Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
1986. június 5. Képújság 5 Sajtótájékoztató a Tejipari Vállalatok Trösztjénél Országos és megyei helyzetkép Sajtótájékoztatót tartottak az elmúlt héten az állami tejipar munkájáról és tér- veiről a Tejipari Vállalatok Trösztjében. Vendégh Ferenc a tröszt vezérigazgatója elmondta, hogy hazánkban a tej- és a tejtermékfogyasztás az elmúlt öt év alatt csaknem 15 százalékkal emelkedett, és most meghaladja a fejenkénti 186 kilogrammot. A fogyasztás emelkedését a megnövekedett tejtermelés tette lehetőivé : a tejipari tröszt vállalatai összesen mintegy 10 milliárd liter tejet vásároltak fel az elmúlt öt évben. Az ipar az értéke- . sítés fokozását a választék bővítésével is elősegítette. Az üzemek növelték a desszertek, savanyított, ízesített termékek és a sajtok gyártását. Hozzáláttak a tartós és a fél- tartós tej forgalmazásához is. Az ipar évenként átlagosan 10—12 új termékkel jelentkezett az elmúlt időszakban. Az idén a tavalyinál másfél százalékkal több nyers tejet akarnak felvásárolni. Ennek érdekében a tejipar 23 ezer vemhes üszőt helyezett ki kedvezményesen a termelőkhöz. Javítják a kistermelők eszközellátását is. Az elmúlt három évben 2700 kisteljesítményű fejőgép vásárlásában segítették a háztáji gazdákat a vállalatok ; az aktíiót az idén folytatják. Az ipar arra törekszik, hogy az átvett jobb minőségű alapanyagból még kelendőbb tejtermékeket állítson elő. Az eddiginél több, hosz- szdbb ideig eltartható tejet adnak a kereskedelemnek, ám várják azt is, hogy korszerűsödjenek a kereskedelem tejtároló pultjai. A fél- tartós tej forgalmazási arányát öt év alatt Budapesten a jelenlegi tízről legalább 30, a nagyobb vidéki központok üzleteiben pedig 20—25 százalékra kívánják emelni. Kísérleteznek újabb savanyított és zsírdús termékek gyártásával, így például különböző zsírtartalmú tejfölt hoznak forgalomba'. Ízesített és féltartós tejszínhabokkal gazdagítják a választékot, és fűszeres ízesítésű túrók előállítására készülnek fel. Fokozzák a jégkrémgyártást. A Tolna Megyei Tejipari Vállalat munkájáról, terveiről Bucsi Elek, a vállalat igazgatója adott tájékoztatást lapunknak. Mint elmondta, megyénkben az egy főre jutó tejfogyasztás az elmúlt öt évben 19,2 százalékkal nőtt, és ez eléri az évi 180 kilogrammot. Meg kell említeni azt is, hogy a falun a tejtermékek fogyasztásának aránya kisebb, mint a városokban. A Tolna Megyei Tejipari Vállalat az elmúlt öt évben mintegy hatszázhét- miililió liter nyers tejet vásárolt fel, amelynek évi átlagos dinamikája 11 százalékos emelkedést mutat, összességében százhatvan féle tejterméket forgalmaz a megye üzleteiben. Az átlagosnak mondható évi 2—3 új termék megjelenése mellett az idei éviben jelentős választékbővítés történt. Május végétől húsz újabb terméket hoztak forgalomba, és így a vásárló különféle újabb sajtok, vajkrémek és ízesített túrófélék közt válogathat. — A tartós tejet eddig Budapestről' szállítottuk — mondta az igazgató. — A tervek szerint ez év végéig a Kaposváron épülő üzemtől — ahol társtulajdonosok leszünk — kapjuk majd a féltartós tejet. Ezzel a fejlesztéssel az eddigi zacskós tej mintegy 15—18 százalékát kívánjuk kiváltani. — A továbbiakban másfél százalékos tejnövekedéssel számolunk. Ennék érdekében 1235 vemhes üszőt és batvan- kilenc fejőgépet helyeztünk ki a kisüzemekbe. Növelnénk a sajtgyártást is. De csak akkor, ha a fogyasztás az elmúlt évekhez képest továbbra is növekedne. Mintegy százezer literes napi sajtfeldolgozó kapacitás növelésre van lehetőség a szekszárdi üzemben. Ennek a termelésbővítésnek a harminc-negyven százalékát belső erőből, nyújtott, valamint két műszak beveztésé- vel meg tudjuk oldani. Egyperces interjú Kárpitostanulók kerestetnek A közelmúltban lapunkban hirdetett a Szekszárdi Bútoripari Vállalat: kárpitos tanulókát keresnek. Bus Ambrust, a vállalat igazgatóját kérdeztük : — Tudomásunk szerint a közelmúltban végeztek önöknél kárpitosok, de ma már nem dolgoznak a vállalatnál. — Az elmúlt két évben 18-an szereztek szakmunkás- bizonyítványt, de már csak négyen dolgoznák nálunk. — Nem tudták nékik munkát adni? — Dehogynem. — Akkor miért mondták fel? — Nem volt türelmük kivárni, hogy megfelelő keresethez jussanak. — Miért? Milyen alapon fizetik a kezdőket? — Teljesítménybérben, Két hónapig kapnak bérkiegészítést, de utána nekik is ugyanúgy számoljuk el a teljesítményüket, mint minden más dolgozónak. — Nem tudnak versenyezni a többiekkel? — Sajnos nem. A teljesítményük nem éri el a jó betanított munkás szintet. — Hova mentek el ezek az emberek? — Miután a megyében nincs több bútorgyár, így kocsikísérők, távirattkihordók ... lettek. — Ezeknek a fiataloknak túlzott igényük volt, vágy a vállalat becsülte alá őket? — Türelmetlenek, hamar szerettek volna sok pénzt keresni. — A mostani hirdetés alapján hány tanulóit szeretnének beiskolázni ? — Tízet, de a hirdetés előtt csak négyen jelentkeztek. — Hol tanulnak, akiket felvesznek ? — Az elméleti oktatás Mohácson, a gyakorlati Szek- szárdon van. Két forint Kettő, azaz kettő forint nyereségrészesedést kapott Cs. Sándorné. A pénzt egy borítékba tették, aranysárga, csillogó kétforintost. Mellékelték a fizetési szalagot, amelyen az asszony neve szerepel, és egy csomó szám, legvégül a kettő, azaz kettő forint. Több oldalról is vizsgálhatjuk az ügyet. Az első: ennél a vállalatnál minden fillérről elszámolnak. A második: volt nyereségrészesedés. Három: két forintért feleslegesen adminisztráltak. Többféle szám forog. Azt mondják, hogy hazánkban 850 ezren foglalkoznak adminisztrációval, mások azt, hogy hétszázezren. Sajnos azt is hozzá kell teni, hogy a munkaképes lakosság egyötöde valamilyen formában irodában ül és dolgozik. Mint az előbbi példánk is bizonyítja, dolgozik. A két forinttal is munka volt: ki kellett számítani a keresetet. abból a részesedésre jutó összeget, azt a bérlapra felvinni, a pénztárosnak kifizetni ... Mondhatjuk nyugodtan, hogy nem munkátlanságról van ebben az esetben szó. A munkáról. A következő kérdésünk az lenne: milyen munkáról? Valószínű, ez a kis papírszalagocska. amely a két forint kifizetését teszi lehetővé, nem egészen értelmes munka révén készült. Tehát, aki vele foglalkozott, rossz lett a lelkiismerete, nem okozott örömet a munkája, következésképp nem is érezhette jól magát senki, aki ezzel a két forinttal kapcsolatba került. Az is baj, hogy ilyen sok ember foglalkozik Magyar- országon adminisztrációs feladattal. de inkább az a baj, hogy munkát is tudnak nekik adni, olyan munkát, amiről nincsenek meggyőződve, hogy az értelmes. A kérdések kérdése ez. Válasz ha van is rá, nem szívesen szólunk róla, mert ezzel az emberek munkáját becsülnénk le. De, aki ilyen munkát ad, az mit becsül vajon? —ha—jó— — hazafi — A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT felvételre keres berendezés dakontamináló egy és esetenként váltóműszakos munkakörbe: — VEGYIPARI SZAKMUNKÁS VAGY TECHNIKUS, — VEGYIPARI GÉPÉSZ SZAKMUNKÁS VAGY TECHNIKUS VÉGZETTSÉGŰ SZAKEMBEREKET. Havi bérezés a besorolási rendelet szerint + munkahelyi pótlék és rendszeres prémium. Munkaidő: heti 36 óra. Szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Megegyezés esetén lakásmegoldás lehetséges. Jelentkezési korhatár: 40 év. Jelentkezés személyesen vagy írásban — részletes szakmai tevékenységre is 'kiterjedő önéletrajzzal — az üzemgazdasági főosztály munkaügyi osztályán Cím: 7031 Paks, Pf.: 71. (125) Fonalhulladék exportra Válogatás A TEMAFQRG tolnanéme- di üzemét is érzékenyen érintette a fonalbulliadék 50—60 százalékos világpiaci áresése. Az idei 2700 tonna válogatott fonal hulladékból mintegy 1100 tonna exportra, és 1600 tonna géptisztító gyapot alapanyagként további feldolgozásra kerül. A már meglévő NSZK, Jász, spanyol, osztrák és jugoszláv piacon kívül az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat angol és finn piacbővítő tárgyalásairól is szó van. A harmincrnilliós exportbevételt csak többletmunkával és jobb értékesítéssel tudják elérni, amire az első negyedév alapján lehetőség is van, hiszen a múlt évi raktárkészletből mintegy 260 tonna rendelkezésükre áll. A présgépből negyedtonnás bálák kerülnek exportra Meósok Várják a brigádokat A szakma iránti vonzalom vezérelte Arckép, egy tavalyi tablóról „Wimmer Beatrix még -a felelet után is nehezen oldódik, végigzongorázza magában még egyszer azt a néhány meleg percet. — Miután elolvastam a feladatot, (ezüsítlakodalmi vacsora áprilisban, osztályon felüli étterem), hirtelen nem tudtam, hogy mihez kezdjek. AiZtán — úgy érzem — rendeződtek a dolgok.” 1985. június 18-án nyilatkozta a fentieket a Népújságban a Vendéglátóipart Szakközépiskola első érettségi vizsgájáról szóló írásban Wimmer Beatrix. Nos, Pakson járva-lkelve, a Sánc étteremben futottam össze vele — immáron a nagybetűs életben, mindennapos teendői közepette. A felkészültségét vizsgálandó tétel már a feledés homályba merült. Jót derült rajta, 'amikor felidéztem. — Vajon, az akkori tétel mennyire volt „életszagú”? — A napi munkát alapul véve távol áll, de mégis azt mondom: a tétel állja az élet próbáját. Például néhány héttel ezelőtt betévedt hozzánk egy svéd csoport. Protokollhoz szükséges szervi zasztalt kellett 'készíteni. Szűkítjük a rögtönzött beszélgetés témaköreit. Mindenekelőtt arra vágyók kíváncsi, hogy az iskolapadban eltöltött négy év mit adott számára a vendéglátóipari felszolgáló szakmában. Nála különösen aktuális ez a kérdés, merít azok közé tartozott, az első kiröppenő fecskék között, akik nem elsősorban a társadalmi presztízst jelentő érettségi bizonyítványért iratkoztak be az iskolába, hanem a felszolgáló szákma iránti vonzalom vezérelt. — Én azt hiszem, a szakközépiskolai lehetőségekhez viszonyítva, elegendő a heti öt óra konyhai és két felszolgálási gyakorlati foglalkozás. Aki érdeklődő volt, s a tűzhöz közelebb akart férkőzni, az megtehette. Szakelmélet! ismereteket is kaptunk jócskán, ami a színvonalas felszolgáló munkához feltétlenül szükséges. Amit viszont hiányolok, az az, hogy későn és kevésszer kerültünk úgymond éles szituációba, éttermek, presszók, konyhák környékére. Ügy gondolom, hogy menet közben, a képzés során észrevehető képességek szerinti „bevetés” nagyiban segítené a későbbi munkahelyen történő beilleszkedést is. — Nékem viszonylag köny- nyehb volt a helyzetem. Már a nyári gyakorlatokat is itt, a Sánc étteremben, ismerős környezetben végeztem, így úgymond, haza jöttem. De még 'mielőtt beálltam volna a sorba, a nyáron még egy pausz értékmérő önvizsgát is vállaltam, amolyan 'belső sugallatra. A Balaton fővárosában, Siófokon egy város- központi presszóban vállaltam idénymunkát a nyári csúcsban. Igaz, itt nem volt ételfelszolgálás, de egy kezdőnek ez mindenképpen komoly próbatétel volt. Ügy érzem sikerült talpon maradnom. És a Sáncban is, hiszen főnökei dicsérik találékonyságát, gyorsaságát, figyelmességét. Tizenegyedik megyei találkozó Dunaföldváron Immáron a tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Szakszervezet Tolna Megyei Tanácsa, szekszárdi Munkás- otthon és ezúttal a Duna- föddvári Közművelődési Intézmény e hét szombat—vasárnapján a szocialista brigádok megyei találkozóját. A kétnapos rendezvényre várt 650 brigádtagot szombaton — június 7-én — reggel fogadják a Dunaföldvári Művelődési Központban. Az ünnepi köszöntést, majd Du- naföldvár nagyközség bemutatását követően Horváth Géza, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának titkára nyitja meg a brigádtalálkozót. Tizenegy órakor Marót! László, a SZOT Központi Iskola tanára tart előadást és konzultációt A szocialista brigádok művelődése címmel. E rendezvényekkel párhuzamosan találkozhatnak — ugyanezen a helyszínen — a Mai Magazin folyóiratból már ismert és kedvelt Lóki mester sorozat szerzőjével, Hazafi Józseffel. A délutáni programból néhány ízelítő. Délután öt órakor a szabadtéri színpadon a Földvár táncegyüttes mutatja be műsorát, majd este hét órakor a Dunaföldvári Művelődési Központ színjátszó csoportja mutatja be Schwajda György Himnusz című, a szocialista brigádok életéről szóló egy- felvonásos művét. Természetesen mind a szombati, mind pedig a vasárnapi programon a résztvevő szocialista brigádtagofc különböző sport-, kulturális és szakmai programokon vesznek részt.