Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

1986. június 11.

i^PÜJSÀG 3

Felelősséggel, öeállé cselekvéssel

Közéletformáló pártszervezetek

A település tisztaságáért - Zombán

Lakóházanként száz pont

Aligha ^p/.elheto el a-----2---- XIII. kongresszus

h

atározatainak eredményes végrehajtása a pártalapszer- vezetek önállóságának, ön- tevékenységének fejlődése, a párttagók cselekvő részvétele nélkül. A pár talapszervezetek ilyen szellemben kezdtek hozzá a kongresszusi határozatok feldolgozásához, a helyi feladatok meghatározásához és a végrehajtás megszervezéséhez. A párt tagjai, tisztségviselői önáűló, magukért és tetteikért teljes mértékben felelős emberek. A fejlődés, a pozitív irányú változás azon múlik, hogy a pártszervezeték helyileg mennyire ismerik fel feladataikat, mit és hogyan cselekszenek, politizálásukért milyen felelősséget vállalnak.

Mégis ma úgy tűnik, a növekvő feladatok, a szaporodó gondok, feszültségek miatt előfordul — talán erőteljesebben, mint korábban, hogy a helyi gondok, problémák megoldását „felülről” várják, cselekvés helyett panaszkodnak. Mintha a politikai vezető szerepből következő felelősségvállalásban kissé el- bátortalanodtak volna a kommunisták. Gyakori hivatkozás történik arra is, hogy nem elég a pártalapszerveze- tek „jogosítványa” az erőteljesebb, hatékonyabb politikai munkához. Mások úgy érzik, nincs elég önállóságúk a pártalapszervezeteknék a tőlük várt feladat megoldásában.

' A párttagok körében is tapasztalhatók helyenként kedvezőtlen hansúlyeltolódások a kétkedés, a bizonytalanság irányába. Helytelenül a vgmk-kal is összefüggésbe hozzák, hogy egyesek nem használják ki megfelelően a fő munkaidőt, és reklamálják a végzett munka tekintélyének visszaállítását, a munka- fegyelem megszilárdítását. Az ilyen pártszervezetekben nem érzik, vagy ismerik fel működési területük politikai helyzetéért, állapotáért a felelősséget. A vgmk-k nem kötelező előírásra született szervezetek, hanem mint lehetőségek állnak a gazdálkodó egységék rendelkezésére. Létrehozásuk, működtetésük kizárólag a helyi döntés eredménye lehet. Helyileg szükséges a velük kapcsolatos minden irányú tapasztalatot is minősíteni, megítélni, ha indokolt, változtatni, és ha szükséges, a felelősséget is vállalni.

A mai nehezebb helyzetet fiem léhat már többé újnak, kivételesnek tekinteni. Az elmúlt évek már komoly impulzusokat és lehetőséget is adtak a kedvezőtlen körülményekhez való alkalmazkodáshoz, az öntevékenység kibontakoztatásához, az önálló cselekvéshez. Annál is inkább, mert társadalmi fejlődésünk növekvő követelményei, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése nyomán az utóbbi években felgyorsultak a társadalmi és

gazdasági változások. Ennek meghatározó jellemzője: a

gazdálkodó egységek, intézményék, és az alsóbb állami szervék, szervezetek önállóságának növekedése. A megnövekedett önállóság, gazdasági hatáskör és mozgástér szükségképpen nagyobb'önállóságot ad, és több felelősséget, kezdeményezőikészséget és határozottságot kíván a pártszervezetektől működési területük politikai irányításában, befolyásolásában.

Az irányító pártszervek — a Központi Bizottságtól kezdve a megyei, városi párt- bizottságokon át — már az eddigiekben is csökkentették a kötöttségeket, a kötelezően előírt napirendeket, új irányítási formákat vezettek be. A fokozatosan fejlődő demokratizmus, iaz irányításban is növekvő differenciáltság nyomán : szélesedett :a helyi eszköztár: öntevékenyebb alapszervezeti munka alakult ki, bátrabb és sokoldalúbb együttműködés jön létre szer- vek-szervezetek között. A pártmunka új tervezési rendiében a kiválasztott témák a pártalapszervezetektől a Központi Bizottságig jobban egymásra épülnék.

Az öntevékeny alaP-------------------------- szervezetek megértették: a kongresszusi határozatok megvalósításáért találékonyabban, fegyelmezetebben és ered- ményretörőbben kell dolgozniuk. Felismerték, hogy az önállóság felelősséggel jár együtt. Fokozódó tömegkapcsolattal, kellő politikai nyitottsággal napirendre tűzik területük „kények” kérdéseit. Nem takargatják munkahelyük gyengeségeit, nem védik a „mundér” becsületét. Bátran vállalják a kommunisták fórumain, vagy a széleskö- rűbb vitákat fs a helyi gmk-val, a helyi munkafegyelemmel, a helyi káderügyekben kapcsolatos kérdésekben.

Pa

naszkodások, magyarázkodások helyett: pártszervezetenként, alapszervezetenként. vállalatonként, szövetkezetenként, intézményenként, munkahelyenként mérlegelik, vizsgálják, hogy valójában melyek a külső, kivédhetetlen ökok, s melyek a saját gondjaik. A saját helyzetből indulnak kii, azt önkritikusán, felelősségteljesen vizsgálják. Annák felismeréséig is eljutottak, hogy nemcsak a népgazdaság egészének helyzetére hivatkoznak, elhelyezik benne önmagukat is. Olyan szemléletet alakítanak ki, amely a helyzet reális értékelésével felismeri és őszintén bemutatja saját .szervezetük gyengéit, hibáit, elszalasztott lehetőségeit. Egyre inkább felismerik, hogy nemcsak az a fontos, hogy ki képviseli a párt politikáját, hanem legalább annyira .az, hogy miképpen, milyen módon. Nevén nevezik, kit terhel a felelősség az elmaradásért, az előrelátás —■ ■ ■

hiányáért, a szükségessé vált kezdeményezés, vagy a gyors reagálás elmulasztásáért. így az okok alapos, hozzáértő elemzése és őszinte feltárása nyomán megteremtődik a reális lehetősége a korrekciónak, a hibák felszámolásának. A lehetőségek, az erőforrások gondos számbavételével, az előrelépés módozatainak kidolgozásával pedig az önmegújulásnak, a fejlődési ütem gyorsításának, az intenzitás növelésének.

A helyi elképzelésekét, a megoldandó feladatokat a kommunista — szélesebben — a munkahelyi közösségek maguk állítják össze. Megértették, hogy az élet a politika gyakorlati módszereiben is változást kíván. A közös motiváció megtalálását, a közös gondolkodás és érdekeltség megteremtését igényli. Napjainkban az üzemekben, gazdálkodó egységékben megkülönböztetett figyelmet fordítanak az új vállalati irányításra történő áttérésre. Miközben helyesen, pályázat útján meghirdetik az igazgatói munkakör betöltését, nem felejtik el a kommunistákkal sem a véleménycserét e fontos kérdésben.

Felismették a gazdálkudó egységek egy részében, hoíy a helyi vezetés fejlesztése, korszerűsítése nélkül , nem juthatnak előbbre. Ezért a vállalat, üzem szervezetén, tervezési, irányítási rendszerén változtattak, korszerűsítettek fokozatosan alkalmazkodva a piaci-szabályozási feltételekhez. Kialakították a vállalaton belüli támogatások és elvonások rendszerét, öntevékeny munkacsoportok, részlegek szervezését, az egyéni és csoportos kezdeményezőkészség erősítését. Igyekeznek fejlesztőmérnökeik, konstruktőreik új törekvéseit, korszerű elképzeléseit, találékony ötleteit megvalósítani.

Az öntevékeny alapszerve- zebeik felismerték, hogy sorsdöntő kérdés ma a szemléleti gátak átörése is. Miközben igénylik, kérik a kommunisták véleményét, javaslatait, kritikai megjegyzéseit, fel is lépnek a mindent megkérdőjelező, pesszimista bizalmatlansággal szemben. Nem engednek teret az olyan felfogásnak, amely nem tesz különbséget a tisztességes munkával, a kiemelkedő teljesítményékkel, illetve az illegális úton, törvénytelen eszközökkel szerzett jövedelmek között.

A munkán alapuló jö------------------- vedelemlkülö

nbségek pozitív szerepe megértésre talál az elkerülhetetlen feszültségek ellenére is. Az öntevékeny pártalap- szervezetek így alakítják az igazi közéletet, melyben az emberek érzik, lehet és érdemes a közös ügyért dolgozni, lehet és érdemes beleszólni a közös dolgókba.

HORVÁTH ÁRPÁD az MSZMP KB munkatársa

Az élelmiszer-ellenőrzések tapasztalatai

A kereskedelmi felügyelőségek az ország kilenc megyéjében, összesen 400 üzletben, 42 magán-kiskereskedőnél, 13 kisiparosnál és több termelőszövetkezetben megvizsgálták: milyen minőségben gyártják, illetve forgalmazzák a kisszervezeteknél előállított élelmiszeripari termékeket, elsősorban száraztésztákat, savanyúságokat, ostyákat.

A vizsgálat megállapította, hogy a termelőszövetkezetek, társulások, gmk-k, kisiparosok lisztesárui, savanyúságai bővítik, színesítik az üzletek választékát, s több helyütt a mennyiségi ellátásban is fontos szerepet töltenek be. A házias- jelleg, a tetszetős küllem a vásárlók körében is keresetté, kedveidé tette ezeket a termékeket.

A minőséggel kapcsolatos vizsgálatok eredményei már korántsem ilyen kedvezőek, különösen a száraztésztáknál. Az ellenőrzések során kitűnt, hogy a tészták minősége többnyire nem tesz eleget az első osztályú besorolásra vonatkozó előírásoknak, jóllehet I. osztálynak megfelelő áron árusítják azokat. Az á>r és a minőség összhangja tehát többnyire nem megfelelő. A leggyakrabban előforduló minőségi kifogás a magas törmelék- arány, a fetüntetettnél kisebb tojástartalom, valamint a nem kielégítő főzési tulajdonságok. A vizsgált minták csaknem 50 százaléka adott okot valamilyen minőségi kifogásra. A tapasztalatok szerint ez többnyire abból adódik, hogy a termelők a gyártási engedélyhez szükséges vizsgálatokat elvégeztették ugyan, de a forgalomba hozatal előtti kötelező KERMI- vizsgálatot többségük elmulasztotta.

A savanyúságok, édesipari termékek minőségében lényegesen kevesebb hibát tapasztaltak az ellenőrök. Ezeknél a termékeknél is gyakori hiányosság azonban — akárcsak a száraztésztáknál, hogy az élelmiszertörvény előírásainak ellenére sem tájékoztatják a fogyasztókat a gyártási időről és a szavatosság lejártának dátumáról.

A felügyelőségek a gyártókat kötelezték a termékek forgalomba hozatal előtti megvizsgáltatására, valamint a fogyasztói tájékoztatók következetes alkalmazásara.

Fásítás

Decsi Kiss János

A Vöröskereszt és a Hazafias Népfront „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmában, versenyében az értékelés alapján lakóházanként száz pont az elérhető maximális szám. Ez' a mozgalom a környezet védelméért született. Zombán a fásítási hónap keretében — tavaly — 50 ezer forint értékű facsemetét, díszcserjét, virágokat ültettek. A település tisztaságáért végzett társadalmi munka értéke — az elmúlt évben —■’ 2,6 millió forint volt.

Ellesett pillanatok

Három kisdiák — az iskolából kanyarodva — futásnak ered az utcán. Egyikül; kezéből papírok röppennek a járdára. A gyerekek továbbmennek. Közülük a fiú hirtelen megfordul, felveszi az elszórt lapokat és szalad társai után. Győríi János, Bat ta Klaudia, Rácz Szilvia — a három alsó tagozatos tanuló — egyszerre ad választ, hogy miért vette fel a fiú a papírlapokat: — Ne legyen szemét!

A takarékszövetkezet épülete előtt, fenyők, rózsák, frissen vágott pázsit. A gyalogjáró lépcsőin asszonyok sütkéreznek. Ebédidő van. Fazekas Ferencné, Szalai Já- nosné, Pál Jánosné a takarékszövetkezet dolgozói látszatra is jól érzik magukat ebben a környezetben. Ezt be is vallják. Saját szemszögükből nézve fogalmaznak, amikor összefüggést keresnek és találnak a takarékosság és a tisztaság között. A zom- bai emberek takarékosak . . .

Varga Árpád rendőr főtörzsőrmester, a zombaiak szerint nem csupán a közrend, közbiztonság, de a köz- tisztaság őre is. Állítja, hogy bajban ismerni meg leginkább az embereket — erre jó példa a tavalyi esőzés, ami szinte árvizet okozott. Azóta talán egymástól is jobban megkövetelik a rendet.

Idős férfi — Palkovics Dezső — sarat lapátol a 65-ös főközlekedési útról a rokona háza előtt. Két dolog miatt teszi: balesetveszélyes és csúfítaná az utcát, ha ott száradna meg. A tanácsnak is

üzen, hogy csináltasson vaskorlatot a betonjárda mellé

— a posta előtti szakaszon,

— mert olyan mély árok van ott, hogy bárki beleeshet és kezét-lábát törheti.

Szinte minden lakóház előtt két, három műanyag zsák áll az utcán, tele szeméttel. Jele ez annak, hogy bizonyára valaki, valamikor, valahova elviszi innét.

Akik hivatalból

Szulimán Ferenc tanácselnök, Fábián Lászlóné a községi tanács vb-titkára és dr. Lukács Lajos körzeti orvos beszélgetését — melynek témája a falu tisztasága — egyetlen szóval lehet össze- geznir igényesség. Tudniillik a község lakóinak belső szükséglete. Környezetük kirakat is egyben, amiről véleményt alkotnak az átutazók — hiszen a 65-ös út három kilométer hosszan vezet át a falun.

Ök hárman — az elnök, a titkár és az orvos — hivatalból is kötelességüknek érzik óvni a település tisztaságát, ám tudják, hogy a személyes példamutatásnál

nincs jobb meggyőző erő. Dr. Lukács Lajos — aki a környezetvédelmi bizottság elnöke is —, elmondja, hogy mindenféle versenyen kívül, tettek egy sétát az állami gazdaság nagytormási telepén és a helyi téesz majorjában, ahol csak megjegyezték, hogy ez, vagy az menynyivel rendezettebbnek látszana, ha .. . Meglett az eredménye, mert az istállók környékét, a bokros bozótos területeket megtisztították.

Szulimán Ferenc és Fábián László dédelgetett terve, hogy a szemétszállításhoz és szennyvízszippantáshoz megfelelő gépjárművet vásároljanak. Pontosan megfogalmazták, számadatokkal alátámasztották, hogy mennyibe kerül jelenleg az intézményes szemétszállítás, amit magánfuvarozóval oldanak meg. Ez az összeg, tavaly 592 ezer forint volt, de tartalmazza az egyéb szállítási költségeket is. Éppen ezért úgy képzelte a két tanácsi vezető, hogy egy MTZ 82 típusú, négykerék meghajtású traktorral, egy DEKT 1,5 típusú szennyvízszippantóval és egy pótkocsival megoldanák a tanácsi intézmények és a lakosság ilyen jellegű problémáit. Az eszközök jobb kihasználása érdekében a szomszédos községekben is végeznének szolgáltatást. A vásárláshoz 630 ezer forint szükséges.

„Felkérjük, hogy családja és a közösség egészség- védelme érdekében kapcsolódjon be a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront tisztasági mozgalmába az alábbi feltételekkel:

— A lakóház és a házhoz tartozó udvar, utcai rész rendben tartása — festés, meszelés, fásítás, virágosí- tás.

— Kerítéssel elválasztott gazdasági udvar kialakítása.

— WC .lefedése, folyamatos tisztán tartása, fertőtlenítése krezollal vagy klórmésszel.

— A trágyának épített tárolóban, a szennyvíznek gyűjtőaknában történő elhelyezése, elvezetése ..

Palkovics Dezső: ..— Ellapatolom, mert balesetveszélyes és csúfítaná is az utcát."

Munkában a szennyvízszippantó traktor

' A faluközpont rendje kirakat is