos tudását és azt a ké­pességét, hogy pontosan és precízen fogalmazza meg mondanivalóját. Vu Hszüe-csien kínai kül­ügyminiszter 1921-ben szüle­tett Sanghajban. Személyne­ve magyarul azt jelenti, hogy „szerénységet tanult”. Sanghajban végezte el az elemi és a középiskolát, s itt tanult egyetemen is. Forra­dalmi tevékenységét a Kína nemzeti megmentéséért küz­dő diákszervezetben kezdte el. A szervezet a harmincas években illegálisan működő Sanghajt kommunista párt- szervezet irányítása alatt fejtette ki tevékenységét. Vu Hszüe-csien 1939-ben lépett be a Kínai Kommunista Pártba, s irányította a párt­munkát a sanghaji középis­kolákban. Később tagja lett a városi pártbizottságnak is. A Kínai Népiköztársaság kikiáltása után éveken át dolgozott a Kínai Kommu­nista Ifjúsági Szövetségben. Mint a Kínai KISZ KB tag­ja, jelentős munkát végzett a Központi Bizottság nem­zetközi kapcsolatok osztá­amelyet az új világgazdasá­gi rend megteremtéséi sür­gető ENSZ-döntésékben fo­galmaztak meg — mutattak rá a szocialista országok kül­döttei. Aligha lehet mondani, hogy a rendkívüli ülésszak teljes mértékben megbirkó­zott volna* a rá háruló fel­adattal. Ez a feladat — mint a napirend előírta — az af­rikai gazdaságfejlesztés kö­zép- és hosszú távú kérdé­seinek átfogó vizsgálatában állt. A kudarcban nem az afrikai országok és népek a vétkesek — mutat rá a nyi­latkozat. A rendkívüli ülés­szak mindenekelőtt azért zá­rult így, mert a fejlett nyu­gati országok kinyilvánítot­ták: folytatják azt az irány­vonalat, amely akadályozza Afrika gazdasági felszaba­dításának folyamatát, aláás­sa, nemesük a földrész, ha­nem a világ minden orszá­gának egyenjogú gazdasági együttműködését és a fejlő­dő országok egységének megbontására irányul. Ez az irányvonal megmutatkozott az egész rendkívüli üléssza­kon: az elhangzott felszóla­lásokban és a záróokmány­ra tett javaslatokban is, lyának igazgatójaként. Eb­ben az időszakban alakult ki közvetlen barátság közte és Hu Jao-pang jelenlegi párt­főtitkár között, aki akkor a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának első titkára volt. Az ifjúsági szövetség mellett Vu Hszüe-csien fontos fel­adatokat kapott olyan szer­vezetekben is, mint a külföl­di kapcsolatokat ápoló kínai társaság, az Afro-ázsiai Szo­lidaritási Bizottság és a Kí­nai Külügyi Intézet. Sokat utazott a világ különböző or­szágaiban és térségeiben, részt vett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség ta­nácskozásain és 1957-ben jelen volt a moszkvai világ­ifjúsági találkozón is. A „kulturális forradalom” vihara őt sem kerülte ki. Hu Jao-panggal és sok más if­júsági vezetővel együtt éve­ken át félreállították; A „négyek bandájának” buká­sa után azonban ismét meg­jelent, s a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának nemzetközi kapcsola­tok osztályán folytatta mun­káját. Itt újabb nemzetközi tapasztalatokra tett szert, s elsősorban a kommunista pártok közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozott. amelyeket a Nyugat megpró­bált ráerőszakolni az ENSZ többi tagállamára. A szocialista országok el­ítélik az arra irányuló kísér­leteket, hogy az afrikai or­szágok kritikus gazdasági helyzetét a bel- és külügye- ikbe való beavatkozásra használják fel. Az ENSZ-nek nem szabad ilyen irányvonal támogatójává válnia, és nem is válik azzá — szögezi le a nyilatkozat. A szocialista országok a jövőben is fejleszteni fogják kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésüket az afrikai álla­mokkal, sokoldalú segítséget nyújtanak nekik. Úgy vélik, hogy Afrika bonyolult gaz­dasági problémáinak megol­dásához valamennyi állam részvételére szükség van. * ■ £> Hazaérkezett az Ameri­kai Egyesült Államokból Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár, aki kül­döttség élén részt vett az ENSZ-közgyűlés Afrika vál­ságos gazdasági helyzetével foglalkozó rendkívüli ülés­szakán. Sohasem dolgozott a kor­mányapparátusban, vagy a külügyminisztériumban. Ép­pen ezért meglepetést keltett kinevezése első külügymi­niszter-helyettessé, 1982 má­jusában. Nem utolsó sorban azért, mert több veterán mi­niszterhelyettest előzött meg a rangsorban. Üj tisztségé­ben elsősorban a Szovjet­unióval és a kelet-európai országokkal foglalkozott, de otthonosan mozgott ázsiai és egyéb kérdésekben is. Rövid félév alatt alaposan rácáfolt azokra a külföldi kétkedőkre, akik afféle „ej­tőernyősként” tartották nyil­ván, olyan mozgalmi káder­ként, aki tapasztalatlan a nagyfokú diplomáciai ráter­mettséget igénylő külügyi munkában. 1982-ben beválasztották a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságába, s 1983 júniusában kinevezték a Kínai Népköztársaság kül­ügyminiszterévé. Tagja lett a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának és megkapta a keveseknek ki­járó államtanácsosi rangot is. Vu Hszüe-csien a kínai diplomaták új generációját képviseli. Elkötelezett híve a PANORAMA BUDAPEST A Művelődési Minisztéri­um és a Pedagógusok Szak- szervezete vezetői Köpeczi Béla miniszter és Voksán József főtitkár vezetésével hétfőn tartott hagyományos találkozójukon áttekintették az oktatási törvény életbelé­pésével és az oktatásügyi dolgozók munka körűimé-! nyelvel kapcsolatos közös fel. adataikat. BALATONFÜRED Nagy tisztaságú acélokkal foglalkozó nemzetközi kon­ferencia kezdődött hétfőn Balatonfüreden, az Országos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület, illetve az Angol Kohászati Társaság­gal közös rendezésében, 16 külföldi szervezet, és inté­zet közreműködésével. MAJNA—FRANKFURT Bemard Lown amerikai szívsebész, a nukleáris há­ború megelőzéséért küzdő Nobel-díjas nemzetközi orvosmozgalom társelnöke hétfőn az NSZK-beli Frank­furtiban bejelentette: a hét elején több orvostársával együtt a Szovjetunióba uta­zik, hogy megkezdjék egy évig tartó, újabb nagysza­bású mozgalmukat a nukleá­ris fegyverek betiltásáért. BONN A vizsgálóbizottság jelen­tésének előterjesztéséig egye­lőre kikapcsolták a hammi atomreaktort, amelynek mű­szaki vezetősége elmulasztot­ta azonnal jelenteni a má­jus 4-i üzemzavart. Az NSZK Észak-Rajna-Vesztiá- lia tartományában levő erő­műből az eddigi feltételezé­sek szerint a szűrőberende­zés hibája folytán graíitpor- ral együtt radioaktív ré­szecskék kerültek a levegő­be, de szennyeződés nem tör­tént. TOKIÓ Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök, a kormányzó Liberális Demokrata Párt el­nöke hétfőn feloszlatta a par­lament alsóházát. Az általá­nos választásokat — és azzal párhuzamosan az eredetileg is nyáron esedékes parla­menti felsőházi választásokat — július 6-án tartják a szi­getországban. gazdasági reformok és a kül­föld felé Nyitás politikájá­nak. Annak a politikának, amelynek elsőrendű célja a „négy modernizálás” megva­lósítása, azaz Kína gazdasá­gilag, politikailag és kato­nailag egyaránt erős szocia­lista hatalommá fejlesztése az ezredfordulóra. Ennek a célnak rendelik alá a kínai külpolitikát, s ezért tevé­kenykedik fáradhatatlanul Vu Hszüe-csien, mint Kína első számú diplomatája. Európai látogatása során a kínai külügyminiszter — amint azt egy indulása előtt adott interjúban kifejtette — elsősorban arra törekszik, hogy előmozdítsa a megláto­gatandó országokkal a ba­rátságot és az együttműkö­dést, újólag állást foglalva a békés egymás mellett élés elvei mellett. Hangsúlyozot­tan aláhúzta, hogy Kína el­lenzi a fegyverkezési ver­senyt és annak kiterjesztését a világűrre, híve a leszere­lésnek, az enyhülésnek és a párbeszédnek, valamint a béke megőrzésének. S nem­csak Ázsiában, hanem Euró­pában is. Kína sok tekintet­ben messze esik Európától, de reméli, hogy ezekben a célkitűzésekben partnerekre talál Nyugat- és Kelet-Eu- rópában egyaránt. ÉLIÁS BÉLA (Peking) Budapesten tartják az Al­koholizmus megelőzésével és kezelésével foglalkozó 32. nemzetközi konferenciát, amelyet az Alkoholizmus El­leni Állami Bizottság szerve­zett. Az Átrium Hyatt Szál­lóban hétfőn kezdődött ta­nácskozást David Archibald, az Alkoholizmus és Kábító­szer Elleni Nemzetközi Bi­zottság elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: egyre több országiban foly­tatnak társadalmi méretű küzdelmet az alkoholizmus ellen. Ezen a munkaértekez­leten megvitaják: az egyes országok e téren szerzett ta­pasztalatait, az alkoholiz­mus, a kábítószer-fogyasztás elleni harc stratégiáját és taktikáját, a nemzetközi együttműködés további lehe­tőségeit. Cseihák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság elnöke a kormány nevében köszöntötte a részt­vevőket : a csaknem 200 hazai és a 32 országból érkezett 300 szakembert. Elmondta töb­bek között, hogy országunk­ban társadalmi programmá alakítják azt a kormányprog­ramot, amelyet két évvel ez­előtt készítettek az alkoho­lizmus leküzdésére. Számíta­nak nemcsak az egészség- ügyiek, hanem más területen dolgozó szakemberek, az ál­lami és társadalmi szerveze­tek, az egyházak, a lakóhelyi és ifjúsági közösségek, a családok és az önként ajánl­kozó állampolgárók segítsé­gére. Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság adminiszt­ratív, vállalati és állami ér­dekeltséget is érintő javas­latokat készít az alkohol- gyártás és -forgalmazás, a vendéglátás, a munkahelyi és a közúti védelem, a társa­dalombiztosítás, a gyermek­intézmények és az egészség- ügyi szolgálatok számára. E javaslatokat a közeljövőben a kormány elé terjesztik. Jens Hannibal, az Egész­ségügyi Világszervezet kép­viselője rámutatott : szüksé­ges, hogy az alkoholizmus elleni országos és nemzetközi programokat összehangolják az emberiség egészségvédel­mét és jólétét elősegítő más programokkal, az „Egészséget mindenkinek 2000-re” világ- programmal. Artíher Tonque, az Alkoholizmus és Kábító­szer Elleni Nemzetközi Bi­zottság igazgatója a világ országainak alkoholizmus el­leni politikájáról szólva el­mondta: szervezetük a WHO- val együttműködve igyekszik elősegíteni, hogy a kormá­nyok és azok szervei, vala­mint a nem kormányszervek egészségügyi, szociálpolitikai, jogi, az alkohol fogyasztását és forgalmazását szabályozó és más intézkedésekkel tá­mogassák az alkoholizmus megelőzését, illetve leküzdé­sét. Ugyanakkor harcoljanak a kábítószer fogyasztása el­len. Az öt napig tartó esemé­nyen megvitatják többek kö­zött a fiatalok alkoholizmus elleni védelmének program­jait, az alkohol és a kábító­szerek fogyasztása, valamint a közlekedésbiztonság ösz- szefüggéseit. A résztvevők tá­jékoztatják egymást az alko­holisták önsegítő csoportjai­nak tapasztalatairól, az al­koholbetegek pszichiátriái gondozásának, család- és klubterápiájának eredményei­ről, munkahelyi rehabilitá­ciójáról. Az alkohol szerve­zetet károsító hatásáról, mér­téktelen fogyasztásának tár­sadalmi következményeiről is szólnak majd. Kína első számú diplomatája

Next

/
Thumbnails
Contents